Helikon Kiadó strana 62 z 115

"Nem tartozom senkihez. Nincs egyetlen emberem, barát, nő, rokon, akinek társaságát hosszabb ideig bírnám; nincs olyan emberi közösség, céh, osztály, amelyben el tudok helyezkedni; szemléletemben, életmódomban, lelki magatartásomban polgár vagyok, s mindenütt hamarább érzem otthon magam, mint polgárok között; anarchiában élek, melyet erkölcstelennek érzek, s nehezen bírom ezt az állapotot." "A regény nemcsak Márai életének egy periódusát tárja elénk bizonyítottan, igazoltan életrajzi hitelességgel, de végigvezet bennünket azon a folyamaton, amelynek utolsó stádiumaiban az anarchista-expresszionista szerzőből a konzervatív-liberális értékek elkötelezett támogatója lesz. Megőrzi nyitottságát, tisztánlátását, kritikai érzékét, de az általa vallott értékekből sohasem enged. A polgári értékvilág szétesését ábrázoló - Thomas Mann nevéhez köthető - regények polgáreszmény-válsága hosszú időn át fő témája lesz saját regényeinek. Ez teszi regényeit - többek között az Egy polgár vallomásait - ma is aktuálissá." Kakuszi Péter

Dr. Richard Shepherd, a nagyszerű igazságügyi patológus több mint 23000 boncolást végzett. A maga módján detektív, furcsa, gyakran megmagyarázhatatlannak látszó halálesetek rejtélyeit kell megoldania... Az igazságot kutatva sorozatgyilkosokat buktatott le, természeti katasztrófák következményeit vizsgálta, "tökéletes gyilkosságokról" rántotta le a leplet, szokatlan vagy valószínűtlen balesetek körülményeit derítette fel. Az általa szolgáltatott bizonyítékok gyilkosokat juttattak rács mögé, ártatlanok szabadságát adták vissza, kézenfekvőnek tűnő megoldási kísérleteket döntöttek romba. Tette mindezt nem kis személyes áldozatok árán. A Holtak vallatója nem pusztán a számára legtöbb vívódást okozó holttestekről és esetekről szóló beszámolók gyűjteménye; azt is bemutatja, milyen egy élet, amelynek minden pillanatában jelen van a halál.

Rejtő Jenő egyik legismertebb regényének főhőse egy orosz fiatalember, Gorcsev Iván, aki első pillantásra beleszeret Laboux ezredes lányába, Anette-be. Emiatt aztán párbajoznia kell egy vehemens báróval ("Na... egy kis emléket kapott, de végre is az ilyen füldolog... különösen, ha visszavarrják..."), és be kell lépnie az idegenlégióba, ahol azonban gyakran helyettesíti őt titkára, Vanek úr, akire hamar felfigyel Verdier őrmester, "a szeretve tisztelt, Kabóca nevű altiszt". Gorcsevnek több alkalommal is vissza kell szereznie azt a felbecsülhetetlen értékű Alfa Romeót, amelyet Lingeström báró és bűntársai újra és újra ellopnak a gentleman minősítést horogütéseivel és lengőszvingjeivel kiérdemlő Laboux ezredestől. A tét óriási: ha a szerelmes ifjúnak - Wendriner Aladár (artista és ragadozó) segítségével - sikerül teljesítenie küldetését, az idegenlégió megszabadulhat Vanek úrtól!

Ha netán az ember egy lángoló felhőkarcolóból kényszerül kiugrani, nem árt, ha aznap a madáreledeles trikóját viseli, mert akkor a madarak rászállnak, és a levegőben tartják. Ugyancsak életet menthet az olyan toronyház, amely képes liftként a földbe süllyedni, hogy még akkor is épségben le lehessen jutni a legfelső emeletéről, ha nekirepül egy utasszállító. Ha pedig mégis bekövetkezne a legrosszabb, hasznos lehet egy speciális csatornarendszer, amely a párnákból egy hatalmas víztározóba vezetné a könnyeket, mert akkor a rádióban beolvasott vízállás alapján mindenki tudná, hányan sírták álomba magukat bánatukban. Talán nem véletlen, hogy ilyen egyszerre mesébe illő és baljóslatú találmányokról ábrándozik Oskar Schell, a Rém hangosan és irtó közel kilencéves főszereplője, aki a 2001. szeptember 11-i terrortámadásban veszítette el imádott édesapját. De mi mást tehetne egy szülőjének hiányával küszködő, fékezhetetlen fantáziájú kisfiú? Nos, például nagyszabású nyomozásba kezdhet: mert miután Oskar apja holmijai között egy "Black" feliratú borítékra bukkan, benne egy kulccsal, elhatározza, hogy felkeresi New York összes Black családnevű lakóját, és kideríti, miféle titkot őriz a kulcshoz tartozó zár.

