Jaffa Kiadó strana 49 z 52

Köztudott, hogy a pártállami diktatúra idején minden jobboldali gondolat eredendõen üldözendõnek számított. De vajon hogyan élték túl a hagyományos politikai felosztás szerint jobboldalinak tekintett személyek és mozgalmak a Rákosi-, majd a Kádár-rendszer üldöztetéseit? Kik választották az évtizedekre szóló, csendes ?alámerülést?, és kik azok, akik továbbra is aktívan képviselték korábbi eszméiket? És vajon a rendelkezésünkre álló dokumentumok alapján meg lehet-e különböztetni a jobboldalhoz köthetõ valós társadalmi jelenségeket az állambiztonság konstruált ügyeitõl? Az UNGVÁRY KRISZTIÁN által szerkesztett tanulmánykötet a Kádár-rendszer állambiztonsága szempontjából ?jobboldalinak? tekintett hagyomány és gondolkodás, illetve az ezt képviselõ csoportok 1945 és 1990 közötti történetébõl ad reprezentatív válogatást. Mivel e meglehetõsen széles ? a progresszív konzervatív eszmétõl a kisgazdákon át az egyetemi szervezkedésekig és a radikális szélsõjobboldali mozgalmakig terjedõ ? politikai paletta szereplõi és nézetei a kommunista és államszocialista diktatúra idején egyként ?ellenségesnek? minõsültek, a kötet tanulmányai mindenekelõtt az állambiztonsági iratok feldolgozására épülnek. Az összeállítás áttekintést nyújt az olvasónak a belügyminisztérium ?jobboldali? ellenségképérõl, részletesen tárgyalja a prominens kisgazda és kereszténydemokrata politikusok sorsát, illetve nyomon követi a háború elõtti szélsõjobboldalhoz köthetõ mozgalmak utóéletét is. E hiánypótló kötet kitûnõ írásai nem csupán arra világítanak rá, hogy a jobboldali hagyományok hogyan élték túl búvópatakszerûen a háborút követõ fél évszázadot, de a ma jobboldalinak tekintett attitûdöket és mentalitásokat is jobban érthetõvé teszik.

UNGVÁRY KRISZTIÁN és TABAJDI GÁBOR rendhagyó útikalauza a 20. század politikai diktatúrái és legmegrázóbb történelmi eseményei mentén veszi lajstromba Budapest emlékeit. A szerzõpáros olyan fõvárosi helyszíneket mutat be olvasóinak, amelyek jobbára ismeretlenek a turisták elõtt, a városlakók számára pedig már a félmúlt homályába vesznek. A fiatal kutatók budapesti sétáin feltárulnak az 1919-es Tanácsköztársaság és az azt követõ fehérterror, a német megszállás, a nyilas rémuralom és a zsidóüldözés, a világháborús fõváros, a szovjet megszállás és a Rákosi-diktatúra, az 1956-os forradalom és szabadságharc, végül a Kádár-korszak elfeledett vagy épp szándékosan titokban tartott történeti helyszínei és emlékhelyei. Az egyes történelmi eseményekhez köthetõ szobrok és mûemlékek kapcsán a szerzõk múlt és jelen emlékezetpolitikai törekvéseit is áttekintik. A történészpáros kíméletlen és fájdalmas õszinteséggel mutat rá: a múlt századi véres diktatúrák emlékei jelöletlenül bár, de ma is ott kísértenek a fõváros utcáin ? ideje lenne hát mindenkinek megismerni õket. UNGVÁRY KRISZTIÁN 1969-ben született Budapesten. Tanulmányait az ELTE BTK történelem-német szakán végezte. Budapest ostromát feldolgozó doktori disszertációja könyv formájában is megjelent, és számos hazai, illetve külföldi kiadást megélt. 2001-tõl az 1956-os Intézet tudományos munkatársa, több nemzetközi tudományos testület tagja. Kutatási területe a 20. század politika- és hadtörténete, a szélsõjobb mozgalmak, valamint az állambiztonság története. TABAJDI GÁBOR 1980-ban született Budapesten. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán történelmet, politikaelméletet és filozófiát tanult. Jelenleg az Országos Széchényi Könyvtár 1956-os Intézetének munkatársa. Eddig fõként a 20. századi Magyarország politikatörténetével kapcsolatos publikációi jelentek meg. Fõ kutatási területei: a magyar állambiztonsági szervek, illetve a pártállami rendszer mûködésének története. A fiatal kutatókat tömörítõ ?Fehér Hollók? munkacsoport koordinátora.

