Pesti Kalligram Kft. 2015

A nagysikerű, immár második kiadásban megjelenő Árnyas főutca, már amennyiben hihetünk a szerzőnek, és miért ne hihetnénk, egészében is, részleteiben is a képzelet szülötte. És valóban, a regényben elbeszélt események megtörténhettek akár így is. A magyar zsidóság ellen a harmincas-negyvenes években elkövetett szörnyűségek ismeretében azonban nem a valóság és az írói képzelet maradéktalan különválasztása a legfontosabb feladat, hanem az emlékezés - a főutcán innen és túl is.

A második világháború végnapjaiban játszódó regény a nyilasok szemszögéből mutatja meg, milyen is az, amikor valaki(k) egy eszme nevében önként, kéjjel öl(nek), nemcsak parancsra. Zoltán Gábor Budapesten született 1960-ban. A városmajori templomban keresztelték. Ahol nem sokkal korábban Kun páter prédikált. A Maros utcában nőtt fel. Ahol a nyilasok tömeggyilkosságokat rendeztek. 2010 után szánta rá magát, hogy lehajoljon az előtte heverő témához. Hogy megismerje a Városmajor múltját. Mindenekelőtt azt, hogy mi, miért és hogyan történt 1944-45 telén.

Trianon meghatározó módon formálta át az egykori felvidéki, a két világháború között már leginkább csak szlovenszkóiként emlegetett magyar értelmiség közösség- és nemzetképét. Jelen munka ezt az összetett folyamatot követi nyomon az evangélikus és szabadkőműves Gömöry János és a magát a keresztény nemzeti oldalhoz soroló Sziklay Ferenc személyes életútján keresztül. A szerző elsősorban arra keresi a választ, hogy milyen viták során, miként formálódott a "szlovenszkói magyar értelmiség", milyen elképzelések és tervek ütköztek egymással, és milyen szerepe volt Gömöry Jánosnak és Sziklay Ferencnek a csehszlovákiai magyar közélet kialakításában. Hogyan alakult át a magyar értelmiség területi hovatartozás-tudata? Hogyan lett Felvidékből Szlovenszkó?A kötet egyúttal az életrajz- és a helytörténetírás egyes elemeinek az ötvözésére tett kísérlet, melyben nemcsak a két személyiséget körülvevő kisebbségi társadalom, hanem Eperjes és Kassa két világháború közötti mikrovilága, az 1945 után végleg eltűnt régi polgárság mindennapjai és közéleti szerepvállalása, pártjainak, egyesületeinek a működése, illetve közösségi ünnepei tárulnak az olvasó elé.

A Kárpát-medencei történeti családnévatlasz egyszerre kíván társa és folytatása lenni a Kalligram Kiadónál 2014-ben megjelent Kis magyar családnévatlasznak. A kézikönyv 452 színes térképlapja az 1720-as országos összeírásra támaszkodva dolgozza fel a korabeli Magyar Királyság adóköteles személyeinek családneveit. A lexikális típusok közül a 176 leggyakoribbak nyelvföldrajzát tanulmányozhatjuk. Rajtuk kívül mutatványként néhány szemantikai és morfoszemantikai típus kartogramját is közzétesszük. A magyar eredetréteg mellett szép számmal találunk a német, román és hazai szláv nyelvek népességéhez köthető térképeket. Ezek által többek között prezentálódik a török kiűzése utáni magyar társadalom etnikai sokszínűsége, sőt bizonyos térségekben a korabeli nyelvhatárok is kirajzolódnak. A Kis magyar családnévatlasz jelenkori és a történeti réteg térképlapjainak együttes tanulmányozása során immár nemcsak az állapotok fölvázolására, hanem a folyamatok modellálására is vállalkozhatunk. A két időszelet egybevetése alapján egyebeken túl képet alkothatunk a 18. század eleji népességmozgásokról: a német ajkú lakosság betelepítéséről és -településéről, a szlovákság országrészek közötti migrációjáról, a hazai románság partiumi terjeszkedésének mértékéről. A kézikönyv három nagy fejezetből áll: a bevezetés utáni elméleti jellegű bevezető tanulmányt, irodalomjegyzéket és információgazdag térképtárat tartalmaz. A regionális gyakoriságok az 1910. évi megyebeosztás alapján lettek korszerű számítástechnika és a térinformatika alkalmazások felhasználásával térképre vetítve. Ezekhez rendelődnek hozzá a 18. század első harmadának településhálózatát figyelembe vevő részletes jelenségtérképek. A kartogramok olvasását kívánják megkönnyíteni a képzésmód alá besorolt családnevek változatainak keletkezés-, hang-, morfológia-, helyesírás- és/vagy művelődéstörténetének hátterét megvilágító szöveges magyarázatok. A könyv nem csupán magyarországi nyelvészeti/névtani szakembereknek szól. Sok egyéb szakterület hazai és külhoni érdeklődői forgathatják haszonnal, hiszen a népességtörténet, néprajz, migráció, nyelvpolitika és -stratégia, genealógia, magyarság- és családfakutatás, valamint helyismeret stb. gazdag Kárpát-medencei információhalmaza olvasható ki a térképlapokból.

A könyv egy tizenkét éves lány, Jarka szemszögéből láttatja a világot, aki fiatal anyjával él a város szélén. Gyakran tölti az estéit egyedül, amit a lakótelepi gyerekek irigyelnek, ő azonban magányként él meg. Jarka a panelrengeteg szürke valósága és anyja nemtörődömsége elől egy szőlőhegyi nyaralóba menekül. Hamarosan hozzácsapódik az otthonról elkóborolt, jó családból származó Kristián. A kötet szomorú, magányos, idő előtt felnőtté váló gyerekekről szól, akik egy nyaralóban titkos pótcsaládot hoznak létre...

Márton László új regénye az 1882-es tiszaeszlári vérvádról és az akkori Magyarországról szóló groteszk mese, melyben a szerző a tőle megszokott szatirikus humorral és összefüggések sűrű hálójával mutatja meg, mi történik, ha egy ország a józan ész helyett a babonát, a megújulás helyett a maradiságot választja..

A Mengele bőröndje - Josef M. két halála című regény két könyvből áll. Az első könyv Josef Mengele közel három évtizedig tartó, dél-amerikai bujdosásának történetét meséli el. A második könyv fikció - igaz, a valósághoz nagyon is közeli fikció: azt mutatja meg, mi történhetett volna, ha ezerkilencszázhatvanban, Buenos Airesben a Moszad ügynökei nem Adolf Eichmannt, hanem Josef Mengelét fogják el, őt hurcolják Jeruzsálembe és állítják bíróság elé...

Újabban sokakat foglalkoztat, hogy vajon kollektív emlékezetre vagy történetírásra van nagyobb szükség? A történelem napjainkban megfigyelhető sokoldalú használata szüli a fenti dilemmát, ami abban is megnyilvánul, hogy a politikai elit gyakorta eszmei fegyverként forgatja a múltról vallott felfogását. A könyvben olvasható történeti rekonstrukció arra irányul, hogy érzékeltesse a múltbeli kollektív emlékezetek sajátos természetét, és egyúttal rámutasson történelmet formáló befolyásukra. Így kívánja a történész nem csak magyarázni, de érteni is a múlta

Csaplár Vilmos új novelláskötete az emberi természet rejtett erőit fürkészi. Éles, groteszk, megrendítő történetek életünkről.