Park strana 11 z 23

A prímszámok zenéje szerzőjétől„Káprázatos utazás a mesterséges intelligencia eljövendő világába.”Jeanette Winterson, A szenvedély szerzőjeKépes-e szimfóniát szerezni, díjnyertes regényt írni vagy remekművet festeni a számítógép? És ha igen, vajon felismerjük-e majd, hogy nem ember, hanem egy gép alkotásáról van szó?A mesterséges intelligencia terén végbement fejlődés sok tekintetben meglepetést kelt: tapasztalhatjuk, hogy a számítógép ugyanolyan jól megold hagyományosan ember által végzett feladatokat, mint maga az ember – ha nem jobban. De lehet-e kreatív a számítógép? Elképzelhető, hogy hamarosan megtanulja, mi az, ami megragad bennünket a művészi alkotásokban, és megérti, hogy miben különbözik az az érdektelentől?A kreativitás kódjában Marcus du Sautoy a kreativitás természetét vizsgálja, s közben fontos útmutatást ad az algoritmusok működéséhez, a működésük alapjául szolgáló matematikai szabályokhoz. Azt kutatja, hogy a műalkotások érzelmi hatása mennyiben fakad agyunk minta és struktúra iránti fogékonyságából, és mit jelent kreatívnak lenni a matematikában, a képzőművészetekben, a nyelvben, a zenében. Az eredmény izgalmas és különös felfedezés a mesterséges intelligencia és az emberi lét lényegéről.

A Pulitzer-díjas Égig érő történet szerzőjétől. Theo Byrne asztrobiológus, aki a Földön kívüli élet jeleit kutatja a világűrben, felesége halála óta egyedül neveli kilencéves fiát. A melegszívű és kedves Robin rajong a természetért, az állatokért, a növényekért, de rendkívül furcsa gyerek. Ki akarják rúgni az iskolából, mert behúzott az egyik osztálytársának. Theo nem szeretné, ha egyre zaklatottabb fiát pszichoaktív szerekkel kezelnék. Tudomást szerez egy kísérleti szakaszban lévő, neurofeedback nevű technikáról, amelynek segítségével Robin megtanulhat jobban uralkodni az érzelmein - az eljárás részben az anyja agyáról rögzített működésmintákra szoktatja a fiút. A szárnyaló természetleírások, a távoli világok fájdalmas látomásai és a szenvedélyes szeretettel teli apa-fiú viszony ábrázolása Powers legbensőségesebb regényévé teszik a Rémületet, melyben mindvégig ott bujkál a kérdés: Hogyan mondjuk el a gyerekeinknek az igazat erről a gyönyörű, de veszélyeztetett bolygóról? "Robin második gyerekorvosa mindenáron egy "spektrumon" belül akarta elhelyezni a gyereket. Szerettem volna megmondani neki, hogy mindenki, aki ezen a nyavalyás bolygócskán él, rajta van a spektrumon. Hiszen ez a sokaság maga a spektrum. Meg akartam mondani neki, hogy az egész élet nem más, mint spektrumzavar, amelyben mindannyian valamelyik egyedi frekvencián rezgünk a szivárvány színeinek kontinuumában." Richard Powers (1957) amerikai regényíró eredetileg fizikát tanult, majd irodalomból diplomázott. Egy ideig kreatív írást tanított az Illinois-i Egyetemen és a Stanfordon. Írói munkásságát kritikusai Jonathan Franzenéhez, Dave Eggerséhez és Don DeLillóéhoz hasonlítják. A 2019-ben Pulitzer-díjat nyert Égig érő történettel és az Orfeo című regényével együtt a Rémület magyarul a harmadik könyve.

Váradi Júlia immáron öt évtizede töretlen érdeklődéssel és lelkesedéssel beszélget a kultúra és a közélet jeles személyiségeivel. Könyvébe, hosszas válogatás után, végül 22 interjúalannyal készített 21 interjú került bele: Esterházy Péter, Dés László, Darvasi László, Frenák Pál, Kerékgyártó István, Király Júlia, Konrád György, Kovalik Márta, Rajk László, Szelényi Iván, Megyesi Gusztáv, Nádas Péter, Nádas Pál, Nagy Bálint, Parti Nagy Lajos, Spiró György, Krasznahorkai Kata, Jancsó Miklós, Ragályi Elemér, Cserhalmi György, Strasserné Chorin Daisy és Závada Pál. ,,Kérdezni nehéz, mert a jó kérdés nem feltételezi az előre kikalkulált választ. Mi is van a kirakat mögött, ha kérhetem. Állandóan résen kell lenni, mert a jó kérdező olyan helyzetet teremt, amelyben bármi megtörténhet. Valóságos birkózás az óceán partján. Váradi Júlia tudja ezt, szakmája fortélyait, eleganciáját, szigorú szolidaritását. Nyugodtan mondhatom, ő a magyar kulturális újságírás intézménye. És ez ebből a könyvből ki is derül." Darvasi László 2005-ben riporteri, szerkesztői és műsorvezetői munkásságát Joseph Pulitzer-emlékdíjjal ismerték el. Jelenleg hétről hétre portréinterjúkat készít a Klubrádióban Dobszerda című műsorában.