Márai Sándornak számos önálló írása van a borról, ilyen a már klasszikussá vált Magyar borok című, de az olyan híres műveiben, mint a Füves könyv, a Szindbád hazamegy vagy a Teljes Napló is sok helyütt előbukkan. Mint egy olyan téma, mely elválaszthatatlan Márai Sándortól íróként és emberként egyaránt. A Boros könyv a Helikon Kiadó gondozásában egy új sorozat részeként jelenik meg, melyben Márai életbölcsességeit olvashatjuk. A sorozat köteteit Kő Boldizsár csodálatos illusztrációi díszítik.

"Csak egyetlen embert nyúznak meg elevenen ebben a könyvben, és az én leszek. Nem szadizmusból vagy mazochizmusból teszem, hanem narcizmusból" - jelenti ki Salvador Dalí e könyv egyik fejezetében, és hinnünk kell neki, mert a XX. század egyik meghatározó művésze e zavarba ejtően őszinte önéletrajzi művének szinte minden lapján lényének és művészetének egyediségét és fontosságát hangsúlyozza. A szürrealizmust nem is annyira betetőző, mint inkább bevégző, illetve meghaladó Dalí maga is úgy látta, hogy két legfőbb tulajdonsága - őrültsége és zsenialitása - egy tőről fakad, ezért gondolta azt, hogy muszáj "mindennap kicsivel őrültebbnek lennie", zsenialitását - és szerénységét - pedig legjobban az a kijelentése érzékelteti, mely szerint egyetlen képe többet ér, mint Picasso egész életműve. Ha ezzel nem is ért egyet mindenki, az vitathatatlan, hogy a festészeten és szobrászaton kívül filmezéssel, ékszerkészítéssel, irodalommal - ráadásul paranoia-kritikával is - foglalkozó Dalí nemcsak a képzőművészetet, hanem az önreklámozás művészetét is forradalmasította.

Misima Jukio, Japán egyik legkiemelkedőbb 20. századi regény- és drámaírója ebben a művében egy új irodalmi műfajjal kísérletezik. Önéletrajzi ihletésű írásában azt a belső folyamatot ábrázolja, amelyben egy gyöngécske, könyvmoly irodalmár ráébred saját fizikumának, izmainak létére és jelentőségére, miközben mindezt párhuzamba állítja a szavak teremtette világ önmagában átélt realitásával. A cím szimbolikus - a szabad levegő, az életerőtől kicsattanó természet és a testépítésben használt súlyok mind hozzájárultak ahhoz, hogy Misima fölfedezze magában a konkrét, intenzív tettekben megmutatkozó erőt, mely ugyanúgy része az identitásának, mint önboncolgató, befelé forduló, kifinomult művészete.

A napfénytől izzó tengerparti homokban mozdulatlan hasaló szépség, Arlena Stuart látványa mindennaposnak számít a Jolly Roger Szállodában. Csakhogy ezen a délelőttön épp borult az ég, és ő mégis ott hever... megfojtották! Vajon szenvedélyből elkövetett gyilkosság történt, vagy valami még gonoszabb lappang a háttérben? A tettes a vendégek közt rejtőzik, és bizony nincs köztük, aki kedvelte volna az asszonyt. Hercule Poirot, a legendás nyomozó békés vakáció reményében érkezik a világtól elzárt Csempész-szigetre - ám sajnos most sem pihenhet. Hogy megfejtse a rejtélyt, munkára kell fognia kis szürke agysejtjeit, hiszen a földön mindenütt burjánzik a gonosz, és a gyilkosra is süt a nap...

Agatha Christie leghíresebb és legnépszerűbb krimijében, amely korábban Tíz kicsi néger címen jelent meg magyarul, nyolc ember kap meghívást egy kis szigetre - ahol aztán az időjárás szeszélye elvágja őket a külvilágtól, a szakácsnővel és az inassal együtt. Rejtélyes meghívójuk furcsa módon nem bukkan fel, de a vendégeket ez eleinte nem zavarja: a szakácsnő remekül főz, és a portói bor kiváló. A vacsora után azonban megszólal egy hang, amely mindannyiukat megvádolja. Éspedig azzal, hogy gyilkosságban vétkesek. Egyikük nem sokkal később meghal... és az ebédlőasztalon a tíz kicsi katonafigurából egy eltűnik. Vajon igazak a vádak? Mindannyian bűnösök? És ki lehet az, aki úgy döntött, a szigetre csalja őket, és egyenként, művészi tökéllyel végrehajtja rajtuk a lehető legszigorúbb ítéletet?

