Tarandus Kiadó strana 4 z 7

Dr. Elisa Medhus sosem hitt a halál utáni életben. Orvosként egész világnézetét a tudomány határozta meg: azt hitte el, amit érzékszerveivel fel tudott fogni, amit elemző elméjével meg tudott magyarázni. Ám mindez egy csapásra megváltozott fia, Erik halálával. Egy szülő számára gyermeke elvesztése a legnagyobb tragédia a világon, amit szinte lehetetlen feldolgozni. Ateista szemlélete nem adott kapaszkodókat Medhus számára, nem tudta, hová forduljon, honnan várhatna vigasztalást és enyhülést fáj dalmára. Kétségbeesésében elolvasott mindent, amit csak a témáról talált, és végül médiumokhoz fordult, hogy újra kapcsolatot találjon fiával. Így kezdődtek beszélgetéseik, amelyekből először blog, majd könyv született. Bensőséges és megvilágosító e rejű utazás ez a gyász és kételkedés szűk valóságától, a gyógyulás és hit világába. Erik őszintén és bölcsen, ugyanakkor könnyed stílusban beszél tapasztalatairól, s olyan válaszokat ad a lélek természetét, a halált és a túlvilági életet érintő kérdésekre, amelyek megváltoztathatják azt, ahogyan eddig a világ természetéről gondolkodtunk.

1939, ?Pinang, Malajzia. A tizenhat éves Philip Hutton mindig is számkivetettnek érezte magát. Angol édesapja és kínai édesanyja gyermekeként nem tartozott igazán egyik nemzethez sem. Ezen a nyáron azonban véget ér a magány időszaka: megismer egy japán diplomatát, Hayato Endót, aki mestere lesz, és idővel egyre szorosabbá válik a kapcsolatuk. Philip körbevezeti Endo szant a szigeten, megmutatva mindent, ami fontos és kedves számára, Endo szan pedig bevezeti a fiút a japán kultúra és gondolkodás világába, harcművészetre és a zen buddhizmus világszemléletére tanítja. Az újonnan szerzett tudásnak és barátságnak azonban óriási ára van. Endo szant kötelessége a sajátjaihoz fűzi, amire Philip csak akkor döbben rá, amikor a japánok megszállják Malajziát. A fiatalember kénytelen szembenézni a ténnyel, hogy mestere, akinek ő feltétlen hűséget és engedelmességet fogadott, olyan titkokat rejteget, amelyek Philip egész világát romba dönthetik. Mindent kockára kell tennie, hogy megmentse azokat, akiket akaratlanul is halálos veszélybe sodort, és hogy fölfedezze, ki is ő valójában, és mire képes.Tan Twan Eng a malajziai Pinangban született 1972-ben. Jogot tanult Londonban, majd ügyvédként dolgozott Kuala Lumpurban, mielőtt minden idejét az írásnak szentelte. Jelenleg Fokvárosban él. 2007-ben jelent meg első regénye, az Esőcsináló, amelyet több nyelvre lefordítottak, és jelölték a Man Booker-díjra. Az Esti ködök kertje 2012-ben elnyerte a Man Ázsiai Irodalmi Díjat, 2013-ban pedig a Walter Scott-díjat történelmi regény kategóriában.„Figyelemreméltó regény az intrikáról és az aikidóról… Eng karakterei éppolyan mélyek és összetettek, mint a kor, amelyben a történetük játszódik, és nagyon gazdag palettából dolgozik, hogy közel hozza hozzánk a háborúnak ezt a kevéssé ismert szegletét… jól kitalált, hihető és magával ragadó.” Publishers Weekly„Tan Twan Eng gyönyörűen megírt és mélyen megindító regénye egyike a legjobbaknak, amelyeket valaha is olvastam… [Az Esőcsináló] nagyszabású, régimódi történet tekervényes cselekménnyel és élő, lenyűgöző karakterekkel… Aki szerint a regény műfaja hanyatlóban van, annak ezt feltétlenül el kell olvasnia!” The Philadelphia Inquirer

Jean fiatalkora egyik helyszínén sétálva visszaemlékezik mindarra, ami akkoriban, húsz éve történt: szerelmére, Dannie-ra és az ő titokzatos életére, rejtélyes barátaira. Emlékezésében segítségére van fekete notesza, amelybe mániákusan jegyzeteli az élete során fölbukkanó neveket, helyszíneket, telefonszámokat. Jegyzetei és egy jóakarója dokumentumai segítségével igyekszik összerakni a múlt eseményeit, megérteni, mi miért történt, és hová lett. Ki volt tulajdonképpen Dannie? Mi az őt körüllengő baljós titok nyitja? Kik voltak a barátai, akik valamiféle összeesküvés részeseinek tűntek? Egy egész életnek kellett eltelnie ahhoz, hogy Jean visszatérhessen a kezdetekhez, és megfejtse az eltűnő emberek és megszűnő dolgok értelmét, hogy a homályba vesző részletek hirtelen világossá váljanak.

