Kossuth Kiadó strana 120 z 233

A kötetben többek között Ady Endre, Bíró Lajos, Bródy Sándor, Heltai Jenő, Hevesi András, Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond, Örkény István, Pap Károly, Szép Ernő, Szomory Dezső, Tersánszky Józsi Jenő gyönyörű novellái, olykor tanulságos és megható, máskor elgondolkodtató történetei olvashatók egy olyan világról, amelyben élünk.

Zichy Mihály (1827-1906) Zichy Mihály a tekintélyes Zichy család köznemesi ágából származott. A Somogy megyei Zalán született, ahol a történelem különös kegyelméből ma is áll a hangulatos Zichy-kúria, a később hozzá épült műteremmel együtt. A világot járt festő is ide hozta haza Szentpétervárról családját, és legutóbb, a rendszerváltás után ide tért vissza Amerikából dédunokája, Csicsery-Rónay István. Az ő aktivitása napjainkban nagyban hozzájárul a régi bútorokkal, dísztárgyakkal, fegyverekkel, kuriózumokkal, hatalmas könyvtárral és a Magyar Nemzeti Galéria letétjeként nagyméretű képekkel berendezett Zichy Mihály Emlékmúzeum gazdagításához és népszerűsítéséhez.

Jókai 1851-ben keletkezett történelmi regényében Apafi Mihály erdélyi fejedelem udvarába viszi az olvasót, ahová hol a török szultán követei kopogtatnak be újabb és újabb adókért, hol pedig a váraikból, birtokaikról elűzött magyarország, főurak segítségért. A regény központi hőse Bánfi Dénes, Kolozs, és Doboka megye főispánja, féktelen oligarcha, aki ugyanakkor Erdély önállóságáért harcol. Bánfi áldozatul esik a fejedelmi udvar cselszövésének, s bár a fejedelem megkegyelmez neki, a kegyelemlevél későn érkezik, s legnagyobb ellensége Csáky fejét véteti.

A vén macska és a fiatal egér, Az oroszlán, a majom meg a két szamár, A pók és a fecske - és még sorolhatnánk gyermekkorunk kedvelt történeteit. Az e-könyv La Fontaine híres mesegyűjteményének 10., 11., és 12. könyvét tartalmazza. A híres fabulák nem csak tanulságosak és nem csak állatmesék, hanem igazi költemények, s némelyek közülük a francia elégikus költészet legszebb darabjai közt foglalnak helyet.

Munkácsy Mihály (1844–1900) a magyar nemzeti művészet korszakos jelentőségű mestere, a realizmus egyik legnagyobb alakja. Művészetének kialakulására a bécsi és a müncheni akadémia után elsősorban Párizs hatott, ahol 1871-ben végleg letelepedett. Munkácsy igazi területe az emberábrázolás volt, s hatalmas méretű kompozícióival meghódította a műértő közönséget.

A 15–16. századi itáliai városállamok és királyságok fejedelmei egy-egy híres vagy éppen hírhedt család kiváló - vagy kevésbé kiváló - képességű tagjai közül kerültek ki. Hatalmuk megszerzéséhez és megszilárdításához felhasználták az Itáliában született új szellemi irányzat, a humanizmus és a reneszánsz kultúra értékeit is. Többen közülük nemcsak bőkezű mecénások, de neves tudósok, költők voltak. A fejedelmek - Francesco Sforza, Cosimo és Lorenzo de' Medici, Aragóniai Alfonz – mellett a kötetben szerepelnek az egyházi állam azon vezetői – VI. Sándor, II. Gyula és X. Leó pápák –, akik államukat szinte világi királysággá szervezték át.

