MCC Press Kft.

"Kulturális hadjárat zajlik: szobrokat döntenek le, klasszikus műveket írnak át, és történelmi hősöket bélyegeznek meg visszamenőlegesen. Hogyan vált a történelem a múlt feltárása helyett a politikai leszámolások csataterévé? Frank Füredi szerint korunk egyik legveszélyesebb jelensége nem a jövőtől való félelem, hanem a múlt módszeres démonizálása. A nyugati társadalmak egyre nagyobb része tekinti az örökséget - a hagyományokat, a klasszikus értékeket és a történelmi hősöket - szégyellnivaló tehertételnek, amelyet el kell törölni. A ,,sérelemkutató történetírást" és az erkölcsi anakronizmust felhasználva olyan szellemi óriásokat állítanak az utókor bírósága elé, mint Arisztotelész, Shakespeare vagy Kant. Füredi kérdésfelvetéseivel közelebb jutunk ahhoz, hogy megértsük, hová vezet a történelemszemlélet radikális átalakulása. Hogyan változtatják a múltat a kollektív szégyen forrásává? Miért mérjük a történelmet mai, gyakran változó erkölcsi mércékkel? Miért nem tudunk irányt mutatni a következő generációnak, ha megtagadjuk az előttünk járók tapasztalatait?"

MCC Centre for Next Technological FuturesStudies on Innovation, Technologies and Regions, Volume 2“In our time, venture-backed startups are generating radically new technological and business ideas; they are the ones who are discovering the future. And as with any discovery process based on trial and error, the vast majority of startups fail within a relatively short period of time. But those who survive and push the boundaries of the unknown unknowns usually do so because they possess a special kind of knowledge that their competitors lack. Therefore, the four papers of this new volume of Studies on Innovation, Technologies and Regions from the MCC Centre for Next Technological Futures not only summarise its research activities in the academic years 2024 and 2025, but they also provide analyses of the relationship between startups and knowledge in European cities from di??ferent perspectives and on various topics. Be it the successful startups that use artifi cial intelligence, the startups that not only survived the period from 2021 to 2024 but were actually able to grow, the countries that apply clean and green energy solutions, or the European cities that can rely on universities, which are a breeding ground for startup founders—they all demonstrate the increasing importance of knowledge. This is why this volume is titled Startups and Knowledge.”CONTRIBUTORS: Zolta´n Cse´falvay, Szabolcs Dudás, Zalán Horlik, Dávid T. Nagy, György Papp

António de Oliveira Salazar portugál politikus a XX. századi történelem meghatározó alakja. Politikai pályáját pénzügyminiszterként kezdte, erős kézzel tartva a gazdaság minden szálát, majd miniszterelnökként új államrendet (Estado Novo) alkotott, amelynek közel négy évtizeden át volt teljhatalmú ura. Belpolitikájában az „Isten, haza, család” hármasa által fémjelzett nemzeti konzervativista irányt követte, külpolitikájában viszont a realista nacionalizmus elvei szerint járt el, aminek köszönhetően Portugália kimaradt a korszak meghatározó katonai konfliktusaiból. Jaime Nogueira Pinto könyve azért rendhagyó, mert egyszerre politikai életrajz és korszakrajz. A szerző az államférfi életpályáján, eszméin és döntésein keresztül elemzi Portugália társadalmi és politikai változásait, s eközben azt is bemutatja, hogyan tekintettek Európa délnyugati csücskéből a spanyol polgárháborúra, a második világháborúra és az új világrend születésére, amely egyúttal a gyarmatbirodalmak végét is jelentette.Jaime Nogueira Pinto (1946) portugál politológus, történész, író. Jogot végzett a Lisszaboni Egyetemen, majd politikatudományból doktorált a Társadalom- és Politikatudományi Intézetben, ahol később maga is oktatott. Pályája során dolgozott a Banco Espírito Santo jogászaként, később az O Século újság igazgatója és a Bertrand Livreiros kiadó vezetője lett. Több lap és folyóirat alapítója, számos XX. századi portugál történelemmel és politikával foglalkozó könyv szerzője. A Luzo-afrikai Kulturális Alapítvány (FLAC) elnöke.

