Park strana 18 z 23

A könyvelőként dolgozó Daniel Mercier magányosan vacsorázik egy párizsi étteremben; egyszer csak illusztris vendég, François Mitterrand telepedik a szomszéd asztalhoz. A vacsora végeztével a köztársasági elnök ottfelejti a kalapját, Daniel pedig úgy dönt, megtartja emlékül a fejfedőt, nem sejtve, hogy ezzel egész addigi élete fenekestül felfordul. A talizmánként szolgáló fekete kalapnak köszönhetően az átlagos kisember szakmai pályafutása meredeken felível. Mielőtt azonban a kalap segítségével a politikai hatalom rejtélyes működésébe is beleláthatna, a könyvelő - hasonlatosan a köztársasági elnökhöz - elveszíti a kincset érő tárgyat... A híres fekete kalapról szóló modern mese sziporkázóan szellemes és ironikus; hitelesen idéz fel egy korszakot, miközben az emberiség régi közös vágyáról is szól: milyen jó lenne néha egy kis varázslat, hogy legtitkosabb álmaink valóra váljanak...

A regény, amelynek betiltása után Virginia Woolf és Ernest Hemingway egyaránt kiállt a szerző mellett. 1926-ban Radclyffe Hall már híres író, legutóbbi, Fémina- és James Tait Black-díjjal kitüntetett Adam's Breed (Ádám fajzatja) című regénye bestseller. Hall ekkor látja elérkezettnek az időt arra, hogy akár karrierjét is kockára téve hozzálásson régi terve megvalósításához: "könyvet írni a nemi inverzióról, regényt, amelyet azok is megérthetnek, akik számára a szakmunkák nem hozzáférhetők... amely szót emel egy félreértett és félreismert kisebbségért". Ez az úttörő mű az 1928-ban megjelent A magány kútja, amelynek célja, hogy megtörje a homoszexualitás tabuját a közbeszédben. Stephen Gordon kislány korában is érezte, hogy ő más. Azt, hogy tehetsége van a sporthoz, gyűlöli a lányruhákat, és jobb szeret egyedül lenni, nem tartották ifjú hölgyhöz illőnek a Viktória korabeli felső osztályban. De amikor Stephen felnő, és beleszeret egy másik nőbe, tűrhetetlenné válik a helyzete a családi kastélyban. Stephennek útra kell kelnie, hogy felderítse, van-e számára hely a nagyvilágban. Párizsba költözik, népszerű író lesz, háborús hős, mégis boldogtalan. Fűti a becsvágy, de a társadalmi elvárások sarokba szorítják, és Stephen elkeseredett lépésekre kényszerül.

Tudtad, hogy percenként mintegy 40 ezer bőrpikkely válik le rólad? Ez napi 10 grammot jelent. Sejtetted volna, hogy a bőröd hall? Sőt a szőrös láb jobban hall, mint a borotvált? Naponta foglalkozunk a bőrünkkel: az ápolásával, az öregedésével, a kiütésekkel, az allergiákkal, a napozással... Ez a szervünk roppant érzékeny kommunikációs eszköz. Nélküle nincs se izgalom, se szex. Információkban gazdag, ugyanakkor szórakoztató könyvében dr. Yael Adler mindent elmond, amit tudni szeretnénk a bőrünkről, s közben nem riad vissza a pörsenésektől, ráncoktól, a lábsajttól és más tabutémáktól sem. Megtudhatjuk tőle, hogy miért szépülünk meg a szextől, miért nincs a férfiaknak narancsbőrük, és milyen természetes házi szerek (fekete tea, vöröshagyma, méz stb.) válnak be bőrápolóként. Dr. Yael Adler (1973) bőrgyógyász, 2007 óta magánpraxist folytat Berlin-Grunewaldban. Rendszeresen ad elő, egészségügyi szakértőként a médiában is többször bizonyította már azt a képességét, hogy bonyolult orvosi kérdésekről közérthetően, szemléletesen és roppant szórakoztatóan tud beszélni. A Spiegel sikerlistájának élén álló Bőrügyek című könyve eddig 21 nyelven jelent meg.