Kádár János és a nevével fémjelzett korszak megítélése napjainkig élesen megosztja a magyar közvéleményt. Ennek egyik eredõje az a hatvanas évek elején meghirdetett ?szövetségi politika?, amely egy újfajta kiegyezés reményében együttmûködõk, ?társutasok? megnyerésével igyekezett alkut kötni a magyar társadalommal. Az ennek érdekében hozott politikai, gazdasági intézkedések a történeti elemzések révén mára jól ismertek. Kádár hatalomtechnikai törekvéseinek mélyebb rétegei, személyes dimenziói azonban részben még ma is feltáratlanok. Kik voltak azok, akikkel a pártállami vezetõk a megújuló hatalomgyakorlási mód jegyében párbeszédet kezdtek? Milyen korábbi mintákat hasznosított az MSZMP ?szövetségi politikájának? kialakítása során? Milyen út vezetett addig, amíg az 1956-os forradalom leverése után öt évvel elhangozhatott a kádárizmus jelszava, a bibliai mondást kifordító ?aki nincs ellenünk, az velünk van? mottó? TABAJDI GÁBOR legújabb kötete a ?kádárizmus? hatalomtechnikai módszereinek kialakulását mutatja be, és azt a hatalom birtokosai, a magyar kommunisták, illetve Kádár János politikája felõl értelmezi. Átfogó elemzéséhez a rövid és hosszú távú, kül-, illetve belpolitikai folyamatok bemutatása mellett eddig nem publikált titkosszolgálati dokumentumokat is felhasznál.

Új vitaminforradalom zajlik ? bár egyelõre még csak a kutatás zárt világában. Az elmúlt egy-másfél évtizedben a tudomány olyan felismerések birtokába jutott a vitaminok kapcsán, amelyek szó szerint életbevágóan fontosak lehetnek számunkra. Ám SZENDI GÁBOR új kötetének aktualitását nem csupán e forradalmi helyzet adja. Az új ismeretek fényében ideje újragondolnunk a vitaminok körül kialakult babonákat és mesterségesen gerjesztett mítoszokat is, amelyek az utóbbi évtizedekben sajnálatos módon kialakították az elvakult vitaminhívõk és a konok vitaminellenesek táborát. A vitaminguruk és -próféták által keltett ködben fontos végre tisztán látnunk, mik a vitaminok valódi hatásai, mit tarthatunk igaznak és mit idejétmúlt illúziónak a vitaminokkal kapcsolatban. SZENDI GÁBOR könyve vállaltan nem enciklopédia: nem sorolja fel, melyik vitamin ?mire jó?, vagy éppen ?mit okoz? a hiányuk. Ehelyett a vitaminkutatás legújabb eredményei alapján bemutatja a legfontosabb vitaminok, valamint a kalcium és magnézium hatásmechanizmusát, és igyekszik ráébreszteni az olvasókat arra, hogy ezek a vitaminok és ásványi anyagok csak egymással komplex kölcsönhatásban mûködnek megfelelõen. Következésképp ahhoz, hogy a szervezetben kifejthessék kívánatos hatásukat, az egyikbõl beszedendõ mennyiséget célszerû a vele kölcsönhatásban lévõ másikkal összhangba hozni. Ahogy a szerzõ fogalmaz: ?Olyan az egész, mint egy szimfónia. Csak akkor áll össze egységes élménnyé, ha játékával minden zenész a nagy egészet szolgálja.?

