Kossuth Kiadó strana 117 z 230

Hovanyecz László beszélgetőpartnerei között akad tudós, színművész, akadémikus, zenetörténész  és festőművész egyaránt. Ami az interjúalanyokban közös, az nem más, mint hogy valamennyien  a XXI. század társaság által alapított Hazám-díj kitüntetettjei voltak az elmúlt években.  A rövidke e-kötetek a Kossuth Kiadó Értékteremtők sorozatában megjelent írásokat tartalmazza. 

Szávai Attila 1978.04.12.-én született Vácott. Jelenleg a nógrád megyei Rétságon él. Tanulmányait Vácott, Rákospalotán (Kovács Pál Gimnázium), majd Budapesten végezte (Budapesti Kommunikációs Főiskola – OKJ-s újságíró szak). Tagja a balassagyarmati Komjáthy Jenő Irodalmi és Művészeti Társaságnak, alapító tagja a rétsági Spangár András Irodalmi Körnek. Számos hazai és külföldi lap állandó magyarországi szerzője, több irodalmi díj és szakmai elismerés követi eddigi művészeti munkáját. Elsősorban prózai írásai ismertek, de versei is több szépirodalmi antológiában olvashatóak. Novelláira jellemző az irónia, humor, lírai képek, szatíra, a groteszk és az abszurd. 

Az e-könyvek alig áttekinthető univerzumáról kaotikus, gyakran egymásnak ellentmondó és nehezen érhető információk zúdulnak nyakunkba. Olyan kérdések merülhetnek fel bennünk, melyek megválaszolása sokszor nem túl egyszerű, sőt, megkockáztatjuk, (most még) egyértelmű felelet sincs rájuk: Mi pontosan az e-könyv? Hol a helye a könyv és az olvasás kultúrájában? Miben különbözik a hagyományos könyvtől, milyen előnyöket tud felmutatni a könyvesboltokban és könyvtárakban kapható kötetekkel összehasonlítva? Honnan szerezhetjük be és milyen eszközök segítségével olvashatjuk el? Kerekes Pál az alapfogalmak tisztázásának fonalára fűzve vezeti az olvasás barátait e kulturális-digitális nóvum birodalmában, magabiztosan meggyőzve a kételkedőket az informatikai eszközök hasznosságáról és előremutató tulajdonságairól.Kerekes Pál előző könyve, Az e-book kalauz, egy kézikönyvszerű, összefoglaló írás, ezért szükségképp terjedelmes, sokféle kitekintésre módot adó tanulmány. A teljes e-book-komplexum természetesen nem mindenkit érdekel, az emberek többsége egyszerűen gyakorlati ötleteket, használati tanácsokat vár. Ez az írás ezt az igényt igyekszik kielégíteni. Afféle e-book kisokos, de röviden. A könyv csak elektronikusan jelent meg. A tartalmat hangulatos, illusztratív fotók egészítik ki.

Hovanyecz László beszélgetőpartnerei között akad tudós, színművész, akadémikus, zenetörténész és festőművész egyaránt. Ami az interjúalanyokban közös, az nem más, mint hogy valamennyien a XXI. század társaság által alapított Hazám-díj kitüntetettjei voltak az elmúlt években. A rövidke e-kötetek a Kossuth Kiadó Értékteremtők sorozatában megjelent írásokat tartalmazza. 

A ?rejtélyes üzenetet egy idős történész hátrahagyott papírjai között találták Rio de Janeiróban.   MOLOC NINUDIA OMASTOOS   Tomás Noronha, a Lisszaboni Új Egyetem történelemtanára, a régi nyelvek szakértője és kriptoanalitikus, azt a megbízást kapja, hogy fejtse meg ezt a rejtélyes üzenetet. De a benne rejlő titok minden képzeletet felülmúl, és a felfedezések korának legféltettebb titkához vezeti el a portugál történészt: Kolumbusz Kristóf valódi kilétéhez és küldetéséhez.  A regény eredeti történelmi dokumentumokon alapszik, és döbbenetes időutazásra invitálja az olvasót, amely tele van kalandokkal, rejtélyekkel és legendákkal, leleplezett titkokkal és titokzatos jelekkel, csalóka látszatokkal és elhallgatott tényekkel: igazi tükörjáték ez, amelyben az illúzió elfedi a valóságot, hogy eltakarja az igazságot.   „Regény a történelemről és annak interpretációjáról. A kódok és a rejtély ablakot nyitnak a felfedezésre, a miénkre és a tengerészekére egyaránt. José Rodrigues dos Santos varázslatos könyvet írt, amely egyszerre ismeretterjesztő és szenvedélyes, miközben egy gyönyörű ország kicsinyített útikönyve is.”  Shelf Awareness, Amerikai Egyesült Államok   „Nagy sztori, rendkívüli befejezéssel.”  Kliatt, Amerikai Egyesült Államok   „A regény rengeteg érdekes információval szolgál Kolumbuszról és koráról.”  The Washington Post, Amerikai Egyesült Államok    

