Tarandus Kiadó strana 3 z 7

A Németországban született Robertet soha nem foglalkoztatta horvát származása, mígnem egy nap találkozik Anával, a szerb egyetemista lánnyal. Szerelme visszavezeti saját családja és egy kettészakított nemzet múltjához, hogy végül eljusson Hágába, Zlatko Simichez, ahhoz a férfihez, akivel a sorsa összeköti. A hágai bíróságon ülve megpróbál képet alkotni magának a férfiről, akiről Ana oly sok szeretettel mesélt. Igyekszik választ kapni a kérdéseire: Simic tényleg elkövette-e azt az ördögi bűntettet, amely miatt most háborús bűnösként áll a bíróság előtt? Hogyan férhet össze ez az aljas tett az imádott apa, anglisztikaprofesszor és elismert Shakespeare-kutató alakjával? És ami ennél sokkal lényegbevágóbb: Vajon a szülők bűnei átszállnak-e a következő generációra? És vajon legyűrhetik-e a múlt terhei a szerelmet?

Noor, az intelligens, művészi hajlamú, fiatal nő hozzámegy a nagydarab, gyermeki lelkületű farmerhez, Lucashoz. A valószínűtlennek tűnő házasság ellenére békésen élik mindennapjaikat az elszigetelt tanyán. A férfinak ott vannak a tyúkjai, a nőnek pedig a távoli levelezőtársak, no meg az álmai. És persze ott vannak egymásnak: Lucasnak Noor, Noornak Lucas. Húsz év házasság után azonban egyszer csak felborul az egyensúly: megszületik Jimmy, anyja szeme fénye. Lucas pedig soha többé nem lesz az első helyen Noor szívében, ami miatt kétségbeesett lépésre szánja el magát... A Csibefiú lenyűgöző regény, amelynek középpontjában a vágy, a féltékenység, de legfőképpen s mindezeken túl a szeretet áll.

Reinkarnáció tény vagy képzelgés? Bármi legyen is a meggyőződésünk, a könyv elolvasása után kényetlenek leszünk újragondolni... James Leininger szülei először meglepődtek, majd teljesen összezavarodtak, amikor kétéves fiuk, aki épp csak akkoriban látott neki a szavakat mondatokká fűzni, olyanokat kezdett kiabálni visszatérő rémálmai során, mint: Zuhan a repülő! Tűz van! Kisember beszorult! Az egyébként boldog és kiegyensúlyozott életet élő James éjszakáit horrorfilmbe illő jelenetek zavarták meg: visszatérő rémálmaiban egy vízbe zuhant repülő pilótafülkéjéből próbált kiszabadulni sikertelenül. A szülők elhatározták, hogy megfejtik, mi történik a fiukkal, így hát nyomozásba kezdtek, amelynek eredménye végül lényük legmélyéig megrázta őket. Minél több részletet raktak össze a James által közvetített történetből, annál közelebb jutottak a megdöbbentő következtetéshez: a kisfiú James Huston, egy második világháborús pilóta életének eseményeiről beszél, aki az Ivo Dzsima-i csatában esett el több mint hatvan évvel azelőtt! A lelkiismeretes kutatás és a veteránokkal, valamint a Huston-család még élő tagjaival folytatott beszélgetések során a szülők kénytelenek voltak szembenézni szkepticizmusukkal, és újragondolni mindazt, amit korábban a világról gondoltak. Végül nem csupán fiuk rémálmaira találtak megoldást, de feltárták James Huston életének addig homályban maradt részleteit is, megnyugvást hozva ezzel szeretteinek évtizedekkel a halála után.

Németországban a náci uralom éveiben Eisenberg doktor titkos módszer kidolgozásán munkálkodik, amellyel erőszak nélkül változtatathatná magasabb rendűvé az emberiséget. Már komoly eredményeket könyvelhet el, amikor is a háború végén kénytelen elmenekülni az országból, kimenekítve a kísérlet dokumentációit, személyes naplóját és különleges elixírjét. Buenos Airesben építi fel újra életét és laboratóriumát, ahol a legnagyobb titokban tovább dolgozik az emberiség felemelkedésén. Halálakor életművét dédunokájára, Vittorióra bízza, aki tovább is viszi az örökséget, ám nem egészen a dédnagyapja által elképzelt úton. Az öntelt aranyifjú saját önző, világuralmi céljaira akarja fölhasználni mindazt a tudást, amelyhez hozzáfért, miközben nem is sejti, mennyien figyelik ténykedését... Kövesi Péter új könyve a Pilis-összeesküvés folytatása. A kalandos fordulatokban gazdag történetben a szerző előző regényének hősei akadályozzák meg, hogy a világ a fekete mágiától sem visszariadó zsarnokok kezébe kerüljön.