Mi tesz azzá, aki vagyok?Racionálisan ítélem meg a dolgokat, vagy a hasamra ütve döntök? Társaságban, emberek között kivirulok, vagy inkább egyedül szeretek lenni, abból merítek erőt? Ha képesek vagyunk helyesen felmérni magunkat és másokat, akkor saját viselkedésünk és az embertársainké is hirtelen más megvilágításba kerül.Stefanie Stahl, népszerű Pszichológia, önfejlesztési könyvek szerzője, 16 alapvető személyiségtípust mutat be aszerint, hogy mi jellemző rájuk munkatársként, a baráti és szerelmi kapcsolatokban, illetve szülőként. A könyvben található személyiségtesztet elvégezve mindenki megismerheti a karakterprofilját. Hasznos "használati útmutatót" kaphatunk önmagunkhoz és másokhoz, ami megkönnyítheti a kommunikációt, az együttélést, és a párválasztásban is segíthet."Az önismeret nem csupán azért lényeges, hogy többet tudjunk meg arról, kik vagyunk, hanem azért is, hogy megtudjunk valamennyit arról is, kik nem vagyunk. Hiszen azok a tulajdonságok, viselkedésminták és gondolkodásmódok, amelyek megkülönböztetnek minket másoktól, éppen azok, amelyek elfogadást, toleranciát és megértést követelnek."Stefanie Stahl az egyik legismertebb német pszichoterapeuta, elsősorban a kötődési szorongással, az önbecsülés erősítésével és a "belső gyermek" problémáival foglalkozik.

"Az Afganisztán-iratok Amerika ostoba közép-ázsiai beavatkozásának boncjelentése. Vádirat az amerikai elbizakodottság ellen, egyben figyelmeztetés jövendő vezetőknek."Kevin Maurer, A Bin Laden-akció társszerzőjeA vietnámi és iraki háborúkkal ellentétben az Afganisztán ellen 2001-ben indított amerikai támadásokat a közvélemény szinte egyhangúlag támogatta. A célok eleinte világosak voltak: legyőzni az al-Káidát, és megakadályozni, hogy a szeptember 11-i terrorcselekmény megismétlődhessen. De nem sokkal azután, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei elűzték a hatalomból a tálibokat, a küldetés letért az eredetileg kijelölt útról.Az amerikai katonaság gerillaháborúba bonyolódott egy olyan országban, ahol semmilyen téren nem tudott tájékozódni. Sem Bush, sem Obama, sem Trump nem ismerte be, hogy a háború kudarcot vallott, sőt egyre több katonát küldtek Afganisztánba.Az Afganisztán-iratok több mint ezer olyan személlyel - fehér házi tisztségviselők, a Pentagon vezetői, frontvonalakon tevékenykedő katonák - készült interjún alapul, akik tudták, hogy a kormány a valóság helyett az események torzított, olykor teljességgel légből kapott változatát tárta a közvélemény elé. Craig Whitlock könyve döbbenetes tényfeltáró munka, új megvilágításba helyezi mindazt, amit eddig az afganisztáni háborúról tudtunk és gondoltunk.Craig Whitlock (1968) a The Washington Post oknyomozó riportere. 2001 óta külföldi tudósítóként, a Pentagonba akkreditált újságíróként és nemzetbiztonsági szakértőként ír a lapba a terrorizmus elleni globális háborúról. Több mint hatvan országból tudósított, és háromszor is jelölték Pulitzer-díjra. Az Afganisztán-iratok, amely a megjelenése után rögtön a The New York Times bestsellerlistájának első helyére került, az első könyve.