„A Visszatérés a klasszikus neveléshez egy úttörő esszékötet, amelynek célja annak bizonyítása, hogy egy valóban szabad és felelős társadalom tagjait felkészítő nevelési folyamat kéz a kézben jár a hagyományos nyugati nevelési modellek újjáélesztésével. Bár az Egyesült Államokban az utóbbi időben tapasztalhatók sikerek a triviumra, kvadriviumra és a »nagy könyvek« hagyományára épülő iskolákban, a küzdelem minden szinten heves. A klasszikus nevelés ma ütőképes, konzervatív »esélytelenként« áll szemben a domináns, liberális fősodor megközelítéseivel. Ez azonban még akkor sem jelenti azt, hogy végső soron ne hódíthatnánk vissza a klasszikus nevelést, ha a mai ideologikus, marxista oktatók szinte teljesen lecserélték a szabadságot féktelenségre, az igazságot relativizmusra, a nagylelkűséget kicsinyességre, a hősökről szóló irodalmat az áldozati lét történeteire, a kritikai gondolkodást pedig a kritikai fajelméletre. Az irodalom, a filozófia és a történelem időtálló művei – amelyek a klasszikus oktatási modellek alapját képezik – kiszorultak a tankönyvek és olyan irodalmi irányzatok javára, amelyek a woke-izmus, az »eltörléskultúra« és a baloldali politikai korrektség oltárainál hódolnak. A kötet szerkesztői, Joanna Williams és Fodor Richárd, a klasszikus nevelés kiváló szakértőivel összefogva az alábbi széles témaköröket járják körül: az oktatás ókori modelljei; a nemzeti öntudatra nevelés kérdése; a bölcsészettudományok helyzete az egyetemeken; a szocializmus hatása a mai pedagógusokra; az amerikai és az európai tantervek összehasonlítása; valamint a kritikus gondolkodás és a filozófia kiemelkedő jelentősége a mesterséges intelligencia korában. Mindazok számára, akik részt vesznek egy bátor szellemi reneszánszért vívott küzdelemben, a Visszatérés a klasszikus neveléshez kötelező olvasmány és egyben haditerv is a sokfrontos háborúhoz.” – Michael Severance, az Acton Intézet igazgatója„Milyen a viszonyunk az esztétikához? (…) Milyen a kapcsolatunk az antikvitással? (…) Mit jelent számunkra a kiválóság? (…) Milyen a kapcsolatunk a görög–római történelemmel? (…) A klasszikus nevelés segít megválaszolni e kérdéseket, mivel referenciapontként szolgál és támaszt nyújt számunkra a jelenben. A klasszikus oktatás pontos mibenléte minden új történelmi kontextusban változik, de van néhány állandó, szerves jellemzője. A hellén eredetből fakadó esztétikával, mértékletességgel és kiválósággal ruházza fel az embert. Ezen túlmenően akadnak olyan esetleges jellemzői is, amelyek egyesítik az európai civilizáció évszázadok alatt felhalmozott hatalmas és időnként egymásnak ellentmondó tudását.” – Thibaud Gibelin, a Mathias Corvinus Collegium vendégoktatója„Fontos, sőt kimondottan értékes esszégyűjtemény ez az oktatók előtt álló egyik legnagyobb kihívásról. A kötet célja a klasszikus nevelés visszahódítása és annak bemutatása, hogy mennyire nélkülözhetetlen jelenléte oktatási intézményeinkben. Kötelező olvasmány mindazok számára, akik aggodalommal tekintenek a fiatalok jövőjére.” – Frank Füredi, szociológus, a Kenti Egyetem professor emeritusaSzerzők: Thibaud Gibelin, Alka Sehgal Cuthbert, Artur Górecki, Antonio Fernández-Cano, Mónica Vallejo-Ruiz, Cornelis J. Schilt, Joanna Williams, Nicholas Tate, Alex Standish, Dennis Hayes, Jonathan Butcher, Stuart Waiton, Constantinovits Milán András, Filip Ludwin, Lánczi András, Bonnie Snyder 