Képzeljük el, hogy jóllakottan, napbarnítottan és egészségesen üldögélünk úszómedencénk partján, a vízben boldog gyermekeink lubickolnak, mellettünk fekszik csodaszép feleségünk/jóképû férjünk, a garázsban állnak a drága autók, a kertész a háttérben éppen gereblyézi a füvet? Vajon ha e pillanatban megkérdezné tõlünk valaki, boldogok vagyunk-e, mit felelnénk rá? SZENDI GÁBOR szerint a válasz nem egyértelmû. Új könyvében arról igyekszik meggyõzni olvasóit, hogy a fogyasztói társadalom által ígért anyagi boldogság ? még ha sikerül is elérnünk ? homokként pereg ki az ujjaink közül. A valódi boldogság ugyanis szinte mindig küzdelemmel, verejtékkel, nyugtalansággal jár: az érzést a remény és a kétség közti hányódás, a kudarcok és a sikerek, a meg nem értettség és az elismertség, a kitaszítottság és az elfogadottság váltakozása jellemzi. A boldogság valójában ott él mindannyiunkban ? csak fel kell ismernünk, és meg kell tanulnunk élni vele. Szendi leás a boldogság õsi gyökereihez, és az agykutatás, a genetika és az antropológia eredményeire támaszkodva bizonyítja, hogy az igazi boldogság a saját küldetésünk felismerését, a sorsunkban rejlõ lehetõségek kibontásáért vállalt felelõsséget, és a minket éltetõ közösséghez való hazatalálást jelenti. Soha nem késõ tehát visszanyúlni a bennünk élõ lehetõségekhez, hiszen agyunkba égve ott él a boldogság õsi, eredeti képe. Lehet, hogy Ön is boldog, csak nem tud róla?

Milyen állambiztonsági kockázatokat rejtett magában egy futball-világbajnokság? Vajon miért volt olyan fontos a titkosszolgálat számára Puskás, hogy még a hatvanas évek végén is érkeztek róla jelentések? Valóban kiváltságos klubként kezelte a rendszer Kádár kedvenc csapatát, a Vasast? A politikai rendõrség szempontjából miért voltak kiemelten veszélyesek a Ferencváros mérkõzései? És vajon mi igaz abból, hogy a magyar válogatott nem nyerhetett a Szovjetunió ellen? És egyáltalán: miért érdekelte mindez az állambiztonságot? TAKÁCS TIBOR könyvébõl kiderül, hogy a sport, így a futball egyre fokozódó állambiztonsági ellenõrzését mindenekelõtt a kiszélesedõ nemzetközi kapcsolatok indokolták, de egyes sportvezetõket, játékosokat és szurkolókat is folyamatosan megfigyelés alatt tartottak. Ezzel együtt a kádári politikai rendõrség olykor maga sem tudta pontosan, mi dolga a labdarúgás körül ? ilyenkor aztán mûködésbe lépett az állambiztonsági paranoia, amely egy egyszerû szurkolói megnyilvánulásban is ?ellenséges tevékenységet? szimatolt. A történész arra vállalkozik, hogy bemutassa: milyen tevékenységet végzett a Kádár-korszak állambiztonsága a legnagyobb tömegeket vonzó tömegsport, a labdarúgás körül. Futball és állambiztonság kapcsolatáról különbözõ, néha párhuzamosan futó, olykor egymást metszõ történeteken keresztül ad átfogó képet, miközben felvázolja az 1956 utáni állami sportirányítási rendszer és a politikai rendõrség mûködésének fõbb vonásait és jellemzõit is. TAKÁCS TIBOR Nyíregyházán született 1974-ben. A Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán diplomázott 1997-ben. Ezt követõen doktori ösztöndíjas volt, majd a nyíregyházi levéltárban dolgozott. 2002-tõl a Történeti Hivatal, illetve utódintézménye, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára munkatársa. 2005-ben a Debreceni Egyetemen doktori címet szerzett. Fõ kutatási területe az 1945 utáni magyar történelem, különös tekintettel a politikai rendõrség mûködésére.