„A nyolcvanas éveimben járok, és soha nem voltam nagyobb békében önmagammal.” A Minden mulandó elgondolkodtató történetei arról szólnak, hogy a neves pszichiáter, Irvin D. Yalom és páciensei hogyan igyekeznek megbirkózni az emberi lét alapvető dilemmájával: miképpen lehet értelmes életet élni úgy, hogy közben tudjuk, a létünk véges? Megismerünk többek közt egy ápolónőt, aki kénytelen elfojtani a fia halála fölött érzett fájdalmát, hogy enyhíteni tudja páciensei kínjait; egy sikeres vállalkozót,  akit barátja öngyilkossága arra késztet, hogy felülvizsgálja addigi életét; és egy idős, hajdan ünnepelt prímabalerinát,  aki a múltban él. A Minden mulandó szembenéz az emberi élet nehézségeivel, ugyanakkor méltatja legszebb ajándékait – a szerelmet, a barátságot, a családot. Yalom gondolatai olyan fogódzókat kínálnak, melyekkel nem csupán elviselhetővé, de tartalmassá és élvezetessé is tehetjük mindennapjainkat.

„Talán az a helyzet, hogy csak amikor menekülni már késő, akkor jövünk rá, hogy mindvégig szabadok voltunk.”Faye, a Körvonal-trilógia írónője elutazik, hogy nemrég megjelent könyvét népszerűsítse egy irodalmi fesztiválon. Figyelme ezúttal is beszélgetőtársai legszemélyesebb vágyaira és válságaira irányul. Finom humorral, de kérlelhetetlen pontossággal rajzolja fel a válás, a szülői feladatok, a megállapodott élet kompromisszumai között szabadságot kereső középkort. Írók, kiadói szerkesztők, újságírók, repülőutakon megismert idegenek életét tükrözi egymásba, hogy segítségükkel végigjárja a válságok utórezgéseit, a nehezen megnyert, keserédes szabadság feltételeit. A Babérok az önazonosság és az elengedés regénye, a Körvonal-trilógia méltó, derűs zárása.„Faye alakjában felragyog Cusk igazságszeretete és írói bátorsága.”Kate Clanchy, The Guardian„Írásai stílusbravúrok helyett az előadásmódjukkal nyűgöznek le. Minden mondat mélyre ás, mintha fúróval dolgozna.”Dwight Garner, The New York Times„Nagyon is meg kell erőltetnem az agyam, ha válaszolni akarok arra a kérdésre, hogy mikor találkoztam utoljára ilyen (jó értelemben vett) ködös, lebegő, kontúr nélküli alkotással, mint a kanadai Rachel Cusk műve.”Bak Róbert, ekultura.hu

„Hosszú ideje úgy éreztem, hogy ha elkezdenék sírni, nem hagynám abba - hogy ha végre felhasadnék, semmi sem tudná visszatartani kibuggyanó zsigereimet. Féltem, hogy mi jönne ki belőlem: mit látnék, mit látnának mások. Féltem, hogy az érzelmek felfalnának. [...] Nem terveztem feltenni a kérdést, hogy merre tartok, vagy hogy tényleg arra akarok-e menni. Hogy egyáltalán tartok-e valahova. De most valahogy szipogni kezdtem." Lucy nem érzi jól magát a bőrében: kilenc éve írja Szapphóról szóló disszertációját, kapcsolata kihűlőfélben van. Amikor váratlanul szakít a barátjával, a mélypontot követően Los Angelesben élő nővére ráveszi, hogy töltse az ő házában a nyarat, és vigyázzon a kutyájára. Annika otthona egy gyönyörű üvegkocka Venice tengerpartján, de Lucy szorongása nem sokat enyhül, hiába Dominic, a feltétel nélkül ragaszkodó rókakopó, a kapcsolatfüggőket kezelő csoportterápia görög drámába illő női kórusa vagy éppen a sűrű Tinder-portyái. Azonban minden megváltozik, amikor egyik éjjel a sziklákon magányosan üldögélő nőt megbabonázza egy kísértetiesen vonzó úszó. Felfedezve, ki is ő valójában, a kapcsolatuk és Lucy elképzelése az igazi szerelemről gyökeresen átalakul. Melissa Broder mesterien vegyíti az érzékletes realizmust a szédítő képzelettel, a kacagtató őszinteséget a vérpezsdítő erotikummal. A Halak egy rögeszmés szerelem története, amelyben a másik puszta léte felborít mindent, amit a főhős gondolt szerelemről, vágyról és az élet értelméről. Melissa Broder író, költő, esszéista. Verseiért Pushcart-díjat kapott. Ír a The New York Timesnak, az Elle.com-nak, a Vogue Italiának. Jelenleg Los Angelesben él.

