Najnovšie - Historické romány strana 88 z 93

Mikor először lépett be a kocsmába és nyugodt lélekkel a söntéspulthoz ment, hogy néhány deci rumot fogyasszon, a törzsvendégek azonnal komoly vizsgálat alá vetették… Ragyás, a kétméteres gengszter vette először észre a mélyen kivágott lakkcipőket és azonnal elhatározta, hogy beleköt a feltűnően öltözködő fiatalemberbe… … Később, mikor Ragyást már elvitték a mentők, a „Kutyapecér" törzsvendégei megegyeztek abban, hogy az előkelő idegen elég rendes ember, ahhoz képest, hogy úgy öltözködik, mint egy nagyherceg. Kenguru Joe, aki a Ragyással való nézeteltérés alatt higgadtan számolt a háttérben, esküvel bizonyította később, hogy Ragyás mintegy tíz másodperc alatt pontosan huszonhárom őrületes pofont kapott. Mindenesetre gyönyörű teljesítmény egy nagyhercegi külsejű és lakk báli cipőben járó férfiútól.

Lebilincselő lovagregény Oroszlánszívű Richárd királyról és a kereszteslovagokról.Az izgalmas történet fő színtere a Szentföld, ahol a hős lovagok a muzulmánokkal csatáznak a hitért, a becsületért és a Szentföld birtoklásáért.Mindkét oldalon nemes hősök, híres vitézek sorakoznak fel, s izgalmasabbnál izgalmsabb kalandoknak lehetünk tanúi.Walter Scott világhírű nagyregénye a történelem egyik legromantikusabb, legérdekesebb korszakába vezeti el az olvasót.Talán a legjobb ebben a műfajban!

A ?széles ívű cselekmény a háború előttől napjainkig vezeti el az olvasót, akit bizonyára nem ér meglepetésként, hogy az író élesen veti föl, és körültekintően igyekszik megválaszolni a hősei sorsában rejlő történelmi és egyben hétköznapi – mindnyájunk mindennapjaihoz tartozó – kérdéseket. Családi-rokoni és munkatársi kapcsolatok, barátság és szerelem fűzi egymáshoz a regény hőseit és hősnőit, akiknek viszonyait mégsem a véletlen alakította csupán, hanem társadalmunk fejlődésének törvényszerűségei is. Maguk a hősök is fejlődnek, változnak: ezért is volna nehéz kiragadni valamely problémát az ábrázoltak közül, s rámondani, hogy „az író ezúttal ezt állította műve középpontjába”… Önfeláldozás és családi zsarnokoskodás, barátság és árulás, szerelem és hűtlenség? Mindez együtt: a hazafiság és a szocializmus, a nemzedékek ellentéte, az érvényesülés módjai és lehetőségei – mindezeket a problémákat hordozzák Berkesi regényalakjai. A cselekmény izgalmas, kalandos, de az író azt szeretné, hogy az olvasó ne csupán izguljon hőseiért, hanem töprengjen, gondolkodjék is sorsuk alakulásán…

