Pesti Kalligram Kft. 2015 strana 8 z 10

Az Étvágy az imákra című regény különös utazásra hívja olvasóját, aki bejárhatja a rendszerváltás Magyarországát. Kádár János temetésének napján, 1989. július 14-én Vitus István elhagyni készül egy számmal jelölt majorságot, Budapestre költözik, és amint egyre távolodik a gyerekkor vidékétől, úgy építi fel magában az egykori Pereget, ad identitást a településnek, ahogy önmagát keresi az ország is, és persze, maga a tizennyolc éves Vitus. Ezen a bizonyos napon, megtörténik vele minden, a szex, a drog és a rock and roll. És a legfontosabb: szerelmes lesz. Alig egy évvel később, a taxis blokád idején, már az esküvőjére készül, ami könnyen lehet, hogy elmarad, és olyan kudarccal végződik, mint amilyen elveszettnek tűnt a hitét vesztett ország is a szabad választások után, 1990 októberében.

Péntek Orsolya regénytrilógiájában egy soknemzetiségű család történetét beszéli el, a Kádár-kori Magyarországra született ikerpár, Theodóra és Eszter sorsán keresztül. Míg Az Andalúz lányai (2014) a festőművész Eszter hangján szólal meg, Dorka könyvében a matematikus Dork meséli el a budapesti gyerekkor, a kamaszfejjel átélt rendszerváltás és széteső Jugoszlávia, valamint a kétezres évek közös történeteinek elhallgatott vagy épp eddig ismeretlen oldalát. Isztriai halász ükapa, fiesolei szépanya, bécsi és szekszárdi dédapák, budai és pécsi nagyszülők emlékein át elevenedik meg Firenze, a monarchikus századelő, az építkező Bécs, a gazdag kereskedőváros, Szeged, a háborús Pécs és Budapest.

Péntek Orsolya regénytrilógiájában egy soknemzetiségű család történetét beszéli el, a Kádár-kori Magyarországra született ikerpár, Theodóra és Eszter sorsán keresztül. Míg Az Andalúz lányai (2014) a festőművész Eszter hangján szólal meg, Dorka könyvében a matematikus Dork meséli el a budapesti gyerekkor, a kamaszfejjel átélt rendszerváltás és széteső Jugoszlávia, valamint a kétezres évek közös történeteinek elhallgatott vagy épp eddig ismeretlen oldalát. Isztriai halász ükapa, fiesolei szépanya, bécsi és szekszárdi dédapák, budai és pécsi nagyszülők emlékein át elevenedik meg Firenze, a monarchikus századelő, az építkező Bécs, a gazdag kereskedőváros, Szeged, a háborús Pécs és Budapest.

A Kárpát-medence keleti csücskébe szorult régió, köznapi nevén Kárpátalja, az 1920-30-as években a Csehszlovák Köztársasághoz tartozott, biztosítva az összeköttetést a Magyarországot körbezáró kisantant államok között. Egy államba került a széteső Osztrák-Magyar Monarchia legerősebb gazdasági potenciállal rendelkező vidéke és az örökös terra incognita, ahonnan folyamatosan biztosítani kellett Prágát, hogy a városi utcákon nem medvék futkosnak, csak nagyon szegények errefelé az emberek. A csehszlovák állam számos modernizációs próbálkozásainak egyike a földreform megvalósítása volt. A felparcellázott korábbi nagybirtokokból részesültek a magyarok is, az emlékezet azonban csak a telepesek és a telepes falvak megjelenését őrizte meg. A határ és ezzel együtt a vasút közelében az idegen környezetbe került cseh legionisták és az új körülményeket és gazdálkodást nehezen megszokó ruszin telepesek újabb legendákkal gazdagították a helyi emlékezetet. Ez a könyv levéltári dokumentumok alapján ered e legendák nyomába.