Jean fiatalkora egyik helyszínén sétálva visszaemlékezik mindarra, ami akkoriban, húsz éve történt: szerelmére, Dannie-ra és az ő titokzatos életére, rejtélyes barátaira. Emlékezésében segítségére van fekete notesza, amelybe mániákusan jegyzeteli az élete során fölbukkanó neveket, helyszíneket, telefonszámokat. Jegyzetei és egy jóakarója dokumentumai segítségével igyekszik összerakni a múlt eseményeit, megérteni, mi miért történt, és hová lett. Ki volt tulajdonképpen Dannie? Mi az őt körüllengő baljós titok nyitja? Kik voltak a barátai, akik valamiféle összeesküvés részeseinek tűntek? Egy egész életnek kellett eltelnie ahhoz, hogy Jean visszatérhessen a kezdetekhez, és megfejtse az eltűnő emberek és megszűnő dolgok értelmét, hogy a homályba vesző részletek hirtelen világossá váljanak.

Jean kísértetként bolyong Nizza utcáin, végigjárja a kávézókat, parkokat és tereket, ahol Sylviával éltek hét évvel ezelőtt. Eszébe idézi a lány alakját, hangját, illatát, gesztusait, és a hóbortját, ahogyan szájába vette a nyakában lógó gyémántot, és az ajkai között tartotta, akár egy cukorkát. A kékes fényű, hideg drágakő, a Dél Keresztje volt szorongásuk minden forrása. Bujkálni kényszerültek miatta, folyamatos éberségre kárhoztatta őket, ráadásul megszabadulni sem volt egyszerű tőle. Azután megismerkedtek egy különös házaspárral, s úgy tűnt, végre túladhatnak a hírhedt ékszeren. Neal és Barbara azonban egyre gyanúsabban viselkedtek, s Sylviáék mind több jelét fedezték föl hazugságaiknak - vagy csupán képzelődtek? Bűntudatuk és a folyamatos aggódás olyan börtönbe zárta őket, ahonnan nincs menekvés...

Jean fiatalkora egyik helyszínén sétálva visszaemlékezik mindarra, ami akkoriban, húsz éve történt: szerelmére, Dannie-ra és az ő titokzatos életére, rejtélyes barátaira. Emlékezésében segítségére van fekete notesza, amelybe mániákusan jegyzeteli az élete során fölbukkanó neveket, helyszíneket, telefonszámokat. Jegyzetei és egy jóakarója dokumentumai segítségével igyekszik összerakni a múlt eseményeit, megérteni, mi miért történt, és hová lett. Ki volt tulajdonképpen Dannie? Mi az őt körüllengő baljós titok nyitja? Kik voltak a barátai, akik valamiféle összeesküvés részeseinek tűntek? Egy egész életnek kellett eltelnie ahhoz, hogy Jean visszatérhessen a kezdetekhez, és megfejtse az eltűnő emberek és megszűnő dolgok értelmét, hogy a homályba vesző részletek hirtelen világossá váljanak.

Kate és Violet már gyerekkorukban tisztában voltak azzal, hogy mások, mint a többiek, és nem csupán azért, mert egypetéjű ikrek. Velük született különleges képességük egyfajta megérzés, természetfeletti tudás más emberek titkairól és a jövőbeli történésekről. Még mindig szoros kapcsolatuk ellenére mostanra teljesen más vágányon fut az életük. Vi felvállalva különcségét, hivatásos médiumként tevékenykedik, Kate pedig a kertvárosi háziasszonyok csendes hétköznapi életét éli tudós férjével és két kicsi gyerekkel az oldalán. Amikor az éjszaka közepén egy kisebb földrengés fölriasztja a családot álmából, Kate élete megállíthatatlanul megindul a változás útján. Vi biztos benne, hogy nemsokára újabb, pusztítóbb rengés következik, és ezt meg is osztja a nyilvánossággal. Kate éppúgy fél attól, hogy testvére jóslata kínos helyzetbe hozza, mint attól, hogy igaznak bizonyul. A katasztrófa kijelölt dátumának közeledtével egyre inkább rákényszerül, hogy őszintén szembenézzen valódi önmagával, minden képességével, meggyőződésével és mindazzal, amit régóta szőnyeg alá söpört.

Malajzia hegyei között, a teaültetvények szomszédságában bújik meg Jugiri, az Esti ködök kertje. Gazdája a megközelíthetetlen Aritomo, a japán császár hajdani kertésze, aki a japánkertek tervezésének művészi fogásain kívül számos más titok őrzője is. Mellé szegődik Jün-ling, a fiatal kínai lány, akinek a lelkét súlyos emlékek terhelik. Kettejük lassan és nehezen kibontakozó kapcsolatáról szól a könyv, amelyet eleinte csupán a megállapodás tart össze, később azonban az egyre szorosabbra fűződő barátság vagy valami annál is több...

