Najnovšie - Svetová beletria strana 123 z 453

Iszaak Babel szülővárosának jellegzetes figuráit idézi fel az Odesszai történetekben. A zsidó alvilág hősei, a Kozák Ljubka, Froim Gracs vagy épp a királynak nevezett, igazságosztó Benya Krik, afféle Robin Hoodként működtek a városban, és emlékezetük sokáig megőrződött. A kötetben található többi elbeszélés Babel gyerekkorát, a forradalmat, az első pogromokat írja le megrázó erővel. 

Csabai László új novelláskötete szubjektív történelemkönyv, amelyben nyárligeti hőseit követve jutunk el az első világháborútól napjainkig: megelevenednek a két világháború és a forradalmak hétköznapjai, aztán az újrakezdés, a lakosságcsere, a Rákosi-korszak, majd a hatvanas-nyolcvanas évek konszolidált-fásult szocializmusa, s végül a rendszerváltás körüli, utáni időszak. A Rákosival az ágyban mikrotörténelem a javából: a szerző a tőle megszokott aprólékossággal festi meg a környezetet, egy-egy történet politikai és tárgyi hátterét. Helyi munkások, parasztok, tirpákok, magyarok, oroszok, régi és új potentátok szerepelnek novelláiban, mindig valamilyen kiélezett történelmi szituációban.Csabai nagy szeretettel és finom humorral mutatja be, ahogy a nagypolitika egy kisváros és környezete életében helyi szintre "fordítódik".

Mi van a nyelv előtt? Mi lehet a beszéd alatt? Szóra lehet-e bírni a csendet? A Torkolatcsönd lapjain Fehér Renátó arra a kérdésre keresi a választ, hogy mire és hogyan használja a nyelvet a társadalom. Egyáltalán kié a nyelv? És mi van azokkal, akiktől elvették a megszólalás lehetőségét Waldseetől Tatárszentgyörgyig? Fehér Renátó nem helyettük beszél, a rá jellemző szelíd radikalizmussal veti el a tolmácsolás, a más helyetti képviselet zavarbaejtő gyarmati hagyományát. A nemzedéki megszólalás lehetőségeit számbavevő első kötet (Garázsmenet) és a határsávokat, nem-helyeket konok kíváncsisággal meglátogató Holtidény után a Torkolatcsönd az afázia és az amnézia vidékein jár. A költő ezekre a terepekre kalauzol minket - adná magát a fülszöveges formula, csak éppen szembemenne a kötet tétjeivel, mert itt nincs iránytű és nincs kalauz (se bolgár, se magyar), és nincsenek bevett fordulatok sem; kivetett honfitársak, elfelejtett kortársak, kísérletek és kísértetek vannak, megtörtént esetek, elképzelt helyzetek és fordított mítoszok. Rutin helyett reflexek, nyelvjáték helyett ellenbeszéd. A Torkolatcsönd a megszólalás előtti nyelv lehetőségeit keresi egy olyan társadalmi közegben, amikor a szavakat már sokan sokféle módon használták fel és ki. Ekképpen lehet maga a nyelv híd, kapaszkodó, korlát és rács. Lehet beszédes a hallgatás, és hallgatólagos a beszéd. Az örvénylő versek olvasása után mást jelent hallgatni, és talán másmilyen lesz megszólalni is. Szegő János 

A tizenhat éves Sam a vele egykorú srácok megszokott életét éli, napjait a sulin kívül a gördeszkázás, a haverok és a csajok töltik ki. Tony Hawk, a profi „deszkás” versenyző a példaképe, az ő könyvéből próbál megoldást találni minden felmerülő problémára. A kamasz fiú feltett szándéka, hogy elkerülje az idősebb családtagjai által tizenéves korukban elkövetett, egész életükre kiható hibákat. Kérdés, hogy sikerülhet-e ez neki, hiszen egy szerelemnek induló, de egy tinédzsertől túl nagy áldozatokat követelő kapcsolat keresztülhúzni látszik terveit. Nick Hornby a tőle megszokott érzékenységgel és humorral írta meg egy gördeszkán suhanó, ám az életben csetlő-botló, s éppen ettől nagyon szerethető fiú keserveit és örömeit: gördeszka, csajok, satöbbi… A filmesek számára is ellenállhatatlanok Hornby könyvei: a legtöbb regényből készült filmadaptáció, a Betoncsókból az olasz Andrea Molaioli rendezésében, s ezt a Netflix is vetítette.

Az Amerikai Egyesült Államok legutolsó elnöke immár csupán Manhattan királya. Országát elpusztította a rakoncátlankodó nehézkedés, a lakosságot pedig megtizedelte, hogy túl sok kínait lélegeztek be. A hajmeresztően tiszteletlen, minden tabut végképp ledöntő Vonnegut apokaliptikus világában azonban nincs többé magány. A polgárok nagycsaládokba szerveződve, minden korábbinál emberibb társadalomban élnek, és boldogabbak, mint valaha.A Börleszk című börleszkben mintha nem is Vonnegut, de maga a Teremtő tréfálkozna a Föld nevezetű bolygó lakóival.Az 1976-ban megjelent regény elején Vonnegut azt írja: „Akármit írok még életemben, önéletrajzhoz ez hasonlít a leginkább.” Különös önéletrajz, mint minden, amit Vonnegut írt. KURT VONNEGUT (1922–2007) amerikai regényíró és esszéista, a 20. század egyik legnagyobb hatású alkotója, az amerikai irodalom kultikus figurája. Műveivel az ötvenes években mutatkozott be, de az igazi áttörést Az ötös számú vágóhíd (1969) hozta meg számára, sikere azóta is töretlen. Kimeríthetetlen fantáziáján, őrült ötletein, társadalomkritikáján, kíméletlen őszinteségén és szarkasztikus – vagy fekete – humorán generációk nőttek fel.

Végre magyarul is olvasható a kortárs amerikai irodalom egyik legizgalmasabb, legprovokatívabb fiatal hangjának első regénye. Az Erről nem beszélünk főszereplője egy író, aki egy csapásra a közösségi média sztárjává válik, amikor felteszi a milliódolláros kérdést "a portálon": Lehet-e a kutyáknak ikertestvérük? A tizenöt perc hírnév azonban egy pillanat alatt a háttérbe szorul, amikor kiderül, hogy születendő unokahúgánál súlyos rendellenességet állapítottak meg. Az író Ohióba utazik, hogy támogassa a nővérét, és felajánlja neki, hogy elviszi egy olyan államba, ahol legális az abortusz. Testvére végül megszüli a kislányt, aki néhány hónappal később meghal, majd megérkezik a hatalmas kórházi számla. Lockwood életrajzi elemeket is tartalmazó regénye a valódi emberi kapcsolatokat és az élet kiszámíthatatlanságát állítja szembe az internet gondosan megkonstruált alternatív valóságával. Az Erről nem beszélünk megrázó, éles hangú, briliáns humorú társadalmi és politikai szatíra, szerelmes levél az átnetezett éjszakákhoz.

1949-ben, a palesztinok nemzeti gyásznapja, a Nakba után egy évvel izraeli katonák lemészárolják egy beduin tábor lakóit, és foglyul ejtenek egy fiatal palesztin lányt. Rövid raboskodás után megerőszakolják és megölik, majd a Negev-sivatag homokjába temetik. Évtizedekkel később egy fiatal palesztin nő olvas egy újsághírt az esetről, és megakad a szeme egy apró részleten: a gyilkosságot éppen huszonöt évvel a születése előtt követték el. A nő kutatni kezd az áldozat után, és megszállottsága egyre veszélyesebb helyekre sodorja. Adania Shibli regénye a háború, a generációkon átívelő történelmi traumák és a palesztin nők hétköznapjainak érzékeny és felkavaró krónikája. Megmutatja, hogy néha egyetlen apróság is elég ahhoz, hogy megváltoztassa az egész életünket.

A Nyárral zárul Karl Ove Knausgard személyes enciklopédiája, amelyet lányának, Annénak írt, és amelyben nemcsak a világot mutatja meg neki, hanem saját magát. Mi jut eszébe egy nyári délutánról? Milyen emlékeket idéznek fel benne a földigiliszták? Mit gondol a cinizmusról? A Nyár minden korábbi Évszakok-könyvnél dokumentaristább, Knausgard újabb fejezeteket tár fel az édesapjához fűződő viszonyáról, és bebizonyítja, hogy még a leghétköznapibb tárgyakat is érdemes néha közelebbről megvizsgálni, mert tele vannak történettel és csodával. A kötet Anselm Kiefer illusztrációival jelenik meg.

Kordokumentumok. Üzenetek abból a múltból, amelyből az a jelen sarjadt, ami a holnapi múlt lesz. Itt-ott megrázó, ám valamelyest röhejes. Hátha sokan vannak, akiket érdekel, hogyan is éltünk mi akkoriban, a nyolcvanas években. Akik velem együtt vészelték át azt az időt, némi nosztalgiával olvashatják. Ám sokkal többen vannak a gyerekeink és unokáink kortársai, számukra történelmi palackposta ez. Ki nem küldött tudósítónk jelenti címmel írtam őket, mert nem mehettem ki. Ezekből válogattam annyit, amennyi egy karcsú könyvbe befért. A fiatalabb olvasók kedvéért életemben először lábjegyzetekben igyekeztem magyarázatokat fűzni mindahhoz, ami számukra talán nem világos, vagy nem olyan magától értetődő, mint nekünk. Az író kiadónknál megjelent kötetei: A csillagok világa (2022), Igen (2021), Apák könyve (2021), Dunapest (2020), Hetvenkedő (2020), Jánoska és a Farkas (2019), Az isten szerelmére (2019), Legközelebb majd sikerül (2018), töredelmes vallomás (2018).

Boldog és boldogtalan szerelmek, nosztalgiák, vágy az emberhez méltó életre - vajon miről beszél Csehov a mai olvasónak? A világ megváltozott, de vajon változtak-e a szerelmek, a vágyak és a nosztalgiák az elmúlt több mint száz év óta, amikor ezek a történetek először megjelentek? A játékba hozott szereplők ismerősek: orvosok és pácienseik, egy komplett gimnáziumi tanári kar, uraságok és parasztok, cselédlányok és emancipált nők, úri kisasszonyok és úri szüleik... Az emberi kapcsolatok a maguk végtelen gazdagságában tárulnak itt elénk, a csehovi empátia humorból és lírából összeszőtt hangja pedig valamennyi történetet áthatja, így a bánat sohasem egészen keserű, s a nosztalgia sohasem teljesen reménytelen. A kötet tizenhét novelláját a fordító, Morcsányi Géza válogatta. 

Sose maradtam nyugton, mindig mozogtam, mindössze ennyit csináltam. Mindig vagy arra vártam, hogy eljussak valahová, vagy arra, hogy visszatérjek. Vagy hogy megszökjem. Folyton be- és kipakolom a lábamnál lévő bőröndöt. Táskámat az ölemben tartom, van benne egy kis pénz meg olvasnivaló. Létezik olyan hely, amelyen nem csak áthaladunk? Eltévedve, elveszetten, tanácstalanul, üresjáratban, tévúton, sodródva, összezavarodva, összekuszálva, elszakadva, körbeforogva. Kötődöm ezekhez a kifejezésekhez. Ezek a szavak jelentik a lakhelyemet, ahol megvethetem a lábam.A Mélyföld és A bajtolmács szerzőjének új könyve egy meg nem nevezett negyvenes nő portréja, aki megkérdőjelezi helyét a világban, ingadozik mozdulatlanság és mozgás, kötődés és a hosszú távú kapcsolatok elutasítása között. Magányosan jár-kel egy gyönyörű, meg nem nevezett olasz városban, és életútja felén ráébred, hogy eltévedt.Városának járdáin sétál, áthalad hídjain, megfordul üzleteiben, uszodáiban és kávézóiban. Lassít léptein, hogy egy veszekedő párt figyeljen, hogy megszemléljen egy öregasszonyt egy orvosi váróban, megáll, hogy megigya kávéját egy árnyas téren. Néha meglátogatja gyászoló anyját, aki saját magányába zárkózik, néha a vasútállomáson a vonatok rövid időre jókedvre derítik.De egy év leforgása alatt, ahogy az évszakok váltják egymást, minden átalakul. Egy nap a tengerparton, egyszerre lehengerelve és új erőre kapva az életteli látványtól, nézőpontja örökre megváltozik.Az Amerre járok tömör, átgondolt próza. Intelligenciája és érzékenysége, a határok áttörésének peremén való egyensúlyozás, valamint a kívülhelyezkedés költészete Rachel Cusk és Sigrid Nunez műveivel rokonítja.Jhumpa Lahiri (1967) Pulitzer-díjas és Booker-rövidlistás szerző. Jelenleg Olaszországban él. Ő Domenico Starnone Hurok című regényének angol fordítója. Az Amerre járok kivételes módon olasz nyelven született, majd maga a szerző fordította angolra. Magyarul ez a negyedik könyve.

Csongor öt felvonáson át keresi, kutatja Tündét, a földre leszállt, majd Mirigy, a boszorkány miatt innen elmenekülni kényszerült tündérlányt, akibe szerelmes és aki – valamikor – az övé lett. A boldogság keresése, kutatása adja a darab alaptörténetét, de miközben Csongor – szinte metafizikai vágyaktól űzve bolyong a földi tereken, találkozik az emberiség jelképi nagy figuráival, a királlyal, kalmárral és a tudóssal is, akiknek sorsában az élet értelmét meghatározó erőkkel is szembesül. A mű egyik középponti motívuma az Éj hatalmas monológja, amely kozmikus távlatba helyezve értelmezi a földi, az emberi valóságot. A filozófiai tartalom azonban rafinált ügyességgel keveredik nagyon is durva, hétköznapi, szinte groteszk tényekkel, eseményekkel, figurákkal (Csongor és Tünde kísérői, Balga és Ilma, a három ördögfi, Dimitri a boltos rác, és a buja csábítás képviselője, Ledér, első helyen azonban az ősgonosz, Mirigy.)

Kisfaludi Kisfaludy Sándor Ignác Mihály (Sümeg, 1772. szeptember 27. – Sümeg, 1844. október 28.) magyar költő, császári katonatiszt. A Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, Kisfaludy Károly bátyja.

Kölcsey Ferenc (Sződemeter, 1790. augusztus 8. – Szatmárcseke, 1838. augusztus 24.)[1] magyar költő, politikus és nyelvújító, a Magyar Tudós Társaság, majd Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja, a nemzeti himnusz költője.

Kazinci és alsóregmeci Kazinczy Ferenc (Érsemjén, 1759. október 27. – Széphalom, 1831. augusztus 23.)[1] magyar író, költő, a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Kazinczy László ezredes testvérbátyja. Nyelvújító és irodalomszervezői tevékenységével a reformkor előtti évtizedekben a nemzeti felemelkedés és önállósulás ügyét szolgálta. Kazinczy Lajos szabadságharcos vértanú apja.

Megirom már most a végrendeletemet, fiam. Ne félj, még nem akarok meghalni. Szeretnék élni bár még annyi esztendőt, a mennyit eddig éltem. Szeretném megérni bár azt a pillanatot, melyben szárnyadra eresztlek. Ha kisebb testvéreid szárnyrakelését is megérhetném, Istennek különös kegyelmét látnám e nagy jótéteményben.

A Magyar Mese- és Mondavilág kötetei sok ezer példányban forognak a magyar ifjúság és a nagyközönség kezén, s így az a vágyam, hogy a magyar nép meseköltése közkinccsé váljék, máris teljesült. Nagy lelki örömmel hallom, hogy könyvem a családos házak kedves barátja s az iskolai oktatásnak segítőtársa lett: hogy nagyok és kicsinyek gyönyörűséggel és haszonnal olvassák. A magyar népé ezért az érdem elsősorban. Az ő lelkének kincsei e mesék. Én csupán a nép mesemondó fia vagyok. Köszönöm, hogy hallgatjátok mesemondásomat. Benedek Elek

Somogyváry Gyula regénye szinte teljesen történelmi tényeken alapul. Egy testvérpár romantikus szerelmi történetében hazánk egyik legtragikusabb – és egyben legfelemelőbb – korszakát idézi fel, az 1920-21-es éveket. Trianon döntéshozó urai Nyugat-Magyarországot is el akarták csatolni – a háborúban ugyancsak vesztes – Ausztriához. De akadt egy maroknyi népesség, amely fellázadt az igazságtalan döntés ellen. Egyetemisták, gazdalegények veterán frontkatonák, volt különítményesek, magyarok, németek, horvátok harcoltak az országrész megmaradásáért. Hősies küzdelmük a híres, kikényszerített népszavazásig vezetett, ahol Sopron a leghűségesebb magyar városnak bizonyult. Az És mégis élünk lélekemelő története az igaz hazafiság regénye.

A szerző egykor oly ismert és kedvelt regénye a XVII. század második felébe viszi el az olvasót, a török elleni keresztes hadjárat Magyarországába. A főhős Gottfried Albert Joachim, a rajnai vértes, aki nem csak egy „felszabadítandó” s egybe kifosztandó területet lát az idegen földben. Buda ostromát, a hősies és izgalmas harcokat is az ő szemén keresztül mutatja be az író. A vértes a végső diadal perceiben sem tud igazán örülni: igazságérzete lázad az ellen, hogy az oly sok áldozatot hozó magyar katonákat fölényesen kisemmizik a dicsőségből az idegenek. Ez és egy romantikus szerelem az oka annak, hogy az eredeti szülőföld képe, a Rajna fokozatosan ködbe vész, hogy egy újfajta, egész életre szóló érzés töltse be a vértes szívét. S ez az érzés döntő és titokzatos elhatározásra készteti…