Hogyan tudjuk elviselni az idő múlását, ha a hazánkból elmenekülve egy idegen ország számunkra idegen kultúrájában tétlenségre vagyunk kárhoztatva? Hogyan küzdjünk meg az állandó bizonytalanság érzésével, hogy az otthonunkba már nem mehetünk vissza, de ahova menekültünk, ott se biztos, hogy maradhatunk? Hogy sehol nem tudunk berendezkedni, állandó vándorlásra ítéltettünk? Richard, a nyugalmazott professzor a berlini Oranienplatzon tábort ütő észak-afrikai menekültekkel beszélgetve döbben rá ezekre a kérdésekre, s próbál segíteni a kilátástalan helyzetbe jutott embereken - a maga eszközeivel. Jenny Erpenbeck nagy művészi érzékenységgel mesél odafigyelésről és félrenézésről, űzöttségről és bizonytalanságról, láthatóvá és láthatatlanná válásról. Kevés ennél aktuálisabb téma létezik napjaink Európájában.

Olga, a csinos és okos fiatal nő, harmonikus családban neveli két gyermekét, egészen egy átlagos délutánig, amikor a férje minden előzmény nélkül bejelenti: elhagyja. A fülledt, elnéptelenedett Torinóban Olga végigjárja a közhelyesnek is mondható stációkat, megpróbálja visszaszerezni a férjét, nyomoz a vetélytárs után, jelenetet rendez a nyílt utcán, sosem sejtett mélységekbe zuhan, otthona széthullik, gyerekei ellene fordulnak, kifordul önmagából. Pokoljárását a múlt kísértetei övezik, de a legfőbb ellenfele önmaga. Kíméletlenül szembesülnie kell egész korábbi életével, csak azután találhat vissza régi énjéhez, és teremthet új kapcsolatot. A történetből egy szerelem bukásának, egy párkapcsolat kiüresedésének megrendítő eseményei bontakoznak ki; Olga útja, amelyet tragédiákkal terhelten, konok makacssággal végigjár, drámaian egyedi, és éppen egyediségében hordozhat megváltó üzenetet minden sorstársának; talán ezért is volt akkora siker a közönség és a kritikusok köreiben egyaránt.  Elena Ferrante a kortárs világirodalom nagy rejtélye. Regényei zajos sikert aratnak, díjakat nyernek, számos nyelvre lefordítják őket, de kiléte ismeretlen. Annyi tudható róla, hogy Nápolyban született, és ő a Tékozló szeretet, az Amikor elhagytak és a Nő a sötétben szerzője. Első két regényét Mario Martone, valamint Roberto Faenza filmesítette meg. La Frantumaglia című műhelynaplójában levelezését, jegyzeteit, valamint kiadatlan írásait gyűjtötte össze. 2007-ben La spiaggia di notte (Éjjeli strand) címen egy gyerekkönyve is megjelent.

Hogyan fedezte fel 1856-ban egy morvaországi szerzetes az „öröklődés egységeit”? Mi vezette rá Darwint, hogy kidolgozza evolúciós elméletét? Miképpen torzította el a „legrátermettebbek fennmaradásáról” szóló tudományos elképzelést a náci eugenetika az 1930-as és 1940-es évek Németországában? Hogyan fedezte fel Crick és Watson a DNS szerkezetét? Ki volt a Buborékfiú? Az öröklődés alapegységének, a génnek a felfedezése gyökeresen átalakította a szexualitásunkra, vérmérsékletünkre, választásainkra és szabad akaratunkra vonatkozó tudásunkat. Siddhartha Mukherjee élvezetesen kalauzol végig a génkutatás izgalmas és fordulatos történetén, s közben mindvégig érezteti: témájához személyes köze van, hiszen családjában vissza-visszatérnek a mentális zavarok – ez döbbentette rá, hogy a genetika nem holmi elvont tudomány, hanem mindennapi életünk szerves része, hiszen az öröklődés hatásait mindannyian megtapasztaljuk. A napjainkig ívelő történetben a génsebészet és az őssejtkutatás morális dilemmái éppúgy helyet kapnak, mint szexuális orientáció genetikai vonatkozásáról szóló, legfrissebb tudományos eredmények.

