Jelenkor Kiadó strana 6 z 45

A dackorszak alatt a szülők és gyerekek akarata mintha mindig épp ellentétes volna: hogy merészel anyu kimenni a konyhába, ha én itt vagyok? Még hogy apu vegyen ölbe! Apa, mégis te gyere! Minek adnátok rám cipőt? És hol késik már a kakaóm? Aztán a család életében új időszámítás kezdődik, új problémákkal: mi lesz a jelem az oviban? Milyen lesz az ebéd? Pfuj, brokkoli? Még, repetát! És fogat sem mosok, most a húsvéti nyuszit várom! Most a Mikulást! Jaj, délutáni alvás? Nem is vagyok álm... Nahát, már ballagok is? Varró Dániel új, óvodásoknak szóló versciklussal bővítette az Akinek a kedve dacos című könyvét: hat éven aluliak számára szigorúan ajánlott! Leigáztak sajna minket nyakig gombolt, zsarnok ingek, gaz, cipzáros kardigánok - nem vagyunk már partizánok

Fredé szolgálólány Gileád Köztársaságban, ahol a nőknek tilos állást vállalni, olvasni és barátkozni. A Parancsnok és felesége házában szolgál, és az új társadalmi rendben csupán egyetlen rendeltetése van: havonta egyszer hanyatt kell feküdnie, és imádkozni, hogy a Parancsnok teherbe ejtse, mert a csökkenő születésszámok korában Fredének és a többi Szolgálólánynak csakis akkor van haszna, ha termékeny. De Fredé emlékszik a Gileád előtti időkre, amikor független nőként állása volt, családja, saját neve. Az emlékei és a túlélési vágya immár lázadásnak számítanak. A Szolgálólány meséje provokatív, riasztó és profetikus mű, amely világszerte töretlen népszerűségnek örvend. Renée Nault lenyűgöző képregény-adaptációja páratlanul látványosan kelti életre Margaret Atwood modern klasszikusát, Gileád félelmetes világát. „Minden, amit a Szolgálólányok viselnek, vörös, a vér színe, ez határoz meg minket. „ Rajzok és adaptáció: Renée Nault

A könyvnek befejezetlennek kell maradnia - írta Albert Camus Az első ember jegyzeteiben, mit sem sejtve arról, hogy a mondat végzetes jóslatnak bizonyul: az író 1960. január 4-en autóbaleset áldozata lett. Kéziratára a szerencsétlenség helyszínén, a sárban heverő aktatáskájában bukkantak rá. Camus költői érzékenységgel ragadjameg a szegénységben eltöltött, bár boldog algériai gyerekkorának mozzanatait: a nincstelen fiúk utcai játékait, a focizást, a krumpliszirmon való osztozkodást, a munkások közti kószálást, majd a beilleszkedést a gimnáziumba, mindenekelőtt azonban a szótlan anyja és szigorú nagyanyja által meghatározott, apa nélküli életet. A háttérben pedig kirajzolódnak a súlyos traumákkal terhelt francia-arab ellentétek is. "E torzóban maradt mű nélkül sohasem juthattunk volna ennyire közel Camus-hoz és az alkotási folyamatához" - írja előszavában a kötet fordítója, Vargyas Zoltán. Ilyen volt ennek a gyereknek az élete, így élt a városnegyed szegény szigetén, a csupasz szükség szorításában, fogyatékos és tudatlan családjával, forrongó fiatal vérével, habzsoló életvágyával, ádáz és mohó intelligenciájával, végig révült örömben, melyet olykor durván megszakított az ismeretlen világtól való félelem.

A Helyszínelés elbeszélőjét az 1970-es évek derekán egy barátnője meghívja alkalmi szállására a budai Normafához. A hangszigetelt ajtók és az elfalazott bejáratok láttán, a vendégszobába lépve azonosítja a helyszínt: abban a hatszögletű toronyszobában állnak, ahol az ÁVH és az NKVD tisztjei az első nagy magyar koncepciós per vádlottjait vallatták és kínozták, közöttük Szász Bélát. Az ő emlékiratának sorait felidézve, fényképek és tanúvallomások segítségével méri fel az elbeszélő a diktatúra legsúlyosabb nyomait. A kötetben szereplő írások azzal vetnek számot, hogy a két nagy diktatórikus rezsim, a rákosizmus és a kádárizmus, a hatalmas szovjet befolyási övezet részeként miként kényszeríti a kollektív amnézia egyéni és közösségi stratégiáiba a magyar társadalmat. Nádas Péter elemzései gazdag fénykép- és dokumentumanyaggal rajzolják meg azt a politikai és társadalmi valóságot, amelynek a szerző szigorúan hátat fordít. "Saját helyzetem sem volt olyan rózsás. Újságírói állásomat akkor augusztus 21-én reggel, miközben Kisorosziban húztak az égen a fejem fölött a légi kötelékek, és nem volt se eleje, se vége, vadászgépek, nehézbombázók, csapatszállítók, én azonnal feladtam. Tudtam, hogy többé nem fogok visszamenni, nemcsak az állásomba nem megyek, hanem lakni sem akarok többé Budapesten. Inkább forduljak fel éhen."