Marty Gallagher, a háromszoros erõemelõ-világbajnok és Amerika-szerte ismert sportember hosszú éveken keresztül kutatta az erõ és az egészség titkát. E több évtizedes tapasztalat és elmélyült tudás gyümölcse ez az enciklopédikus igénnyel megírt, lenyûgözõ könyv, amely páratlan segítõtársa lehet mindazoknak, akik a lehetõ legjobbra törekszenek ? a test és lélek világában egyaránt. A kötet az edzésmódszerekkel, a táplálkozástudománnyal és a sportpszichológiával kapcsolatos hasznos információk széles tárházát kínálja mindazoknak, akik komolyan szeretnének foglalkozni az erõ világával. A szerzõ ugyanakkor nem csupán az erõsportok, de az írás mûvészetében is otthonosan mozog. Lebilincselõ stílusban megírt munkája szórakoztató olvasmány: az erõemelés legkiválóbb bajnokairól szólva számos anekdotát felidéz, miközben részletesen bemutatja e legendás sportemberek gondolkodásmódját, alapelveit és konkrét gyakorlatait is. A primitív õserõre épülõ testedzés filozófiáját valló Gallagher hatalmas, átfogó munkája mindent egybegyûjt, amit a testedzés tudományáról és mûvészetérõl tudni érdemes. Kitûnõ érzékkel válogatja ki azokat a létfontosságú érzelmi, szellemi, fizikai, lelki és társas kapcsolati elveket, amelyek nem csak az egészséges életmódot, a testedzést és a sportolást illetõen, hanem általában véve is alkalmazhatók, ha az ember tartalmas és teljes életet szeretne élni.

Jake Fisher végignézi, ahogy élete szerelme, Natalie hozzámegy egy másik férfihoz. A nõ megígérteti vele, hogy soha többé nem fogja keresni. És bár Jake még mindig szereti õt, tartja a szavát, és nem hívogatja többet Natalie-t. Hat évvel késõbb Jake-nek megakad a szeme egy gyászjelentésen: a férfi, akihez Natalie hozzáment, váratlanul meghalt. Jake nem tudja tovább türtõztetni magát, és elmegy a temetésre. Hat éve várja, hogy újra láthassa Natalie-t. A temetésen azonban sokkoló élményben van része, a gyászoló özvegy ugyanis nem Natalie? Amikor kérdezõsködni kezd, kiderül, hogy az asszony, akit a sír mellett látott, majdnem húsz évig volt az elhunyt felesége. Jake nyomozni kezd, hogy kiderítse az igazságot, de mindenhol falakba ütközik. Megpróbálja felkutatni Natalie-val közös ismerõseiket, de vagy nem találja õket, vagy letagadják, hogy valaha is találkoztak vele. Lassan kiderül, hogy évek óta senki nem látta Natalie-t. Jake egyre kétségbeesettebben keresi a nõt, aki összetörte a szívét, ám hamarosan rá kell jönnie, hogy ezzel a saját életét is veszélybe sodorja? ?Otto elõvett egy pisztolyt. Kicsit balra húzódtam, hogy a testemmel fedezzem Barryt. ? Otto téged nem fog lelõni ? mondta Bob nyugodt hangon. ? Csak addig lövöldözik majd a diákokra, amíg be nem szállsz a furgonba. Barry koponyája alá csúsztattam a kezem, és megemeltem a fejét. Láttam, hogy lélegzik. A csuklójához nyúltam, hogy ellenõrizzem a pulzusát, amikor kiáltás harsant. ? Barry? ? Egy másik hallgató volt az. ? Hol vagy, tesó? Félelem hasított belém, ahogy Otto felemelte a fegyverét. Átvillant az agyamon, hogy megpróbálom ártalmatlanná tenni, de mintha olvasott volna a gondolataimban, egy lépéssel eltávolodott tõlem. Egy másik diák hangja: ? Szerintem arrafelé ment. A furgonhoz. Barry? Otto a hang irányába fordította a fegyvert. Bob rám nézett, és megvonta a vállát. ? Oké! ? suttogtam. ? Megyek! Csak ne lõjön le senkit.? HARLAN COBEN napjaink egyik legnépszerûbb krimiírója. Regényeit a mûfaj gyöngyszemeiként tartják számon, eddig negyven különbözõ nyelvre fordították le, és közel 50 millió példányt adtak el belõlük világszerte.