A luxusfogyókúra után vagy fél évvel Kiki megelégeli a nagyvárosi létet, és belevág egy nagy kalandba: megvásárol egy ""egzotikus"", távoli faluban, a mecklenburgi tóvidéken egy 1911-ben épült, régóta használaton kívüli iskolát, hogy miután felújította, panziót nyisson benne. A patikabirodalom pénzével Estelle is támogatja a vállalkozást: karitatív tevékenységébe belefér, hogy hátrányos helyzetű, városi gyerekeket küldjön oda kisebb csoportokban egy-egy hetes üdülésre. A keddi barátnők először segítenek Kikiéknek a költözés megszervezésében, majd megígérik, hogy kora nyáron odautaznak, hogy közreműködjenek a kert és a veteményes bepalántázásában. Viszi persze mindenki a saját életét, bár Caroline nem csak azt: az ő nyomában egy nem akármilyen férfi érkezik. Ám jöhet veszekedés, hazugság, árulás és csőd: a keddi nők közé semmi sem verhet éket. Legfeljebb egy titokzatos idegen. Monika Peetz író, dramaturg, forgatókönyvíró. Keddi nők című regénye 2010-ben jelent meg Németországban, és még abban az évben több mint egymillió példány kelt el belőle. Azóta számos nyelvre lefordították, és meg is filmesítették.

Mi lett volna, ha igent mondasz? Egyetlen pillanat mindent megváltoztat... „Tizenkilenc éves koromban sétáltál be az életembe. Te voltál az egyetlen férfi, akit valaha szerettem - reményem sincs, hogy egyszer mást szeressek. Elvettél mindent, amit együtt csináltunk, mindent, amit egymásnak jelentettünk, és porig égetted, megsemmisítetted: nem maradt belőle más, csak hamufelhő." Laura Barnett 1982-ben született. Író, újságíró, színikritikus. A The Guardian és a Daily Telegraph egykori belső munkatársa, jelenleg szabadúszó újságíróként dolgozik. A Variációk egy párra az első regénye. Eva és Jim 19 évesek, a cambridge-i egyetemre járnak, amikor 1958-ban útjaik keresztezik egymást. Jim sétál. Eva biciklizik. És kis híján összeütköznek. Ami ezután történik, meghatározza a jövőjüket. Életútjuk három különböző variációját kísérhetjük végig egészen napjainkig, együtt és külön, ahogyan szerelmük története más-más fordulatot vesz. A Variációk egy párra nagyszerű regény arról, hogy döntéseink függvényében hányféle irányt vehet az életünk. „Átgondolt, higgadt megközelítése annak az izgalmas kérdésnek, milyen szerepet játszik a véletlen és a végzet az életünkben." - Sunday Telegraph. „Városokon, országokon, évtizedeken átívelő, finoman kidolgozott, magával ragadó regény, mely a szerelem témáját nem pusztán a romantika felől közelíti meg." - The Bookseller. „Laura Barnett regénye azon kevés irodalmi művek közé tartozik, mely komolyan elgondolkodtatja olvasóját arról, hogy a siker milyen hatással van a szerelemre és a házasságra." - Observer.