Tarr Ferenc szívsebész könyvének komoly hagyományokkal bíró műfaja a napló, ám ő felrúgja a hagyományos naplóírás kereteit, hogy térben és időben messzire kalandozhasson. Mintha egyetlen nagy füzetbe írná a múlt, a közelmúlt és a jelen történéseit, ami végül egy gazdag, tartalmas élet és egy ellentmondásoktól feszülő kor látleletévé áll össze. Egy orvos naplója önmagában is rendkívül izgalmasnak ígérkezik, hát még, ha a kendőzetlen őszinteség pontos korrajzzal és lírai szépségű emlékekkel, jóízű humorral, valamint örömteli erotikával párosul. A filozofikus hajlamú orvos-író könyvének középpontjában a nagybetűs Erkölcs áll: egy alapvetően erkölcsös és jóra törekvő ember küzdelmei korunkkal, amely - mint azt mindannyian érezzük - a morál terén igencsak kihívásokkal küszködik. Hagyománytisztelet feszül szembe a hatalom és siker hajszolásával; beszűkült rutinszerűség az újat akarással; jóra törekvés a közömbösség és a rosszindulat megnyilvánulásával. Nem csupán hiteles korrajz, valamint egy orvos életének emberpróbáló helyzetei és állomásai tárulnak elénk, hanem egy olyan ember, akinek legfőbb szabálya, hogy mindig és mindenáron hű maradjon elveihez.

Németországban a náci uralom éveiben Eisenberg doktor titkos módszer kidolgozásán munkálkodik, amellyel erőszak nélkül változtatathatná magasabb rendűvé az emberiséget. Már komoly eredményeket könyvelhet el, amikor is a háború végén kénytelen elmenekülni az országból, kimenekítve a kísérlet dokumentációit, személyes naplóját és különleges elixírjét. Buenos Airesben építi fel újra életét és laboratóriumát, ahol a legnagyobb titokban tovább dolgozik az emberiség felemelkedésén. Halálakor életművét dédunokájára, Vittorióra bízza, aki tovább is viszi az örökséget, ám nem egészen a dédnagyapja által elképzelt úton. Az öntelt aranyifjú saját önző, világuralmi céljaira akarja fölhasználni mindazt a tudást, amelyhez hozzáfért, miközben nem is sejti, mennyien figyelik ténykedését... Kövesi Péter új könyve a Pilis-összeesküvés folytatása. A kalandos fordulatokban gazdag történetben a szerző előző regényének hősei akadályozzák meg, hogy a világ a fekete mágiától sem visszariadó zsarnokok kezébe kerüljön.

Noor, az intelligens, művészi hajlamú, fiatal nő hozzámegy a nagydarab, gyermeki lelkületű farmerhez, Lucashoz. A valószínűtlennek tűnő házasság ellenére békésen élik mindennapjaikat az elszigetelt tanyán. A férfinak ott vannak a tyúkjai, a nőnek pedig a távoli levelezőtársak, no meg az álmai. És persze ott vannak egymásnak: Lucasnak Noor, Noornak Lucas. Húsz év házasság után azonban egyszer csak felborul az egyensúly: megszületik Jimmy, anyja szeme fénye. Lucas pedig soha többé nem lesz az első helyen Noor szívében, ami miatt kétségbeesett lépésre szánja el magát... A Csibefiú lenyűgöző regény, amelynek középpontjában a vágy, a féltékenység, de legfőképpen s mindezeken túl a szeretet áll.

Reinkarnáció tény vagy képzelgés? Bármi legyen is a meggyőződésünk, a könyv elolvasása után kényetlenek leszünk újragondolni... James Leininger szülei először meglepődtek, majd teljesen összezavarodtak, amikor kétéves fiuk, aki épp csak akkoriban látott neki a szavakat mondatokká fűzni, olyanokat kezdett kiabálni visszatérő rémálmai során, mint: Zuhan a repülő! Tűz van! Kisember beszorult! Az egyébként boldog és kiegyensúlyozott életet élő James éjszakáit horrorfilmbe illő jelenetek zavarták meg: visszatérő rémálmaiban egy vízbe zuhant repülő pilótafülkéjéből próbált kiszabadulni sikertelenül. A szülők elhatározták, hogy megfejtik, mi történik a fiukkal, így hát nyomozásba kezdtek, amelynek eredménye végül lényük legmélyéig megrázta őket. Minél több részletet raktak össze a James által közvetített történetből, annál közelebb jutottak a megdöbbentő következtetéshez: a kisfiú James Huston, egy második világháborús pilóta életének eseményeiről beszél, aki az Ivo Dzsima-i csatában esett el több mint hatvan évvel azelőtt! A lelkiismeretes kutatás és a veteránokkal, valamint a Huston-család még élő tagjaival folytatott beszélgetések során a szülők kénytelenek voltak szembenézni szkepticizmusukkal, és újragondolni mindazt, amit korábban a világról gondoltak. Végül nem csupán fiuk rémálmaira találtak megoldást, de feltárták James Huston életének addig homályban maradt részleteit is, megnyugvást hozva ezzel szeretteinek évtizedekkel a halála után.

A Németországban született Robertet soha nem foglalkoztatta horvát származása, mígnem egy nap találkozik Anával, a szerb egyetemista lánnyal. Szerelme visszavezeti saját családja és egy kettészakított nemzet múltjához, hogy végül eljusson Hágába, Zlatko Simichez, ahhoz a férfihez, akivel a sorsa összeköti. A hágai bíróságon ülve megpróbál képet alkotni magának a férfiről, akiről Ana oly sok szeretettel mesélt. Igyekszik választ kapni a kérdéseire: Simic tényleg elkövette-e azt az ördögi bűntettet, amely miatt most háborús bűnösként áll a bíróság előtt? Hogyan férhet össze ez az aljas tett az imádott apa, anglisztikaprofesszor és elismert Shakespeare-kutató alakjával? És ami ennél sokkal lényegbevágóbb: Vajon a szülők bűnei átszállnak-e a következő generációra? És vajon legyűrhetik-e a múlt terhei a szerelmet?

A Németországban született Robertet soha nem foglalkoztatta horvát származása, mígnem egy nap találkozik Anával, a szerb egyetemista lánnyal. Szerelme visszavezeti saját családja és egy kettészakított nemzet múltjához, hogy végül eljusson Hágába, Zlatko Simichez, ahhoz a férfihez, akivel a sorsa összeköti. A hágai bíróságon ülve megpróbál képet alkotni magának a férfiről, akiről Ana oly sok szeretettel mesélt. Igyekszik választ kapni a kérdéseire: Simic tényleg elkövette-e azt az ördögi bűntettet, amely miatt most háborús bűnösként áll a bíróság előtt? Hogyan férhet össze ez az aljas tett az imádott apa, anglisztikaprofesszor és elismert Shakespeare-kutató alakjával? És ami ennél sokkal lényegbevágóbb: Vajon a szülők bűnei átszállnak-e a következő generációra? És vajon legyűrhetik-e a múlt terhei a szerelmet?

Stendhal - egy bizonyos Henri Beyle (1783-1842) számtalan álnevének, szignójának csupán az egyike. Mintha maga a szerző, korának éles tekintetű megfigyelője épp e kor elől folyamatosan a művészetek, művek, emlékké lett utazások világába bújt volna el. Katonaként csataterek helyett az operaházak karzataira, hivatalnokként irodák helyett az ásatásokra. A napóleoni hódításoknál pedig ezerszer jobban foglalkoztatták az érzelmek ostromai. Senki sem akad a világirodalomban, aki annyit tudna a szerelem természetrajzáról, mint ő. Senki, aki oly módszeresen és magával ragadóan térképezte volna föl az intim szenvedélyeket s egyúttal Európa udvarlási szokásait. A nő a kor férfitársadalmának képzeteiben hol zsarnok, hol zsákmány, és Stendhal épp ebben az ellentmondásos képben szembesíti egymással a boldogtalan szerelmek szépségét a beteljesülő hódítások olcsóságával, s ebből vezeti le az elsők egyikeként a női egyenjogúság szükségességét. A szerelemről először 1822-ben jelent meg, de további jelentős fejezetei csak a hagyatékból kerültek elő. Sok más remek kéziratával együtt rejtőzni kényszerültek, akárcsak álneves szerzőjük.

Elveim egyedüli bírája az ész és a tapasztalat - írta hajdanán Helvétius, korának filozófusa, akinek megítélése, tanainak elfogadása majd száz évet váratott magára. Főművét nyilvánosan elégették, őt magát tanainak visszavonására kényszerítették, miközben egyaránt átkozta ki a Sorbonne, a francia király és az egyház is. Ki ez a férfi, aki könyvelőnek készült, végül költő és gondolkodó lett? Vajon miben rejlik tanainak lényege, amikor az enciklopédisták is befogadták, nemkülönben a szabadkőművesek? Valóban eretnek tanokat terjesztett? Miért fogadta be II. Frigyes és tagadta ki a francia trónörökös? Valóban Helvétius hirdette először a kultúra jelentőségét a nemzetállamok kapcsán? Mióta ismeri a magyar olvasó Helvétius gondolatait? Megannyi kérdés, amire választ kap az olvasó e rövid és precíz tematikus kiskátéban.