„Mármost Meglin a hajánál fogva ráncigálta Idrilt ki a bástyákra, szívének minden kegyetlensége okán, hogy lássa, mint hull a lángok közé Eärendel; de a gyermek nehezítette mozgását, így Idril ellenállt, egyedül, ahogy volt, s minden szépségével és karcsúságával tigrisként küzdött.” J. R. R. Tolkien nem csupán regényíró volt. Tudományos munkássága mellett élete fő műve egy több mint 50 éven keresztül folyamatosan bővített és javított saját mitológiai rendszer, amelyet átfontak az általa kidolgozott mesterséges nyelvek. E páratlan mítosz-ciklus legismertebb darabjai A Gyűrűk Ura és A hobbit című regények, illetve a posztumusz szerkesztett, A szilmarilok című gyűjtemény - amely azonban sajnos nem teljes, és nem tükrözi azt, ahogy a Professzor elképzelte a művet. Tolkien halála után fia és hagyatékának gondozója, Christopher Tolkien hozzáférhetővé kívánta tenni a mitológiai ciklus eddig nem publikált részleteit is. A több ezer oldalnyi kéziratot a keletkezés sorrendjében, a lehetőségekhez képest letisztázva, de hiányosságaikat nem titkolva adta közre, sok-sok értelmező jegyzettel. Ez alkotja a Középfölde Históriája című 12 kötetes sorozatot, amelyben Középfölde mítoszainak eleddig rejtett mélységei, soha nem látott kincsei tárulnak az olvasó elé. Az Elveszett Mesék Könyve II. része A szilmarilok mitológiaciklus legelső elbeszélésének folytatását tartalmazza. A szövegekből és jegyzetekből kibontakoznak a mitológia megírásának kezdetétől jelen lévő fő történetek legelső változatai: Beren és Lúthien páratlan regéje, Túrin és a Sárkány története, a Törpök Nyakláncának egyetlen teljes narratívája, Gondolin bukásának legrészletesebb változata, és Earendel utazásának korai változata.

A történet a szerzőtől megszokott módon rendkívül csavaros, a feszültség oldalról oldalra nő, a megfejtéstől pedig leesik az állunk. A kor olvasóinak azonban még egy szempontból különleges élményt jelenthetett a regény: a cselekménybe ugyanis Agatha Christie beépítette az évszázad bűnügyének nevezett, brutális gyermekgyilkossági esetet, mely "a Lindbergh bébi elrablása" néven híresült el világszerte. A híres Orient expressz a hóban vesztegel. Az egyik utas holtan fekszik a kabinjában, testét tizenkét késszúrás járta át. Az ajtó belülről zárva. A vonaton tizenkét utas maradt, a legkülönbözőbb társadalmi osztályból és nemzetiségből, ám mind egyre idegesebbek. Vagy van más is, ami összeköti őket? Hercule Poirot, a legendás nyomozó csak a kis szürke agysejtjeire támaszkodhat a hóviharban rekedt luxusvonaton. Egyetlen dolog biztos: a gyilkos az utasok közt van, és Poirot-nak meg kell találnia, mielőtt újra lesújt...

„453-at írtunk Krisztus születése után. Ez a rómaiaknál 1206, a berbereknél 1403. Nagyjából harmincnyolc éves lehettem. Meglett férfi. Tulajdonképpen vége volt az életemnek. Már minden lényeges dolog megtörtént velem. De kár lett volna még meghalnom. A java ugyanis még csak ezután jött." Az V. században járunk, Attila hun király idejében. Az emberiség éppen soron következő apokalipszise felé száguld. A világ lángol, ömlik a vér, birodalmak születnek és lesznek az enyészeté. Szerte a világban – Rómától Konstantinápolyig, Hippótól Mediolanumig, Catalaunumtól Zentesig – hunok, nyugat- és keletrómaiak, vandálok, gótok, szkírek, alánok, szarmaták, gepidák, zsidók, görögök (stb.) rohangálnak (vagy éppen tántorognak az erjesztett kancatejtől, a mézsörtől, az itáliai és galliai boroktól vagy a táltospipától), hogy a régi káoszból az újba taszítsák az emberiséget. Az események krónikása Zerkó, a berber törpe, aki élete alkonyán korianderes bárányt falatozva, mellé jóféle Ikarion bort hörpölve meséli el kalandos történeteit a száját tátó kocsmai népségnek egy ciprusi tavernában. Zerkó élete során volt rabszolga és isten, udvari bohóc és börtöntöltelék, cirkuszi látványosság és hímringyó ? legfőképpen pedig szemtanúja Róma, Bizánc és a hunok küzdelmének. Cserna-Szabó András legújabb kötete ókori pikareszkregény, kumisz szagú, groteszk road movie, történelmi tabló és annak paródiája - a folyton porig égő és hamvaiból mindig újraéledő világ egy kisember szemszögéből.

