MCC Press Kft. strana 5 z 5

„Egy háború elvesztésének legbiztosabb módja az, ha nem ismerjük fel, hogy háborúban állunk” – mondja Michael E. Mann nemzetközi hírű klímatudós. Márpedig harcban állunk: a frontvonal egyik oldalán a fosszilistüzelőanyag-ipar és a hozzá kapcsolódó érdekcsoportok sorakoznak, a másikon pedig mindenki más, aki tenni akar a katasztrofális kimenetelű globális klímaváltozás ellen. Ez a könyv a nagyvállalatok és a lobbistáik által indított, több évtizede zajló kommunikációs háború frontvonalai mögé vezeti az olvasót, és bemutatja azt a kifinomult, változatos fegyvertárat, mellyel ezek az érdekcsoportok igyekeznek megakadályozni a számukra kedvezőtlen környezetvédelmi szabályozások bevezetését. A klímaválság tagadásának hamis narratívája és a tudósok ellehetetlenítése után új eszközökhöz nyúlnak: elsődleges stratégiájuk a figyelemelterelés és a probléma bagatellizálása. Ám amikor arról igyekeznek meggyőzni minket, hogy ha a műanyag palackokat újrahasznosítjuk és a villanyt lekapcsoljuk, egy csapásra megoldódik minden, az legalább ennyire veszélyes. Mann szerint a globális felmelegedés túlságosan égető probléma ahhoz, hogy az egyén szintjén tudjuk kezelni, és óvatosságra int mind az egyéni felelősség túlzott hangsúlyozásával, mind pedig a küzdelem feladása felé terelő pánikkeltéssel kapcsolatban. A szerző úgy látja, van remény, és a legrosszabb elkerülhető. Közérthetően elmagyarázza a globális felmelegedés bonyolult dinamikáját, és reális útmutatást ad azzal kapcsolatban, hogy miként lépjünk fel kollektíven, és kényszerítsük rá a kormányokat, illetve a vállalatokat, hogy valódi megoldásokat találjanak. Csakis így nyerhetjük meg azt a háborút, melynek a tétje nem kevesebb, mint az emberiség és a bolygó túlélése.

In his latest book, Balázs Orbán, the political director of the Hungarian Prime Minister, delves into the shifting dynamics of the present world order. He scrutinizes the risks associated with recent trends toward decoupling and bloc formation, and, as a solution, proposes a strategic masterstroke – the "Hussar Cut" for Hungary: the Hungarian strategy of connectivity. With this strategy Hungary aspires to be a key player in its region and, through extensive connections, to mitigate the effects of today’s geopolitical confrontations. For readers seeking a profound understanding of Hungarian politics alongside situational assessments and the reasoning behind pivotal decisions, Balázs Orbán's book is a must-read. Tucker Carlson (Political commentator) - "The Hungarian government cares foremost about Hungarians. If that shocks or offends you, you’re part of the problem and should have no power over other people. If on the other hand it sounds like exactly the sort of country you’d be grateful to live in, read this book." Ivan Krastev (Founding Board Member of the European Council on Foreign Relations) - "Anyone who wants to know how the current Hungarian leadership sees the place of its country in the world and anybody who is interested to grasp Budapest’s “hussar cut” strategy should read Balázs Orbán’s book." Sebastian Kurz (Former chancellor of the Republic of Austria) - "Hungary is assigned an ambitious role in world politics as a middle power maintaining extensive political relations and economic cooperation within and outside of its own natural geopolitical environment." Kevin D. Roberts (President of The Heritage Foundation) - "In The Hussar’s Cut, Balázs Orbán eloquently and thoroughly explains Hungary’s national and geopolitical strategy—as well as how the world, especially the West, may learn from its example." Jeffrey D. Sachs (Economist, University Professor at Columbia University, President of the UN Sustainable Development Solutions Network.) - "Balázs Orban’s message to Hungary and to the world is clear and correct: connect through trade and ideas; don’t build opposing blocs; take pride and guidance in ancient wisdom and culture; look both east and west; and above all, support peace! This meditation on “connectivity” will inspire readers, guide Hungary, and help the world to find the path to peace, cultural enrichment, and sustainable development."