„Ha kicsit is fontosak vagyunk magunknak (én például nagyon!), kell, hogy tudjunk az ebben a kötetben taglalt betegségekről. S ha ráadásul Rangos Kati kérdezi a szakértő orvosokat, garantáltan meg is értjük, miért fontos mindezekről tudnunk." - Friderikusz Sándor. Rangos Katalin első kötete válogatás a szerző Klubrádiónak készített orvosinterjúiból. Gyerekként, ha meghallottam, hogy szüleim Kőhidai doktor bácsi kihívását tervezgetik, képzeletben egy speciális vegyszerrel spricceltem tele a szobát, mely arra volt hivatott, hogy ők felejtsék el az orvos kirendelését. Ezt a varázslást néha siker koronázta, néha nem, mindenesetre egész életemben féltem a tűtől, a kórházszagtól, és nem utolsósorban a betegségektől. Aztán úgy alakult, hogy egyre többet beszélgettem a rádióban orvosokkal, és elképedve értesültem egy csomó újdonságról. Műfül? Lenyelhető kamerakapszula? Kis „sámfák" az érben? Székletátültetés? Rájöttem, hogy mindez nem csak engem érdekelhet. Így született meg ez a könyv.Mert ha már elkerülhetetlen, hogy olykor ágynak dőljük, legalább legyünk képzett betegek. A szerző pályájának korábbi szakaszát a Magyar Rádiónál és Televíziónál töltötte, riportergyakornokként kezdte, kuratóriumi elnökként fejezte be több évtizedes újságírói tevékenységét a közszolgálatban, 2010-ben. Azóta Szabad Sáv címmel napi műsort szerkeszt és vezet a már említett Klubrádióban.Több mint húsz éve tanít a Színművészeti Egyetemen televíziós műsorkészítőknek szerkesztést és riporteri gyakorlatot. „Rangos Kati nemcsak képzett beteg, de igazi gyógyító. Bármikor kezébe adom a lelkem. Mert empatikus, ugyanakkor nem fél használni szikeéles nyelvét, ha arra van szükség. Így működik munka közben is. Ezért élmény őt hallgatni, olvasni." - Krizsó Szilvia.

Első könyvében, A változó agyban Norman Doidge megismertette olvasóit a neuroplaszticitás jelenségével: agyunk a szellemi tapasztalatokra válaszul képes megváltoztatni szerkezetét és működését. Új könyve arról szól, hogyan zajlik a neuroplasztikus gyógyulás lenyűgöző folyamata. Olyan, az agyba vezető természetes útvonalakat mutat be, amelyek az érzékszerveinken és a testünkön keresztül bejutva felébresztik a plasztikus agy önátalakító képességeit anélkül, hogy ehhez műtétre vagy gyógyszerre lenne szükség. Olvashatunk páciensekről, akiknél sikerült enyhíteni a krónikus fájdalmakat, akik súlyos szélütések után nemcsak a beszéd- és járásképességüket nyerték vissza, hanem teljes életet is élhetnek. Autisztikus spektrumzavarral, tanulási nehézségekkel vagy figyelemhiányos zavarral élő gyermekeket ismerünk meg, akiknek az élete a neuroplasztikus technikáknak köszönhetően normális lett; sclerosis multiplexben, Parkinson-kórban vagy központi bénulásban szenvedőket, akiknél látványosan javultak a tünetek. Ez a könyv életeket változtathat, embereket gyógyíthat meg. Dr. Norman Doidge kanadai pszichiáter, pszichoanalitikus, tudományos kutató. Első könyve, A változó agy a The New York Times bestsellere lett a Dana Brain Foundation 30 ezer cím közül a legjobb, aggyal foglalkozó ismeretterjesztő műnek választotta. Dr. Doidge a Torontói Egyetem pszichiátriai tanszékének és a New York-i Columbia Egyetem Pszichoanalitikai Oktató- és Kutatóközpontjának a munkatársa. Torontóban él.