Németország Európa közepén van. Európa közepén Németország van (és volt) - minden értelemben. Vajon "a költők, zenészek és filozófusok hona", vagy a peckes császároké és hadvezéreké? Minta-demokrácia, vagy minta-diktatúra? Van-e még ország Európában, amelynek a múltjában olyan kiszámíthatatlanul követik egymást a fényes és a sötét korszakok, mint Németországéban? Meg lehet mindezt érteni egyáltalán? Bihari Péter műve úgy vezet végig a németek történetén, hogy a politikai eseményeken túl a korszakos gazdasági, társadalmi és kulturális folyamatokat is bemutatja. Portrékat kapunk a főszereplőkről: Lutherről, Nagy Frigyesről, Bismarckról, II. Vilmosról, Hitlerről, Adenauerről, Brandról, Ulbrichtról, Schmidtről, Kohlról, s végül Merkelről. És egy nagy népről, amelyik kapott egy második esélyt a történelemtől, és élni is tudott vele.

Grendel Lajos új kisregényének a cselekménye az utolsó fejezetben szerephez jutó elbeszélő és legjobb barátja, Lőrinc elbeszéléséből bontakozik ki, aki második felesége, a szeretett Vera halála után Párizsba költözik. Itt találkozik a két barát évek múlva, s egy átborozott éjszaka folyamán Lőrinc elbeszéli az igaz történetét, amelyről az elbeszélő mit sem sejt. Ez szorosan összekapcsolódik második felesége családjának, különösen apósának, Tocseknek a történetével, akinek a háború végén egy bizonyos Janák megmentette az életét. Lőrinc akkor lép be a képbe, amikor Verát feleségül veszi. Ugyanis Tocseket megfigyelik, éppen Janák parancsára, aki a csehszlovák állambiztonságnál teljesít szolgálatot.

Csaplár Vilmos új novelláskötete az emberi természet rejtett erőit fürkészi. Éles, groteszk, megrendítő történetek életünkről.

A Mengele bőröndje - Josef M. két halála című regény két könyvből áll. Az első könyv Josef Mengele közel három évtizedig tartó, dél-amerikai bujdosásának történetét meséli el. A második könyv fikció - igaz, a valósághoz nagyon is közeli fikció: azt mutatja meg, mi történhetett volna, ha ezerkilencszázhatvanban, Buenos Airesben a Moszad ügynökei nem Adolf Eichmannt, hanem Josef Mengelét fogják el, őt hurcolják Jeruzsálembe és állítják bíróság elé...

A Kárpát-medencei történeti családnévatlasz egyszerre kíván társa és folytatása lenni a Kalligram Kiadónál 2014-ben megjelent Kis magyar családnévatlasznak. A kézikönyv 452 színes térképlapja az 1720-as országos összeírásra támaszkodva dolgozza fel a korabeli Magyar Királyság adóköteles személyeinek családneveit. A lexikális típusok közül a 176 leggyakoribbak nyelvföldrajzát tanulmányozhatjuk. Rajtuk kívül mutatványként néhány szemantikai és morfoszemantikai típus kartogramját is közzétesszük. A magyar eredetréteg mellett szép számmal találunk a német, román és hazai szláv nyelvek népességéhez köthető térképeket. Ezek által többek között prezentálódik a török kiűzése utáni magyar társadalom etnikai sokszínűsége, sőt bizonyos térségekben a korabeli nyelvhatárok is kirajzolódnak. A Kis magyar családnévatlasz jelenkori és a történeti réteg térképlapjainak együttes tanulmányozása során immár nemcsak az állapotok fölvázolására, hanem a folyamatok modellálására is vállalkozhatunk. A két időszelet egybevetése alapján egyebeken túl képet alkothatunk a 18. század eleji népességmozgásokról: a német ajkú lakosság betelepítéséről és -településéről, a szlovákság országrészek közötti migrációjáról, a hazai románság partiumi terjeszkedésének mértékéről. A kézikönyv három nagy fejezetből áll: a bevezetés utáni elméleti jellegű bevezető tanulmányt, irodalomjegyzéket és információgazdag térképtárat tartalmaz. A regionális gyakoriságok az 1910. évi megyebeosztás alapján lettek korszerű számítástechnika és a térinformatika alkalmazások felhasználásával térképre vetítve. Ezekhez rendelődnek hozzá a 18. század első harmadának településhálózatát figyelembe vevő részletes jelenségtérképek. A kartogramok olvasását kívánják megkönnyíteni a képzésmód alá besorolt családnevek változatainak keletkezés-, hang-, morfológia-, helyesírás- és/vagy művelődéstörténetének hátterét megvilágító szöveges magyarázatok. A könyv nem csupán magyarországi nyelvészeti/névtani szakembereknek szól. Sok egyéb szakterület hazai és külhoni érdeklődői forgathatják haszonnal, hiszen a népességtörténet, néprajz, migráció, nyelvpolitika és -stratégia, genealógia, magyarság- és családfakutatás, valamint helyismeret stb. gazdag Kárpát-medencei információhalmaza olvasható ki a térképlapokból.