Tarr Ferenc szívsebész könyvének komoly hagyományokkal bíró műfaja a napló, ám ő felrúgja a hagyományos naplóírás kereteit, hogy térben és időben messzire kalandozhasson. Mintha egyetlen nagy füzetbe írná a múlt, a közelmúlt és a jelen történéseit, ami végül egy gazdag, tartalmas élet és egy ellentmondásoktól feszülő kor látleletévé áll össze. Egy orvos naplója önmagában is rendkívül izgalmasnak ígérkezik, hát még, ha a kendőzetlen őszinteség pontos korrajzzal és lírai szépségű emlékekkel, jóízű humorral, valamint örömteli erotikával párosul. A filozofikus hajlamú orvos-író könyvének középpontjában a nagybetűs Erkölcs áll: egy alapvetően erkölcsös és jóra törekvő ember küzdelmei korunkkal, amely - mint azt mindannyian érezzük - a morál terén igencsak kihívásokkal küszködik. Hagyománytisztelet feszül szembe a hatalom és siker hajszolásával; beszűkült rutinszerűség az újat akarással; jóra törekvés a közömbösség és a rosszindulat megnyilvánulásával. Nem csupán hiteles korrajz, valamint egy orvos életének emberpróbáló helyzetei és állomásai tárulnak elénk, hanem egy olyan ember, akinek legfőbb szabálya, hogy mindig és mindenáron hű maradjon elveihez.

Malajzia hegyei között, a teaültetvények szomszédságában bújik meg Jugiri, az Esti ködök kertje. Gazdája a megközelíthetetlen Aritomo, a japán császár hajdani kertésze, aki a japánkertek tervezésének művészi fogásain kívül számos más titok őrzője is. Mellé szegődik Jün-ling, a fiatal kínai lány, akinek a lelkét súlyos emlékek terhelik. Kettejük lassan és nehezen kibontakozó kapcsolatáról szól a könyv, amelyet eleinte csupán a megállapodás tart össze, később azonban az egyre szorosabbra fűződő barátság vagy valami annál is több...

Kate és Violet már gyerekkorukban tisztában voltak azzal, hogy mások, mint a többiek, és nem csupán azért, mert egypetéjű ikrek. Velük született különleges képességük egyfajta megérzés, természetfeletti tudás más emberek titkairól és a jövőbeli történésekről. Még mindig szoros kapcsolatuk ellenére mostanra teljesen más vágányon fut az életük. Vi felvállalva különcségét, hivatásos médiumként tevékenykedik, Kate pedig a kertvárosi háziasszonyok csendes hétköznapi életét éli tudós férjével és két kicsi gyerekkel az oldalán. Amikor az éjszaka közepén egy kisebb földrengés fölriasztja a családot álmából, Kate élete megállíthatatlanul megindul a változás útján. Vi biztos benne, hogy nemsokára újabb, pusztítóbb rengés következik, és ezt meg is osztja a nyilvánossággal. Kate éppúgy fél attól, hogy testvére jóslata kínos helyzetbe hozza, mint attól, hogy igaznak bizonyul. A katasztrófa kijelölt dátumának közeledtével egyre inkább rákényszerül, hogy őszintén szembenézzen valódi önmagával, minden képességével, meggyőződésével és mindazzal, amit régóta szőnyeg alá söpört.

Jean fiatalkora egyik helyszínén sétálva visszaemlékezik mindarra, ami akkoriban, húsz éve történt: szerelmére, Dannie-ra és az ő titokzatos életére, rejtélyes barátaira. Emlékezésében segítségére van fekete notesza, amelybe mániákusan jegyzeteli az élete során fölbukkanó neveket, helyszíneket, telefonszámokat. Jegyzetei és egy jóakarója dokumentumai segítségével igyekszik összerakni a múlt eseményeit, megérteni, mi miért történt, és hová lett. Ki volt tulajdonképpen Dannie? Mi az őt körüllengő baljós titok nyitja? Kik voltak a barátai, akik valamiféle összeesküvés részeseinek tűntek? Egy egész életnek kellett eltelnie ahhoz, hogy Jean visszatérhessen a kezdetekhez, és megfejtse az eltűnő emberek és megszűnő dolgok értelmét, hogy a homályba vesző részletek hirtelen világossá váljanak.

Jean kísértetként bolyong Nizza utcáin, végigjárja a kávézókat, parkokat és tereket, ahol Sylviával éltek hét évvel ezelőtt. Eszébe idézi a lány alakját, hangját, illatát, gesztusait, és a hóbortját, ahogyan szájába vette a nyakában lógó gyémántot, és az ajkai között tartotta, akár egy cukorkát. A kékes fényű, hideg drágakő, a Dél Keresztje volt szorongásuk minden forrása. Bujkálni kényszerültek miatta, folyamatos éberségre kárhoztatta őket, ráadásul megszabadulni sem volt egyszerű tőle. Azután megismerkedtek egy különös házaspárral, s úgy tűnt, végre túladhatnak a hírhedt ékszeren. Neal és Barbara azonban egyre gyanúsabban viselkedtek, s Sylviáék mind több jelét fedezték föl hazugságaiknak - vagy csupán képzelődtek? Bűntudatuk és a folyamatos aggódás olyan börtönbe zárta őket, ahonnan nincs menekvés...

