Magvető Kiadó strana 49 z 97

Huszonhat év telt el azóta, hogy az Esterházy-kalauz megjelent. Marianna D. Birnbaum és Esterházy Péter barátságának és munkakapcsolatának ez volt az első nyilvánosságnak szánt darabja, amit aztán még két beszélgetőkönyv követett, az Esterházy, Konrád, Spiró Jeruzsálemben és az Esterházy Péter hatvanötödik születésnapjára készült Az évek iszkolása. Az Esterházy-kalauz bővített kiadásához Marianna D. Birnbaum A próza iskolája címmel összegyűjtötte azokat a levélrészleteket, amelyeket Esterházy kvázi munkanaplóként küldött neki a Hrabal könyve, a Hahn-Hahn grófnő pillantása és a Harmonia Caelestis írásának idején. Az idézetekkel, fotókkal, kéziratokkal kiegészített kötet bepillantást enged az írói műhelybe, a munka közbeni bizonytalanságokba, a tervezés és a szerkesztés titkaiba.

Szív Ernő visszatért - miközben soha nem ment el igazán. Darvasi László még a kilencvenes években hívta életre újságíró alteregóját, Esti Kornél és Szindbád nem is olyan távoli rokonát: Szív Ernőt, a hírlapírót. Szív Ernő évek óta hetente tájékoztatja a világ legfontosabb történéseiről az újságolvasókat: arról, hogy milyen fantasztikus dolgok tudnak történni a zöldségesnél, egy antikváriumban, Berlinben, New Yorkban vagy épp a múlt időben. Szív Ernő legújabb könyvében az irodalom ellenségei sorakoznak fel: határidők, megrendelések, díjak, a többi író, a számtalan olvasó, vagy épp maga Jézus. Szív Ernőt vendégei ugyanis soha nem hagyják nyugodtan dolgozni: hát így lesznek ők maguk a munka tárgya. Az irodalom ellenségei a Magvető Kiadó Szív Ernő-sorozatának első darabja.

Grecsó Krisztián családregényének hősei hisznek az öröklődésben. Tudják, hogy a génekkel együtt sorsot is kaptak. A főszereplő - egy harmincas éveinek közepén járó férfi - aggódva figyeli magát, saját mozdulatait, testének minden változását. Barátnője elhagyja, ráadásul egy családi titok véletlen lelepleződése miatt rejtélyek hálójába gabalyodik. Miközben minden talányt földerít, és lassan megismeri családja viselt dolgait, magára ismer. A türelmetlen lánykérésekben, a titkos szerelmekben, a hosszú évek magányos várakozásaiban egyre inkább ő a főszereplő. Hiszen nem csak a mozdulatait, a haja színét, a testalkatát kapta a családtól, de ha jól figyel - a jövőjét is. Az addig széttartó életpályák a ma Budapestjén találkoznak. A Mellettem elférsz először 2011-ben jelent meg, és megkapta az év legjobb könyvének járó Aegon Művészeti Díjat. Azóta tucatnyi új kiadást ért meg, harmincezer példányban kelt el, az elmúlt évek egyik legolvasottabb könyve Magyarországon.

A tánciskola nem egy konkrét hely, ahol - mondjuk - tangózni tanulnának e regény hősei. Grecsó egy mágikus, fülledt alföldi világot álmodik, amelyben minden olyan lehetetlenül ismerős és valóságos. Egy jogászi pályája elején álló fiatalember a Viharsarok ismeretlen városába kerül: kísértések, csodák, borzalmak, nők és a halál közelébe. Dr. Voith József nem tudja, hogy ördögi dolgok kavarodtak-e fel a mélyből, vagy csak a felnőtt hétköznapok könyörtelen üteme ilyen. A kusza szerelmek és a drogos bódulat zavarossá tesz számára mindent. Rajongva szeretett nagybátyjához fordulna, de egyre inkább úgy érzi, rossz helyen jár. A Tánciskola a felnőtté válás, a beavatódás, a megkísértettség, a fiatal felnőtt élet konfliktusainak varázslatos regénye. Grecsó Krisztián harmadik prózakönyve 2008-ban jelent meg először, viharos kritikai visszhang fogadta. Azóta nyolc utánnyomást ért meg, és a cseh olvasókhoz is eljutott.

Gabriel García Márquezt csodálatos írásművészete életében klasszikussá avatta. Már három éve nincs velünk, a minden leírt sorából lüktető vitalitás, a műveit átjáró életigenlés mégis időtlen kortársunkká eleveníti. Regényeit olvasva újabb és újabb rétegek és dimenziók tárulnak fel, titkai az idő múlásával egyre sejtelmesebbek és izgalmasabbak. A Nobel-díjas kolumbiai író epikai univerzuma, Macondo-világa egyszerre klasszikus és kortárs. A Magvető Kiadó ezt a karakteres kettősséget szeretné jobban megmutatni az életműkiadás új dizájnjával. Az új kötet, a Bánatos kurváim emlékezete a szerző időskori remeke, amelyben a főszerep az öregedés gyászáé és a kortalan szerelem ünnepéé. A regény egy aggastyán és egy fiatal lány lehetetlen szerelméről szól. Az író műveiből jól ismert karibi kisvárosi környezetben játszódó történet a képzelet műve, de az önirónia nagyon is valóságos, és a regény minden sorát áthatja. A könyv 2004-ben jelent meg spanyolul, a magyar fordítás pedig néhány hónappal később látott napvilágot először az író életművét legjobban ismerő Székács Vera érzékeny, nagyszerű műfordításában.