"Apa a 302-es szobában feküdt a harmadikon. Épp olvasott az ágyában. Ahogy rám nézett, az olvasószemüvege hatalmasra nagyította a szemét. Olyan volt, mint egy fülesbagoly. A feje aránytalanul nagynak tűnt sovány felsőtestéhez képest. Vékony, csontos kezével kedvesen felém integetett. Összeszorult a szívem a látványtól. Hirtelen nem is értettem, hogy haragudhattam rá olyan sokáig." Hidas Judit regénye a belső biztonság keresésének története. A könyv főhőse, Eszter a rendszerváltás utáni évek reményekkel teli időszakában válik felnőtté. Viszonylagos jómódban él a családjának köszönhetően, mégsem találja a helyét a világban. Szülei válása, a múlt öröksége rányomja bélyegét az életére, miközben egyedülálló anyaként valódi céljait keresi. Eszternek szembe kell néznie a családi titkokkal ahhoz, hogy tovább tudjon lépni. A Nem vagy többé az apám izgalmas, eddig kevéssé ábrázolt figurák segítségével, érzékenyen és pontosan beszél a mai szülő-gyerek viszony dilemmáiról, konfliktusairól, az egymásra találás nehézségeiről egy olyan világban, ahol mindenki a múlt béklyóiba zárva próbál felépíteni egy új világot.

A pánik évei: a kamaszkor és a változókor közötti időszak; a személyes válság, a számvetés és a változtatás ideje; talány, átváltozás, lehetőség. A pánik évei alatt egy nő minden egyes döntését egy biológiai hátterű égető kérdés befolyásolja, mégpedig az, hogy vállaljon-e gyereket vagy sem. Hogyan lehet józannak maradni ebben az őrjítő időszakban? Honnan tudjuk, kik vagyunk, és mit akarunk az élettől? Honnan tudjuk, jól döntünk-e? Nell Frizzell nyers, humoros és megnyerően őszinte. Miközben elárulja, hogy mivel teltek számára a pánik évei, egyfelől együttérzőn átkarolja sorstársai vállát, másfelől kezdeményezi, hogy végre szó essék bizonyos dolgokról. Mindenki érintett: nők, férfiak, anyák, gyerekek, partnerek, barátok, munkatársak. Ideje némi őszinteségnek. „A gyermekkorral, a kamaszkorral, a változókorral vagy az életközépi válsággal ellentétben nincs elterjedt elnevezése annak az idő, hormonok, társadalmi nyomás és anyai sóvárgás szülte viharnak, amely a húszas éveik végén, harmincas éveik elején egy gyorsvonat sebességével érkezik meg a nők életébe. Nincs rá orvosi szakkifejezés vagy német összetett szó, sem latin, arab, netán francia. Az asztrológia ugyan utal a Szaturnusz visszatértének hétéves ciklusaira, de ez a ködös kifejezés keveset ad vissza abból, milyen mértékű és jellegű helytállást követel meg, mennyi vérrel és könnyel jár az út és a változás, amelyet magamon és a környezetemben tapasztaltam. Amikor az ember átéli, úgy érzi, lehetetlen döntések hálójából próbál kikecmeregni: dönteni kell állásról, pénzről, szerelemről, lakhelyről, fogamzásgátlásról és elköteleződésről - és ezek a döntések mind egymásból következnek és visszafordíthatatlanok."