GÁLVÖLGYI JÁNOS kötetében az olvasó átfogó képet kaphat a népszerû komikus színész egész életpályájáról, a gyerekkori indíttatásoktól kezdve a sorsfordító Ki mit tud?-on át egészen a jelentõsebb színpadi alakításokig és a paródiák kulisszatitkaiig. Gálvölgyi könyve egyben fõhajtás a nagy mesterek és példaképek elõtt is. Tõlük idézünk most: ?Egy jó whisky, egy finom szivar és ez a könyv. Mi kellhet még?? Winston Churchill ?Én a hazám szolgálatáért adtam fel a színészetet. Gálvölgyi színészként szolgálja hazáját. Ha ide születik, ma õ lenne az Egyesült Államok elnöke.? Ronald Reagan ?Amikor esténként forgatókönyvet írtam és elfáradtam, letettem a tollat. Ezt a könyvet nem tudtam letenni.? Charlie Chaplin ?Elfogulatlanul mondom: a Rómeó és Júlia, az Othello és a Sok hûhó semmiért után a legjobb könyv, amit valaha olvastam. William Shakespeare ?Gálvölgyi egy arany ember.? Jókai Mór ?Elõítéletekkel vettem kezembe ezt a könyvet. Aztán mosolyogtam, majd kacagtam.? Teréz anya ?Most sajnálom igazán, hogy Kennedyt ismertem, de Gálvölgyit sajnos nem.? Marilyn Monroe ?Aki ezt a könyvet nem olvassa, legyen az az õ tragédiája.? Madách Imre ?Nem tudtam, hogy kétszáz oldal is elég egy remekmûhöz.? Lev Tolsztoj

Valljuk be, majdnem mindannyian hajlamosak vagyunk az önsajnálatra. Úgy hisszük, a legnagyobb baj mindig velünk történik. Nos, ha valamiért szomorú vagy ? esetleg elhagytak, megcsaltak, becsaptak vagy elárultak ?, és elolvasod ezt a könyvet, hidd el, fel fogod tenni magadnak a kérdést: Miért sírok, miért szomorkodom?! Hozzájuk képest hálás lehetek a sorsnak? Ha éppen valamilyen párkapcsolati problémával küzdesz, biztosan találsz a könyvemben olyan történetet, amely rímel a mostani gondjaidra. Megtudhatod, mások hogyan oldották meg ? vagy hogyan rontották el ? azt a bizonyos élethelyzetet. Talán segít felismerni a megoldást, és nem követed el ugyanazt a hibát, amit ott és akkor másvalaki már elkövetett. Igaz a mondás: okos ember más kárán tanul. Nos, ebbõl a könyvbõl tanulhatsz bõven? Megtanulhatod, hogyan lehet a teljes kiszolgáltatottságból felállni, egy tönkrement életet újraépíteni, elgyászolni az elgyászolhatatlant, elengedni életed legfontosabb szereplõjét, ahogy megtanulhatod azt is, hogyan rombolhat a legnagyobb szeretet, milyen mélységekbe taszíthat a szegénység, vagy hogy miként lehet újra bizakodni életünk romjain. A regényírók fantáziája végtelen, ám a legnagyobb mesemondó mégiscsak az élet. Aligha olvastál még olyan csavaros, izgalmas, megrázó történeteket, mint ezek itt. Talán, mert ezeket a történeteket tényleg az élet írta. Én csak papírra vetettem. Tizenegy igaz történet. Tizenegy döbbenetes sors. Tizenegy ember, aki képes volt újrakezdeni az életét. Szeretettel, Kata