Why is it that we cannot predict the technological future? Is the destruction of the old truly an inevitable companion to the birth of the new? Are our reservations about new technologies justified? How will artificial intelligence reshape economic competition among nations? Can the state have any meaningful active role in innovation at all? Why has Europe fallen behind in the innovation race? And why does an invisible iron curtain still exist, one that keeps Central and Eastern Europe from competing with new startups in the global innovation arena? What can we learn from the success of Silicon Valley, Estonia, Israel, or Singapore?These questions continue to captivate economists, policymakers, and the wider public alike because the past 250 years have clearly shown that the countries that made it into the club of the wealthy were those at the forefront of technological innovation, while the others remained confined in the low- or middle-income trap.Through a comprehensive exploration encompassing illuminating examples and statistical analysis, Zoltán Cséfalvay examines the connections between free competition, the digital economy, technological progress, and innovation, and how their complex dynamics lead to success in the competition among nations.Prof. Dr. Zoltán Cséfalvay heads the Centre for Next Technological Futures at Mathias Corvinus Collegium (Budapest), where he gives lectures and conducts research on digitalisation, robotisation, and artificial intelligence in Europe. Previously, he worked as a senior researcher at the Joint Research Centre of the European Commission in Seville (2019–2020). He served as the Hungarian ambassador to the OECD and UNESCO in Paris (2014–2018) and as Minister of State for Economic Strategy in Hungary (2010–2014). He was Professor of Economic Geography at Andrássy University Budapest (2002–2010) and Professor at Kodolányi János University in Hungary for more than two decades. As a research fellow, he worked in Budapest, Vienna, Munich, Heidelberg, and Cardiff. He is the author of 15 books and more than 80 articles in edited books and peer-reviewed journals in English, German, and Hungarian. He recently published his latest book—FREEDOM, INNOVATION, PROSPERITY: The Secrets of Success in the Digital Era—about the impact of the current wave of new technologies on business, society, and geopolitics.

Kulturális hadjárat zajlik: szobrokat döntenek le, klasszikus műveket írnak át, és történelmi hősöket bélyegeznek meg visszamenőlegesen. Hogyan vált a történelem a múlt feltárása helyett a politikai leszámolások csataterévé? Frank Füredi szerint korunk egyik legveszélyesebb jelensége nem a jövőtől való félelem, hanem a múlt módszeres démonizálása. A nyugati társadalmak egyre nagyobb része tekinti az örökséget – a hagyományokat, a klasszikus értékeket és a történelmi hősöket – szégyellnivaló tehertételnek, amelyet el kell törölni. A „sérelemkutató történetírást” és az erkölcsi anakronizmust felhasználva olyan szellemi óriásokat állítanak az utókor bírósága elé, mint Arisztotelész, Shakespeare vagy Kant. Füredi kérdésfelvetéseivel közelebb jutunk ahhoz, hogy megértsük, hová vezet a történelemszemlélet radikális átalakulása. Hogyan változtatják a múltat a kollektív szégyen forrásává? Miért mérjük a történelmet mai, gyakran változó erkölcsi mércékkel? Miért nem tudunk irányt mutatni a következő generációnak, ha megtagadjuk az előttünk járók tapasztalatait?

A nyugati világban egyre szélesebb körben elfogadott az a vélekedés, hogy a jelenlegi társadalmi és politikai berendezkedés megingott. Számos gondolkodó és véleményformáló mutat rá a liberális demokratikus intézményrendszer sérülékenységére, s ezzel összefüggésben aggodalom övezi civilizációnk jövőjét. A világjárvány, a politikai instabilitás és a háborús események kézzelfogható bizonyítékai annak, milyen könnyen megbomolhat az a rend, amelyet sokszor magától értetődőnek tekintünk. A történelem pedig józanul emlékeztet minket: birodalmak és társadalmak már számtalanszor omlottak össze előttünk. Ám a múlt tanúsága szerint az emberi civilizáció mindig képes volt a megújulásra. Michael R. J. Bonner lebilincselő könyvében a civilizációk hullámzásának nagy ívű történetét tárja elénk: Európa újjászületését a Római Birodalom romjai közül, Kína belső erejét a több évszázados külső támadásokkal szemben, és az ember örök vágyát a rend, a szépség és a tisztánlátás iránt. A kötet tézise szerint a civilizáció nem feltétlenül az újításokból születik, hanem abból, hogy tanulunk a múltból, valamint képesek vagyunk újraértelmezni és követni azt, ami egyszer már működött. Bonner könyve egyszerre intellektuális kihívás és reménykeltő üzenet mindazoknak, akik úgy érzik, korunk bizonytalanságai között kell, hogy legyen egy út a megújulás felé. 

