Pesti Kalligram Kft. 2015

A nagy cseh katolikus költő kisregénye az ötvenes években született, nem sokkal azután, hogy lezajlott a szudétanémetek kiűzése Csehszlovákiából. A valaha németek lakta vidéken találkozik egy cseh férfi és egy német nő. Mindkettejüket iszonyúan nyomasztja a múlt: a férfit az elűzöttekért, meggyilkoltakért, megerőszakoltakért, a nőt azért, mert nem tudott a megbecstelenítés elől a halálba menekülni, mint barátnője, mert nem tudott mások védelmében meghalni, mint az édesanyja. A két, véletlenül találkozó ember meggyónja egymásnak vélt bűneit, újra átélik a nagy, egyre inkább közösnek, egyetemesnek érzett bűnt, hogy azután dönthessenek: hogyan tovább?

A nagysikerű, immár második kiadásban megjelenő Árnyas főutca, már amennyiben hihetünk a szerzőnek, és miért ne hihetnénk, egészében is, részleteiben is a képzelet szülötte. És valóban, a regényben elbeszélt események megtörténhettek akár így is. A magyar zsidóság ellen a harmincas-negyvenes években elkövetett szörnyűségek ismeretében azonban nem a valóság és az írói képzelet maradéktalan különválasztása a legfontosabb feladat, hanem az emlékezés - a főutcán innen és túl is.

A Bárányvakságban azt próbáltam földeríteni, hogy az 1980-as évek végének erős, népes, magabiztos, összességében nyugatos, a diktatúrától szabadulni akaró magyar középosztálya és a középosztályba emelkedni akarók tömege miért mondott le már demokratikus viszonyok között oly nagy mértékben az autonómiáról. Miért vetette bele magát az állam ölelő karjába (főleg egy ennyire rossz hatásfokú államéba)?

A második világháború végnapjaiban játszódó regény a nyilasok szemszögéből mutatja meg, milyen is az, amikor valaki(k) egy eszme nevében önként, kéjjel öl(nek), nemcsak parancsra. Zoltán Gábor Budapesten született 1960-ban. A városmajori templomban keresztelték. Ahol nem sokkal korábban Kun páter prédikált. A Maros utcában nőtt fel. Ahol a nyilasok tömeggyilkosságokat rendeztek. 2010 után szánta rá magát, hogy lehajoljon az előtte heverő témához. Hogy megismerje a Városmajor múltját. Mindenekelőtt azt, hogy mi, miért és hogyan történt 1944-45 telén.

Grendel Lajos ebben a kötetében folytatja azt a számvetést, amit a Négy hét az élet című regényével elkezdett az illúziókkal való kíméletlen leszámolást, és az élet elmúlásával történő hideg szembenézést. Új novelláskötete a tőle megszokott groteszk humorral és keserű iróniával jeleníti meg a közelmúlt és a jelen közép-európai sorshelyzeteit, traumáit.

A meztelenség különös rétegei, az őrület laboratóriumi viszonyai, a csodás, metsző emberi létezés. Kemény, kegyetlen viszonyok, szerelem, család, férfi-nő, apa-lány, anya-lány. Cérnával vágják a húst és az emberi kapcsolatokat Nagy Hajnal Csilla első kötetének versei.

Az első kötetével jelentős külföldi sikereket is elért Jászberényi Sándor történeteit leggyakrabban Hemingway prózájához hasonlítják, amiben ugyan van igazság, de a haditudósítóból lett magyar író irodalmi apja mégis inkább Graham Greene. Az ő köpönyegéből bújt elő. A Bluebird Hotel elbeszélője, a boldogságát vesztett, a hazug világ elől háborús övezetekbe, őrületbe, kurvák ágyába, alkoholba és ópiumba menekülő Maros Dániel hangja leginkább "a csendes amerikai" beszédéhez hasonlít. Cinikus, fanyar, kíméletlen, blazírt és feszes mondatai alatt izzanak az érzelmek: szerelem, szeretet, gyűlölet, barátság, igazságvágy, bosszú... Hogy mi a helyzet manapság a boldogság kék madarával? A szerző készségesen törli a választ kedves olvasójának arcába.