A Kárpát-medencei történeti családnévatlasz egyszerre kíván társa és folytatása lenni a Kalligram Kiadónál 2014-ben megjelent Kis magyar családnévatlasznak. A kézikönyv 452 színes térképlapja az 1720-as országos összeírásra támaszkodva dolgozza fel a korabeli Magyar Királyság adóköteles személyeinek családneveit. A lexikális típusok közül a 176 leggyakoribbak nyelvföldrajzát tanulmányozhatjuk. Rajtuk kívül mutatványként néhány szemantikai és morfoszemantikai típus kartogramját is közzétesszük. A magyar eredetréteg mellett szép számmal találunk a német, román és hazai szláv nyelvek népességéhez köthető térképeket. Ezek által többek között prezentálódik a török kiűzése utáni magyar társadalom etnikai sokszínűsége, sőt bizonyos térségekben a korabeli nyelvhatárok is kirajzolódnak. A Kis magyar családnévatlasz jelenkori és a történeti réteg térképlapjainak együttes tanulmányozása során immár nemcsak az állapotok fölvázolására, hanem a folyamatok modellálására is vállalkozhatunk. A két időszelet egybevetése alapján egyebeken túl képet alkothatunk a 18. század eleji népességmozgásokról: a német ajkú lakosság betelepítéséről és -településéről, a szlovákság országrészek közötti migrációjáról, a hazai románság partiumi terjeszkedésének mértékéről. A kézikönyv három nagy fejezetből áll: a bevezetés utáni elméleti jellegű bevezető tanulmányt, irodalomjegyzéket és információgazdag térképtárat tartalmaz. A regionális gyakoriságok az 1910. évi megyebeosztás alapján lettek korszerű számítástechnika és a térinformatika alkalmazások felhasználásával térképre vetítve. Ezekhez rendelődnek hozzá a 18. század első harmadának településhálózatát figyelembe vevő részletes jelenségtérképek. A kartogramok olvasását kívánják megkönnyíteni a képzésmód alá besorolt családnevek változatainak keletkezés-, hang-, morfológia-, helyesírás- és/vagy művelődéstörténetének hátterét megvilágító szöveges magyarázatok. A könyv nem csupán magyarországi nyelvészeti/névtani szakembereknek szól. Sok egyéb szakterület hazai és külhoni érdeklődői forgathatják haszonnal, hiszen a népességtörténet, néprajz, migráció, nyelvpolitika és -stratégia, genealógia, magyarság- és családfakutatás, valamint helyismeret stb. gazdag Kárpát-medencei információhalmaza olvasható ki a térképlapokból.

A Kitömött barbár írójának török korban játszódó regénye 1684-től 1686-ig, Buda visszafoglalásáig követi az eseményeket a civilizációk összecsapásának szerelemmel, vérrel és csodákkal teli, kiszámíthatatlan és kaotikus világában. Kalandorok, katasztrófaturisták kísérik a Bécs és Buda felszabadítására Európa legkülönfélébb tájairól érkező hadakat. Michele d' Aste, a fiatal nápolyi tiszt a halált keresi, a török Buda zsidó közössége a béke utolsó napjait éli, a magyaroknak pedig dönteniük kell, hogy a mohamedán Kelet vagy a felszabadító Nyugat oldalára állnak-e.

