Kossuth Kiadó strana 119 z 231

Hogyan lehet elrekeszteni a valóságos világ parányi részét, és paradicsommá avatni azt? Csakis egy szerető asszony segítségével, akiért keményen megküzdött a férfi. Zboróy Blanka és Adorján Manassé egymásra találásának és szerelmük kialakulásának története ez a regény. Ebbe a történetbe az 1848-as forradalom egyes eseményei is beleférnek, s a múlt századi Torockó életét is bemutatja az író. Sorozatunk újabb kötete azt bizonyítja, amit sajnos gyakran hajlamosak vagyunk elfelejteni: történelmünk tényleg „vérzivataros” volt, de a magyar irodalom pontosan ezt a hosszú küzdelmet ábrázolva teremtette meg a maga időtálló értékeit. Gondoljon hát arra a nyájas Olvasó, hogy szöveg van előtte, szép, ízes, romantikus regény, egyenes tartású mondatok. Jókai Mór tollából, akinek művei könnyen megtalálják közönségüket: barátságosak és ibolyaszeműek, mint az a gyermeki felnőtt, aki írta őket.

Benczúr Gyula (1844-1920) Benczúr Gyula festőművészt kortársai ugyanúgy tisztelték és becsülték, mint az évezredes művészeti múltra visszatekintő nyugati világ a maga nagymestereit - egy olyan országban, ahol ötven éve jóformán még művészet sem volt. Ugyanakkor talán senkit sem ért annyi támadás, mint őt, akinek a magyar művészetben elfoglalt helye ma sem egyértelmű.

A könyv egy furcsa benyomásokra épülő, látomásszerű írás. Az erős képi megfogalmazás érezhetően egy képzőművész, filmes agyán átszűrt, vizuális atmoszférajelentés a világ távoli sarkairól. Az álom és valóság határán lebegő szerkesztés az olvasót is a megszokott élet nehézségeiből való kikapcsolódás felé repítheti, ha hagyja. Az író kérdésfeltevése és állítása szerint talán nem csak egyféle, a kötelező önpusztító daráláshoz hasonlatos élet létezhet. Mi is beleszólhatunk életünk alakulásába, az elfogadott értékek megválasztásába. E-könyvünket több, mint 100 igényes fotó teszi élményszerűvé az olvasó számára.

„Neked szól ez a könyv, ha most vesztetted el az állásodat, vagy tanulmányaid végeztével most keresel munkahelyet, ha gyesről szeretnél ismét munkába állni, vagy éppen állást akarsz váltani. Hamar rájössz, magadra maradtál, hirtelen azt sem tudod, mihez kezdj. Ebben a helyzetben szeretnék segíteni Neked. Olyan tudást adok, amely esélyt ad, hogy boldogulj, hogy mihamarább gondoskodhass önmagadról és családodról, hogy ismét hasznos, magabiztos embernek érezd magad. Ha megfogadod a tanácsaimat, biztos lehetsz benne, hogy nemcsak keresel, de találsz is állást.”(a Szerző)