„Akár ókori agyagtábláról, akár korszerű műholdképről van szó, a térkép mint olyan alapvető fontosságú emberi célokat és igényeket szolgál – a valóság térképészeti leképezését. Készüljön bármilyen adatrögzítési és ábrázolási eljárással, a térkép világunk adott állapotáról és változásainak mikéntjéről mesél.” Daniel Yergin gazdaságtörténész, energiaszakértő jelen kötetében nem vállal kevesebbet: a geopolitikában és az energetikában jelenleg zajló, világunkat átformáló változásokat tárja az olvasó elé. A Pulitzer-díjas szerző rendkívüli tudását úgy adja át olvasóinak, mint ahogy a régi korok világlátott felfedezői: egy térképet kiterítve, régiónként veszi sorra a nagyhatalmi szereplőket. Az Egyesült Államokra, Oroszországra, Kínára, valamint a Közel-Keletre új perspektívából tekint, s kiváló lényeglátással közelít rá egy-egy állam történelmében bizonyos fordulópontokra, kritikus döntésekre vagy elszalasztott lehetőségekre, melyek a mai geopolitikai viszonyok kialakulásához vezettek, s segítenek megérteni az adott szereplő jelenkori politikai tettei mögött rejlő motivációkat. Egy olyan korban, amikor a megalapozott érvek fogyóban vannak, szemléletes statisztikákkal világítja meg az átalakuló nemzetközi trendeket, realista módon értelmezi az energiaátmenet körüli tényeket és tévhiteket, ezáltal segít az olvasónak eligazodni egy új, dinamikusan változó globális térképen. 

„Konzervatívnak lenni egy bizonyos emberi létmód, és a konzervatív habitus az élet minden területén – képzőművészetben, zenében, irodalomban, tudományban, vallásban – megjelenik. Ebben a könyvben a „konzervatív” politikai filozófiával, nem pedig az ugyanezzel a jelzővel illetett politikai tevékenységgel foglalkozom. Az így értelmezett konzervativizmus gazdag forrása a politikai rendről való elmélkedéseknek, és e könyv célja, hogy megmutassa a konzervatív szemlélet mögöttes koherenciáját, illetve védhetőségét. Remélem, hogy olvasóim – akár helyeslik a konzervatív politikát, akár nem – belátják, hogy a konzervatív eszmék mindenképpen érdekesek, és szükséges megismernünk őket, ha érteni akarjuk, kik vagyunk, hol állunk, és miért.” 

Sir Roger Scruton, a közelmúlt legnagyobb hatású konzervatív brit filozófusa állítása szerint a dolgok objektív definíciói önmagukban nem elégségesek a megértéshez azok szubjektív, megtapasztalt átélése nélkül. Ez hasonlóan személyessé teszi a világot, mint amikor a hit szemüvegén keresztül szemléljük az életünket. A személyes fogalma erős és elválaszthatatlan szálakkal kapcsolódik a szakralitáshoz, amely ott van abban a világban, amelyben mi is létezünk. A képzőművészet, az irodalom és az emberiség feljegyzett történelme egyfajta vallási szükségletet tükröz: a szentség keresését. A transzcendens nem azonos azzal, amit a vallások tanítanak – tágabb fogalom ez, amely ott lehet a katartikus élményekben, a felemelő pillanatokban, a lenyűgöző példákban. Ezek mind arra mutatnak, hogy a létező világon túl is van egy másik dimenzió, az abszolútumok világa, amely felé törekszünk. A konzervatív filozófus végül leszögezi: a hit megélése szükségszerűen segít az elmúlással való szembenézésen, mert azt a világ lelkével való egyesülésként fogja fel. A hívő ember tisztában van azzal, hogy a létezése nem puszta tény, hanem ajándék. Ajándékot pedig – állítja Scruton – okkal kap az ember.