Litkey Farkas a magyar vitorlázás kiemelkedõ alakja. Európa legrangosabb tókerülõ versenyének, a balatoni Kékszalagnak tizenegyszeres gyõztese és címvédõje. A Soling hajóosztály világbajnoka, sokszoros magyar bajnok, olimpikon, a Kenese Marina-Port VSE elnöke. Telente Olaszországban a J-24-es hajóosztályban vitorlázik, versenyeket rendez, többek között a Bankár és Biztosítási Kupát, a Pharma Kupát vagy éppen a Doktor Regattát. Vitorlákat tervez a Litkey Sails számára, vitorlás táboraiban gyermekekkel kedvelteti meg nyaranta a sportot, menedzseli csapatát, elõadásokat szervez, illetve a vitorlásiskolájában oktat. Az Amerre a szél fúj sok apró anekdotával fûszerezett remek olvasmány, amelybõl kiderül, hogyan jutott el az agárdi nádasoktól az atlantai olimpián át tizenegy Kékszalag-gyõzelemig, hogyan vált profi csapatfõnökké, és arról is mesél, mit jelent számára a Balaton. Elárulja, kik a példaképei és az ellenfelei, hogyan éli meg a versenyek izgalmát, mi kell a tehetségen és a szorgalmon kívül ahhoz, hogy valaki a legjobb lehessen, és természetesen megtudhatjuk azt is, miért annyira szerethetõ sport a vitorlázás. ?Egyvalamit megtanultam az évek során. Soha, egyetlen pillanatig sem szabad feladni. Hosszú még a verseny, most hagytuk el keserves, szélcsendes vergõdéssel Révfülöpöt, több mint a harmada még hátravan, és végre elindultunk! Az a pici szél, ami most érkezett, örömmel tölt el, jó vitorlázni! Konok elszántsággal folytatjuk a versenyt.?

A bájos, vörös hajú Répássy Rebeka szereti a magas sarkú cipõket, a drágaköveket és a bécsi kávét. Nem szereti viszont a tenger gyümölcseit, a tolakodó pasikat és a feltûnést. A sors szeszélye folytán mégis egyik pillanatról a másikra az osztrák tévé képernyõjén találja magát, és a Kísérletkastély címû valóságshow ígéretes szereplõjeként egy ország kíséri figyelemmel minden mozdulatát. A tét Rebeka számára százezer euró, a hírnév, és váratlan ráadásként a szívfájdítóan jóképû producer, Marcus szerelme. A Bécsben dolgozó magyar lány igyekszik megállni a helyét a kereskedelmi tévék számára ismeretlen világában, ahol semmi sem az, aminek látszik: az ellenfelek barátnak álcázzák magukat, a segítség kerülõ utakon jár, és még az igazi szerelem is álruhába bújik. Vajon ki mozgatja a szálakat a háttérben? Mi a szerepe az eseményekben a titokzatos újságírónõnek, Fräulein Lemkének? És vajon megtartja-e Rebeka kezdeti elhatározását, miszerint nem hajlandó szerelmeskedni a kamerák elõtt? Aki a rokonszenves Rebekához hasonlóan kedveli az osztrák fõvárost, a karácsonyi hangulatot és a bécsi kávét, az különösen élvezni fogja PALOTÁS PETRA izgalmakban és fordulatokban nem szûkölködõ regényét.