Az e-könyv a Kossuth Kiadó által nyomtatásban megjelentetett nagysikerű A magyar festészet mesterei című sorozat azonos című kötetének szöveganyagát tartalmazza, az illusztrációk nélkül.Lotz Károlyt mind a mai napig elsősorban a magyar falképfestészet megteremtőjeként és legismertebb képviselőjeként tartják számon. A XIX. század utolsó négy évtizedében rangos európai nagyvárossá fejlődő Budapest rengeteget köszönhet neki, hiszen alig van ez idő tájt emelt középület és magánpalota, amely ne büszkélkedhetne Lotz egy-egy freskójával. Megszámlálhatatlan mennyiségű falképén többnyire a görög-római vagy a magyar mitológia szereplői, vagy egy-egy művészeti ágat vagy foglalkozást szimbolizáló allegorikus alakok tűnnek fel.Megformálásukban csodálatos könnyedség, báj és elegancia érvényesül, ezáltal lírai, sokszor meseszerű hangulatot keltve a nézőkben. Falképei, a bravúros mesterségbeli tudás révén, jelentősen hozzájárultak a közönség művészeti ismereteinek bővítéséhez, ugyanis a mondanivaló többségének megértése olykor komoly irodalmi és történelmi tájékozottságot kívánt, a stílusbeli sokféleség pedig - kora középkor, reneszánsz, barokk - szükségszerűen felkeltette a régi korok művészete iránti érdeklődést. Nemzeti tematikájú - részben a magyar mitológiát, részben a magyar történelmet feldolgozó - művei pedig szerepet játszottak a hazafias érzések ébrentartásában, mely különösen fontos volt a szabadságharc leverése miatt elkeseredett és félelemben tartott magyarság számára az 1860-as években.Falképfestői munkássága mellett - melynek során több száz tanulmány készült a grafika műfajában - Lotz táblaképfestészete is igen jelentős. Olajfestményeit áttekintve láthatjuk, hogy a festészet szinte minden műfajában dolgozott. Korai életképein és tájképein a pusztai romantika világát idézte fel csikósokkal, betyárokkal és az ott élő emberek mindennapi életéből vett jelenetekkel, egyedülálló tehetséggel adva vissza a táj és az életképek hangulatát. Arcképei mindig elkerülték mind a túlzottan realista, mind a túlzottan idealizált, romantikus látásmódot, mivel modelljeit, híresen szép nőalakjait a saját valóságlátása szerint ábrázolta. Aktjai gyönyörködtetnek, s kihasználva a műfaj változatosságát, hol kacérság, hol távolságtartó hűvösség, hol érzéki szépség sugárzik belőlük.

Horn Gyula (1932-2013), a Magyar Köztársaság miniszterelnöke (1994-1998).1988 májusa és 1990 májusa között szinte hihetetlen változások mentek végbe hazánkban, de tágabb környezetünkben, Közép-Kelet Európában is. Két esztendő, amely "megrengette a világot". E korszak egyik koronatanúja (nemegyszer közvetlen alakítója) az a magyar politikus, aki államtitkárként, majd külügyminiszterként része a magyar-koreai kapcsolatok rendezésének, aláírója a szovjet csapatok Magyarországról való kivonulását megvalósító szerződésnek, főszereplője annak a drámának, amelynek szerencsés végkifejleteként elhagyhatják hazánkat a keletnémet menekültek, majd ledőlhet a berlini fal, sőt megtörténhet az, amire pár hónappal korábban senki sem számított: egyesül a két Németország.E szédítő történelmi vágta hiteles tanúja, a későbbi miniszterelnök vall ebben a könyvben politikáról, emberekről, saját küzdelmeiről. Könyve mottója lehetne: így láttam én. Horn Gyula ugyanis ügyel arra, hogy csak azokról az eseményekről, tanácskozásokról írjon, melyeken személyesen részt vett, a két sorsfordító esztendő olyan szereplőiről nyilatkozzék, akikkel közvetlen kapcsolatba került. Az újságolvasó állampolgár így is számtalan, eddig ismeretlen információhoz jut, bár nem ún. „szenzációhajhász” könyvet kap a kezébe. Mértéktartó a stílusa, akár önmaga és családja sorsáról szól a szerző, akár az évtized legjelentősebb magyar és európai politikusait jellemzi.

Jókai Mór egyik legnagyobb művének tekinti a szakirodalom Az arany ember-t.  A regény a magyar kapitalizmus keletkezéstörténetének egyik sikeres és közismert  szépirodalmi dokumentuma. Tímár Mihály a véletlen közreműködésével hatalmas vagyonhoz jut.  Az arany ember, milliomosként kéri meg a szegény török lány, Tímea kezét. A lány hálából  igent mond, de szerelmet nem kaphat a lánytól Tímár. Alabástrom szobor felesége és az üzleti pálya  ridegsége meghasonlásra kényszerítik a férfit, és elmenekül oda, ahol nem a pénzt, hanem az embert nézik.  Ezt találja meg a térképen még nem jelölt helyen, a Senki-szigetén, Noémi mellett. A mű a realizmus és  a romantika határán készült, amely kifejezetten érezhető a regényben. A csodaszép tájleírások, a sok  végletes fekete-fehér szereplő, véletlen fordulatok a romantika jellemzői, míg Tímár összetett jelleme,  kapitalizálódó társadalom bemutatása tipikus realista vonások a műben. 