Sorozatunk második része a két világháború között megrendezett olimpiai játékok történetét foglalja össze. Az első világháború meghiúsította a Berlinbe tervezett olimpiát, végül az 1936-os rendezés jogával kárpótolták a várost. A kimaradt olimpia sorszámát azonban nem törölték, így az 1920-as játékok a hetediknek minősültek. 1936-ig öt olimpiára került sor, ebből négyet Európa egy szűk területén rendeztek (sorrendben: Antwerpen, Párizs, Amszterdam, Berlin), egyet pedig az USA-ban (Los Angeles). A világpolitika ebben a korszakban kezdte döntően rányomni bélyegét a játékok szervezésére: 1920-ban a háborúban vesztes országokat nem hívták meg, 1924-ben pedig Németországot és a Szovjetuniót, 1932-ben a nagy gazdasági válság határozta meg a részvételt, a korszak utolsó olimpiáját pedig a nácik rendezték. A sport azonban hatalmas mértékben fejlődött (ez látható az eredmények változásán), és a sorozat első részében olvasható kezdeti nehézségek ellenére az olimpiai mozgalom megerősödött. Olimpiatörténetünk második része azt a kort mutatja be, melynek hősei Nedo Nadi, Paavo Nurmi, Jim Thorpe, Johnny Weismüller, Jesse Owens, Posta Sándor, Bárány István, Komjádi Béla, Kabos Endre, Elek Ilona, Csík Ferenc, Halassy Olivér voltak. Ha akad olyan név, amelyet nem ismer, olvassa el e-könyvünket!A nyári olimpiák történetét bemutató e-könyvsorozatot a sporttörténész szerzők kifejezetten a multimédiapláza számára készítették, és kizárólag e-könyvben hozzáférhető. A sorozat nem csak azért érdekes és fontos, mert hosszú idő óta nem jelent meg ilyen részletes magyar nyelvű statisztika. Még ennél is fontosabb, hogy adatbázisa a legújabb kutatások eredményeit tükrözi, így néhány, a sportrajongók körében tévesen nyilvántartott eredmény a régi jegyzőkönyvek és bírói döntések utólagos felkutatásával módosult.A sorozat részeinek felépítése azonos. Az újkori olimpiai mozgalom előzményeit bemutató két nyitófejezet (Bevezetés ; Olümpiától a megvalósulásig) után a következő nyári olimpia rövid szöveges ismertetője összefoglalja a megrendezéssel kapcsolatos tudnivalókat, megemlíti a legérdekesebb, legnagyobb vagy éppen váratlan eredményeket, a legkiemelkedőbb sportembereket, végül sorra veszi a magyar olimpiai csapat érmeit, pontot érő győzelmeit és helyezéseit. A szöveges leírás után következik a versenyek eredményeit tartalmazó részletes táblázat, melyből megismerhetők minden sportág dobogósai, valamint a magyar indulók összes helyezése.

Hovanyecz László beszélgetőpartnerei között akad tudós, színművész, akadémikus, zenetörténész  és festőművész egyaránt. Ami az interjúalanyokban közös, az nem más, mint hogy valamennyien  a XXI. század társaság által alapított Hazám-díj kitüntetettjei voltak az elmúlt években.  A rövidke e-kötetek a Kossuth Kiadó Értékteremtők sorozatában megjelent írásokat tartalmazza. 

Hovanyecz László beszélgetőpartnerei között akad tudós, színművész, akadémikus, zenetörténész és festőművész egyaránt. Ami az interjúalanyokban közös, az nem más, mint hogy valamennyien a XXI. század társaság által alapított Hazám-díj kitüntetettjei voltak az elmúlt években. A rövidke e-kötetek a Kossuth Kiadó Értékteremtők sorozatában megjelent írásokat tartalmazza. 