„Úgy olvastatja magát, mint egy kalandregény. Csodálatos!” - The Sunday Times. A gomba szó hallatán általában az ehető, kalapos gombákra gondolunk. Ám ezek valójában csak termőtestek, mint az almafán az almák. A gombák többsége számunkra láthatatlanul éli az életét, és szinte minden alapvető életfolyamatban nélkülözhetetlen szerepet játszik. Kulcsot jelentenek bolygónk megismeréséhez és annak megértéséhez, hogyan gondolkozunk, érzünk és viselkedünk. Merlin Sheldrake izgalmas, új nézőpontot kínál: a gombák szemszögéből mutatja be a világot. Olvashatunk élesztőgombákról, pszichedelikus szerekről, a föld alatt kilométereken át húzódó "erdőhálókról", melyek összekapcsolják a növényeket, sőt rovarokat manipuláló gombákról is. A gombák az anyagcsere mesterei, a talaj formálói. Sheldrake meggyőzően mutatja be, hogyan alakítják át ezek a rendkívüli lények az élet működéséről alkotott elképzeléseinket. „A gombák mindenütt ott vannak, de könnyű nem észrevenni őket. Ott vannak bennünk és körülöttünk. Fenntartanak bennünket, és minden egyebet is, ami nélkülözhetetlen a számunkra. Köveket esznek, talajt teremtenek, szennyező anyagokat emésztenek meg, táplálják és megölik a növényeket, életben maradnak a világűrben, látomásokat váltanak ki, táplálékot termelnek, gyógyszereket állítanak elő, állatok viselkedését befolyásolják, s hatással vannak a Föld légkörének összetételére. Életüket mégis javarészt a szemünk elől elrejtve töltik, és fajaik több mint 90%-át még le sem írták. Minél többet tudunk meg róluk, annál kevesebb dolgot tudunk nélkülük értelmezni.” Merlin Sheldrake (1987) brit biológus és író. A Cambridge-i Egyetemen szerzett PhD fokozatot, disszertációjában a panamai erdők föld alatti gombahálózataival foglalkozott. Zenész és szenvedélyes fermentáló. Az élet szövedéke az első könyve.

"Naplókat, rejtjeles levelezést és titkos iratokat tesz vizsgálat tárgyává. Egy lenyűgöző intellektus nagyszerű teljesítménye." - Cees Nooteboom, a Szertartások szerzője Otto von Wächter báró, ügyvéd, férj és apa magas rangú SS-tisztként és a második világháborúban a németek által megszállt Galícia kormányzójaként tevékenykedett, az ő nevéhez fűződik egyebek mellett a krakkói gettó felállítása. A háború után több mint 100 000 lengyel meggyilkolásával vádolják, vadásznak rá a szovjetek, az amerikaiak, a britek, de még Simon Wiesenthal is. Sands végigkíséri az ifjú Otto Wächter felemelkedését, "istenáldotta" házasságát és családi élete alakulását, majd életük összeomlását. A férfi négy éven át menekül az igazságszolgáltatás elől, először Tirolban húzza meg magát, majd Rómában és a Vatikánban talál menedéket, új személyi azonosságot szerez, és igyekszik rácsatlakozni a nácik híres patkányútjára, amely Perón elnök Argentínájáig vezet. Ezen az útvonalon szökött meg Eichmann, Mengele és sok ezer náci, Wächter azonban nem jár sikerrel: a hidegháború hajnalán, rejtélyes körülmények között, váratlanul meghal. A szerző a Wächter házaspár levelezéséből és más dokumentumokból, levéltárak és személyes beszélgetések nyomán tárja fel az igazságot, amellyel végül mindenkinek szembe kell néznie. Történelmi detektívsztori, szerelmesregény, önéletrajz és hidegháborús kémtörténet ez a könyv.

Nyitott szexuális kultúrájáról és meleg szubkultúrájáról legalább olyan híres volt a ,,Duna gyöngyszeme", a 20. század elejének Budapestje, mint feltörekvő polgárságáról, intellektuális és kereskedelmi erejéről, illetve valósággá vált metropoliszi álmairól.A Meleg Budapest lebilincselő történet arról, hogyan értelmezte, szabályozta a homoszexualitást Budapest 1873-tól egészen büntethetőségének megszűnéséig.A szerző kulturális, orvosi és rendőrségi forrásokat elemez, hogy kiderítse: miképp történhetett meg, hogy illiberális politikai rezsimek megtűrték, sőt védték a meleg közösséget és annak tagjait. A kötet érdekfeszítően (és emberközelből) értékeli újra a szexualitás és a mindenkori politika viszonyát, illetve helyezi el újra a meleg közösségeket Magyarország - és Európa - modern kori történelmében.,,A Meleg Budapest zseniálisan és könnyedén borítja fel mindazokat az elképzeléseinket, amelyeket a szexuál- és egyéb politika viszonyáról eddig dédelgettünk."Dagmar Herzog, a New York-i City University Graduate Center oktatójaKurimay Anita történész, genderkutató a Berkeley Egyetemen, a London School of Economicson és a Rutgers Egyetemen tanult, könyve a University of Chicago Pressnél angolul megjelent kötet átdolgozott kiadása.

