Magvető Kiadó strana 82 z 97

Cormac McCarthy Pulitzer-díjas író eredeti forgatókönyve egy jogász történet meséli el, akit teljesen rabjává tesz a vágy, hogy meggazdagodjék és elkápráztassa menyasszonyát, így aztán kockázatos drogcsempész ügyletbe keveredik. A nagy tétekben folytatott kokainkereskedelemhez két kapcsolata révén kerül közel: Reiner titokzatos és aligha tisztakezű, szerelme, a csábító Malkina pedig olyannyira nem mindennapi jelenség, hogy házi kedvencként két gepárdot tart. Amikor az események helyszínei között Mexikó is feltűnik, minden komorabbá, erőszakosabbá és züllöttebbé válik. A bűn és az emberi mohóság kockázatáról, következményeiről és a kettő közötti egyensúlyról szóló, sodró lendületű, megdöbbentő és felkavaró történet Cormac McCarthy írói erényeinek legjavát mutatja meg.

Oleg Pavlov a munkatáborok hétköznapjait jeleníti meg - a szovjet hatalom utolsó óráiban. Az orosz irodalmi hagyományok hű követőjeként, egyszersmind megújítójaként mutatja be, hogy a katonaság hogyan züllik le a szocializmus széthullásával nagyjából párhuzamosan. Egy isten háta mögötti, amolyan időn és téren kívüli helyre kalauzol minket, ahová a hírek is megkésve jutnak el. Senki más nem lakik itt, csak az őrszázad és az elítéltek, akik a napi rutinba belefáradva tengetik céljavesztett életüket. Pavlov töbre vállalkozik nagyszabású trilógiájában, mint hogy pusztán a szörnyű valóságot írja le, a társadalmi problémákat ecsetelve. A közösségi mellett az egyéni, fizikális és lelki leépülést is költőien, olykor egészen álomszerűen ábrázolja. Abszurditásokban bővelkedő prózája egyszerre nyomasztó és komikus, valahol a tragédia és a fekete humor határán egyensúlyoz. Az élet legfontosabb kérdéseit állítja a középpontba, miközben szót ad mindenkinek, az elesett, szánalmat keltő lágerlakóknak és őröknek is. Dosztojevszkij és Szolzsenyicin nyomvonalán haladva teremt érzéki, szürreális regényvilágot.

Centauri, a "titokzatos író" nem az Államokban él, első regénye mégis egy hamisítatlan, modern amerikai nagyregény. Hátborzongató balesetek, merényletek, agyműtétek, kocsmázások, válságok és szerelmi csalódások jelölik ki az ifjú Dan Coolbirth útját, hogy aztán a nálánál jóval idősebb Angelicával folyatott románcát egy kettős gyilkosság szakítsa meg. Ekkor elkezdődik a road movie, Dan Kaliforniából észak felé, Montanába menekül, ahol a vad szépségű és különös képességekkel megáldott indiánlány, Téa keresztezi az útját. Szinte filmszerűen áll össze egy extravagáns, őrült, mégis sok szempontból fájóan átlagos család története, miközben számos jellegzetes és felejthetetlen figura bukkan föl, áttételesen pedig fontos szereplőkké lépnek elő olyan írók, mint Salinger vagy Melville, sőt fény derül arra is, hogy mi köti össze a famíliát Jack Londonnal. Dan, a maga kamaszos módján, durva kritikával illeti a világot, főként a szüleit - még az imádott nagyit is, aki lökött barátai segítségével igyekszik "tökös gyereket" faragni belőle -, ugyanakkor remek humora van. Azt viszont nehéz eldönteni: Dan útja a múltba visz, vagy egy olyan világba, ahol élő ember még nem járt.