„… ?Végezetül bemutatkozom az olvasóknak: hivatásom építőmérnök, és beállítottságomnál fogva humanista és környezetvédő vagyok. Dr. Mosonyi Emil”A rendszerváltozás eredményeként Mosonyi Emil 1991-től az MTA rendes tagja. 2002-ben Mosonyi Emil életművéért Cannes-ban szakmája „Oscar-díját”, a Nemzetközi Vízügyi Nagydíjat vehette át Perez de Cuellar volt ENSZ-főtitkártól. A Magyar Mérnöki Kamara tiszeletebeli tagságát adományozó oklevelet 2004. május 19-én, a tiszalöki vízlépcső üzembe helyezésének 50. évfordulóján tartott ünnepségen nyújtotta át részére Holló Csaba alelnök. 2006 március 15-én Széchenyi-díjas. A kitüntetés átadásának idején súlyos betegen fekszik egy karlsruhei kórházban felesége éjjel-nappal vele van. A kitüntetéssel járó pénzjutalmat a budapesti, Széher úti Szent Ferenc Kórház javára ajánlotta fel. (Forrás: mernokujsag.hu)Mosonyi Emil vízépítő mérnök nevéhez vízlépcsők és -erőművek sokasága fűződik szerte a világon. Kiemelkedő munkásságát mindenhol elismerik (Magyarországot kivéve?). …hosszú és sikerekben gazdag életében – hosszabbik részét Németországban töltötte – számtalan díjat kapott, sőt kettő róla van elnevezve. Nemzetközi díj az egyik, a vízépítés legjobb szakembereinek adják – az elsőt ő maga kapta –, a másik Mosonyi-díjat Új-Zélandon alapították a legkiválóbb mérnökhallgatóknak. (Forrás: Magyar Hírlap Online, Vélemény és vita, Szále László: Középkereszt)

Thomas Hobbes a 17. századi filozófia egyik kulcsfigurája. Mesterműve, az 1651-ben írt Leviatán, a modern államelméletek alapműve. Leviatán a közakaratot képviselő állam, mégpedig az ésszerű polgári állam modellje, amelynek hatalma korlátlan, de csak addig, amíg valóban képes megvédeni azokat, akiknek a nevében és megbízásából fellép. Hobbes fejtegetéseiben a védelem és az engedelmesség kölcsönös összefüggéseit igyekszik részrehajlás és hajbókolás nélkül feltárni, mert ezek feltétlen szem előtt tartását az ember természetes mivolta, valamint a természeti és a pozitív isteni törvények egyaránt megkövetelik.

Huszár Tibor tudományos alapossággal, egyszersmind olvasmányos, színes stílusban mutatja be a XX. század meghatározó, ellentmondásosan megítélt alakjának, Kádár Jánosnak az életét. A monográfia „az első átfogó, tudományos igénnyel, a nagyközösség számára készült Kádár-életrajz.” Az 1912-ben született kommunista politikus Nagy Imre körének tagja volt, ám az ’56-os forradalom idején a moszkovita oldalra állt. A szabadságharc után, 1956 novemberétől az MSZMP első titkára 1988-ig; kétszer választották miniszterelnöknek. A második kötet 1957-től haláláig kíséri végig Kádár életét. Részletesen tárgyalja például a szabadságharc utáni politikai megtorlásban való részvételét, a Nagy Imre perben tett vallomását, a „gulyáskommunizmus” intézkedéseit.

A Fehér Páva vendéglőt Jahodovszka asszony vezeti, akinek lánya Sipsirica a  vendégek kedvence. Miután egy rejtélyes előkelőség megjelenése után Siprsirica  eltűnik, és a vendéglői idill megszűnik. A vendéglőnek állandó vendége Druzsba  tanár úr, aki válton állítja, hogy Sipsiricát az excellenciás úr megvásárolta édesanyjától,  szeretőnek. Druzsba mindent megtesz az igazság bebizonyátásáért. 

A természetgyógyászattal foglalkozó könyvei révén ismertté vált szerző eredetileg kozmetikus. Rendszeresen jelennek meg cikkei a szépségápolással kapcsolatban a napilapok, folyóiratok hasábjain. Új könyvében egy valóságos kozmetikai szalon szolgáltatásait kínálja házilagos kivitelezésben, vagyis megtanítja olvasóit azokra a „titkokra” is, amelyeket a hivatásos kozmetikusok nem szoktak elárulni.

