Pesti Kalligram Kft. 2015 strana 7 z 10

"a modernkori népvándorlások után, de még a következő jégkorszak előtt, leültetlek egy közeli park padjára. már nem lesz divatja sem a szemérem- fazonnak, sem pedig mintás tanga- bugyiknak. de nekünk még akkor is fontos, hogy le lehessen sodorni csípődről, combodról, azt a kis semmi anyagot, mint valami hártyásszárnyú, lepkefélét, ha meguntam vagy csak lehe- tetlen tovább, így, nézegetni. aztán az eget fürkésszük, sorvadó lombok, bárányformájú felhők között, majd romlatlan figyelemmel várjuk be az első nagy havazást."

6. kiadás 1796-ban Kazinczy Ferenc hét éves börtönbüntetését tölti Csehországban, amikor Bécsben meghal barátja, Angelo Soliman. Holttestét császári parancsra kitömik és kiállítják a Természettudományi Múzeumban. Harminchat évvel később Török Sophie, Kazinczy özvegye elmegy a múzeumba, hogy szembenézzen a kitömött testtel. Péterfy Gergely új regénye, mely tíz év munkájának eredménye, mesterien komponált, megrázó és az olvasó érdeklődését mindvégig fenntartó mű.

Grendel Lajos A modern magyar irodalom története első kiadása (2010) után - kisebb-nagyobb megszakításokkal - szinte a haláláig dolgozott könyve bővítésén. Mindez részben betoldásokat, kiegészítéseket jelentett a meglévő fejezeteknél, amikor úgy ítélte meg, hogy korábbi értelmezései, elemzései nem elég árnyaltak az adott szerzőről, műről. Másrészt pedig új fejezeteket írt a két világháború közötti az. ún. konzervatív irodalom (Tormay Cécile, Szabó Dezső, Nyírő József, Bánffy Miklós, stb.), vagy a határon túli (Kányádi Sándor, Végel László, Fülöp Antal) és a kortárs irodalmunk (Hernádi Gyula, Ágh István, Tóth Erzsébet) képviselőiről. Grendel nem csak íróként, hanem olvasóként is szabad elme volt: a földrajzi határok mellett a különböző politikai-ideológai és ízlésbeli korlátokat is átlépte.

A Szepes és Gömör vármegyében élő középbirtokos, magát a 11. század közepéről eredeztető Máriássy család írásos dokumentumokból megismerhető történetét a 16. századtól kísérik képzőművészeti ábrázolások. Az elmúlt évszázadban az Egyesült Államokban és Európában szétszóródott családi portrégaléria darabjait Máriássy Péter többéves munkával összegyűjtötte, Tüskés Anna pedig áttekintő elemzést írt ezekről. A portrék önmagukban töredékek lennének - rádöbbenés az idő múlására, kísérlet az átmenetiség megragadására - együtt e kötetben viszont változatosan színes történelmi tablóként illusztrálják egy család több évszázadot átfogó történetét. A kötet (s benne a portrégyűjteményről készült több mint 120 reprodukció) bizton számíthat minden család-, és művészettörténet iránt érdeklődő olvasó figyelmére.

Gyurkovics Tamás a regény főhősét, Spielmann Ernőt arról a Spiegel Ernőről mintázta, akit 1944-ben ikertestvérével, Magdával együtt Munkácsról hurcoltak el Auschwitz-Birkenauba. A táborban maga Josef Mengele választotta ki arra, hogy az ikerfiúk "kápója", azaz Zwillingsvater legyen. Spielmann a láger felszabadulását követően közel negyven gyereket kísért haza a szétdúlt Európán keresztül, élete legnagyobb részében mégis lelkiismeret-furdalástól szenvedett. Bűntudatának történetén keresztül megismerhetjük azt is, hogyan alakult a túlélők sorsa a világ különböző pontjain.

