Pesti Kalligram Kft. 2015 strana 3 z 8

A Franz Kafka-díjas Ivan Wernisch (1942) az egyik legjelentősebb cseh költő. A kilencvenes években megújuló költészetében a költői szabadság és a függetlenség mellett tett hitet. Az Út Asgábádba című könyve ennek megfelelően változatos műfajokat vonultat fel: a kötet költői anekdoták, mondókák, abszurd prózaversek, kifordított történelmi parafrázisok virtuóz gyűjteménye, amiben a lehető legkülönbözőbb nyelvi rétegek, stílusok és korok idéződnek meg. Az Út Asgábádba költői légifelvétel egy pusztuló világról, ahol nem csak az országok, hanem a valóság és a képzelet határa is folyamatosan változik.

Gyurkovics Tamás a regény főhősét, Spielmann Ernőt arról a Spiegel Ernőről mintázta, akit 1944-ben ikertestvérével, Magdával együtt Munkácsról hurcoltak el Auschwitz-Birkenauba. A táborban maga Josef Mengele választotta ki arra, hogy az ikerfiúk "kápója", azaz Zwillingsvater legyen. Spielmann a láger felszabadulását követően közel negyven gyereket kísért haza a szétdúlt Európán keresztül, élete legnagyobb részében mégis lelkiismeret-furdalástól szenvedett. Bűntudatának történetén keresztül megismerhetjük azt is, hogyan alakult a túlélők sorsa a világ különböző pontjain.

6. kiadás 1796-ban Kazinczy Ferenc hét éves börtönbüntetését tölti Csehországban, amikor Bécsben meghal barátja, Angelo Soliman. Holttestét császári parancsra kitömik és kiállítják a Természettudományi Múzeumban. Harminchat évvel később Török Sophie, Kazinczy özvegye elmegy a múzeumba, hogy szembenézzen a kitömött testtel. Péterfy Gergely új regénye, mely tíz év munkájának eredménye, mesterien komponált, megrázó és az olvasó érdeklődését mindvégig fenntartó mű.

"Egy különleges Svájc-enciklopédia és a legérdekfeszítőbb naplók egyike, amilyet csak az ember el tud képzelni: Csehy euforikus kíváncsisággal derít fel múzeumokat és tájakat, temetőket és bolhapiacokat, könyvtárakat és templomokat, Paul Klee és Alberto Giacometti, Thomas Mann, Friedrich Nietzsche és Richard Wagner nyomába ered. Precíz, ugyanakkor poétikus leírásai és reflexiói Ovidius Átváltozásaihoz vezető asszociatív kitérőkkel váltakoznak, s a szerző kaleidoszkópszerű önarcképét is kirajzolják." Ilma Rakusa

"a modernkori népvándorlások után, de még a következő jégkorszak előtt, leültetlek egy közeli park padjára. már nem lesz divatja sem a szemérem- fazonnak, sem pedig mintás tanga- bugyiknak. de nekünk még akkor is fontos, hogy le lehessen sodorni csípődről, combodról, azt a kis semmi anyagot, mint valami hártyásszárnyú, lepkefélét, ha meguntam vagy csak lehe- tetlen tovább, így, nézegetni. aztán az eget fürkésszük, sorvadó lombok, bárányformájú felhők között, majd romlatlan figyelemmel várjuk be az első nagy havazást."

A Kitömött barbár írójának török korban játszódó regénye 1684-től 1686-ig, Buda visszafoglalásáig követi az eseményeket a civilizációk összecsapásának szerelemmel, vérrel és csodákkal teli, kiszámíthatatlan és kaotikus világában. Kalandorok, katasztrófaturisták kísérik a Bécs és Buda felszabadítására Európa legkülönfélébb tájairól érkező hadakat. Michele d' Aste, a fiatal nápolyi tiszt a halált keresi, a török Buda zsidó közössége a béke utolsó napjait éli, a magyaroknak pedig dönteniük kell, hogy a mohamedán Kelet vagy a felszabadító Nyugat oldalára állnak-e.

A kötet szövegei az elmúlt hét év szlovmagy intézményrendszeri működésének és kulturális történéseinek keresztmetszetei, de nem veszítik szem elől sem a szlovák és a magyar színteret, sem pedig a nemzetközi mezőnyt. A szerző ott használja a szlovákiai magyar jelzőt, ahol az területileg-jogilag, a teoretikus megközelítésben valóban indokolt, s nem hagyja, hogy az egyes művészeti teljesítmények ezzel takarózzanak. Az identitás esélyei széles körű szaktudással beszél irodalomról, könyvkiadásról, pályáztatási rendszerről és az utcára kivitt művészet helyzetéről, értésének szükségességéről.

Jászberényi Sándor második, A lélek legszebb éjszakája című könyvével nem csak a Libri irodalmi díjat nyerte el, de egyben kiérdemelte, hogy az olvasóközönség a magyar Hemingwayként tartsa számon. A varjúkirály és tizennégy más történet erejéig hazatért a Közel-Kelet harctereiről, hogy halálról és születésről, barátságról és elengedésről, a házasság magányáról, a magát megbosszuló gyermekkorról meséljen nekünk a minimálpróza kemény, kopogó nyelvével és férfiak nagyon is beszédes csendjével. De az igazi frontvonalak, ahogy a korábbi, keleti történetekben, úgy most sem a sivatagban, kopár fennsíkokon, szétbombázott városokban húzódnak és nem két hadsereg áll egymással szemben. A harc most is a szereplők lelkéért folyik, értük harcol a jó és a rossz, vagy ha úgy tetszik, Isten és Sátán vagy éppen Varjúkirály. Kötter Tamás Jászberényi Sándor 1980-ban született Sopronban. Az ELTE-n hallgatott magyart, művelődésszervezést, arabot, filozófiát és esztétikát, magyar-művelődésszervező szakon szerzett diplomát. 2006-tól kisebb-nagyobb megszakításokkal Egyiptomban él. Többek között tudósított a darfúri konfliktusról, a jemeni szeparatista mozgalmakról, a 2009-es Öntött ólom hadműveletről a Gázai Övezetben, a nigériai lepra- és tuberkulózis járványról, a 2011-es egyiptomi forradalomról és a líbiai polgárháborúról. A Kalligramnál két könyve jelent meg: Az ördög egy fekete kutya és más történetek (2013). A lélek legszebb éjszakája (2017) Már az első Jászberényi novelláskötet, Az ördög egy fekete kutya komoly nemzetközi karriert futott be. Megjelent az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Indiában, Franciaországban, Szerbiában. A szerzőt Kirkus- és Pen díjra jelölték érte. Jászberényi második, A lélek legszebb éjszakája című novelláskötetével elnyerte a Libri szakmai díjat, a könyv szintén megjelent az Egyesült Államokban és Indiában, jelenleg készül a francia, urdu és német fordítása. A szerzőről kritikusai úgy fogalmaznak, hogy a legkevésbé sem folytatja a magyar vagy a közép-európai prózahagyományt, radikálisan kilóg a magyar szépírók sorából. Tibor Fischer erről a Guardianban azt írta: "Jászberényi a magyar irodalom kontextusában egy veszélyes eretnek, egy ólmosbotot lóbáló vadállat."

Áfra János a fiatal költőnemzedék egyik legtehetségesebb képviselője. A Glaukóma sikere után a második verseskötete új hangon szólal meg: a Két akarat beszélője sokkal személyesebb és egyben távolságtartóbb, önironikusabb versnyelvet választ. Ahogy a kötet mottójában írja: "Így lehet elmondani könnyen / felejthető mondatokban, csak így / hagyhatunk el belőle mindent."