A Kárpát-medencei történeti családnévatlasz egyszerre kíván társa és folytatása lenni a Kalligram Kiadónál 2014-ben megjelent Kis magyar családnévatlasznak. A kézikönyv 452 színes térképlapja az 1720-as országos összeírásra támaszkodva dolgozza fel a korabeli Magyar Királyság adóköteles személyeinek családneveit. A lexikális típusok közül a 176 leggyakoribbak nyelvföldrajzát tanulmányozhatjuk. Rajtuk kívül mutatványként néhány szemantikai és morfoszemantikai típus kartogramját is közzétesszük. A magyar eredetréteg mellett szép számmal találunk a német, román és hazai szláv nyelvek népességéhez köthető térképeket. Ezek által többek között prezentálódik a török kiűzése utáni magyar társadalom etnikai sokszínűsége, sőt bizonyos térségekben a korabeli nyelvhatárok is kirajzolódnak. A Kis magyar családnévatlasz jelenkori és a történeti réteg térképlapjainak együttes tanulmányozása során immár nemcsak az állapotok fölvázolására, hanem a folyamatok modellálására is vállalkozhatunk. A két időszelet egybevetése alapján egyebeken túl képet alkothatunk a 18. század eleji népességmozgásokról: a német ajkú lakosság betelepítéséről és -településéről, a szlovákság országrészek közötti migrációjáról, a hazai románság partiumi terjeszkedésének mértékéről. A kézikönyv három nagy fejezetből áll: a bevezetés utáni elméleti jellegű bevezető tanulmányt, irodalomjegyzéket és információgazdag térképtárat tartalmaz. A regionális gyakoriságok az 1910. évi megyebeosztás alapján lettek korszerű számítástechnika és a térinformatika alkalmazások felhasználásával térképre vetítve. Ezekhez rendelődnek hozzá a 18. század első harmadának településhálózatát figyelembe vevő részletes jelenségtérképek. A kartogramok olvasását kívánják megkönnyíteni a képzésmód alá besorolt családnevek változatainak keletkezés-, hang-, morfológia-, helyesírás- és/vagy művelődéstörténetének hátterét megvilágító szöveges magyarázatok. A könyv nem csupán magyarországi nyelvészeti/névtani szakembereknek szól. Sok egyéb szakterület hazai és külhoni érdeklődői forgathatják haszonnal, hiszen a népességtörténet, néprajz, migráció, nyelvpolitika és -stratégia, genealógia, magyarság- és családfakutatás, valamint helyismeret stb. gazdag Kárpát-medencei információhalmaza olvasható ki a térképlapokból.

Márton László új regénye az 1882-es tiszaeszlári vérvádról és az akkori Magyarországról szóló groteszk mese, melyben a szerző a tőle megszokott szatirikus humorral és összefüggések sűrű hálójával mutatja meg, mi történik, ha egy ország a józan ész helyett a babonát, a megújulás helyett a maradiságot választja..

A Mengele bőröndje - Josef M. két halála című regény két könyvből áll. Az első könyv Josef Mengele közel három évtizedig tartó, dél-amerikai bujdosásának történetét meséli el. A második könyv fikció - igaz, a valósághoz nagyon is közeli fikció: azt mutatja meg, mi történhetett volna, ha ezerkilencszázhatvanban, Buenos Airesben a Moszad ügynökei nem Adolf Eichmannt, hanem Josef Mengelét fogják el, őt hurcolják Jeruzsálembe és állítják bíróság elé...

Csaplár Vilmos új novelláskötete az emberi természet rejtett erőit fürkészi. Éles, groteszk, megrendítő történetek életünkről.

Grendel Lajos új kisregényének a cselekménye az utolsó fejezetben szerephez jutó elbeszélő és legjobb barátja, Lőrinc elbeszéléséből bontakozik ki, aki második felesége, a szeretett Vera halála után Párizsba költözik. Itt találkozik a két barát évek múlva, s egy átborozott éjszaka folyamán Lőrinc elbeszéli az igaz történetét, amelyről az elbeszélő mit sem sejt. Ez szorosan összekapcsolódik második felesége családjának, különösen apósának, Tocseknek a történetével, akinek a háború végén egy bizonyos Janák megmentette az életét. Lőrinc akkor lép be a képbe, amikor Verát feleségül veszi. Ugyanis Tocseket megfigyelik, éppen Janák parancsára, aki a csehszlovák állambiztonságnál teljesít szolgálatot.

Németország Európa közepén van. Európa közepén Németország van (és volt) - minden értelemben. Vajon "a költők, zenészek és filozófusok hona", vagy a peckes császároké és hadvezéreké? Minta-demokrácia, vagy minta-diktatúra? Van-e még ország Európában, amelynek a múltjában olyan kiszámíthatatlanul követik egymást a fényes és a sötét korszakok, mint Németországéban? Meg lehet mindezt érteni egyáltalán? Bihari Péter műve úgy vezet végig a németek történetén, hogy a politikai eseményeken túl a korszakos gazdasági, társadalmi és kulturális folyamatokat is bemutatja. Portrékat kapunk a főszereplőkről: Lutherről, Nagy Frigyesről, Bismarckról, II. Vilmosról, Hitlerről, Adenauerről, Brandról, Ulbrichtról, Schmidtről, Kohlról, s végül Merkelről. És egy nagy népről, amelyik kapott egy második esélyt a történelemtől, és élni is tudott vele.