Ha a közösség nem véd meg - heroikus küzdelem az életben maradásért - Jesús Carrasco remekműgyanús könyve rendkívül élesen és részletgazdagon mutatja be, milyen az, amikor az ember kihullik a társadalom védőhálójából, és nem marad más számára, mint az elemi szintű küzdelem az életben maradásért és a méltóság megőrzéséért. A XX. század közelebbről meghatározhatatlan pontján egy fiú elszökik a falujabeliek, a családja és a csendbiztos elől. Nincs is más célja, csak a menekülés. Útja során összetalálkozik egy kecskepásztorral. Együtt igyekeznek minél távolabb kerülni a falutól, hogy kijussanak a csendbiztos felügyelte körzetből. Útjuk, akár egy bibliai történetben, megpróbáltatások sorozatából áll. Nemcsak az emberek, hanem a természet is kegyetlen velük. Egy aszály sújtotta, elnéptelenedett, apokaliptikus vidéken kóborolnak a hőgutától kerülgetve. Mint az ősi időkben, meg kell küzdeni a napi betevőért, egyetlen falatért, egyetlen csepp vízért is. A Kegyetlen idő Cormac McCarthy műveinek és, kicsit távolabbról, Móricz Zsigmond Barbárok című elbeszélésének a világát idézi. Az olykor teljesen eszköztelen, máskor nagyon is költői regényt Dobos Éva pontos, sallangmentes fordításában olvashatják

E regény főhősei harmincas New York-i értelmiségeik az ezredfordulón. Szorongók, sznobok, szabadelvűek, szinglik, szerelmesek, megint szinglik. Danielle a tévének dolgozik, az ausztrál őslakosokról szeretne forgatni, de egyelőre a zsírleszívásos riportot kell elkészítenie. Julius szabadúszó műkritikus, aki alkalmanként irodistának szegődik, most jön össze kollegájával Daviddel. Marina élete első könyvét írja az öltözködés és a társadalom történetének összefüggéseiről - immár több éve, közben próbál leválni édesapjáról, az ünnepelt újságíróról és véleményvezérről, de nem megy neki. Ebbe a színes világba érkezik meg Marina vidéki unokaöccse a kissé esetlen Bootie, és a roppant cinikus, nagyratörő ausztrál lapszerkesztő Ludovic. Ők is sikeresek akarnak lenni. Felbukkanásuk felszínre hozza a régi sérelmeket, élethazugságokat. A nyíltság groteszk illúziójában tengődő bohémeknek szembesülniük kell azzal, hogy végérvényesen megváltozott a világuk. A király gyermekei meztelenek. Mindez pedig 2001 szeptemberének elején ér a tetőfokára: itt és ebben rejlik a nagyszerű regény csúcspontja és mélysége. Claire Messud realista tablója elevenen és pontosan, empatikusan és ironikusan mutatja meg nekünk a New York-i értelmiségi közeg visszás kulisszáit, nemzedéki intrikáit ugyanúgy, mint az amerikai kisváros és vidék örök sivárságát, ahonnan hőseink valósággal elmenekülnek. Ahogyan New York színeváltozását ábrázolja 2001 szeptemberében a gondtalan előestétől a katasztrófán át a dermedt újrakezdésig, az a közelmúlt egyik legfontosabb regényévé teszi A király gyermekeit.

Az Örökbecsű limlom minden eddiginél összetettebb képet nyújt Ljudmila Ulickaja ön- és világszemléletéről, élet- és művészetfilozófiájáról. A műfajilag is sokszínű kötetben az orosz írónő szinte az összes olyan dologról beszél, ami foglalkoztatta valaha. A személyesebb szövegekben, illetve a vele készült és a kötetbe beválogatott interjúkban kendőzetlen őszinteséggel fogalmaz magánéletéről, pályafutásáról. Megtudhatjuk, hogy a családi környezettől kezdve az olvasmányélményekig mi formálta leginkább a személyiségét. Miként azt is, milyen véleménnyel van a család, szerelem, házasság, barátság fogalmáról és megvalósulási formáiról. A társadalmi kérdésekben is bátran foglal állást. Így derül rá fény, mit gondol a nők társadalomban betöltött szerepéről, a politikáról, az állami és egyházi ideológiákról, vagy éppen a világ működését meghatározó gazdasági rendszerekről. Esszéiben, művészeti írásaiban pedig főként a kifogyhatatlanul gazdag orosz kultúra legfontosabb kérdéseiről beszél. Mindezt a tőle megszokott közvetlenséggel és nyíltsággal tárja olvasói elé.