A brazil újságíró, Betina Anton egy nap megtudta: szeretett óvónője, Liselotte Bossert évtizedekig bújtatta Josef Mengelét. A döbbenetből felocsúdva felkutatta a nőt, aki azonban csak ködösített, és óva intette a további nyomozástól. Betina Anton mégis beleásta magát az ügybe. "A halál angyala"-ként emlegetett háborús bűnös, Josef Mengele több mint harminc évet töltött Dél-Amerikában úgy, hogy sem az izraeli titkosszolgálat, sem a nácivadászok nem találtak rá. A kegyetlen orvos borzalmasabbnál borzalmasabb emberkísérleteket végzett az auschwitzi táborokban, mégsem bűnhődött meg tetteiért, sőt: a Bossert családon kívül számos ismerős és barát, köztük egy magyar házaspár is támogatta. Hogyan történhetett meg mindez? Ezt firtatja Betina Anton interjúkra, visszaemlékezésekre, soha nem közölt dokumentumokra és korabeli híradásokra épülő oknyomozó elbeszélése. Az immár tíz nyelvre lefordított Trópusi menedék betekintést nyújt Mengele mindennapjaiba, és feltárja, miképp úszta meg büntetlenül hűséges védelmezőivel együtt. "...míg az áldozatok egész hátralévő életükben testi-lelki bántalmaktól szenvedtek, Mengele a maga trópusi menedékében, barátok között élte le utolsó éveit, naplót és leveleket írt, könyveket olvasott, sétált a kutyáival, kertészkedett, jó grillhúsokat evett, vízesésben és tengerben fürdőzött."

"Van benne királynő, király is, egy királylány meg egy rivális egércsalád, ami mindent mohón befaldos, s egy egérboszorkány, ki sajnos elég csalárd. Mi az a nagy veszély, mi leskel? S ki az a délceg óramester, ki színre lép? Ha nem rosszalkodtok direkte, elmondom én itt most tinektek e kis mesét." A klasszikus karácsonyi történetet Varró Dániel átiratában, Szegedi Katalin illusztrációival vehetik kezükbe az olvasók.

Egy kis norvég szigeten egy férfi áll az udvarra kicipelt ócska bútorok között,és a közelben elzúgó repülőt nézi. Andreas évek óta nem járt a Sárga villában, de nevelőapja halála után kénytelen rendbe tenni a káosz uralta birtokot. A poros tárgyak, újságok, fotók és naplók között kutatva feltárul előtte a sziget története, és feldereng imádott nővérével, Minnával töltött gyermekkora is. A rejtélyes múlt sötét felhőként gomolyog a fejében, kérdései csak újabb kérdésekhez vezetnek. Mi volt a miniszter célja a háborús menekült gyerekeknek létrehozott kolóniával? Miért édesgette magához a kifürkészhetetlen Carsten úr Minnát? Élnek-e még a valódi szüleik? "Ami egyszer az ember testébe kerül, attól többé nem lehet megszabadulni."

Minden nőben ott szunnyad a boszorkány, csak rá kell eszmélniük a bennük rejlő erőre, összekapcsolódni a természettel, hogy legyőzhetetlenné váljanak. Boszorkákká, akik képesek ellentmondani a férfiaknak, és lebontani mindazt, ami csak az ő érdekeiket szolgálja. Hanyatló világunkat csakis ezek a bátor, ösztöneikre hallgató nők menthetik meg - állítja Mathilde Spalt, akit korábban Anna Szajbelként ismertek, a lengyel nemzeti olajvállalat elnökeként. A folyton dühös Annát sem férje, sem karrierje, sem elegáns otthona nem tette boldoggá. Egy nap végül összeroppant, és eksztázisában rájött: tévúton jár. Átlényegült Mathildévé, hogy ha üldöztetés árán is, de hirdesse az Ősszűz Igéjét, és társaival egy kéjesen lüktető, nőközpontú világot építsenek. Provokatív regényében Agnieszka Szpila megkérdőjelezi a patriarchális és fogyasztói társadalom fenntarthatóságát, és radikális változásokat vizionál a nők és a természet védelmében.