Gabriel García Márquezt csodálatos írásművészete életében klasszikussá avatta. Már három éve nincs velünk, a minden leírt sorából lüktető vitalitás, a műveit átjáró életigenlés mégis időtlen kortársunkká eleveníti. Regényeit olvasva újabb és újabb rétegek és dimenziók tárulnak fel, titkai az idő múlásával egyre sejtelmesebbek és izgalmasabbak. A Nobel-díjas kolumbiai író epikai univerzuma, Macondo-világa egyszerre klasszikus és kortárs. A Magvető Kiadó ezt a karakteres kettősséget szeretné jobban megmutatni az életműkiadás új dizájnjával. A sorozat következő kötete igazi alapmű: A szerelemről és más démonokról egy börtöncellába álmodott égi és földi szerelem elbeszélése a García Márquez regényeiből jól ismert trópusi helyszínen, a történelmi és a mesebeli idő metszéspontjában, barokk szentek és afrikai istenségek vigyázó tekintetének kereszttüzében. A regény 1994-ben jelent meg először, a magyar olvasók Székács Vera briliáns fordításában olvashatják.

Az immár klasszikus regény vagy novellafüzér (a műfaji határok a Sinistra körzet esetében is elmosódnak), amelyet Bodor egyik fő műveként tart számon az irodalomtörténet, épp negyedszázada, 1992-ben jelent meg először. Az egyszerre ismerős és holdbéli tájnak ható hegyvidéki terepen kirajzolódó történet a totalitárius rendszer működését mutatja be mély iróniával és fekete humorral egy szigorúan behatárolt, kevés szereplős, groteszk világban. "...(Bodor Ádámot) olvasván egyáltalán nem gondolunk szavakra: megaláztatásokra gondolunk, kiszolgáltatottságra, reményre, fagyra, dérre, erdőre, bűzre, medvére, pálinkára, férfira, nőre. A bársonyfenekű Elvira Spiridonra, a nagy fehér cubákú Aranka Westinre, a buja tündérből szőrös állattá változott Connie Illafeldre, Bebe Tescovinára, akinek a szeme éjszaka világít, mint a hiúzé. ...Hogy mindez realizmus-e vagy szür vagy mágikus - ezen manapság nem érdemes studírozni. Vagy sohase is volt? Egyre bizonyosabb, hogy valaki álmodik minket. E könyv után növekvő kíváncsisággal és konstans rémülettel kérdeznénk, hogy mi van, ha ez a valaki fölébred. Ki?" (Esterházy Péter)

A Magvető nagy múltú antológiája idén is az év legjobb novelláit gyűjti egybe, idén harminc szerző kisprózáját.

Szív Ernő visszatért - miközben soha nem ment el igazán. Darvasi László még a kilencvenes években hívta életre újságíró alteregóját, Esti Kornél és Szindbád nem is olyan távoli rokonát: Szív Ernőt, a hírlapírót. Szív Ernő évek óta hetente tájékoztatja a világ legfontosabb történéseiről az újságolvasókat: arról, hogy milyen fantasztikus dolgok tudnak történni a zöldségesnél, egy antikváriumban, Berlinben, New Yorkban vagy épp a múlt időben. Szív Ernő legújabb könyvében az irodalom ellenségei sorakoznak fel: határidők, megrendelések, díjak, a többi író, a számtalan olvasó, vagy épp maga Jézus. Szív Ernőt vendégei ugyanis soha nem hagyják nyugodtan dolgozni: hát így lesznek ők maguk a munka tárgya. Az irodalom ellenségei a Magvető Kiadó Szív Ernő-sorozatának első darabja.

„Shakespeare annyira jó szerző, ráadásul annyira népszerű a magyar közönség körében, hogy érdemes újra meg újra lefordítani. Minden újabb fordítás - érdemétől függetlenül - segít ápolni a hagyományt, a Shakespeare-kultuszt” - vallja Nádasdy Ádám. Az ő fordításában, könnyen forgatható, zsebre vágható változatban jelenteti meg a Magvető Kiadó Shakespeare egyik legismertebb művét, A vihart.

A kamera pásztáz: a belvárosi lakásétterem luxusházibulijától, ahol a budapesti kulturális elit felvonul, a romkocsma negyeden át a régmúltat újrajátszó filmsorozat forgatásáig. A dialógus az Angliából hazatért szabad szájú könyvkiadói jogásznő és a filmforgatáson szakértő labilis idegrendszerű történésznő között folyik. Kisebb szerepekben felvonulnak még az örök feladatuk szerint traumákat okozó családtagok, valahai és jelenlegi szerelmek, az állandó női riválisok, a jól induló pályákat kisiklató mentorok, valamint egy kísérteteket látó örökösnő. Szécsi Noémi harsány színekkel festő, jelenről szóló történelmi regényében futnak össze (vagy feslenek szét végérvényesen) a Bárdy-család történetének a Nyughatatlanokban és a Gondolatolvasóban megismert szálai. Az Egyformák vagytok ugyanakkor önmagában megálló történet. Azt mutatja meg, miért csak akkor válnak láthatóvá a múlt visszajáró kísértetei, amikor ráébredünk, hogy saját életünk szereplői, köztük mi magunk is, kísértetekké váltak.

A Magvető Kiadó régi adósságot törleszt, amikor Heltai Jenő kéziratban maradt, mindmáig kiadatlan háborús naplóinak publikálására vállalkozik. Az örökösök döntése következtében a szöveg több mint hetven év után most láthat napvilágot, amikor a történetnek már valamennyi szereplője elhunyt. A szerző így írt a keletkezés körülményeiről: ,,A német bevonulás napján határoztam el, hogy napról napra pontosan följegyzem, mi történik körülöttem és velem. 1944. március 19-én fogtam bele a naplóírásba. Körülbelül egy esztendeig, 1945 márciusáig írtam ezt a naplót. Följegyzéseimet, alig tizenkét keserves hónap keserű gyümölcsét aktatáskámban mindenféle viharokon keresztül rendületlenül magammal cipeltem." Heltai Jenő naplóját magyarázó jegyzetekkel, annotált névmutatóval ellátva tesszük közzé a szerző halálának hatvanadik évfordulóján.

Legyen a címe „Kálmánka"? De ki ez a Kálmánka? Legyen „Kálmán vitéz"? Van benne valami, csak éppen Kálmánka nem vitézkedik, bár kitüntetik érte. Legyen a címe „Lipót"? Megtévesztő, mert csak a negyede játszódik a Lipótmezőn, az elmegyógyintézetben. Mit szólnának ahhoz, hogy „Záp"? Húznák az orrukat? A térképen nem található, a főhős mégis oda születik, és oda is tér vissza. De a címnek azt is jeleznie kéne, hogy Kálmánka bebarangolja a fél világot és a különböző korszakbéli Magyarországokat. Előbb-utóbb választani kell a sok kaland közül. A 202. oldalon Kálmánka egy üres medence alján napozgat a gyíkokkal, a medence vízköpőjét, a nyájasan hallgató kőbékát nézegeti, és beszél is hozzá - legyen tehát „Kőbéka" a címe. (Spiró György)

Növényolimpiát rendeznek Magyarországon, de az is lehet, hogy időközben lefújták - erről különböző emberek különbözőképp vélekednek ebben a könyvben, amelynek névtelen főhőse gyanús üzelmekbe keveredik a temetőben, miközben csak egyik ismerősének próbál segíteni egy újratemetés ügyében. A gyanús üzelmek egyike kifejezetten sok pénzt ígér, csak meg kell találni egy férfit, aki vagy él, vagy már meghalt, kezdetben nem lehet biztosan tudni. De a főhős egy másik vasat is tart a tűzbe: kormányfőtanácsos barátja régi ígérete szerint zsebből fizet majd valami különleges ötletért, amely ország-világ számára hirdetni fogja a kormány nagyszerűségét. Csakhogy mindeközben ott van a múlt, amely lépten-nyomon feljön, mint a talajvíz, és elárasztja a jelent: egy régi nő, egy állítólagos barát, két államvédelmis és az említett kormányfőtanácsos, aki a múltban még nem az volt, hanem épp az ellenkezője. Szijj Ferenc regénye meglepően humoros és megdöbbentően abszurd látomás a mindennapok küzdelmeiről és a hivatalok packázásairól. A poszthumán vízió azonban valójában egy nagy realista regényt takar.

„Shakespeare minden darabja, még a legsötétebbek is, át meg át vannak szőve humorral, vagy ha tetszik, iróniával, gúnnyal, fonáksággal. Ő láthatólag azt akarta, hogy a közönség bizonyos időközönként nevessen, néha felszabadultan, néha - mint például a Hamletben többnyire - szorongva és kínosan” - írta Shakespeare-fordításairól Nádasdy Ádám. Shakespeare Hamletjét könnyen forgatható, zsebre vágható változatban, rövid utószóval jelenteti meg a Magvető Kiadó. Színház előtt és után kötelező!

„Mi a hatalom? Rejtély! Könyvem diktátora azt mondja róla, hogy olyan, mint 'egy tündöklő szombat'." (Gabriel García Márquez) Egy írástudatlan katonatiszt vetélytársaival leszámolva teljhatalomra tesz szert, majd minden erejével és praktikájával ragaszkodik a hatalomhoz, hogy végül az ő története is az enyészeté legyen: García Márquez regénye a diktátorok jellemrajzát és a diktatúrák természetrajzát érzéki módon, bravúrosan áradó hosszú mondatokkal jeleníti meg. A szerző többször azt nyilatkozta, A pátriárka alkonya a legjobban sikerült regénye. A könyvet Dely István fordításában olvashatjuk.