Igazi prózaszimfónia - variációk egy örökzöld Bob Dylan-témára. Hogy az élet nem méznyalás, azt Farkas Péter már korábban tudtunkra adta, most sem fog csalódást okozni. A "Nehéz esők" prózaszimfónia - hat variáció egy örökzöld Bob Dylan-témára. Ha jól olvassuk a partitúrát, a végén jön a hanyatt esés. A szerző halott? Nicsak, ki beszél? A szöveg itt-ott a partra szökik, ahogy az áradás után visszahúzódó folyó rakja le margójára a saját kommentárjait. A szerző él, és elég bölcs volt ahhoz, hogy lemondjon az egójáról, épp így talált másokéval összetéveszthetetlen hangra. "Egyébként megpróbálom "rendszerezve" leírni, hogy miért gondolom úgy, hogy ha félretesszük ezt az egész Lord Chandos-ügyet - vagyis mégis írunk -, miért nem írhatunk úgy, ahogy Apuleius óta megszoktuk. Vagyis nem egészen, inkább csak arról lenne szó, hogy van egy Kafka-Proust-Joyce-cezúra, és durván fogalmazva, azóta "nem történt semmi". Ötleteim persze nekem sincsenek" - írta nemrég egy magánlevélben. Ez a kötet mégis azt bizonyítja, hogy "Van másik!" - mindig maradnak újabb ötletei. Olyan könyv ez, mint gyerekkorunk kihajtós mesekönyvei, ahogy megnyílik, a hős belép az életünkbe. Vigyázz, kész, rajt! Mindenki markolja meg az okostelefonját." (Németh Gábor)

Mit mondanak a képek, és mit mondhatunk a képek helyett? Hány képünk van saját magunkról és saját kultúránkról? Bán Zsófia új elbeszéléskönyvében számtalan módon teszi fel és válaszolja meg ezeket a kérdéseket. A tizenöt elbeszélésből álló kötet már címében is felvillantja a Bán Zsófia-történetek egyik visszatérő motívumát. Bán elbeszéléseiben az ember legintellektuálisabb személyiségjegyei közvetlenül találkoznak a benne, bennünk élő animálissal, a mélyben lakozó érzéki-zsigeri teremtménnyel. A két tartomány közötti közvetítésre az az elbeszélői nyelv és pozíció vállalkozik, amely (ön)ironikus kettős ügynökként hol a tudat absztrakt szerkezetét helyezi előtérbe, hol pedig a testek, a nyelven-inneni diskurzusok cserebomlásait írja le. Egyazon ütemben képes ábrázolni és értelmezni. Így pillantjuk meg a Röntgen-sugár feltalálását családi fénytörésben, az apa fotóját a munkaszolgálatról, a Bartók-darabba belesülő zongoristát, az ismerkedést a kínai vendéglőben, a vallomást a taxiban, Karády Katalint Brazíliában, és egy fényképészt az Antarktiszon. A történetek mögött pedig fokozatosan kirajzolódik egy huszadik századi közép-európai család gyakran traumákkal terhes sorsa, az anya és a lány perspektívájából, az apák hiányával. Így lesznek a kötet írásai folyamatos dialógusok, termékeny párbeszédek. Így lesz az olvasó maga is közvetítő. Tolmács és útitárs.

Mit keres egy mesekönyvben a Magyar Történelem? Szólhat-e egy mesekönyv önmagáról, helyet cserélhet-e az írójával? Hol van a világ legjobb helye? Darvasi László a Trapiti-könyvekben és a Pálcika-történetekben már bebizonyította, hogy ért a gyerekek nyelvén. Most, A 3 emeletes mesekönyvben egy folyton kérdezősködő kisfiú, Zalhúber Tibor kérdez rá a történelem, az élet, a hétköznapok nagy, égető kérdéseire. Segítségére vannak a földszinten lakó pupákok, a szép Tanító néni az első emeletről, a másodikról személyesen maga a Magyar Történelem, a harmadik emeleten pedig a mesekönyv írója lakik. De miféle gyanús zajok hallatszanak a padlásról?