„Sokan ?úgy vélik, azért nevezte el a nép Alkonydombnak, mert ezen a vidéken, bárhonnan nézi is az ember a nap járását, mindig a domb mögött tűnik el. De van olyan legenda is, hogy a Rákóczi-felkelés idején azon a vidéken zsellérlázadás volt. Ezek a lázadók csatlakoztak Vak Bottyán dunántúli hadseregéhez. Később a császáriak elfogták a lázadó zsellérek vezérét, és azon a dombon kínozták halálra. Vallatás közben a lázadó, hogy kínjait feledje, valami népdalt gajdolt… Egyik sora, ha jól emlékszem úgy szólt valahogyan: "Bealkonyult már énnekem, édes hazám, érted éltem.” Azóta hagyomány a megyében, hogy a lázadókat az Alkonydombon végzik ki, és ott is kaparják el őket a domb aljában." Berkesi Andrásnak a felszabadulás 25. évfordulójára kiadott új regénye a Zala megyei Alkonydomb körüli legendákat a közelmúlt évtizedei emlékeivel, az emlékekben élő emberek legendás múltjának idézésével egészíti ki. Itt, az Alkonydomb aljában végeztek ki 1919-ben harminc vöröskatonát, abban a reményben, hogy kivégzésük a proletárdiktatúra alkonyát is jelenti. Csakhogy megfeledkeztek arról: sokan, rengetegen lesznek, akik megérik az alkonydombi virradatot is, és ott fognak állni azok mellett, akik mint utódok 1945-ben folytatták apáik, elődeik küzdelmét a szabadságért. Berecz Sándor, a regény egyik központi alakja is itt, az alkonyomb alján találja meg soha nem ismert édesapját, igaz emberré magasult emlékét, de el kell veszítenie ennek ellenében édesanyját, aki iszonyatos bűnének terhével a tisztább, emberségesebb életet ígérő felszabadulás után már amúgy sem tudott volna élni… A végig izgalmas, feszült légkörű regényben Berkesi András egy rendkívül jelentős történelmi korszakot mutat be. A gyorsan pergő cselekménysorral bizonyítja: 1945 szinte törtvényszerű következménye volt mindannak, ami 1919-ben kezdődött. Egyúttal olyan belső, lelki folyamatokat is érzékeltet, különösen az anya súlyos tragédiába torkolló életútjának végigkísérésével, amelyek nagyon sok ember sorsának lettek meghatározói.

A már-már elfeledett Gulácsy Irén történelmi regényeivel és sajátosan erdélyi elbeszéléseivel és nem utolsósorban Erdély jogán címmel összegyűjtött írásaival egykor országos népszerűségre tett szert, amellett a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom intézményrendszereinek létrehozásában és működtetésében jeleskedett. A Förgeteg az erdélyi földreform idején játszódó megkapóan idilli történet, ami a marosvásárhelyi Zord Idő pályázatára készült.

A szerző ezt írja műve utószavában, magának regénye hősének, s több mint kétszáz éve jobblétre szenderült Mikes Kelemennek: „A mi szerencsénk, utókoraiké, mind férfiaké, asszonyoké, leányoké és más serdülő emberpalántáké, minden magyar szót olvasni szeretőke, hogy élt, él kijed, elménkben él, amellyel elgondolhatjuk, elképzelhetjük, képet formáhatunk magunknak Kelemenről. Bennem leginkább az a Kelemen képzett meg, s az él, aki az édesanyja hazatérésre ösztökélő levelét megőrzi, és mint utolsó kincséről egy kis rokoni szeretetért még arról is lemond, másnak adja. Kétszeresen özvegy édesanyját, árva Torma Évát annyira, annyiszor elképzeltem, hogy alakját, formáját látni vélem s hangját hallani. Próbáltam én őt ezeken a lapokon másokkal is láttatni és megbecsültetni.”

Kosztolányi Dezso történelmi regényének középpontjában Nero, a dilettáns költo-császár áll, aki jó szándékú ifjúként kerül a trónra, hogy sokak reménye szerint a római birodalom kiegyensúlyozott, nyugalmat hozó uralkodója legyen. A szelíd és fiatal Nerót azonban az a vágya, hogy muvészetéért ismerjék, szeressék, eltéríti eredeti célkituzéseitol. Mindenkit irigyel, aki tehetséges, ezért a hatalom erejével kísérli kicsikarni a muvészi sikert. Meggyilkolja féltestvérét, Britannicust, szembeszegül nevelojével, Senecával, s mert bölcsebbnek érzi önmagánál ? üldözi. Környezete retteg tole, mert egyetlen nem tetszo mozdulat vagy szó miatt halál vár mindazokra, akik a szörnyeteggé, zsarnokká vált császárnak tapssal, dicsérettel nem hódolnak. A mu, bár varázslatos könnyedségével idézi fel az antik világváros életét s a kor történelmi szereploit, mégsem pusztán történelmi regény. Az író Nero korának történéseiben és díszleteiben a saját korát festette le, a császár alakjában s a ?véresen-fájó dilettantizmus? drámájában a hatalom és muvészet viszonyának kérdéseit szólaltatja meg mély pszichológiai megértéssel és kaján iróniával.A mu elso megjelenésekor azt suttogták, hogy Nero alakját Szabó Dezsorol, a korszak legnagyobb hatalmú író-politikusáról mintázta, s az is aligha lehet kétséges, hogy a Római Citerások Egylete nem a Via Appián, hanem egy budapesti kávéházban ülésezett.