2022 augusztusában Paul McCartney egy fa árnyékában pihen London egyik parkjában. A közelben a Jón Kalman Stefánssonhoz igencsak hasonlító író azon tépelődik, hogyan szólítsa meg gyerekkorának hősét. A nagy pillanat előtt számba kell vennie az emlékeit, kibogozni élettörténete vaskos csomóit, mert a legendás zenésznek tudnia kell, micsoda űr keletkezett benne, amikor hétévesen elvesztette édesanyját, s nem sokkal később a Beatles is feloszlott. Magányán nem enyhíthetett sem a tőle eltávolodott édesapja, sem a Biblia - de ott voltak neki Izland Nyugati-fjordjai és a Gilgames-eposz... Az izlandi Ríkisútvarpid szerint Jón Kalman Stefánsson legújabb regénye "a szomorúságról, a vágyakozásról és a magányról szól, de megmutatja az érme másik oldalát, a szerelmet is". Erre a különleges belső utazásra hívja az olvasót a Sárga tengeralattjáró, az életmű talán legbátrabb, legnyíltabb és legszemélyesebb darabja. "Az élet vágyakozás, megbánás, az élet egy halott, frissen kifogott bálna a Hvalfjördur melletti tengerparton 1970-ben."

Az elárvult Avdo tereken és piacokon énekelve próbál boldogulni Mardin városában, míg egy jóságos sírkőfaragó a szárnya alá nem veszi. Kitanulja a mesterséget, és megérti, hogy művészetével a halottakról gondoskodik, és egykori életükről tanúskodik. Beleszeret a gyönyörű Elifbe, aki azonban már jegyben jár, ezért a szerelmesek szökni próbálnak, de lelepleződnek, és történetük tragikus véget ér. Évtizedekkel később, immár sírkőfaragó mesterként, Avdo magányos élete ismét felfordul, amikor menedéket nyújt a rendőrök elől menekülő Reyhannak - akihez szorosabb szálak kötik, mint gondolná... Burhan Sönmez regénye magával ragadó, eposzi történet életről, halálról, szerelemről és erőszakról. A sírkőfaragó történetén keresztül érzékletes képet nyújt Törökország múltjáról, jelenéről és bonyolult összetételű társadalmáról. Egész életében járta a világot, hátha valahol otthonra talál benne, s csak most értette meg, hogy igazából azt a helyet kereste, ahol meghalhat.

Alattomos játszmák, elmaradt szívességek és vélt sérelmek ingoványa, a szívatások és fenyegetések fortyogó törésvonalai. Nem bízhatsz meg senkiben. Ezért szereti annyira a zenét. A zene ígér, és be is teljesíti az ígéretét. Biztonságban van a hangokban. Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy fiú, aki egy este a hátizsákjába tömte minden gondját és baját. Kisurrant az Utolsó Esély zurös tanulói közül, hogy a tónál végre megszabaduljon súlyos terhétol. Caplatott a sötét réten át, míg fejében szüntelen visszhangoztak a szülei, a haverjai, a pszichológus, a musorvezeto és a tanárok szavai. Shy elindította a kedvenc albumát, de a legzseniálisabb dalok sem tudták elnyomni a benne kavargó zavaros kánont. Az ingoványos út végén azonban váratlan fordulat történt... A Netflix Steve címmel hamarosan bemutatja a Shy filmadaptációját, melynek címszereploje és egyik producere Cillian Murphy.