Krusovszky Dénes első gyerekverskötetének hőse olyan, mint egy átlagos fiú, csak egy kicsit érzékenyebb. Még csupán nyolc éves, de már mindenhol ott van. És járjon bármerre, fáradhatatlanul, éles szemmel figyel, újra meg újra rácsodálkozva az őt körülvevő emberekre és jelenségekre. Ugyanolyan izgalmas számára az édesanyja tükre, vagy egy idős és magányos néni, mint az élet számos nagy rejtélye. Itt és most, a versekben láthatjuk, hogyan válik nyitottá a világra, hol családtagjai, hol barátai, iskolatársai körében. Élményei intenzívek, álmodja bár fűcsomónak magát, biciklizzen a körúton, vagy meséljen arról, miért fél a sötétben. Hangulata gyakran ingadozik: az egyik pillanatban még azon nevet, hogy a tanár néni tüsszentett, a másikban elgondolkodik, vajon mit követhettek el, akiknek büntetésből a parkban kell aludniuk. Krusovszky Dénes a gyerekeket és felnőtteket egyaránt foglalkoztató kérdéseket, az élet nagy titkait finoman, összetetten, egyszerre filozofikusan és humorosan tálalja verseiben. A könyvet 10 éves kortól ajánljuk.

"Nem tudom, hogy miért hagytuk elveszni Erdélyt. Attól tartok, nem volt rá szükségünk." Werner Sándor egykori honvédtiszt meggazdagodni indul az Újvilágba az első világháború kitörése előtt. Fiát is magával vinné, de a kivándorló hajóra csak az apa száll fel. Lukácsot a sors meg a kalandvágy Afrikába viszi. 1919-ben találkoznak újra, kifosztva, csalódottan, bujkálva a román hadsereg által megszállt Kolozsváron. Az apa: mert katona volt, a legendás Székely Hadosztály tisztje, és titkos küldetése van. A fiú: mert ellógta a háborút, és még mindig nem tudja, mihez kezdjen magával. Milyen volt az a világ, ahonnan elindultak, és milyen az, ahova megérkeznek? Mi történt a nőkkel, amíg a férfiak hadakoztak vagy lógtak éppen? És miért nem száll le talapzatáról a legnagyobb magyar király ércszobra, hogy beleszóljon a történelem menetébe, ha már az emberek tehetetlenek, vagy csak elrontani tudnak mindent?

"Shakespeare (1564-1616) négyszáz éve töretlenül népszerű a közönség körében, nálunk is annyira, hogy sokan magyar szerzőnek érzik. Való igaz: történetei, helyzetei, jellemei mindenkor és minden ország számára tudnak fontosat mondani, akár játékosan könnyed, akár súlyosan gondolatgazdag a beszédmódja. Remélem, hogy aki olvassa (vagy aki eljátssza!), közvetlenebbül megérzi ezekben a mai lélegzetű fordításokban a vidámat és a komolyat is- mert ez a kettő Shakespeare-nél szüntelenül keveredik. Sok lábjegyzetet írtam, ezek remélhetőleg megkönnyítik a nehezebb helyek megértését. A jelen kötetbe három darabot válogattam be: Hamlet, Szentivánéji álom, Lear király. Ez utóbbi itt jelenik meg először nyomtatásban." (Nádasdy Ádám)

"A koldus, a maffiózó, az államfő és a vadnyúl " Hogyan lesz egy román koldus Finnországban előbb celeb, aztán miniszterelnök, ráadásul teljesen akarata ellenére? Hogyan győzhetjük le az orosz maffiát egy sebesült vadnyúl segítségével? Hogyan segíti a finn politikát Jézus Mähönen? Tuomas Kyrö jellegzetesen fanyar északi humorral eleveníti fel és teszi aktuálissá a világszerte ismert "A nyúl éve" című (szintén finn) kultuszregény kulcsmotívumait. Bevándorlók, nacionalisták, orosz maffiózók, korrupt politikusok az egyik, békét és nyugalmat kereső (kis)polgárok, boldogulni igyekvő nincstelenek és egy rémült nyúl a másik oldalon. A világ már nem az a nyugodt, békés hely, mint egykor volt, ám a dolgok attól még jóra fordulhatnak.

