Najnovšie - Svetová beletria strana 294 z 453

Nem fognak sajnálni, és nem fognak jók és kegyesek lenni hozzád; de neked meg kell mutatnod, és leginkább magadnak: te vagy a tajtékzó tenger ura, egy igazi kapitány! Barátaim, kedveseim, rövid leszek. Magamról ennyit: a nevem Kis András-Attila (Andriskó). 1984. május 14-én születtem Erdélyben, Sepsiszentgyörgy városában. A véleményem az emberiségről az, hogy nagyon, de nagyon tévutakon jár minden szempontból: akár az életstílust, akár a gondolkodást, és végül, de nem utolsósorban, ami akár a szexualitást is illeti. Műveimben ezeket a témákat ragadom meg, nagy hangsúlyt fektetve a szeretetre, szerelemre, hisz ez az élet igazi értelme.

Gorcsev Iván milliomosként – mert ennyit nyert a ruletten – magántitkárává fogadja Vanek urat. A furcsa öltözetű s kimért modorú gentleman egyik munkaköri kötelessége az, hogy helyettesítse Gorcsevet az idegenlégióban. Vanek úr itteni működése többször az agyvérzés közelébe juttatja elöljáróit, akiket kalap-, pontosabban kepiemeléssel köszönt, egyik bajtársának pedig elárulja, hogy ő szimbólista, s tudni illik, hogy a szimbóla egy igen finom hangszer, amit három részből kell összecsavarni… Ezenközben az igazi Gorcsev elnyeri szerelme kezét, s mellékesen visszaszerzi jövendőbeli apósa aranyból készült autóját. „Hallották hírét a Láthatatlan Légiónak? Nem? Akkor bizonyára sohasem jártak még olyan afrikai városban, amelyben helyőrség fekszik. Vagy ha jártak is, elkerülték azokat a kedélyes helyeket, ahová szórakozni és verekedni vágyó szerény málhahordók, munka nélküli erőművészek és kedélyes közlegények járnak, hogy üres óráikat agyonverjék. Csak egyszerű és faragatlan vendégek találhatók az ilyen helyiségekben, de ha kíváncsiak vagyunk a Láthatatlan Légió legendájára, itt megtudhatunk egyet s mást…”

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz. A Csontbrigádot Rejtő nem más műveiből ismert fortélyos stílusában írta: egyszerű bűnügyi regény ez. Az alaphelyzet egy megsértett gentleman-agreement játékára épül. Az idegenlégió viszontagságaiban megfáradt két barát – Henry Fécamp és John Carew – elhatározza, hogy egyikük a másik halála árán leszerel a légióból. A szabadító ötlet Carewé: egyikük egy már elkövetett gyilkosságot – a másik bizonyító feljelentésének segítségével – vállal magára. Az ötleten túl a felkínálkozó szabadság is az övé: a fej vagy írás játék neki kedvez. De az erkölcsi jóvátétel és a végső igazság mégis Fécampé, mivel a regény végén kiderül, hogy a játékhoz ürügyül választott gyilkosságot Carew követte el. Fécamp meghurcoltatásának voltaképpen barátja bűnös jelleme az oka, mint ahogy a főhőssel egyetemben, a Csontbrigád többi száműzöttje is emberi vétkek miatt szenved – ártalanul.

Rózsafüzér csillagokból, egyetlen költemény hatvanegy hatsoros versszakkal.

Laches was written in the year -400 by Plato. This book is one of the most popular novels of Plato, and has been translated into several other languages around the world.This book is published by Booklassic which brings young readers closer to classic literature globally.

Egyéni kolozsvári mitológiát teremt Magyari Tivadar a kötet címadó írásában, amely egy belvárosi, zsúfolt társasház lakói között, illetve mellett a nyolcvanas-kilencvenes évekbeli közélet jellegzetes, karikírozott alakjait is felvonultatja. Az eredetileg zsidók által épített, és számos épületrésszel megtoldott ház lakóit egy hosszas beszélgetésből ismeri meg az olvasó: köztük Becsedek Andor professzort, aki az élete főművét jelentő disszertációját Kőmíves Nagy Lajosról írja; feleségét, a néprajzos skiccelő Petyete-Szabó Nancsát; Gyla bácsit, akit nemi irányultsága miatt figyel a rendőrség; Tricskó nénit, a ház őslakóját, aki a negyvenes években két anyósával együtt kapott lakást. A felületesen elválasztott lakásokban mindent hallani, amit a szomszédban beszélnek, a szöveg egyik humorforrása ez az állandó, „áthallásos” beszélgetés, ami a falakon keresztül is zajlik. A kisregénynek valós szereplői is vannak, akik fiktív – de jellegzetesen kolozsvári – problémákra reflektálnak, a többi között maga a szerző is nyilatkozik benne, oktatáspolitikai ügyben. A kötet második írása, az Endre és Ágnes szürreális elemekkel átszőtt szerelmi történet – a főhős barátja képzelt kedvesébe szeret bele. A magányról, szexről és az égi szerelemről szóló, a valóság és a képzelet síkjait váltakoztató játékon alapuló novella Magyari Tivadar egyik legkiforrottabb írása. A Civilek és bolondok a képzeletbeli Brassó állomására vezeti az olvasót: ebben a párhuzamos világban egyre kevesebben dolgoznak hivatalosan az állomáson, viszont egyre több önkéntes csatlakozik hozzájuk – valamennyien megpróbálják felvenni a harcot az épületet és környékét ellepő piszokkal.