„Hirtelen eszembe jut a járása. Ahogy határozott, kemény léptekkel átmegy az utcán. Azóta se láttam soha senkit, aki így járt volna; a mozgás a csípőjéből indult, és olyan mohóság volt benne, mintha minden lépés, minden láblendítés maga lenne a győzelem, a diadalkiáltás: jövök, jövök, élek, élek. Olyan boldogság, amiről minden kétség nélkül azt hitte, hogy az egész világgal osztozik benne.” Chaja Polak Salka című művében holokauszt-túlélő édesanyjának állít emléket. Salka a 20. század legnagyobb részét végigélte, és a század eseményei élete minden pillanatát meghatározták, sőt befolyásolták. Története egyúttal az elmúlt évszázad története is, mely nemcsak a remény és csodák százada, hanem a modern történelem legnagyobb bűncselekményének évszázada is volt. „Ahogy csak egy lány látja az anyját. Megható, különösen szép múltidézés.” – NRC Handelsblad

A szerző eddigi írásaihoz képest végtelenül (ön)ironikus hangvételű regény a pszichiáterek becsaphatóságát mutatja be, vagyis azt, hogy a pszichiáterek valójában egyáltalán nem jó emberismerők. Igen könnyen át lehet verni őket, ami elsősorban jól fejlett nárcizmusuknak köszönhető. A regény mindkét főhőse pszichoterapeuta. A fiatalabb, idealista Ernest új módszerrel kísérletezik: mi történik, ha nyílt és őszinte a pácienssel, a terápiás munkában egyenrangú félként vesz részt, nem tagadja le saját érzéseit. Az idősebb Marshal viszont a végletekig konzervatív, szigorúan a tankönyvekben leírt szabályokhoz tartja magát. Mindketten olyan páciensekkel akadnak össze, akik kezdettől fogva becsapják őket, amit ők persze az utolsó percig nem vesznek észre. Mindkettőjüket a leggyengébb pontjuk viszi bajba: Ernest nem bír ellenállni a kísértésnek, hogy egy nő páciense mérhetetlenül vonzó férfinak találja; Marshal pedig önnön becsvágya és anyagi mohósága áldozata lesz. A tekervényes történet végére persze mindenki jobban lesz kicsit.

41 év, 26 interjú, 19 vers angolul és magyarul. Elegáns és előzékeny társalgó, az interjúk szerzői ezt szinte egységesen tanúsítják. Viszont keselyűként csap le a jó kérdésekben rejtőző szellemi prédára. Persze hogy finoman narcisztikus, amikor a szellemi teljesítményéről van szó, mégis végtelenül szerény, és híján van az üres öntetszelgésnek és önkímélésnek. Sose álszent, mindig szókimondó. Müller Péter Sziámi. Az ember, aki ezekből a beszélgetésekből kirajzolódik, éppolyan bonyolult és meglepő, mint a karrierje. Kijelenti, hogy nem kedveli a beszédet, ugyanakkor időnként kifejezetten bőbeszédű. Éveken át szinte bárkinek, időbeli korlátozás nélkül nyilatkozik, majd hosszú évekre visszahúzódik egy zen kolostorba, és egyáltalán nem ad interjút. A legtöbb újságíró elbűvölő úriemberként emlegeti, de néhányan szóvá teszik megkérdőjelezhető viselkedését és részeg locsogását. Cohen érzelmi állapotai éppoly változatosak ezekben a beszélgetésekben, mint a témái, hangulatait mégis nehéz kiolvasni belőlük. A fiatal és a középkorú Cohen hol gunyoros, hol cinikus vagy éppen játékos. És mintha nem is lenne egészen őszinte, talán még magával sem; olykor inkább szerepel, ahelyett hogy szívből szólna. De legalább következetesen érdekes, még ha ismétlésekbe, netán önellentmondásokba keveredik is. Aztán a 90-es évek végén eljön egy pillanat, amikortól kezd úgy viszonyulni mindahhoz, amit korábban mondott, mint valami fedősztorihoz. Innentől egyre inkább lerántja magáról a leplet, sokkal nyíltabban beszél a depressziójáról, a apcsolatairól és a pályafutásáról. Jeff Burger.  Tinédzser koromban én voltam az egyetlen a társaságomban, aki hallgatta őt, méghozzá buzgón, mindennap, az iskola után. Úgy éreztem, hogy a barátom, és ezen az érzésen a találkozásunk sem változtatott. Suzanne Vega Leonard Norman Cohen (1934) kanadai költő, regényíró, énekes és dalszövegíró. Korunk egyik legjelentősebb előadóművésze. Jeff Burger író, újságíró, szerkesztő, a Springsteen on Springsteen című könyv szerkesztője. Rendszeresen publikál a Barrons, a Family Circle, a GQ, a Los Angeles Times és a Readers Digest magazinokban. Ridgewoodban (New Jersey) él.