Sam Capra kutyaszorítóba kerül. A volt CIA ügynöknek egy kockázatos merényletet kell végrehajtania, ha nem akarja elveszíteni az egyetlen embert, aki igazán fontos neki... Sam csecsemõkorú kisfiát elrabolja egy titokzatos és rendkívül befolyásos szervezet. Az emberrablók kegyetlen ajánlattal állnak elõ: visszaadják a gyereket, de csak abban az esetben, ha Sam felkutat és megöl valakit, aki a leleplezésükre készül. Sam elvállalja a feladatot, mert vissza akarja kapni a gyermekét. A férfi nyomába ered, és kezdetét veszi a halálos versenyfutás. A Sam Capra-sorozat második darabjában tovább fokozódik a tempó és a feszültség. Gyilkosok, árulók, összeesküvõk és akció minden mennyiségben.

Debrecent történelme folyamán soha nem védte sem kőfal, sem vár, sem hegy; a vérzivataros századokban polgárainak szorgos munkája és rendíthetetlen hite tartotta meg. A Szabó Magda műveiben már-már mitikus személlyé formálódott, nagybetűs Város, a "haza" a színhelye és bizonyos értelemben a főszereplője a kötet két színdarabjának. A Kiálts, város! című történelmi drámát Szabó Magda megrendelésre, Csokonai Vitéz Mihály születésének 200. évfordulójára írta. Az 1604-ben, a Bocskai-felkelés kitörésekor játszódó darab cselekménye egyetlen, krimibe illő kérdés körül forog: ki ölte meg Debrecen város tanácsnokát, Borzán Gáspárt? A gyanúsítottakat, királyokat, hadvezéreket és vallásreformátorokat az írónő az Előjátékban szembesíti egymással, és hamar kiderül, hogy noha egyikük sem ismerte Borzánt, mindannyian felelősek a haláláért. A tanácsnok meggyilkolása azonban talán még súlyosabb erkölcsi dilemmát vet fel. Vajon a három hatalom: az Oszmán Birodalom, a Magyar Királyság és az Erdélyi Fejedelemség határán, valamint két vallás: a katolicizmus és a kálvinizmus ütközőpontján fekvő, ostromlott szigetté vált civís városnak a megmaradásért vívott küzdelemben joga van-e veszni hagyni, feláldozni legértékesebb embereit? Debrecen mindenekelőtt és mindenekfölött? Az 1977-ben bemutatott Régimódi történet Szabó Magda egyik legolvasottabb könyvének, az azonos című, családja történetét feldolgozó nagyregénynek a színpadi változata. Írói bravúr, ahogyan a közel ötszázoldalas művet a kereskedő Rickl família és az arisztokrata Jablonczay család három generációjának sorsát megjelenítő, megkapó és megrendítő drámává formálja. Egy letűnt és mégis máig ható kort idéz meg, a "vér és arany századába" fordult 1900-as évek ellentmondásos polgári és dzsentrivilágát, Debrecennek és környékének katolikus és protestáns társadalmát. A darab középpontjában két erős nő áll: a nagyanya, Rickl Mária, és az unoka, Jablonczay Lenke. Két, történetükben különböző, mégis egymásra rímelő asszonyi sors. Egyik is, másik is azt példázza, hogyan lehet és kell minden körülmények között talpon maradni, büszkén, emelt fővel szembenézni az élettel, és megharcolni a szabadságunkért. SZABÓ MAGDA 1917-ben született Debrecenben. 1940-ben szerzett latin-magyar szakos diplomát, majd latintanárként dolgozott. Írói pályáján költőként indult. 1949-ben, ugyanazon a napon, amelyen odaítélték, vissza is vonták a Baumgarten-díját, majd 1958-ig nem publikálhatott. Az ismertséget a Freskó és Az őz című regények hozták meg számára. A családi titkok és történetek, a női sorsok, a hétköznapi emberi kapcsolatok kiismerhetetlen érzelemvilága visszatérő motívumai műveinek. Jó néhány önéletrajzi ihletésű regénye született, melyek kedvelt helyszíne szülővárosa. Regényeit számtalan nyelvre lefordították, Az ajtó 2015-ben felkerült a New York Times sikerlistájára is. Munkásságát rangos díjakkal ismerték el: Kossuth-díj (1978), Nemes Nagy Ágnes-díj (2000), Prima Primissima díj (2003). 2007-ben, kilencvenéves korában, olvasás közben érte a halál.