Ma már széles körben elfogadott tény, hogy kognitív torzítások befolyásolják döntéseinket. Ahhoz, hogy racionálisan tudjunk viselkedni, meg kell tanulnunk kompenzálni őket - hangoztatja egybecsengően a szakirodalom. Dominic D. P. Johnson azonban épp ezt a látszólag megkérdőjelezhetetlen nézetet fordítja ki a sarkaiból. Történelmi példákon keresztül mutatja be, hogy nem elkerülhetetlenül kudarchoz vezető, bosszantó hibákról van szó, hanem inkább olyan evolúciós alkalmazkodásokról, amelyek támogatják, hogy hatékonyan tudjunk dönteni bizonytalan körülmények közt is. Johnson az evolúcióbiológia és a viselkedéstudományok eszköztárát hívja segítségül, hogy három kognitív torzítást - a túlzott önbizalmat, az alapvető attribúciós hibát és a csoportelfogultságot - új megvilágításba helyezze. Az amerikai függetlenségi háború, a müncheni válság és a második világháború csendes-óceáni hadjáratának eseményeit elemezve tárja elénk, milyen előnyei és veszélyei lehetnek a fent felsorolt beállítódásoknak. Ráirányítja figyelmünket, hogy a nemzetközi kapcsolatok bonyolult színterén a stratégiai ösztönök akár sikerhez is vezethetnek, sőt túlélési esélyeinket is növelhetik, mint ahogyan tették évezredeken át.

A kommunizmus összeomlása után teret kaptak azok a nézetek, amelyek közös gondolata az volt, hogy a globalizáció és a technológia fejlődésének következményeként a világ egy liberális fejlődési útra lép. Évtizedeken át hittük, hogy ez elhozza a „történelem végét”, ahol a konfliktusokat majd felváltja a végtelen növekedés. Philip Pilkington azonban rámutat, hogy az örök stabilitás és jólét elképzelése mindig is illúzió volt. A szerző végigvezet a globalizáció azon folyamatain, amelyek a várt jólét helyett instabilitáshoz, társadalmi feszültségekhez és a nyugati hegemónia meggyengüléséhez vezettek. Nemcsak az okokat leplezi le, hanem valódi választ keres ezekre a kérdésekre: Miért nem hozta el a beígért egyetemes békét a korlátlan szabadkereskedelem? Hogyan ásta alá a választók bizalmát a technokrata elit irányítása? Mit jelent a Nyugat számára a feltörekvő hatalmak és az új gazdasági blokkok megerősödése? Pilkington arra keresi a választ, miként állítható meg a Nyugat napjainkban sokat emlegetett zuhanása, és hogyan találhatja meg a helyét egy posztliberális világban, amelyben az univerzalista elvárások és a liberális imperializmus helyett a reálpolitika és az erő lesz a domináns tényező. 

Napjainkban kerüljük a szóbeli érintkezést, rövid üzeneteket váltunk, gyakran ikonokkal fejezzük ki véleményünket. Miközben számtalan alkalommal megkerülhetetlen, hogy hatékony érvelés révén valósítsuk meg céljainkat. A vitázás létszükséglet a szó csalókán negatív konnotációja ellenére, hiszen a vita saját álláspontunk érvényre juttatása mellett új felismerésekkel és ismeretekkel gazdagíthat minket, elengedhetetlen eszköz kapcsolataink fenntartásához nemcsak a magánéletünkben, hanem a munka világában is. A Vitára fel! gyakorlatorientált kézikönyv a racionális vitázás mesterségéről. Bemutatja, hogyan vitatkozhatunk különböző helyzetekben, milyen eszközökkel építhető fel egy jó érvelés, és hogyan kerülhetők el a logikai hibák. Közérthetően tárgyalja az érveléstechnika elméleti alapjait, valamint a szerzők átfogó tapasztalataira épülő gyakorlati útmutatót ad a kritikai gondolkodás és a kommunikáció kulcskompetenciáinak fejlesztéséhez, továbbá vitafoglalkozások szervezéséhez is. Függeléke játék- és gyakorlatleírásokkal segíti a szakmabeliek munkáját. A könyv azzal a céllal íródott, hogy az egyéni készségek mellett a hazai vitakultúra fejlesztéséhez is hozzájáruljon. Haszonnal forgathatják a kötetet diákok, vitaversenyekre készülők és olyan szakemberek, akiknek a meggyőzés, érvelés a munkájuk szerves része, továbbá vitatrénerek és pedagógusok, akiknek oroszlánrésze van a jövő párbeszédkultúrájának megalapozásában, illetve bárki, aki „az élet társasjátékában” szeretne jól boldogulni. 