Furcsa 12 év krónikája olimpiatörténeti sorozatunk ötödik része. Az 1976-os játékokra három város pályázott, s a soron következő három olimpiát e három város rendezte. A háromból kettő végül csonka lett: a világpolitika válságba sodorta az olimpiai mozgalmat. Los Angeles és Moszkva versenyéből először még a „semleges” Montreal került ki győztesen, de 1976-ban sem volt teljes a mezőny: harminc afrikai ország bojkottálta az eseményt az új-zélandi rögbiválogatott dél-afrikai túrája miatt. Négy évvel később Moszkvából a Nyugat vezető sporthatalmai hiányoztak, azután Los Angelesből a létező szocializmus országai (Románia kivételével). Emlékezzünk inkább másokra: Juantorena, Viren, Ender, Comaneci, Coe, Ovett, Szalnyikov, Carl Lewis, Moses, Jordan, Drazsen Petrovics, Magyar Zoltán, Tordasi Ildikó, Németh Miklós, Wladár Sándor, Foltán-Vaskúti – ma már legendás nevek.A nyári olimpiák történetét bemutató e-könyvsorozatot a sporttörténész szerzők kifejezetten a multimédiapláza számára készítették, és kizárólag e-könyvben hozzáférhető. A sorozat nem csak azért érdekes és fontos, mert hosszú idő óta nem jelent meg ilyen részletes magyar nyelvű statisztika. Még ennél is fontosabb, hogy adatbázisa a legújabb kutatások eredményeit tükrözi, így néhány, a sportrajongók körében tévesen nyilvántartott eredmény a régi jegyzőkönyvek és bírói döntések utólagos felkutatásával módosult.A sorozat részeinek felépítése azonos. Az újkori olimpiai mozgalom előzményeit bemutató két nyitófejezet (Bevezetés ; Olümpiától a megvalósulásig) után a következő nyári olimpia rövid szöveges ismertetője összefoglalja a megrendezéssel kapcsolatos tudnivalókat, megemlíti a legérdekesebb, legnagyobb vagy éppen váratlan eredményeket, a legkiemelkedőbb sportembereket, végül sorra veszi a magyar olimpiai csapat érmeit, pontot érő győzelmeit és helyezéseit. A szöveges leírás után következik a versenyek eredményeit tartalmazó részletes táblázat, melyből megismerhetők minden sportág dobogósai, valamint a magyar indulók összes helyezése.

Hovanyecz László beszélgetőpartnerei között akad tudós, színművész, akadémikus, zenetörténész  és festőművész egyaránt. Ami az interjúalanyokban közös, az nem más, mint hogy valamennyien  a XXI. század társaság által alapított Hazám-díj kitüntetettjei voltak az elmúlt években.  A rövidke e-kötetek a Kossuth Kiadó Értékteremtők sorozatában megjelent írásokat tartalmazza. 

Efrájim Kishon történetei játszódhatnak bárhol, vitathatatlan, a sajátos pesti humor hagyományait folytatja. A 2 CD-n hallható történetek: -Sebeseki -Fityfiritty -Tükör, létra, függönyátok -Szabadnak született -Ezüstláz -A szerető hitves szemei -Mimi -Max férjhez megy -A csomagügylet -A nagy erkély jelent -Szőkék előnyben -Az ördög bibliája Teljes idő: 135 perc.

A kastély rejtelmesen titokzatosan magasodik a sivár, nyomorúságos falu köré. K. a faluba érkezik mivel azt a feladatot kapja a kastélyból, hogy mérje fel a földeket. K. próbálkozásai sorra meghiúsulnak annak érdekében, hogy kapcsolatba kerüljön a kastély hivatalnokaival és elismertesse küldetését. Célja hogy bejusson a kastélyba. És bár jövetele okáról nem mond le mégis időközben alkalmazkodik a falu lakóihoz. A sorsába bele nem nyugvó ember küzdelme, az embertelenség gépezetével perbe szálló ember példája - ez teszi elsősorban századunk humanista irodalmának jelentős képviselőjévé Franz Kafkát.

Horn Gyula (1932-2013), a Magyar Köztársaság miniszterelnöke (1994-1998).1988 májusa és 1990 májusa között szinte hihetetlen változások mentek végbe hazánkban, de tágabb környezetünkben, Közép-Kelet Európában is. Két esztendő, amely "megrengette a világot". E korszak egyik koronatanúja (nemegyszer közvetlen alakítója) az a magyar politikus, aki államtitkárként, majd külügyminiszterként része a magyar-koreai kapcsolatok rendezésének, aláírója a szovjet csapatok Magyarországról való kivonulását megvalósító szerződésnek, főszereplője annak a drámának, amelynek szerencsés végkifejleteként elhagyhatják hazánkat a keletnémet menekültek, majd ledőlhet a berlini fal, sőt megtörténhet az, amire pár hónappal korábban senki sem számított: egyesül a két Németország.E szédítő történelmi vágta hiteles tanúja, a későbbi miniszterelnök vall ebben a könyvben politikáról, emberekről, saját küzdelmeiről. Könyve mottója lehetne: így láttam én. Horn Gyula ugyanis ügyel arra, hogy csak azokról az eseményekről, tanácskozásokról írjon, melyeken személyesen részt vett, a két sorsfordító esztendő olyan szereplőiről nyilatkozzék, akikkel közvetlen kapcsolatba került. Az újságolvasó állampolgár így is számtalan, eddig ismeretlen információhoz jut, bár nem ún. „szenzációhajhász” könyvet kap a kezébe. Mértéktartó a stílusa, akár önmaga és családja sorsáról szól a szerző, akár az évtized legjelentősebb magyar és európai politikusait jellemzi.