„Szellemes, lírai, és izgalmas, mint egy krimi. Brannen bámulatos mesélő, márpedig ezt a történetet érdemes elmesélni." Goodreads Apokalipszis, most? A Föld történetében eddig ötször fordult elő, hogy egyetlen geológiai pillanat - kevesebb mint egymillió év - alatt csaknem valamennyi élőlény megsemmisült. A legújabb tudományos kutatások szerint a tömeges kihalásokat azonban nem valamilyen külső tényező - például egy kisbolygó becsapódása - okozta; a földtörténet megakatasztrófáiban a klímaváltozás játszhatott kulcsfontosságú szerepet. Peter Brannen tudományos újságíró ezt az állítást vizsgálja könyvében. A legfontosabb földtörténeti helyszíneket felkeresve az idő mélyére utazik, majd a téma legelismertebb szakértőivel - paleontológusokkal, geológusokkal, geokémikusokkal, jövőkutatókkal - beszélgetve vérbeli nyomozóként illeszti össze a múlt kirakósának darabjait, hogy felvázolja az emberiség és a Föld lehetséges jövőjét. „Amikor a jól fésült hivatalnokok hadai leülnek a tárgyalóasztal mellé a nemzetközi klímakonferenciákon a kibocsátást, a hőmérséklet-emelkedést meg a tengerszint-emelkedést ábrázoló grafikonjaikkal, egyszerű függvényeket tanulmányoznak, amelyek ráadásul egy mesterséges dátumnál, 2100-nál véget érnek. Ha egy bizonyos mennyiséggel növeljük a szén-dioxidot - mondják a modellek -, a hőmérséklet és a tengerszint is ennek megfelelően, lineárisan emelkedik. A világ sorsa így könnyen kiszámítható költség-haszon elemzéssé válik, amelyről önelégült vezércikkeket írhatnak a közgazdászok. A kukoricaövezetek ennyi és ennyi szélességi körrel csúsznak északabbra, ennek megfelelően bizonyos országok GDP-je így és így változik, minden nagyon szabályos, mindent pontosan előre lehet jelezni. Sajnos azonban a bolygó nem ilyen elvek mentén működött a földtörténeti múltban." Peter Brannen tudományos újságíró, az Atlantic magazin munkatársa, a The New York Times, a The Washington Post, a Wired és a The Guardian elismert szerzője. Főbb érdeklődési köre a geológia, az oceanográfia, a geokronológia, a szénkörforgás és a kosárlabda. Bostonban él.

One of Sweden's most renowned contemporary architects, Johan Celsing has created a diverse body of work that spans from housing to public institutions such as museums, libraries, and churches - all of it united by an intense and realistic engagement with the craft of making buildings. Johan Celsing: Buildings, Texts is the first book to comprehensively collect Celsing's designs. It features both built and unrealised projects are featured through working drawings and sketches, watercolours, and images of models, as well as new photographs by London-based photographer Ioana Marinescu. In addition to more than seven hundred illustrations, the buildings are discussed in essays by architects, educators, and critics including Wilfried Wang, Claes Caldenby, Katarina Rundgren, and Elizabeth Hatz. The book also offers a selection of Johan Celsing's own writings.

„Briliánsan megírt könyv arról, miért került zsákutcába a modern liberalizmus. Financial Times. Az 1990-es évek elején magasra szárnyalt a remény, hogy a liberális demokrácia eszméje a közép- és kelet-európai országokat is meghódítja. Ám a régió politikai-társadalmi átalakulása a liberalizmus keserű kritikájához és elutasításához vezetett. Ivan Krasztev és Stephen Holmes ragyogóan megírt könyve ezt a folyamatot mutatja be, értelmezi és elemzi. A kommunizmus bukása, érvelnek, úgy tűnik, az autokrácia korának kezdetét jelentette. Rámutatnak, hogy a Kelet-Európában kibontakozó illiberalizmust az a sértettség táplálja, amelyet 1989 után a nyugati intézményeknek, értékeknek és mintáknak a Nyugathoz való felzárkózás érdekében megkövetelt utánzása váltott ki.„Amikor véget ért a hidegháború, a közép- és kelet-európaiak közös missziója a versenyfutás volt a csatlakozásért a Nyugathoz, ama vasfüggöny mögötti, idealizált cél felé. A nyugati minták lelkes másolását, amit a szovjet csapatok kivonása kísért, eleinte úgy élték meg, mint felszabadulást. De két zaklatott évtized után az imitáció politikájának árnyoldalait már nem lehetett letagadni. Felizzott a sértett dac, megnőtt az illiberális politikusok népszerűsége, és Magyarországon, Lengyelországban hatalomra is kerültek."