Emberi - magától értetődően pozitívnak értékeljük ezt a jelzőt. Justin Gregg viszont az állatvilágból hozott példákon keresztül tükröt tart fajunknak: valóban olyan kivételes minőség az emberi? Valóban egyedülálló az elménk, vagy csupán egy evolúciós változata annak az intelligenciának, ami az állatvilágban is jelen van? A szerző a legfrissebb etológiai és pszichológiai kutatásokra támaszkodva mutatja be, hogyan tanulnak, oldanak meg problémákat, kommunikálnak, sőt éreznek az állatok - a főemlősöktől a varjakon át az elefántokig -, mindezzel új nézőpontokat nyújtva emberi mivoltunk megértéséhez is. Gregg humoros és mélyen humánus felfogásában létkérdések kerülnek etológiai megvilágításba Nietzsche gondolatainak megidézésével. A könyvet elolvasva a járdán araszoló csigákra sem tudunk ugyanúgy tekinteni ezután.

A Kína szerint a világ az elmúlt évtizedek egyik legnevesebb Kína-szakértőjének átfogó elemzése arról, hogyan próbálja a távol-keleti óriás a saját világlátása alapján átalakítani a nemzetközi rendszert. Elizabeth C. Economy - aki korábban a washingtoni kormányzat tanácsadójaként dolgozott - egységes keretbe foglalja az olyan sokszor hallott kifejezéseket, mint a nemzetközi intézmények normáinak átformálása, a technológiai elsőségre való törekvés vagy éppen az Övezet és Út kezdeményezés. Aprólékosan feltárja, miként hatnak egymásra az ország belpolitikai adottságai és geopolitikai érdekei Peking külpolitikai stratégiájában, valamint azt, hogy ez milyen hatással van a nemzetközi biztonság, a politikai erőviszonyok és a világgazdaság alakulására. Economy könyve hasznos olvasmány a külpolitika iránt érdeklődőknek és a döntéshozóknak is, hiszen a napi aktualitásoktól halad a szilárdan megalapozott kutatás felé - a hírfogyasztó embert érdeklő konkrét kérdésektől az elméleti keretig. A könyv egyszerre tekint a témára belső és külső szemlélőként. Az évtizedek óta Kínával foglalkozó kutató elsősorban a nyugati világ, az Egyesült Államok és szövetségesei számára igyekszik elmondani, mit jelent Kína napjaink nemzetközi életében és - ami ennél is fontosabb - a jövőjében.

"A modern társadalom fókuszába napjainkban egyre inkább az emberi teljesítmény kerül. Legyen szó hivatásról vagy hobbiról, a sikereink és a megelégedettségünk alapját a teljesítményünk jelenti. A közösségi média hatására olykor még azt is érezhetjük, hogy értékességünk is a teljesítményünk függvénye. A teljesítménypszichológia viszonylag fiatal, innovatív és a mai világunk történéseire nagyszerűen reflektáló, önálló tudományterület, amelynek célja a teljesítményorientált tevékenység leírása. Nemzetközi kitekintésben jól kidolgozott diszciplína, egyetemi képzésben tanulható szakirány. A szerzők célja, hogy magyar nyelven elérhetővé tegyék a legfrissebb eredményeket a tudományterület iránt érdeklődők számára, és hazánkban is megteremtsék a tudományos diskurzus alapjait. Ahogy az éremnek, úgy a teljesítménynek is két oldala van: a csúcsteljesítmény euforikus pillanatait olykor a gödör mélyének embert próbáló küzdelmei követik. Ezért e rendhagyó, két irányból olvasható kötet a teljesítmény napos és árnyékos oldalát is bemutatja. A teljesítmény funkcionális oldalán megtapasztalhatjuk a tudatosságot, a koncentrációt, a motiváltságot és a sikert, a diszfunkcionális oldalon azonban szembe kell néznünk a fájdalommal, a kiégéssel, a szorongással. Súlyosabb esetben ezek akár evészavarok kialakulásához, illegális teljesítményfokozók kipróbálásához és droghasználathoz is vezethetnek. A könyvet haszonnal forgathatja mindenki, aki valamilyen teljesítményterületen áll helyt nap mint nap, legyen az sportoló, edző, katona, tűzoltó, tanár, diák, üzletember vagy művész, de tágabb értelemben bárki, hiszen a teljesítmény pszichológiai alapjai döntően meghatározzák valamennyiünk működését, eredményességét és egészségét."