A leggazdagabb árva egy kislány története, aki születésekor mesés gazdagságot, grófi címet és a fényűző élet ígéretét kapja. Egy kislányé, aki születése után nem sokkal elveszíti az édesanyját, elveszíti azt az embert, aki a legtöbbet adhatná neki. Krisztina édesapja az ország egyik legtekintélyesebb főura, a kígyósi uradalom gazdája, aki súlyos betegségéből csodával határos módon felépül, így nem halálhíréről értesül a rokonsága, hanem esküvői meghívót kaphat kézhez. Az édesapa feleségül veszi kulcsárnője lányát, amivel megbotránkoztatja az örökségre ácsingózó rokonságot. Az esküvő napján hatlovas hintó érkezik a kastély elé, benne a nászajándékkal: egy fekete koporsóval. Amikor aztán Krisztina háromévesen árván marad, nemcsak a családi viszályok nehezítik meg az életét, de a gonosz pletykákat terjesztő rosszakarók is. Bár szerető nagymamája és gondoskodó gyámja mindenben támogatják, Krisztina sokáig hiába keresi a helyét. Kérdések és kételyek gyötrik: ki is ő valójában, és mi dolga a világban? Vajon megtalálja-e Krisztina a saját útját és a belső békéjét? És a szerelmet, azt a férfit, akinek megnyithatja szívét, és nem kell azon gyötrődnie, hogy vajon őt magát, vagy csak a vagyonát akarja? Bauer Barbara új regényének központi alakja a műveltségéről és jótékonykodásáról ismert Wenckheim Krisztina grófnő, Sisi császárné palotahölgye. Wenckheim Krisztina édesapjáról, Antal József grófról mintázta Jókai Mór az Egy magyar nábob főhősét. A magával ragadó regényben a 19. század második felének Magyarországa színes, érzékletes világa tárul elénk: megelevenednek előttünk a nemesi uradalmak hétköznapjai és fényűző ünnepei, a kiegyezés korabeli Pest-Buda mozgalmas élete.

Freddy Otash volt az 1950-es évek Los Angelesének hírhedt mindentudója. Korrupt zsaru, magánkopó, fixer, strici, zavaros idők démoni deus ex machinátora, a Bizalmas magazin gátlástalan főnöke. A magazin megelőzte a még nem létező internetet: munkatársai tálcán szállították a mocskot, a pletykát, nem spóroltak a trágár tintával és a valóságnak álcázott kéjsóvár rágalmakkal. Szétmarcangolták a mizantróp filmsztárokat, a szexben fürdőző társasági hölgyeket és a "vörösökkel" kokettáló politikusokat. Titokban elrejtett mikrofonjaik és fényképezőgépeik előtt igazi sztárparádé vonult el a hotelszobák matracszínpadán: Jack Kennedy, James Dean, Liz Taylor, Rock Hudson, Ingrid Bergman, Marlon Brando - Freddy mindannyiuk titkos légyottjait leleplezte. Ő volt a nagydumás zsarnok, aki sarokba szorította Hollywoodot, de most eljött az idő, hogy mindent meggyónjon. Az Általános pánik gonosz, mégis szórakoztató hangon égeti porig Hollywood legendás aranykorát. Lángoló kinyilatkoztatás a korrupcióról, a mindent átható paranoiáról, a bűnről és a megváltásról, valamint a kettő közötti halovány választóvonalról.