A Franz Kafka-díjas Ivan Wernisch (1942) az egyik legjelentősebb cseh költő. A kilencvenes években megújuló költészetében a költői szabadság és a függetlenség mellett tett hitet. Az Út Asgábádba című könyve ennek megfelelően változatos műfajokat vonultat fel: a kötet költői anekdoták, mondókák, abszurd prózaversek, kifordított történelmi parafrázisok virtuóz gyűjteménye, amiben a lehető legkülönbözőbb nyelvi rétegek, stílusok és korok idéződnek meg. Az Út Asgábádba költői légifelvétel egy pusztuló világról, ahol nem csak az országok, hanem a valóság és a képzelet határa is folyamatosan változik.

„Szalaynál a legvaskosabb realitásnak is megvan a maga félelmetes abszurditása, s a leghajmeresztőbb abszurditás is földhözragadt realitásként működik” Tóth László A szlovákiai magyar író 1955. december 1-jén született egy szlovákiai magyar kisvárosban – ekként indul a kötet, mely az életrajz álarca mögül újabb és újabb, bámulatos érzékenységgel és nyelvi bravúrral egymásba ágyazott történetet bont ki. Bármely keret – legyen az egy életé, legyen az egy regényé – paktum. De hogy ez kivel, mikor és milyen feltételekkel köttetett meg, csakis a végén lehet világossá. „Valamennyi kimondott és pláne leírt szónak következményei vannak” – ebben a pokolban kell egyezségre jutnia mindenkinek a saját maga megfestette démonokkal.

"...előrébb lennék, ha nem hátráltatna az a sok elkényeztetett fasz" - mondja Bódi Péter harmadik regényének egyik figurája, és mondhatná akármelyik, merthogy erről van szó - a hátráltatás állandó küzdelméről. Az írót mintha az érdekelné a leginkább, hol hajlanak el, csúsznak félre a dolgok, és ez az elhajlás hogyan lök mindenkit a legrosszabb végtelenje felé. A gyereküket halálra etető szülők vagy a szolgálati időn kívül pedofilvideókat készítő főhadnagy történetében a közös pont a szereplőket jellemző közöny. Az a nyelvi fesztelenség, amely a két korábbi regényt jellemezte, itt is fellelhető, de az Engedetlenek több szálon futó történetében megjelenő emberi sorsok a kiüresedő kapcsolatokat, az erőszakot vagy a részvétlenséget élesebb kontúrokkal állítják a középpontba. Egyszerre nehéz és könnyű kapcsolódni ehhez könyvhöz, mert a regény hangulata a mindennapok szorongató közérzetét hozza testközelbe, amely valójában azzal válik erőteljessé, hogy az olvasó legmélyebb nyugtalanságaira rezonál.

A népszerű író-házaspár, Péterfy-Novák Éva és Péterfy Gergely közös kínai utazásának könyve A panda ölelése. Hogyan és miért érzik magukat egyre otthonosabban a számukra is idegen és nehezen kiismerhető Kínában? - ennek a közvetlen, mindennapi tapasztalatáról számolnak be mindketten, ugyanarról másképpen. Az eltanulhatatlan életszeretet - az viszont közös.

Milyen Budapest, amikor már csak az állatkertből kiszabadult állatok bolyonganak benne? Papp-Zakor Ilka novelláiban a napjainkban már megszokott abszurd viszonyaink áthurcolkodnak a fantázia birodalmába. Az erőszakos, önző, butácska vagy csak bánatos figurák, akik vagyunk, összekeveredünk a nonhumán világgal: anyám előbb-utóbb egy téglaszínű mozdony, az elhagyott, állapotos lánynak kilences iker begóniái születnek, nagymamában rovarok és mindenféle állat lakik, a telefonbetyárkodó aggokat házikedvenceik, a kopogólemúrok segítik. Nem gondoltam volna, hogy a kelet-közép-európai cinizmus természetrajza ennyire mulatságos bír lenni. (Selyem Zsuzsa) Papp-Zakor Ilka második kötetét olvasva delíriumos, amorf képeskönyvet lapozgatunk, amely egyszerre bizarr és ismerős. Elkapart, ekcémás sebek, rejtett tetoválások titkait vizsgáljuk Közép-Kelet-Európa nevesincs görbetükreiben, míg magány, szeretet, cinizmus mágikus portréiban magunkra ismerünk. Szorongásainkra az öregségtől és a haláltól, a telefoncsörgéstől vagy a szerelemtől. Papp-Zakor Ilka lendületes, szellemes mesélő, aki a feketehumort sem méri szűkmarkúan.