Dr. Elisa Medhus sosem hitt a halál utáni életben. Orvosként egész világnézetét a tudomány határozta meg: azt hitte el, amit érzékszerveivel fel tudott fogni, amit elemző elméjével meg tudott magyarázni. Ám mindez egy csapásra megváltozott fia, Erik halálával. Egy szülő számára gyermeke elvesztése a legnagyobb tragédia a világon, amit szinte lehetetlen feldolgozni. Ateista szemlélete nem adott kapaszkodókat Medhus számára, nem tudta, hová forduljon, honnan várhatna vigasztalást és enyhülést fáj dalmára. Kétségbeesésében elolvasott mindent, amit csak a témáról talált, és végül médiumokhoz fordult, hogy újra kapcsolatot találjon fiával. Így kezdődtek beszélgetéseik, amelyekből először blog, majd könyv született. Bensőséges és megvilágosító e rejű utazás ez a gyász és kételkedés szűk valóságától, a gyógyulás és hit világába. Erik őszintén és bölcsen, ugyanakkor könnyed stílusban beszél tapasztalatairól, s olyan válaszokat ad a lélek természetét, a halált és a túlvilági életet érintő kérdésekre, amelyek megváltoztathatják azt, ahogyan eddig a világ természetéről gondolkodtunk.

Szól a telefon. Jean Daragane hosszas hezitálás után fölveszi. Egy ismeretlen férfihang közli vele, hogy megtalálta elhagyott telefonos noteszát, és visszaadná. A másnapi találkozón a férfi, Gilles Ottolini bevallja, hogy végiglapozta a noteszt, és s zeretne információt kérni az abban szereplő Guy Torstelről, akinek a nevével egy régi gyilkosság kapcsán találkozott, amelyről könyvet szeretne írni. Ám Daragane nem emlékszik Torstelre. Következő nap Ottolini barátnője átad Daragane-nak egy dosszié t a gyilkosságról összegyűjtött anyag fénymásolatával. A lapokat olvasgatva lassanként emlékek merülnek föl a múlt ködéből, és Daragane felidézi gyermekkorának azt az időszakát, amelyben Torstel csupán mellékszereplő volt, ám most, hogy végigtekint a z életén, mégiscsak kulcsfigurának bizonyul. Miért van az, hogy bizonyos emberek, akiknek a létezéséről sem tudunk, akikkel csak egyszer találkozunk, és nem látjuk őket soha többé, a háttérben meghúzódva ilyen fontos szerepet játszanak az életünkben? Patrick Modiano francia író. Első regénye 1968-ban jelent meg La place de l'Étoile címmel. 1972-ben kapta meg a Francia Akadémia regényeknek járó irodalmi díját Les Boulevards de ceinture című alkotásáért, 1978-ban pedig a legrangosabb francia díj at, a Prix Goncourt-t a Sötét boltok utcájáért. 2002-ben A Kis Bizsuért neki ítélték a Prix Jean-Monnet de Littérature européenne-t, 2010-ben megkapta a rangos Prix Mondial Cino Del Duca nemzetközi irodalmi díjat az Institut de France-tól életművéért , 2012-ben az Európai Irodalom Osztrák Állami Díját, legutóbb pedig, 2014-ben az irodalmi Nobel-díjat. Hogy el ne tévedj című kötete a legutóbb megjelent írása.

George Crosby földi ideje végéhez közelít. Halálos ágyának börtönében látja, amint az ablaktáblák meglazulnak, a plafon megreped, az ágya alatt beszakad a a padló, s ő a pincében találja magát, miközben szép lassan maguk alá temetik egy élet törmelékei: újságkivágások, régi családi fényképek és antik órák szétroncsolt réz alkatrészei. Aztán beszakad a tető, a felhők a fejére zuhannak, ezt a csillagok követik, majd végül felfeslik maga a fekete végtelenség is, hogy szemfedélként beterítse testét. Hallucinál. Az egykori órásmester mostanra megszabadult már az idő és az emlékezés szigorú kötöttségeitől. Visszatér csodákkal és fájdalmakkal teli gyermekkora vidékére, fölidézi nem mindennapi apja és még különösebb nagyapja alakját, hogy kirajzolja helyét az életben, és békére leljen.