A világhírű film miatt ismertté vált kalandos történet a római korban játszódik.Ben Hur a gazdag főúr és a bosszúvágyó Messzala a római vezér hiteles története most jelenik meg teljes szövegével először magyarul.Ben Hur és Messzala gyermekkoruk óta barátok, ám az irigység hatására Messzala gályarabságba kényszeríti Ben Hurt. Sok évnyi szenvedés után Ben Hur kiszabadul, mert megmenti egy római tiszt életét. Azonban ez idő alatt Rómát megtámadja a legpusztítób ellenség, a „fekete lepra”. Nem kímél senkit, Ben Hur családját sem, ám a szenvedéseknek ezzel még nincs vége. Messzala kocsiversenyre hívja ki Ben Hurt…

Conrad Ferdinand Meyer (1825-1898), svájci német költő, író. A Jürg Jenatsch a német parasztháborúk korának, háttérben a német reneszánsznak a remekmívű körképe.A mű egy népvezér útját és felemelkedését mutatja be mindaddig, amíg hatalomra jutva önkényúr lesz belőle, ami viszont bukását, pusztulását hozza magával. Általában ezt tartják a német realista történelmi regény nagy hatású kezdetének.

Géza fejedelem még él, de már csak napjai vannak hátra.Koppány a hatalomátvételre készül – az ősi jusson.Asztrik tanítana, de István herceg Méhecske (felettébb szemrevaló böszörmény leányzó) után koslat.Pázmán lovag parancsot kap, hogy a föld alól is, de Esztergomba vigye Istvánt.Sarolta aggódik a fiáért, de özvegyasszonynak még túl fiatal lenne, s Koppány húsz évvel előtte már kérte a kezét.A bajor Gizella elindul a kolostorból, hogy egy leendő király menyasszonya legyen.A régi és az új rend hívei gyülekezőben: elkerülhetetlen az összecsapás. Mi már tudjuk a végeredményt, de Hegedüs Géza tollából olvasva az események és a jellemek újjászületnek.

A regény cselekménye Mátyás királlyá választását követően és a nápolyi királyi családból származó Aragóniai Beatrixszal kötött házasságáig tartott. Történelmünk lapjairól megelevenednek a cseh hadjárat eseményei, a humanista főpap Vitéz János körüli összeesküvés bonyodalmai, a török ellen vívott harcok diadala. Az eseményeket átszövi Mátyás és a titokzatos boroszlói polgárlány, Borbála romantikus szerelme. Jankovich Ferenc színes képekben vetíti elénk a bonyolult, ellentmondásokkal teli kort, a hétköznapi ember – polgárok, jobbágyok és a királyt körülvevő udvarnokok, a pompás királyi palota lakóinak életét, a XV. század magyar valóságát.

Torquato Tasso A megszabadított Jeruzsáleme a világirodalom klasszikus alkotásai közé tartozik, az európai eposzköltészet egyik remekműve, az olasz késő reneszánsz - prebarokk irodalom legmagasabb csúcsa. E hőseposz - noha témáját a történelmi múltból veszi, az első keresztes háború történetét beszéli el - hőseinek magánya, ellentmondásos lelkivilága, vívódása már a modern kor felé mutat, költészete pedig örök fényben ragyog, mint minden klasszikus művészet.Nagy hatással volt a világirodalomra és a magyar irodalomra is: Zrínyi Miklós Szigeti veszedelmének költői modellje volt, Arany János pedig Zrínyi és Tasso címmel írta meg akadémiai székfoglalóját, a magyar összehasonlító irodalomtudomány alapművét, és A megszabadított Jeruzsálem fordításába is belekezdett.

A regény története Néró félelmetes uralkodása idején játszódik, bemutatja a császár hatalmának utolsó éveit. Cselekménye több szálon fut. Vinicius, a gazdag patrícius beleszeret a gyönyöru szép Lygiába, a Rómában rabnoként élo királylányba. A lány Plautuis házában él, kinek felesége Pomponia, már keresztény, s keresztény Lygia is. Néró udvarába hívatja a lányt, s Viniciusnak ajándékozza. Boldog lehet-e egymással ez a két, olyannyira különbözo ember a keresztényüldözés korában? Az o személyükben megtestesülo kettosség jellemzi azt a világot, azt a kort, melyben élnek. Poppea, Néró felesége féltékeny a királylányra, s ezért bosszút forral a fiatal pár ellen. A regény többi része a császár környezetébe viszi el az olvasót. Megelevenednek a vad dorbézolások és a népszeruséget hajhászó, muvészkedo Néró pojácaságai. A mágikus császár felgyújtja Rómát, hogy a tuzvész lángjainál játszhassa el öntetszelgo színészi szerepét. Tanácsadói sugallatára az új vallás követoit teszi felelossé. Sokan áldozatul esnek a császár gyilkos tébolyának. A kivégzettek helyébe mindegyre újak lépnek, mert megérett az ido a változásra, s a történelem parancsát nem semmisíthetik meg az égo Róma lángjai sem.

Berkesi András hosei nem akármilyen emberek. Gyermekkori barátságuk kiállta az ellenállási mozgalom, a börtön, a felszabadulás utáni nehéz feladatok, a rendcsinálás, a kitelepítések, az újjáépítés próbáját. Mégis szembekerülnek, sot egyikükre ? úgy tunik ? börtön vár, nemi eroszak, összeférhetetlenség és rágalmazás súlyos vádjai alapján. Vagy talán mégsem a két ember került az évek múlásával egymással szembe? Talán a helytelenül felfogott alternatíva, a ?megyei vagy országos? érdek állította szembe oket? Errol szól a regény négy évtizedet átfogó izgalmas, fordulatos, oszinte története.

Jármai átvette a levelet és olvasni kezdte."Miniszter úr!Mint olyan magyar, aki kényszerű okokból távol él a szülőhazájától, írom Önnek ezt a levelet, s csupán azért, mert szívem magyarul dobog. Nem nézhetem tétlenül, hogy egyes hazai és külföldi kalandorok miképpen lopják el és csempészik külföldre a pótolhatatlan magyar műkincseket és milliókat érő irodalmi emlékeinket. Tudomásomra jutott, hogy a magyar származású francia kalandor, Otto Dürfilger megbízásából egy Varga Zsolt nevű, többszörösen büntetett előéletű, volt amerikai katona meg akarja szerezni a híres Endrődy-kódexeket.Kérem a Miniszter urat, védje meg ezeket a pótolhatatlan értékeket a kalandoroktól.Bécs, 1962. márciusTisztelettel Egy magyar hazafi"

„E jelben győzni fogsz” – hirdette a legenda századokon át, hogy egy állítólagos égi fénykereszt-látomással hitelesítse Constantinus császár (306-337) győzelmét, amely évszázadokra eldöntötte a római birodalom és ezzel a világ sorsát. Bár Constantinus nem volt keresztény, még kevésbé szent életű, hanem élete végéig az államvallás pontifex maximusa és a Héliosz-kultusz híve, az Euszébiosz költötte legendaszövevényt kora és az utókor kritika nélkül elfogadta: Constantinust látomásos, csodatévő embernek, az istenség küldöttjének tartotta, sőt már a középkor elején szentként tisztelte.Révay József regénye az Égi jel Constantinus korát és társadalmát hitelesen, reálisan ábrázolja, részben költött, színes, gyakran véres, nemegyszer kalandos, s mindig izgalmas események és epizódok sorozatában, úgy azonban, hogy a regény vasváza maga a történelmi valóság, költött eseményei pedig kiteljesítik a rideg és legtöbbször félelmetesen tragikus adatokat és tényeket.