Az antik birodalmak bukása, s ezzel együtt a kultúra hanyatlása, az anyagi és szellemi értékek pusztulása jellemzi azokat az évszázadokat, melyeket a népvándorlás koraként jegyez a történelem. A kora középkorban Európában megjelenő különböző germán törzsek, illetve az ázsiai eredetű hunok lovas-nomád törzsének vezérei, a honfoglaló királyok életrajzaiból a két civilizáció konfliktusokkal teli találkozása is kirajzolódik. A kötetben a legendás „barbár” hódítók: a gót Alarich és Athaulf, valamint a hun Attila mellett Theodorich keleti gót, Geiserich vandál, Gundobad és fia, Zsigmond burgund, Chlodvig és Clothar frank, Siegebert austrasiai és Alboin longobárd király alakja elevenedik meg. Az általuk vezetett új, harcos népek és a római civilizáció – sokszor véres – harcaiból épült fel a középkori Európa kultúrája.

Mi ?volt 1956? Forradalom, ellenforradalom, szabadságharc, felkelés, lázadás, népfelkelés – ezek a leggyakoribb meghatározások. Olykor jelzőkkel is árnyalva: népi, nemzeti, demokratikus.Szükséges a pontosítás, mert az értelmezés: értékelés; ötvenhatot sem lehet anélkül értékelni, hogy értelmeznénk. 1956 forradalom volt. Elsősorban azért, mert az ország népe meg volt győződve, hogy forradalmat csinál. Bármilyen terminológiát használtak az elmúlt évtizedekben politikusok, történészek, zsurnaliszták, gondolkodók, a nép az első pillanattól kezdve forradalomnak érezte és nevezte a maga mozgalmát. Így él mindmáig az ország tudatában. A nép tudja, mit él át, s élményét tovább örökíti.A könyv az 1956. október 23-tól november 4-ig tartó napok részletes története, az előzmények rövid ismertetésével s a forradalomhoz múlhatatlanul hozzá tartozó, január elejéig tartó időszak epilógusával. Ami utána következett, már más történet. A könyvben a szokásosnál többet idézek; meggyőződésem, hogy a történelem megismeréséhez a kor légkörének, hangulatának ismerete is elen- gedhetetlen, nem csak a tények. Idézni csak a forradalom résztvevőit, szemtanúit idézem, vitázni is csak velük vitázom. A történészek, gondolkodók, politikusok közötti véleményütköztetések ismertetésére, értékelésére nem vállalkoztam.

Marcus Aurelius, a császár és filozófus, az ókori Róma egyik legelőkelőbb családjában született. Hadrianus császár udvarában nevelkedett, s időszámításunk után 161-ben került a világbirodalom élére. Uralkodása a germán törzsek elleni szakadatlan háborúskodásban telt el. De a csaták közti rövid éjszakai pihenőkön a sztoikus bölcselet meggondolkodtató, szép sorait vetette papírra. Olvassunk csak bele:„Abban senki sem akadályozhat meg, hogy természeted törvénye szerint élj, s a közös természet törvénye ellenére semmi sem érhet.”Császár volt, vagy filozófus? Mindenekelőtt ember, aki mindnyájunkhoz tud szólni a múltból.

A gyümölcsök, zöldségek, levélfűszerek tartósításának természetes és olcsó módja az aszalás, szárítás. Az így eltett zöldfélék megőrzik tápanyag- és vitamintartalmuk döntő részét, hiszen csupán az előáztatással pótolható vizet vonjuk el belőlük. A kandírozás már több munkát, energiát igénylő művelet, de a végeredmény, a finom csemegének számító cukrozott gyümölcs, kárpótol a fáradságért. A könyvecske ezenkívül tartalmazza még a télire való eltevés más, hagyományos módjait – befőzés, savanyítás, nyers tartósítás, frissen tárolás stb. – is.

Fejes Endre írói világának sokszínűségét reprezentálja novellás kötete. Hősei nehéz, küzdelmes sorsú munkások, a Józsefváros szűk utcáin, sötét terein élnek. Szűkre mért életükből a képzelet szárnyán, szivárványos álmok segítségével próbálnak kitörni. De meséik nem csupán a prózai valóságot szépítő hazugságok, hanem egy másfajta, emberibb élet utáni vágyakozást is kifejezik. A bukástól, a kudarctól akarja védeni szeretett hőseit az író, értük, velük perel lírai realizmussal telített írásaiban.