Gyerekkorában Rosemarynek be nem állt a szája. Olyan sokat beszélt, hogy szülei sokszor rászóltak, hagyja a locsogást, rukkoljon elő végre a lényeggel: "Halljuk a velejét!" Most azonban már egyetemista, és csak nagyon ritkán fecseg - a családjáról pedig szót sem akar ejteni. Annak idején nagy és boldog családban élt, volt egy vele egykorú nővére, Fern és egy pár évvel idősebb bátyja, Lowell. Történt azonban valami, valami tragikus, titokzatos szörnyűség, ami miatt Fern eltűnt, Lowell élete kisiklott, Rosemary pedig hallgatásba burkolózott. Most azonban elmeséli történetüket. Halljuk a velejét!

A dokumentumfilmeket készítő, s ezért sokat utazó Jean milánói szállodájában véletlenül értesül arról, hogy a hotelben megszállt francia nő öngyilkosságot követett el. Az újságban megjelent rövid tudósítást elolvasva rádöbben, hogy ismert az elhunytat, Ingridet és férjét, Rigaud-t. Húsz évvel korábban találkozott velük a Cote d'Azurön. A kedves, segítőkész, gondoskodó Ingrid mély benyomást tett Jeanra, aki kíváncsisága most, Párizsba visszatérve arra késztet, hogy megpróbáljon minél többet megtudni a nő életéről, múltjáról. Kideríti, hogyan ismerkedett meg Rigaud-val az akkor tizenhat éves, zsidó származású Ingrid, és 1942 tavaszától hogyan bújkált hamis iratokkal, csak papíron Rigaud feleségeként, utazásukat "nászútnak" beállítva a francia riviérán. Közben Jean is bújkál, mégpedig önmaga, a saját élete és felesége, Annette elől. A férfi megcsömörlött a munkájától, belefáradt az állandó utazgatásba és abba, hogy a felesége épp az egyik legközelebbi barátjának a szeretője. Ezért Párizs egyik külvárosában szobát bérel egy olyan szállodában, amelyben sok évvel korábban a feleségével együtt laktak néhány hétig. Annette sejti, hol kell keresnie a férjét, kapcsolatba lép vele, s megpróbálja rábírni, hogy térjen vissza hozzá. A regény végén a férfi el is indul hazafelé, de nem tudhatjuk biztosan, hogy végül eljut-e majd az otthonáig... Patrick Modiano francia író. Első regénye 1968-ban jelent meg La place l'Étolie címmel. 1972-ben kapta meg a Francia Akadémia regényeknek járó irodalmi díját, a Les Boulevards de ceinture című alkotásáért, 1978-ban pedig a legrangosabb francia díjat, a Prix Goncourt-t, a Sötét boltok utcájáért. 2002-ben a Kis Bizsuért neki ítélték a Prix Jean-Monnet de Littérature européenne-t, 2010-ben megkapta a rangos Prix Mondial Cino Del Duca nemzetközi irodalmi díjat az Institut de France-tól életművéért, 2012-ben az Európai Irodalom Osztrák Állami Díját, legutóbb pedig, 2014-ben az irodalmi Nobel-díjat. A Tarandus Kiadónál eddig megjelent kötetei: A Kis Bizsu (2014); Augusztusi vasárnapok (2014); Hogy el ne tévedj (2015).

Valahol elrejtve létezik a serleg, amelybe a hét vezér a vérét csorgatta, és a kés, amellyel sebet ejtettek magukon. Döbbenetes, de tény, hogy a mai génsebészet ezek felhasználásával újraalapíthatná az Árpád-házat. Egy sötét erő zsoldosai mindent bevetnek, hogy megtalálják és saját céljaik érdekében használják fel a magyarok Szent Grálját. Úgy tűnik, senki és semmi nem állhat az útjukba. A Fabiani őrnagy vezette kis csapattal azonban nem számoltak. Az autós üldözések, a motorcsónakos embervadászat, a Szent László-herma elrablása, a magyarok ékírásának megfejtése mind egy célt szolgál a fordulatos regényben: hogy kiderüljön, mire képes az összefogás. Vajon a csalárd érdekek, politikai játszmák vagy a józanul gondolkodó, nagy királyok hagyományai az erősebbek? Fábián György újságíró, szerkesztő, műsorvezető. Győrött a Révai Miklós Gimnáziumban érettségizett. Budapesten a katonai főiskola elvégzése után az ELTE televíziós újságíró szakán médiaszociológus diplomát szerzett. 1993-tól 2014-ig a Kisalföld napilap újságírója, szerkesztője, szerkesztőségvezetője. Közben évekig a Magyar Televízió és a BMC Rádió műsorvezetője, szerkesztője. Gyerekeknek írt színdarabjait számos vidéki nagyvárosban mutatták be. Újságírói munkájáért több elismerést vehetett át. 2009-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést.