Magvető Kiadó strana 89 z 97

A két mesegyűjtemény folytatása a nagysikerű Mesék férfiakról nőknek, illetve Mesék nőkről férfiaknak című köteteknek. Boldizsár Ildikó ezúttal olyan meséket válogatott a kötetekbe, amelyek az apákról és az anyákról mondanak el megrázó, olykor valósá ggal sokkoló történeteket. Persze nem csak a rossz apákról és rossz anyákról esik szó: a történetek között számos olyan akad, amely a gyermekét a síron túlról is segítő, gondos anyákról, és a fiait méltósággal, emberséggel felruházó apákról szól. Min den fiúnak, minden lánynak, minden apának és minden anyának megszívlelendő olvasmány!

"A szombat kényes hölgyike, a vasárnap napbarnított férfi. A szombat nem engedi, hogy bárki benyúljon a szoknyája alá, a vasárnap cinikus baritonja melankóliát olt a szívekbe. A szombat sunyi kis pihenő, vagyis csapda: messze még a hétfő. A vasárnap: könyöklés az ablakban, üres órák peregnek, és az ember alkarjába vöröslő árkot présel a párkány. A vasárnap az idő múlása." Részlet

Nőnek lenni, anyának lenni – szabadnak maradni... Az Amikor elhagytak szerzőjének új regénye! Elena Ferrante, a kilétét mindmáig titokban tartó olasz író, ismét a női lélek legmélyére hatol. Főhőse, Leda 48 éves, az egyetemen tanít angol irodalmat. Elvált, felnőtt lányai Kanadába költöztek: a hirtelen megtapasztalt kötetlenség felszabadító örömmel tölti el, és a maga számára is váratlanul magányos vakációra indul a Jón-tenger partjára. Ott azonban egy lármás nápolyi család kellemetlen szomszédságába kerül, alig titkolt kötődésük a maffiához baljósan árnyékolja be békésen induló nyaralását. A család tagja egy gyönyörű fiatal nő, Nina is, akinek elragadó nőiessége sehogy sem illik a brutális klánba. Nina mintaszerű anyasága váratlan szembesülésre készteti az elmúlt évekkel Ledát, aki karrierépítésének egy válságos pontján gyermekeit évekre elhagyta, és gátlástalan önmegvalósításában szakított mindennel, ami családjára emlékeztethette volna. Leda múltja a fenyegető klán árnyékában elevenedik meg, különös tükörjátékokra adva alkalmat ... Megannyi kétely, nehezen megválaszolható kérdés a női szerepekről, anyaság és hivatás kapcsolatáról, férfi-nő viszonyról. Ferrante kíméletlen sebeket ejt, és jóllehet gyógyít is, a heg emlékeztet, és nyugtalanító töprengésre készteti olvasóit. ELENA FERRANTE a kortárs olasz irodalom nagy rejtélye, regényei zajos sikert aratnak, díjakat nyernek, számos nyelvre lefordítják őket – miközben a szerző valódi személyét homály fedi. Egyik amerikai kritikusa írta róla: "Ferrante műveiben talán az a legbámulatosabb – figyelembe véve a szenvedés mélységeit, melyeket regényeiben feltár –, hogy képes a szereplőit kegyelmi állapotba vezetni. Nem a fájdalmon túlra, hanem a fájdalmon keresztül."

Egy csalogány halálra sebzetten dalol egy szerelmes ifjúért. Egy köztéri szobor arcán könnyek gördülnek alá, leveti aranyköpenyét, drágakődíszeit, és a szegényeknek ajándékozza. Egy gyerek megtagadja az anyját, s ezért sorsa mindaddig bünteti, amíg keservesen meg nem bánja vétkét... Oscar Wilde, a ragyogó tollú, irónikus dandy ezekben a gyönyörűen szomorú mesékben a másik, a nagyon sebezhető oldaláról mutatkozik meg. A boldog herceg több mint száz éve jelent meg először, olvasói mindmáig felnőttek és gyerekek egyaránt.

Tizenketten vannak az elbeszélők, különböző nemű, korú, más-más társadalmi réteghez tartozó és más foglalkozású mesélők, akik vagy életük egy kiemelt pillanatát, vagy egész addigi életüket sűrítik egy rövid történetbe. Egy öregedő rocksztár, akit véletlenül mégis megérint a szerelem. Egy szintén szerelmes mérlegképes könyvelő, aki a nővéreivel bérel közös lakást. Egy anya, akinek második magzata elhal, miközben mindenre kiterjedő változásokat indított már el a család életében. Egy eltávos kiskatona, aki a bátyja árnyékában él. Egy állatorvosnő, aki részeg megerőszakolóit józan fejjel heréli ki. Anna Gavalda novelláskötetének minden darabja egy váratlan fordulatra épül, arra a pici csavarra, melynek működésbe lépése után minden, ami korábban történt, mást jelent. A szerző hol humorral, hol távolságtartással, hol együttérzéssel, hol megvetéssel viszonyul szereplőihez: a langyos szerelmi vágyakozás úgy keveredik Gavalda történeteiben az egyszeri ember legmegrázóbb drámáival, mint a parfümpára és a kutyaürülék szaga a Champs-Élysées-n.

A regény hőse és öniróniától sem mentes narrátora, Will Cooper élete véghez közeledve a szerelem, a szerencse, az otthon és az otthontalanság kérdésein töpreng. Története tizenkét évesen kezdődik: szolgasorba adják, a Cseroki Terület határán kell önállóan vezetnie egy kis kereskedőállomást. Will ekkor ismerkedik meg élete két meghatározó apafigurájával: a cseroki indiánok törzsfőnökével, az emberi tartást megtestesítő, ugyanakkor magánéletében esendő Medvével és a cinikus, ám nem kevésbé nagyszabású fehér indiánnal, a déli telepes Featherstone-nal. Életre szóló szerelme is itt, ebben az érintetlen tájban lobban fel Claire iránt, és úgy beleég a sorsába, akár a tenyerébe egy véletlenül megmarkolt vasnyárs. Hogyan alakul kettejük története, hogyan fonódik össze az indiánok nyugatra telepítésével és az ellene irányuló földvásárlással, hogyan fordul meg Will Cooperrel többször is a szerencse, erről szól Frazier sodró lendületű nagyregénye.

"A szombat kényes hölgyike, a vasárnap napbarnított férfi. A szombat nem engedi, hogy bárki benyúljon a szoknyája alá, a vasárnap cinikus baritonja melankóliát olt a szívekbe. A szombat sunyi kis pihenő, vagyis csapda: messze még a hétfő. A vasárnap: könyöklés az ablakban, üres órák peregnek, és az ember alkarjába vöröslő árkot présel a párkány. A vasárnap az idő múlása." Részlet

Surik Korn csinos, udvarias, szolgálatkész fiú, a nők álma. Szerelemgyerek, az apja nem sokkal éli túl fia születését, akit elsősorban a jóságos, erős akaratú nagymamája nevel. A nagymama halála után pedig a fiú egyetlen támasza lesz finom lelkű, kissé tétova édesanyjának. De nem csak az édesanyjának: mindenkire figyel a környezetében, akinek valamire szüksége van. Így nevelték. Művelt, jó családból való, vonzó fiatalembernek számít, megbízható, biztonságot adó férfi, érzékeny szerető, jó férj válhat belőle. A nők szemében kiváló társnak és párnak tűnik. Ráadásul Surik - akarva-akaratlan - egyre inkább az "ellenszolgáltatás nélküli segítségnyújtásnak" szenteli magát; segít a nőknek és a nőkön a főiskolán, később a munkahelyén, a hétköznapi életben, az ágyban... Az idősebb festőnőhöz, aki kamaszfiúként elcsábítja, hosszú éveken át hűséges marad. Lefekszik a csúnya évfolyamtársnőjével, mert más nem szánná meg szegényt. Egy másik lánnyal névházasságot köt, hogy legyen apja a lány törvénytelen gyermekének. És így tovább. Csak az a kérdés, mihez kezd az életével, a keze közt elfolyó idővel, az életét behálózó kapcsolatokkal, amikor felbukkan az igazi szerelem... Ulickaja a tőle megszokott áradó mesélő kedvvel és fordulatossággal, finom iróniával beszéli el egy odaadó férfi történetét, aki minden nőnek meg akar felelni...

A Buffalo Bill becenevű sorozatgyilkos utáni hajsza során Clarice Starling FBI-gyakornok is fontos feladatot kap. Meg kell látogatnia és ki kell faggatnia valakit, aki talán még a keresett személynél is veszedelmesebb; épp ezért szigorú biztonsági őrizetre szorul. Ez az ember dr. Hannibal Lecter, az elismert pszichiáter, akinek különös szokásai vannak, és élénken érdeklődik az emberi agy legsötétebb zugai iránt. Lecter, ha teheti, emberhúst eszik, mindemellett behatóan ismeri a sorozatgyilkolás pszichológiáját. Hamar átlát az érzékeny Clarice nyomozótanoncon is, aki lelkében egyre csak gyermekkora bárányainak sikolyával küzd. Lebilincselő cselekménye mellett a kannibál doktor érzékletes lélek- és helyzetelemzései avatják ezt a regényt a krimiirodalom felejthetetlen klasszikusává.

Hogyan lesz Kukorica Jancsiból János vitéz, miképp győzi le a zsiványokat, boszorkányokat, óriásokat, hogyan szabadítja ki a francia királylányt a török karmaiból? És legfőképpen: hogyan találja meg elveszett Iluskáját és nyeri el az örök boldogságot? A János vitéz több mint százötven esztendeje gyerekeknek, felnőtteknek egyik legkedvesebb olvasmánya. A kötetben Péreli Zsuzsa ihletett akvarelljei hívogatnak Petőfi csodálatos világába.

A kötetben a kortárs magyar irodalom meghatározó szereplőinek írásait olvashatjuk, Berlinről. Irodalmi Baedeker: helyek, helyszínek, figurák - egy világváros pezsgése. És legfőképp történelmi olvasókönyv: kezdőpontja a második világháború, végpontja napjaink, s közte a Fal - közös történetünk.

Zsenya olyan nő, aki első látásra bizalmat ébreszt az emberekben. És nőtársai szinte gondolkodás nélkül elmesélik neki az életük történetét, a szerelmeiket, a családi drámákat, a szerencsés fordulatokat. A nyaralás közben megismert Irene azt mondja e l, hogyan vesztette el négy gyerekét. A szomszéd kislány egy ufóról mesél, a távoli rokon kamaszlány arról, hogy szenvedélyes szerelmi viszonyt folytat a nagybátyjával. A Svájcban dolgozó orosz prostituált a nehéz gyerekkorát mondja el, és hogy egy é rett férfi, egy bankár, végre elveszi feleségül. Zsenya felnőtt életének különböző szakaszaiban találkozik ezekkel a történetekkel. Hol éppen elvált az első férjétől, hol egy új szerelem tűnik fel a láthatáron, hol újra összeköltözik a második férjév el. És mindig megrendül, amikor kiderül, hogy a lányok-asszonyok meséi - mesék. Hazugságok, ábrándok, vágyálmok. De ezeket is meg kell értenie, ha a saját életében rendet akar teremteni, ha meg akarja tanulni az élet hétköznapi művészetét. Persze, ha van ilyen egyáltalán... Ljudmila Ulickaja könyve hat történetből áll, mondhatni: hat este, hat nem is olyan könnyű darab, amelyeket lebilincselő elbeszélésmód, nagy-nagy életismeret és finom, szomorkás irónia jellemez. Ahogy a nagy orosz íróktól meg szoktuk.

Anna Gavalda regényének története szinte egy mondatban összefoglalható: egy fiatal nő magára marad, mikor férje úgy dönt, elhagyja "egy másik" kedvéért, így az asszony apósával és a gyerekekkel vidékre utazik, ahol a két felnőtt évek óta először ül l e beszélgetni. Ahogy az após apránként megnyílik, lefoszlik róla a tárgyilagosság maszkja, és egy sérülékeny, csupa-seb ember áll előttünk, aki élete nagy szerelmének történetét meséli el a "múlt időbe tett" nőnek. Gavalda regényében a vigasztaló is vigasztalan marad. Az após története egy másik (talán jobb vagy szebb) életet villant fel, és ebben a villanófényben saját elvesztegetett lehetőségeinkre, eljátszott esélyeinkre ismerünk. A Szerettem őt igazi kamara-dráma, amely a fiatal francia írón őt szinte azonnal nemzetközi hírű íróvá tette.

A regény egyszerre látja és láttatja a csodagyerek Wolferlt, amint négykézláb mászik fel a hangversenydobogóra, és a harmincöt éves zsenit, amint halálos ágyán Schikander ripacsai mulattatják Mozart halála című zenés produkciójukkal.

A nagyszabású regényciklus második részében az ifjú elbeszélő normandiai nyaralásának mindennapjait követhetjük nyomon: új tájak, új figurák, a párizsi és vidéki arisztokrácia jellemző típusai bukkanank föl a tengerparti fürdőzés és a hotelélet megannyi örömével és egy csapat fiatal lánnyal, akik közül Albertine alakja emelkedik ki, és jut egyre nagyobb és tragikusabb szerephez. Az eseményeket, tájképeket és elmélkedéseket a szép idő, a tenger és a szerelm világítja meg forró színekkel, majd sorra felbukkannak azok a nagy művészek is - mint Bergotte, a regényíró Berma, a nagy színésznő, és Elstir, a tenger festője -, akik egyre döntőbb hatással lesznek az elbeszélő szemléletére és későbbi hivatására. Az olvasó ebben a kötetben is megtalálja Proust művészetének minden varázsát: a hajszálfinom, mégis döbbenetes erejű elemzéseket, a ragyogó tájakat, valamint a századforduló alakjainak érzékeletes jellemzését.