Az 1936-ban Budapesten született Pauk Györgyöt korosztálya legjelentősebb hegedűsei között, a magyar hegedűiskola örököseként és folytatójaként tartja számon a világ. Zeneakadémiai tanulmányait mint tehetséges kisfiú Zathureczky Ede növendékeként kezdte. Nemzetközi karrierje az 1956-os genovai Paganini-verseny, majd a párizsi Jacques Thibaud-verseny első díjával kezdődött. 1957-ben Frankl Péterrel együtt megnyerte a müncheni szonátaversenyt. 1958-ban Hollandiába emigrált, 1961 óta Londonban él. A londoni Királyi Zeneakadémia professzoraként hegedűsök nemzedékeit nevelte fel.

A Hét rövid fizikalecke évszázadok tudásának bravúros és szellemes összefoglalója. Carlo Rovelli a 20. századi fizika forradalmi felfedezésein és rejtélyein - relativitáselmélet, kvantumfizika, fekete lyukak, az univerzum szerkezete - vezeti át az olvasót élvezetes, közérthető és választékos stílusban. Megismertet a múlt század jelentős tudományos felfedezéseivel és azok jelentőségével, s teszi mindezt olyan könnyed és szórakoztató stílusban, hogy még a modern fizikában járatlanok is kedvet kapnak a tudományhoz. „A tudományos kíváncsiság, a valóság elmélyült kutatása és a tudósok képessége arra, hogy másképp lássák a világot, már-már költészet." - Financial Times

John Williams utolsó regénye 1973-ban megkapta a Nemzeti Könyvdíjat. Mintha maga a szerző is tudta volna, hogy az Augustus lesz a hattyúdala, papírra vetette benne mindazt, amit a világról, az életről, a művészetről és a politikáról gondolt. Így született meg minden idők egyik legvarázslatosabb történelmi regénye. Nagybátyja, Julius Caesar brutális meggyilkolása után Octavius, a félénk és tanulni vágyó tizenkilenc éves ifjú hirtelen rádöbben, hogy ő a mérhetetlen római hatalom örököse. Az a sors vár rá, hogy ádáz pártcsatározások, véres háborúk és családi viszályok közepette átalakítsa a birodalmat, és a nyugati világ legnagyobb uralkodójává váljon: Caesar Augustusszá, az első római császárrá. John Williams levelekből, naplórészletekből és feljegyzésekből álló, gyönyörűen komponált regényét olvasva az az érzésünk, hogy ott sétálunk az ókori Róma utcáin, a Forumon, és izgulunk egy-egy több nézőpontból bemutatott ármány kimenetelén, költőkkel, politikusokkal és széplányokkal járunk lakomákra, ámulattal figyeljük, hogyan befolyásolja a szerelmet, a barátságot, a családi kapcsolatokat a politika, a mindenek elé helyezett, kíméletlen államérdek. John Williams (1922-1994) amerikai író, költő. Denverben tanult, majd tanított irodalmat. Főbb művei: Nothing but the Night (1948), Butcher's Crossing (1960) és a Stoner (1965).