Nagyméretu vállalkozás Berkesi András regénytrilógiája, a Siratófal, a Huség és a Különös osz. A korábbi, nagy sikeru Siratófal-ból megismert hosök a két utóbbi regényben az ötvenes évek közepének jelentos emberi, társadalmi sorsfordulóján új, nehezebb, mélyebb konfliktusokkal kerülnek szembe.Különösen igaz ez a regény kommunista hoseinek sorsára: hiszen az igazsághoz hunek maradni a rendszer börtönében, a legnehezebb megpróbáltatások ellenére is különbséget tenni az eszme és az eszmét a gyakorlatban megtagadók között: hihetetlenül kemény próbatétel.Ezt a nehéz próbát kétszeresen is kiállják a regény hosei: a koncepciós perek üldözötteiként, a börtönökben, majd az ellenforradalom elszabadult indulatainak poklában? Ez az a kettos próbatétel, amely szorosabb egységbe fuzi a trilógia jelen két részét.A szerzo hu önmagához. Méltán népszeru fordulatos, izgalmas cselekményszövése, egymással élethalálharcot vívó hoseinek összecsapásai lebilincselik olvasóját. A hiteles történelmi eseményekre épülo cselekmény során oszinte rokonszenvvel kísérhetjük hozzánk is közel kerülo hoseit, Terézt, Iványi Pétert, Keserut, Miticset és a többieket azon a nehéz úton, amely a számvetéstol a belso tisztázáson keresztül a huség újravállalásáig vezet?

Hegedüs Géza regénye 1685-ben és 1686-ban játszódik, meghatározó történelmi eseménye: Budavár visszavétele. Fohose, Dávidházy Máté, átéli azokat a kétségeket, választási lehetoségeket és választási kényszeruségeket, melyek annak idején magyar emberek javarészét, de leginkább a tanultabb-gondolkodóbb részét meggyötörték. Dávidházy Máté, a kurucok ezeres kapitánya, ebben az európai jelentoségu küzdelemben nem találhatja meg igazán a helyét: sem a törökök, sem Bécs érdekei nem esnek egybe a magyarság reményeivel. De ezredével mégis csatlakozik az Egyesült Keresztény Hadakhoz, részt akar venni a fováros felszabadításában. O vezeti az elso rohamot a még török kézen levo Budavár ellen. De ha legyozi is az önvád belülrol támadó démonait, ha tisztázza is magában, hogy a harcban való részvétellel nem pártolt át a veszedelmesen hatalmasodó ellenséghez, ha sikeresen harcol is Buda visszavételéért, a sorsa tragikussá válik. A ravaszul fölállított kelepcéket nem tudja kikerülni: elpusztítják. A váradi basa és a bécsi körök egymástól függetlenül, de egyidejuleg parancsot adnak megsemmisítésére. Váradról az egyik szeretoje, Kassáról a másik szeretoje indul Budára, hogy megmérgezze. A regény hitelesen idézi a tizenhetedik századot, amikor német és török, kuruc és labanc, pápista és kálomista, udvari és nemzeti, úri és népi szempontok és érdekek között minden döntés életveszélyesen kockázatos volt.

Aki elolvasta a D'Artagnan fia című regényt, az nyilván kiváncsi a történet folytatására.Sikerül-e egymásra találniuk a szerelmeseknek? Megbűnhődik-e a cselszövő báró, vagy sikerül megszöknie az igazságszolgáltatás és az ifjú D'Artagnan kardja elől? Vagy talán a korosodó Athos kényszerül feladni megérdemelt nyugalmát, hogy igazság szolgáltassék? Sikerül-e leleplezni a király, XIV. Lajos elleni összeesküvést?Az ármány, cselszövés vagy a tisztesség győzedelmeskedik? Mindezekre a kérdésekre megtalálható a válasz az Athos öregkora című könyvben.