Neve: Ecsedi Gyula. Státusza: hazatelepült disszidens. Foglalkozása: vakondűző. Lakókocsijával járja az országot, rendelésre kifüstöli a gyep alól a mindent felásó kártevőket. Ötvenedik születésnapjához közeledve szeretne végre révbe érni. Apja szocialista világa és a rendszerváltás utáni Magyarország közé szorulva keresi a megoldást, s emlékszik vissza addigi életére: furcsa kuncsaftok, gazdag és ágrólszakadt magyarok, III/3-as apák, disszidálás, a fényes Párizs, mosóporszagú berber nők, leszbikus feleség, maffiózók és albínó vakondok képei járnak körtáncot. Fehér Béla formabontó szerkezetű regénye múlt és jelen közt ugrálva villantja fel azokat a pontokat, melyeket összekötve kirajzolódik Ecsedi Gyula kalandos élete, és küzdelme, hogy végre megtalálja honját a hazában.

Rubin Szilárd életművének újrafelfedezése az utóbbi tíz év egyik legnagyobb szenzációja. A "Csirkejáték", a "Római Egyes" és az "Aprószentek" hosszú évtizedeken át elfelejtett szerzője immár elfoglalta az őt megillető helyet az 1945 utáni magyar irodalomban. A kisebb írásai ... Folytatás ›› ugyanakkor mind ez idáig jószerivel elérhetetlenek voltak a szélesebb olvasóközönség számára. E kötet ezt a hiányt igyekszik pótolni: nemcsak Rubin Szilárd verseit, illetve prózai írásainak a legjavát közli, hanem esszéit-kritikáit is, valamint válogatást nyújt a hagyatékban maradt levelezésből. Az anyagot a Rubin Szilárd - pályarajz című monográfia szerzője, Keresztesi József állította össze; szándéka szerint azokat az írásokat gyűjtötte itt egybe, amelyek érdemben gazdagíthatják, illetve árnyalhatják erről a különös pályafutásról alkotott képünket. A(z) Zsebtükör (Könyv) szerzője Rubin Szilárd.

Felkavaró versek az éjszaka mélyéről, amikor minden megtörténhet. Varga Mátyás legújabb kötetében hangokat hallunk: emberek szólítják, szólongatják egymást. Szavaikban félelmek, emlékek és vágyak fogalmazódnak meg, s hol kétségbeesetten, hol meg beletörődéssel, szinte derűvel kutatják az események értelmét, építik szabadságukat és tanulják a felejtést. Megszólalásuk terét a sorsok illeszkedésének sajátos, ismétlődő ideiglenessége képezi. Talán abban bíznak, hogy meghallja őket valaki, de az is lehet, hogy már csak merő megszokásból ragaszkodnak élesre koptatott - önigazoló, vagy magukat is leleplező - mondataikhoz. Kik ezek? Talán ők hárman. Talán távoli rokonaink, vagy közeli ismerőseink. De az is lehet, hogy mi magunk vagyunk. A "hajnali 3" cikluscímei és a kötet szerkezete több ponton is utal a négyszáz éve elhunyt zeneszerző, Carlo Gesualdo rendkívüli vokális művére, amelyet "Tenebrae" címen emleget a zenetörténet. Gesulado nagycsütörtök (feria quinta) nagypéntek (feria sexta) és nagyszombat (sabbato sancto) reggelre írt responsorium-gyűjteménye s a zeneszerző botrányos élete (harmincévesen tetten éri, majd megöli a feleségét és annak szeretőjét) pedig olyan metakontextust képez, amely egyidejűleg olvassa újra és felejti el azt a történetet. A "hajnali 3" verseinek intenzitása az éjszaka (a tenebrae) legmélyéről felhozott szavakból fakad. Felkavaróak és gyógyítóak.