Sorsok rajza egy forradalom szövetén. Bogyó Noémi szürrealisztikus jelenetekkel átszőtt regénye négy fiatal történetét mutatja be, a történelmi háttér az 1989-es csehszlovák bársonyos forradalom, illetve annak előzményei és következményei. Adam Zajac tehetséges festő, de vajon a tehetség és a szerelem elég-e, ha az állambiztonsággal és a forradalommal áll szemben? Helena első rangú matematikus, kiszámíthatatlan egyénisége hogy lesz mégis tragikus események elindítója? Sofi kitűnő szervező, kétségei azonban tényleg eltávolíthatják a boldogságtól? A karizmatikus Martin a forradalom maga, de szeretet és empátia nélkül mindez mire elég? Vakfoltok a történetben. "Ma éjszaka sokat gondolkoztam a kommunizmus kilátásain. Sajnos ezt a játszmát elvesztettük. Hiába építettük újjá romjaiból az országot, hiába adtunk kenyeret, munkát, hiába nyitottuk meg a tudás kapuját, hiába tettünk meg mindent milliók jólétéért. Ez mind nem volt elég. A nép többet kér. A kisujjad adod, a karod kell, a karod adod, egy harapással falnak föl. Ennyire tellett. Forradalom van készülőben, Zajac, s a forradalom megeszi a gyerekeit. És maga is köztük lesz."

"Én egy-két hetente elolvasok egy könyvet, foglalkozom kiállításokkal, zenével, ilyesmi, aztán kénytelen vagyok végighallgatni azt, ahogy az idősebbek, akik már nem olvasnak - mert univerzálisan műveltnek tartják magukat, és amúgy sincs idejük -, bort vedelve, gyógyszert zabálva arról értekeznek, hogy a füvezés tönkreteszi a fiatalokat. Ti tesztek tönkre minket, nem a fű"

Egy nép, amely több évszázada él Közép- és Kelet-Európa határvidékén, s amelynek csak huszonöt éve van önálló állama. Nemzetállam, amelyben a nemzetiségek is látszani akarnak. Természeti kincsek, hatalmas adottságok, a Kárpátok, a Fekete-tenger, a Dnyeper, parázs parlamenti jelenetek, forradalmak az utcán, hibridháború a végeken, tranzitállam, ütközőállam, területvesztés, népességvesztés, oligarchák, társadalmi szakadékok, csődközeli állapotok, reménytelen kutatás a magánzsebekbe vándorolt milliárdok után. A lembergi Operaház, a kijevi Aranykapu és a panel ablakán kidugott kéménycső. Magyarország legnagyobb szomszédja. Ez Ukrajna az Európai Unió és Oroszország határán. Erről szól a könyv - a negyed évszázados államiságról és annak történelmi gyökereiről.

A Leshatár rendkívül érdekes regény: egyszerre jeleníti meg sajátos humorral és groteszk figuráival a rendszerváltás utáni Magyarország "vadkeleti" valóságát a futballon innen és túl. Hőse és elbeszélője egy, a Heves-BAZ megyei futballpályákon edződött és felnövő játékvezető, aki sajátos szemszögből mutatja meg egyrészt a mélyszegénység és elkeseredettség jellemezte kelet-magyarországi élet reménytelenségét, másrészt az ebből való kitörés lehetetlenségét. Szórakoztató stílusa és anekdotikus jellege ellenére a regény nem csak a futballról szól(hat): a kétezres évek Magyarországának tűpontos korrajza is felmerül lehetséges olvasatként.

Trianon meghatározó módon formálta át az egykori felvidéki, a két világháború között már leginkább csak szlovenszkóiként emlegetett magyar értelmiség közösség- és nemzetképét. Jelen munka ezt az összetett folyamatot követi nyomon az evangélikus és szabadkőműves Gömöry János és a magát a keresztény nemzeti oldalhoz soroló Sziklay Ferenc személyes életútján keresztül. A szerző elsősorban arra keresi a választ, hogy milyen viták során, miként formálódott a "szlovenszkói magyar értelmiség", milyen elképzelések és tervek ütköztek egymással, és milyen szerepe volt Gömöry Jánosnak és Sziklay Ferencnek a csehszlovákiai magyar közélet kialakításában. Hogyan alakult át a magyar értelmiség területi hovatartozás-tudata? Hogyan lett Felvidékből Szlovenszkó? A kötet egyúttal az életrajz- és a helytörténetírás egyes elemeinek az ötvözésére tett kísérlet, melyben nemcsak a két személyiséget körülvevő kisebbségi társadalom, hanem Eperjes és Kassa két világháború közötti mikrovilága, az 1945 után végleg eltűnt régi polgárság mindennapjai és közéleti szerepvállalása, pártjainak, egyesületeinek a működése, illetve közösségi ünnepei tárulnak az olvasó elé.