Bécs visszavonhatatlanul a magyar kultúra része: földrajzi közelsége miatt gyorsan elérhető célpontja egy-egy „kulturális kiruccanásnak” vagy vásárlásnak. Budapest testvérvárosaként és a legélhetőbb város cím kitartó birtokosaként vonzó úticél számunkra, így számos magyar fordul meg évente a karácsonyi vásárokon, merítkezik meg a város kávéházi kultúrájában, és csodálja meg a Monarchia emlékeit. Bécs története szervesen összefonódik a magyar történelemmel, így nem meglepő, hogy tájékozottságunk alaposabb a város múltját illetően. Azonban az ismert történelmi események más megvilágításba kerülnek, ha szélesebb perspektívából tekintünk rájuk, Bécs nemzetközi szerepét állítva a vizsgálódás középpontjába. Angus Robertson műve ezt a rálátást kínálja az olvasó számára, bemutatva, hogy az egykori császárváros évszázadokon keresztül volt az európai politika egyik epicentruma, ma pedig jelentős nemzetközi szervezetek székhelye. A szerző több műfaj ötvözésével a legkülönbözőbb témákat tekinti át kronologikus sorrendben haladva, így a nagy történelmi fordulópontokról és neves alakjairól mesélt színes anekdotákon keresztül Bécs eddig ismeretlen arca rajzolódik ki előttünk.

Lehet egy ilyen hatalmas területre kiterjedő országnak rövid a története? Költői a kérdés. Ha felgyorsult életritmusunk mellett mégis szeretnénk átfogóbb képet kapni Oroszország sokszínű és gyakran ellentmondásos történelméről, akkor Mark Galeotti tömör, ámde évszázadokat átívelő munkája lényegre törő áttekintést nyújt számunkra a kijevi Rusz születésétől egészen Putyin felemelkedéséig. Az egyes korszakok bemutatását idővonalak és térképek is szemléltetik, hogy könnyen befogadhatóvá tegyék annak a bonyolult országnak a múltját, amely napjainkban is komoly hatást gyakorol a nemzetközi politikára. Ideális kezdőlépés azoknak, akik most ismerkednek a témával, de az olykor csipkelődő hangvételű elemzés azoknak is tartogat érdekes megfigyeléseket, akik jártasabbak e területen.

What is school for? This volume makes a bold case: education is not just about skills, therapy, or activism — it’s about passing on the wisdom of civilisation. Grounded in the classical tradition, this vision of education introduces young minds to the best of humanity’s scientific, artistic, and philosophical achievements. It argues that children have a right to inherit the past of their local and national communities — to gain the knowledge, character, and clarity needed to think freely, live meaningfully, and shape the future. In an age where schools increasingly neglect deep disciplinary knowledge in favour of emotional comfort and political trends, this volume calls for a return to content-rich, intellectually serious schooling. With 16 papers contributed by authors hailing from six European nations and the USA, the chapters explore how classical education engages with questions of national identity, the role of philosophy, and the structure of the curriculum, among other topics. Through powerful ideas and practical examples, the volume shows how classical education can form thoughtful citizens able not just to defend the world’s great cultural traditions but also to sustain and renew them for generations yet to come. “An important, indeed precious collection of essays on the key challenge facing educators. The goal of this text is to reclaim classical education and demonstrate its much-needed presence in our educational institutions. A must read for those concerned with the future of young people.” — Frank Furedi, Emeritus Professor of Sociology at the University of Kent Authors: Thibaud Gibelin, Alka Sehgal Cuthbert, Artur Górecki, Antonio Fernández-Cano, Mónica Vallejo-Ruiz, Cornelis J. Schilt, Joanna Williams, Nicholas Tate, Alex Standish, Dennis Hayes, Jonathan Butcher, Stuart Waiton, Milán András Constantinovits, Filip Ludwin, András Lánczi, Bonnie Snyder