Markó Béla új verseskötete a szembenézés könyve. Számvetés, személyes és közösségi leltár - önfelmentés nélkül.

A Szomszéd folytatása és előzménye is Zoltán Gábor 2016-ban megjelent Orgia című regényének. A jelentős érdeklődést keltett könyv a tizenkettedik kerületi nyilasok 194-45-ös tetteit mutatta be úgy, ahogyan azt eddig más irodalmi alkotás meg sem kísérelte. A szerző, aki a helyszínen nőtt fel, próbálja megérteni és megértetni, hogy mi vezetett a véres eseményekhez. Egykori és mai szomszédai, Márai Sándor, Jávor Pál és Solti György, valamint sok más híres és kevésbé nevezetes ember nyomába szegődik. A Szomszéd nem annyira gyötrelmes olvasmány, mint az Orgia, de a múlt és az emberi viselkedés hasonló mélységeibe visz.

E kötet a 20. századra fókuszál, amit a homoszexualitással kapcsolatos magyar nyelvi fejlemények szempontjából nevezhetünk akár meleg századnak is, tekintettel arra, hogy a meleg szó különböző - az 1900-as évek első évtizedében feltűnő, akkoriban még kifejezetten nőkre utaló, majd az 1990-es évekre átpolitizálódó - jelentésváltozatai szinte keretbe foglalták a vizsgált időszakot. A nyelvi fejleményeken túl a kötet részletesen tárgyalja a homoszexualitás strukturális stigmájának jogintézményekben tükröződő működését, elsősorban a homoszexualitás társadalmi felügyeletét széles körben lehetővé tevő jogalkotási és jogalkalmazási gyakorlatokon keresztül, az ezeket részben visszatükröző, részben megerősítő médiareprezentációk vizsgálatával, valamint az érintettek beszámolói alapján.

Száz Pál a füveskönyvek földi paradicsomkertjébe invitál: a legendamesék birodalmába, az átváltozások mozgalmas terepére, a nyelv és a retorika természetes kincsesházába. Megmutatja, mire képes az emberi elme a maga korlátai között, ha ki akarja betűzni az Úristen könyvét, azaz ki szeretné olvasni a földi világot, érteni szeretné a teremtést. Olyan ábécét, nyelvet ad a kezünkbe, mely természetes hangon képes megszólaltatni a létezés eredendő csodáját és lappangó rettenetét, a történelmi kataklizmák ember- és erkölcspróbáló erejét, lefőzni az ideológiák ködösítő, mérgező párlatait, felmutatni az emlékezés stratégiáit és korlátait, a kikezdhetetlen hit magasztosságát vagy épp önáltató tragikumát.

Bari Károly új verseskötete.

N. Tóth Anikó prózakötete elsősorban az utazásról, az utazókról, az élet eseményeinek megfigyeléséről és az érzékelhető felületek mögötti emberi történetekről, indulatokról és motivációkról szól. A látszólag különálló, ám az élethelyzetek, a figurák és a motívumok ismétlődése révén sok esetben egymásra utaló történetek az elbeszélő benyomásait rögzítik. Járművek, megállók és szakaszok váltakoznak, eközben feltárul az utazó szűk, klausztrofób közege. Máshol a belső terek zártsága, intimitása és feszültsége rajzolódik meg. A Szabad ez a hely? minden darabja az ismerős élethelyzetekben megnyilvánuló, valamint az emberi kapcsolatok dinamizmusában rejlő idegenség pontos, érzékeny leírása és megkérdőjelezése.