Vizi E. Szilveszter a Mindentudás Egyetemének egyik létrehozója, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, majd 2002 és 2008 között elnöke, Széchenyi-díjas orvos, farmakológus, az idegrendszer kutatója. Az olvasó A tudás hídjai címû könyvben cikkeit, tanulmányait olvashatja, s a vele készült interjúkból szemezgethet - betekintést nyer a mai magyar tudomány állásába, a magyar tudósok lehetõségeibe, feltérképezheti a tudomány határait, érdekességeket tudhat meg az agykutatásról, és megismerheti a tudomány társadalmi veszélyeit is.

A lexikonban a huszadik század nagy magyar íróinak novellái olvashatóak a szerelemről. A szenvedélyes, olthatatlan fiatalkori és a megnyugodott bölcs öregkori szerelemről is részletes képet kap az olvasó a szomorú és vidám történeteken keresztül. A szerzők között találjuk többek között Ady Endrét, Bíró Lajost, Bródy Sándort, Csáth Gézát, Hunyady Sándort, Juhász Gyulát, Kosztolányi Dezsőt, Nagy Endrét, Szomory Dezsőt, Szép Ernőt, Thury Zoltánt.

A kastély rejtelmesen titokzatosan magasodik a sivár, nyomorúságos falu köré. K. a faluba érkezik mivel azt a feladatot kapja a kastélyból, hogy mérje fel a földeket. K. próbálkozásai sorra meghiúsulnak annak érdekében, hogy kapcsolatba kerüljön a kastély hivatalnokaival és elismertesse küldetését. Célja hogy bejusson a kastélyba. És bár jövetele okáról nem mond le mégis időközben alkalmazkodik a falu lakóihoz. A sorsába bele nem nyugvó ember küzdelme, az embertelenség gépezetével perbe szálló ember példája - ez teszi elsősorban századunk humanista irodalmának jelentős képviselőjévé Franz Kafkát.

Az e-könyv a Kossuth Kiadó által nyomtatásban megjelentetett nagysikerû A magyar festészet mesterei című sorozat azonos című kötetének szöveganyagát tartalmazza, az illusztrációk nélkül. Paál László (1846-1879) Tizenkilencedik századi festészetünk költői ihletettségű, őstehetséggel megáldott művésze volt Paál László (1846-1879). A képeiből sugárzó erő, érzelemgazdagság és magas szintű festői tudás késztette Lázár Béla művészettörténészt arra, hogy e rövid életű és tragikus sorsú festő nyomdokait követve feltárja életútját, s műveit a közönséggel megismertesse. Bejárva a művész pályafutásának fontos állomásait, Düsseldorfban, Párizsban és Barbizonban dokumentumok és művek után kutatott, és felfedezéseit a róla írott első monográfiában tette közzé. 

Fontane ?ebben a regényében éri el jellemábrázoló ereje csúcsát. Teljes jellemrajzot ad, teljes élettörténetet beszélve el. A kislányfővel férjhezadott hősnőt nem a szenvedélyes szerelem sodorja házasságtörésbe, hanem a kibírhatatlan házasság a porosz főhivatalnok, Innstetten báró oldalán. Effi Briest embertelen házassági konvenciók bezártságában vergődik. Házasságtörése kitörési próbálkozás a magányból. Az író nagy erővel festi le a porosz junkenség természetellenes merevségét, alattvalószemléletét. Effi Briest, akiben volt „természetes okosság, nagy életvidámság és szívbéli jóság”, meg az átlagosnál több féktelenség, Anna Karenina és Madame Bovary mellett annak az asszonyi hűtlenségnek a jelképe, amely nemcsak megbocsátható, de szinte fölmagasztosul. Noha az írói jellemzés szerint „nem erőssége a harc és az ellenállás”, mégis keményebb, önállóbb alkat, mint híres sorstársnői. Szenvedélye öncélú: Crampas őrnagy nem volt különösebben érdemes rá, csak alkalmat adott egy szánalmas, titkos lázadásra. Környezete, amely már azon is fölháborodott, hogy gyermeke keresztelőjét éppen augusztus 15-én, Napóleon születésnapján tartotta, végérvényesen kitaszítja. Effi mégsem teljesen elszigetelt. Az öreg falusi lelkész és a vidám, hűséges cselédlány megértik, védik; és helytelenítik, hogy az ilyen ügyekbe emberek belehaljanak. (Innstetten báró ugyanis párbajban megöli Crampas őrnagyot). Isten néma teremtménye, Rollo, a kutya sem veti ki a szívéből Effit, a kor álerkölcseinek áldozatát. Halála nem drámai öngyilkosság, hanem lassú elsorvadás a vidéki magányban. „Az európai elbeszélőpróza királyi ékszere” (Thomas Mann), ma is meggyőző, művészi hiteles olvasmány.