A lexikonban a huszadik század nagy magyar íróinak novellái olvashatóak a szerelemről. A szenvedélyes, olthatatlan fiatalkori és a megnyugodott bölcs öregkori szerelemről is részletes képet kap az olvasó a szomorú és vidám történeteken keresztül. A szerzők között találjuk többek között Ady Endrét, Bíró Lajost, Bródy Sándort, Csáth Gézát, Hunyady Sándort, Juhász Gyulát, Kosztolányi Dezsőt, Nagy Endrét, Szomory Dezsőt, Szép Ernőt, Thury Zoltánt.

Jókai Mór egyik legnagyobb művének tekinti a szakirodalom Az arany ember-t.  A regény a magyar kapitalizmus keletkezéstörténetének egyik sikeres és közismert  szépirodalmi dokumentuma. Tímár Mihály a véletlen közreműködésével hatalmas vagyonhoz jut.  Az arany ember, milliomosként kéri meg a szegény török lány, Tímea kezét. A lány hálából  igent mond, de szerelmet nem kaphat a lánytól Tímár. Alabástrom szobor felesége és az üzleti pálya  ridegsége meghasonlásra kényszerítik a férfit, és elmenekül oda, ahol nem a pénzt, hanem az embert nézik.  Ezt találja meg a térképen még nem jelölt helyen, a Senki-szigetén, Noémi mellett. A mű a realizmus és  a romantika határán készült, amely kifejezetten érezhető a regényben. A csodaszép tájleírások, a sok  végletes fekete-fehér szereplő, véletlen fordulatok a romantika jellemzői, míg Tímár összetett jelleme,  kapitalizálódó társadalom bemutatása tipikus realista vonások a műben. 

Az e-könyv a Kossuth Kiadó által nyomtatásban megjelentetett nagysikerű A magyar festészet mesterei című sorozat azonos című kötetének szöveganyagát tartalmazza, az illusztrációk nélkül.Lotz Károlyt mind a mai napig elsősorban a magyar falképfestészet megteremtőjeként és legismertebb képviselőjeként tartják számon. A XIX. század utolsó négy évtizedében rangos európai nagyvárossá fejlődő Budapest rengeteget köszönhet neki, hiszen alig van ez idő tájt emelt középület és magánpalota, amely ne büszkélkedhetne Lotz egy-egy freskójával. Megszámlálhatatlan mennyiségű falképén többnyire a görög-római vagy a magyar mitológia szereplői, vagy egy-egy művészeti ágat vagy foglalkozást szimbolizáló allegorikus alakok tűnnek fel.Megformálásukban csodálatos könnyedség, báj és elegancia érvényesül, ezáltal lírai, sokszor meseszerű hangulatot keltve a nézőkben. Falképei, a bravúros mesterségbeli tudás révén, jelentősen hozzájárultak a közönség művészeti ismereteinek bővítéséhez, ugyanis a mondanivaló többségének megértése olykor komoly irodalmi és történelmi tájékozottságot kívánt, a stílusbeli sokféleség pedig - kora középkor, reneszánsz, barokk - szükségszerűen felkeltette a régi korok művészete iránti érdeklődést. Nemzeti tematikájú - részben a magyar mitológiát, részben a magyar történelmet feldolgozó - művei pedig szerepet játszottak a hazafias érzések ébrentartásában, mely különösen fontos volt a szabadságharc leverése miatt elkeseredett és félelemben tartott magyarság számára az 1860-as években.Falképfestői munkássága mellett - melynek során több száz tanulmány készült a grafika műfajában - Lotz táblaképfestészete is igen jelentős. Olajfestményeit áttekintve láthatjuk, hogy a festészet szinte minden műfajában dolgozott. Korai életképein és tájképein a pusztai romantika világát idézte fel csikósokkal, betyárokkal és az ott élő emberek mindennapi életéből vett jelenetekkel, egyedülálló tehetséggel adva vissza a táj és az életképek hangulatát. Arcképei mindig elkerülték mind a túlzottan realista, mind a túlzottan idealizált, romantikus látásmódot, mivel modelljeit, híresen szép nőalakjait a saját valóságlátása szerint ábrázolta. Aktjai gyönyörködtetnek, s kihasználva a műfaj változatosságát, hol kacérság, hol távolságtartó hűvösség, hol érzéki szépség sugárzik belőlük.