Valahol Izlandon, valamikor az előző század elején a jeges fjordok felett a hófúvásban egy apró, törékeny fiú küzdi magát előre. Hátizsákjában egy verseskötettel, ami nemrég a legjobb barátja halálát okozta a viharos tengeren. A fiú azt tervezi, hogy miután visszajuttatta a könyvet az eredeti tulajdonosához, ő maga is csatlakozik a barátjához a holtak birodalmában. Ám az élet, úgy tűnik, nem adja ilyen könnyen magát. Egy váratlan találkozás, egy kedves szó és néhány meleg takaró esélyt ad az életben maradásra. De vajon visszatalálhat-e valaki az élők közé, aki már mindent elveszített? Lehet-e újra családja annak, aki azt hitte, senkije sincs? És vajon túléli-e, ha újonnan megtalált otthonát később mégis ott kell hagynia egy olyan küldetésért, ami könnyen lehet, hogy az életébe kerül? Jón Kalman Stefánsson elementáris erejű, költői szépségű elbeszélése három köteten át meséli el a hóviharokkal birkózó, élők és holtak világa között imbolygó fiú történetét. Olvasás közben feltárulnak előttünk az 1900-as évek elejének mindennapjai a gleccserek árnyékában, ahol a mindenható kereskedők, sorsüldözte hajóskapitányok és zaklatott lelkű tiszteletesek mellett a szegények és a nők csak mellékszereplői lehettek a sziget nagy történetének; Stefánsson azonban épp az ő hangjukon, az ő szemszögükből mutatja be ezt a távoli, kíméletlen és mégis lélegzetelállító szépségű vidéket.

Höksring városát emberöltők óta az alapító Ergot család tartja kézben, a rendőrség hallgatólagos beleegyezésével irányítja a kizárólag itt honos hallucinogén gomba termesztését és terjesztését.  Miután egy robbanás elpusztítja a békésen vacsorázó Ergot családot és otthonukat, felbolydul a helyi alvilág, és egyre többen sodródnak bele a gombaüzletért és a város irányításáért folyó hatalmi harcokba: Zedmork, a magányos farkasként dolgozó pénzbehajtó, aki szabadidejében apja hatalmas könyvtárát bújja; a város bordélyházát üzemeltető Nesseria, akinek szembe kell néznie kiszámíthatatlan, gombafüggő fivére, Gris tetteinek következményeivel is; valamint a korrupt polgármester és csatlósai, akiknek szintén megvannak a maguk tervei. Az elszabaduló erőszak féktelen áradásában éppen magáról a célról, a gombákról feledkezik meg mindenki – miközben azok rejtélyesen újabb és újabb helyeken bukkannak fel.  Sepsi László nagyszabású regénye mesterien ötvözi a noir és a thriller műfaji elemeit fantasztikummal átszőtt biofilozófiával és metafikciós játékokkal; spiclik, dílerek, örömlányok, kártevőirtók és képregényhősök járják képtelen haláltáncukat a gombák labirintusában.

...ebben a házban nincs túl sok tennivaló, csak annyi, hogy felszítsuk magunkban a haragot. Ezzel én meg is volnék. Ebben a házban születtél, itt cseperedtél nővé. Innen hurcolták el édesanyádat, ide rejtőzöl a kíváncsi újságírók elől. Itt kotyvasztja főzeteit a nagyanyád, miközben szellemek nyúlkálnak a lábasok közül. Az öreg ház meg-megborzong dühében, a tetőn sáskaszerű angyalok ülnek, és a szobákban, miként a lelkedben is, az undor árnyai bolyonganak. Érzed, hogy nem bírod már cipelni a családi örökségedet, meg kell szöknöd ebből az otthonnak álcázott rejtélyes börtönből… A Szú egy nagymama és egy unoka története, akik a szentekben és a mágiában bízva igyekeznek megbosszulni a múlt és a jelen igazságtalanságait. Layla Martínez felkavaró regénye azt a kérdést kiáltja bele a világba: van-e szabadulás az elnyomás kísértetházából?

,,A koncentrikus körökben kibomló történet a zsidó múlt mélységeibe nyúlik vissza, és a mitikus, a történelmi és a politikai valóság szintézisére törekszik. A történetet egy kisfiú, Simon Péter meséli el, akinek legmeghatározóbb viszonya és élménye a nagyapja. A történet, habár utolsó szava a Nem, mégis egy hagyomány végső széteséséről tudósít. A kisregény költői-zenei egységét az a végigkomponált, egyenletesen megtartott gyerekhang teremti meg, amit a korabeli kritika is a könyv talán legnagyobb erényének tartott." - Balassa Péter

Varró Dániel rímes felelgetős versei Agócs Írisz humoros illusztrációival nemcsak játszva tanítják meg a gyerekeket arra, hogy mibe töröljék a kezüket, és mit lehet kapni a pékségben, de a világ legfontosabb kérdéseire is választ adnak: milyen mintája van a tigrisnek, mikor látjuk a csillagokat, és melyik is a leggyorsabb állat.