„Olyan ez a mese, mint egy dúsan, sok színnel virító virág – írta Schöpflin Aladár. – Mikszáth, a szatirikus, az okos ember, kemény bírálója a körülötte folyó életnek, ebben a könyvében félretette szatíráját, okosságát, bíráló kedvét, s kitárta a világ elé emberszeretetének mély érzelmességét.”Wibra György, a besztercebányai fiatal ügyvéd útnak indul, hogy megkeresse örökségét, illetve felkutasson egy vörös esernyőt, amelynek nyelébe apja, a ravasz öreg, fia vagyonát rejtette el a kapzsi rokonok elől. A nyomozás nem jár eredménnyel, a fiatalembernek nem sikerül rábukkanni az eltűnt kincsre. De talál helyette mást, ami többet ér minden kincsnél: a glogovai papkisasszony tiszta szépségét, önzetlen szerelmét.Talán a Szent Péter esernyője hozta Mikszáthnak a legnagyobb sikert, a Jókaiéhoz fogható népszerűséget. Még életében tizennégy nyelvre lefordították.

Több ?mint 5500 mérföldes amerikai kóborlása során a Szerző elképesztő kalandokat él át. New Yorkban ortodox zsidók fekete taxisofőre lesz, majd szexbárba megy szőke néger barátnőjével. Később jelentkezik az amish egyházba, látogatást tesz a kaszinóindiánok között és a görkorcsolyás imaházban, hogy ezer mérfölddel arrébb egy többnejű mormon legszebb kis feleségének az ágyában aludjon. Szexleckét a metodista egyház papjától vesz, tangózni nyolcvanéves kánkángörl tanítja. Mindeközben konstatálja, hogy a Magyarországon élő Amerikai Álomnak semmi köze sincs a valósághoz, sőt Amerika álma önmagáról – a popkultúra – szintén olyan vélekedésekre épít, melyek nem állják ki a hétköznapok próbáját. Ám Amerika működik. Talán azért, mert a sokféle ember, aki ott él, megegyezett valamiben. Egy fikcióban, melyet megátalkodott eltökéltséggel együtt vallanak. Ezt a fikciót többféleképpen hívják. Hívják személyes szabadságnak, hívják az alapító atyák szándékának, hívják alkotmánynak, de leggyakrabban mégiscsak Amerikának hívják. Mert Amerika a XXI. században is álom maradt.

Esti Kornél Kosztolányi Dezső hasonmása. Esti Kornél novellák összekötő eleme a főszereplő Esti Kornél. Van olyan novella, amelynek Esti Kornél nem is szereplője csak elmesél egy érdekes történetet. A novellás kötet  nagy időt fog át (1925–1936). Esti Kornél egy rejtélyes és talányos alak. Társadalmi erkölcsök, tilalmak nem  érdeklik, gátlástalan és nagyon összetett személyiség, így a jó és a rossz folyamatos harca zajlik le benne.

A kortársai és az utókor is az Egy magyar nábob-ot Jókai egyik legnagyobb remekművének tartják.  A könyv arról a korról, nemesi generációról szól, amely az 1820-as évektől vívta harcát Magyarország  polgári átalakulásáért, szellemi és anyagi felvilágosodásáért. Kárpáthy János, a nábob a régi nemesi  világ tipikus alakja. Egy névnapi tréfa miatt megpróbál változtatni önmagán és kicsapongó életformáját  levetkőzve a haladás és fejlődés útjára lépni. A számos mellékszereplő még érdekesebbé varázsolja az  amúgy is izgalmas történetet. Jókai élethű képet fest 1820-as magyarországi eseményekről, a magyar társadalomról.