Nagynénje hosszan tartó, súlyos betegségét követő halála után Elinor Carlisle hatalmas vagyont örököl. Ám lehet, hogy mindezt már nem tudja élvezni, ugyanis gyilkosság vádjával áll a bíróság előtt. Ő az egyetlen gyanúsított, mivel féltékenységéből adódóan kizárólag neki lehetett oka a fiatal és szép Mary Gerrard, Laura néni felolvasónőjének a megölésére. A vádat csak súlyosbítja, hogy nagynénje – közvetlenül a halála előtt – módosítani akarta a végrendeletét Mary javára. Az indíték egyértelmű, minden Elinor ellen szól – de akad valaki, aki váltig hisz Elinor ártatlanságában: Peter Lord, Laura néni kezelőorvosa. A doktor, hogy megmentse Elinort a már biztosnak látszó ítélettől, nem kisebb szakértőt bíz meg a védelem oldalán, mint a nagy Hercule Poirot-t.

A szép, fiatal és gazdag Rosemary Barton a saját születésnapi partiján öngyilkos lesz; halálát a pezsgőjébe tett cián okozza. Családtagjai és barátai megdöbbennek az érthetetlen esemény láttán – egy múló influenza utáni kisebb depresszió nem ok egy ilyen végzetes tettre. Egy év elteltével George Barton, aki azóta sem tudja megemészteni szeretett felesége halálát, és az öngyilkosságában sem hisz, vacsorát rendez Rosemary húgának születésnapján: ugyanazokat a vendégeket hívja meg, mint akik ott voltak felesége utolsó estéjén. Vajon kinek lehetett oka a gyilkosságra? Rosemary kihívó és csalfa természetéből adódó tettei miatt sokan váltak az ellenségévé. Az ügy azonban tovább bonyolódik: a vacsorán újabb haláleset történik…

Martyn Rady nem kisebb feladatra vállalkozik könyvében, mint a Habsburg dinasztia közel ezer éves történetének bemutatására. Szellemes, olvasmányos stílusban veszi sorra a Habsburg uralkodókat és a dinasztia nevezetesebb képviselőit. A könyv lapjain feltárul előttünk Európa utóbbi ezer évének történelme, a történelmi konfliktusok teremtette válaszutak, valamint a Habsburg királyok és császárok döntései, amelyek nem ritkán évszázadokra meghatározták alattvalóik életét. A mű egyik nagy erénye, hogy miközben átfogó képet nyújt erről az időszakról, olyan kevésbé ismert anekdotákat és érdekességeket is belesző a Habsburgok történetébe, amelyek közelebb hozzák és sok esetben esendő emberként mutatják be az uralkodókat. A szerző bevallott célja „rehabilitálni” a Habsburgok uralmát, és közel egy évezredet felölelő munkáját ezekkel a sorokkal zárja: „Több mint kilenc évszázad alatt a Habsburgok produkáltak tökfilkókat és álmodozókat, mágiával és szabadkőművességgel foglalkozó kontárokat, vallási fanatikusokat, népeik jóléte iránt elkötelezett uralkodókat, művészetek patronálóit és a tudomány támogatóit, nagy kastélyok és templomok építőit. Némelyik Habsburg a béke híve volt, míg mások meddő háborúkat indítottak. Ennek ellenére, a közép-európai politika egyre elkeserítőbb helyzetét látva, nehéz nem arra a konklúzióra jutni, hogy a magyar történésznek [Kosáry Domokosnak] igaza volt – egy Habsburggal sem jártak volna rosszabbul.”

Az 1965-ben megjelent Szigorúan ellenőrzött vonatok Bohumil Hrabal egyik legismertebb műve, amelynek népszerűségét az 1966-ban bemutatott, azonos című Menzel-film csak tovább növelte. A kisregény filmes adaptációja elnyerte a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjat, és nem mellékesen meghozta Hrabalnak a megérdemelt világhírt. A cseh író a II. világháború idején egy ideig vasúti forgalmistaként dolgozott, s akkori élményei szolgáltak nyersanyagul ehhez a szintén a háborús években játszódó, egy jelentéktelen vasútállomás dolgozóinak hétköznapjait bemutató groteszk és tragikus történethez. Miközben a mű főhőse és narrátora, a világra ártatlanul rácsodálkozó fiatal segédforgalmista beszámol a környezetében tapasztalt bizarr és/vagy humoros eseményekről, a háttérben felsejlik a németek által megszállt ország tragédiája. Az állomás békés, szinte eseménytelen életében még a német katonáknak utánpótlást szállító (szigorúan ellenőrzött) vonatok áthaladása sem okoz különösebb izgalmat - legalábbis addig, amíg a cseh ellenállás meg nem szervezi az egyik ilyen szerelvény felrobbantását...