Kr. ?u. 921 júniusában a kalifa egyik udvaroncát, Ahmad ibn Fadlánt követségbe küldi a bolgár királyhoz. Ibn Fadlán három évet tölt távol, mégsem tudja teljesíteni megbízatását, mert utazása elején, a Volga folyó mentén összetalálkozik egy csapat vikinggel, akiknek északi honát félelmetes kannibál törzs tartja rettegésben. A jóslat szerint csak úgy lehet legyőzni a „ködszörnyeket”, ha a tizenkét északi harcos mellé tizenharmadikként egy idegen áll. Ibn Fadlán számára nincs más választás, mint velük tartani. A zabolátlan, vad hajósok társaként útnak indul Északra, hogy szembenézzen a rejtélyes, ősi ellenséggel, amelytől még ezek a rettenthetetlen harcosok is félnek. A Jurassic Park, Az Androméda-törzs, A gömb és a Zaklatás szerzőjének hátborzongató regényéből 1999-ben Antonio Banderas főszereplésével készült film azonos címmel.

Fitzgerald életének utolsó öt évében sokat dolgozott, írt megállás nélkül, mert kellett a pénz felesége kezeltetésére, lánya taníttatására. De õ akkor sem tudott rosszul írni, ha sietett. Egy-egy gyöngyszem minden írása. Érdekességként itt kiemelném A hullámzó óceánon c. elbeszélését, mivel ez az egyetlen, melyet álnéven írt alá. Szintén érdekes színfolt egy kutyatörténet (Bozont délelõttje). Az amúgy kedves kis sztori (sok kritikus kimondottan gyengének tartja, én semmiképpen sem) egy kutya szemével láttatja ironikusan a ?buta emberek? világát, gazdagokét és szegényekét, fehérekét és feketékét, a fontoskodást, az élet jelentõsnek tartott problémát, melyek, mint kiderül róluk, nem is annyira fontosak. Az olvasó, ha kezébe veszi Fitzgerald novelláit, rögtön rájön, mit is akar mondani velük. Még ha vannak is hibái, gyengéi az egyes történeteknek, de mindegyik jó, sõt nagyszerû, és a legtöbb a mûfaját tekintve is remekmû. Élvezetes olvasmány már csak azért is, mert az író tükröt tart elénk, emberek elé, s ebben a tükörben azt látjuk, hogy vannak emberi hibáink, gyengeségeink, de az ember mégis csak jó, vagy igyekszik az lenni, mert hát? végül is ember. A szó nemesebb értelmében. Ortutay Péter

Az elátkozott partból megismert együttes – Csülök, Tuskó Hopkins, Senki Alfonz és a Török Szultán – újabb sötét rejtélyek felkutatására indul. Igaz, hogy nem egy úton, hiszen Csülökék, miként a „három testőr”, az izgalmas és halálos veszélyeket ígérő kalandok során lovagi szolgálatot is teljesítenek egy francia lány, Yvonne oldalán, a Török Szultán viszont – úgy tűnik – aljas árulásaival egyre nagyobb veszélyekbe sodorja őket. De Yvonne apja, Duron tábornok megmentése és egy óriási panama leleplezése után kiderül, hogy „aljas” módszereivel a Török Szultán is csak leplezte magát, s az igazság kiderítésében, a veszedelmes kalandok sikeres kimenetelében őneki is jókora része van.

Shakespeare páratlan életmuvének betetozése, a Vihar, a világirodalom egyik kimagasló remeke. A színpadi muvek között egyedülálló mesejáték költoi szépségei miatt különösen alkalmas kétnyelvu kiadás céljára, a magyar szövegrol, Babits Mihály remekbekészült fordításáról pedig bízvást elmondhatjuk, hogy méltó az eredetihez.

Macbeth, a skót nagyúr és háborús hos enged pusztító ereju hatalomvágyának, s három boszorkány gonosz sugallataitól megrészegülve, Lady Macbeth unszolására a nagyravágyó nemes meggyilkolja Duncan skót királyt, s helyébe maga lép a trónra. Hogy elhárítsa megjövendölt bukását, Macbeth tovább süllyed a gyilkosság és az erkölcsi züllés fertojében, miközben feleségét egyre inkább hatalmába keríti a buntudat okozta orület.

Folyóiratban 1857-ben, könyv alakban 1858-ban jelent meg először Az elátkozott család. A regény a 18. században játszódik, a komáromi protestánsok, és katolikusok küzdelméről szól. Az 1756. évi földrengés rövid időre egymáshoz közelíti a vetélkedő felekezeteket: a katolikus Malárdy Ferenc alispán engedélyt ad rögtönzött protestáns fatemplom építésére, de a katasztrófa elmúltával tüstént le akarja bontatni a templomot, sőt fejszével ő maga vág bele. Malárdy alispánná választásának évfordulóján egy ünnepségen megjelenik egy jóképű fiatalember, aki Kadarkuthy Viktor néven mutatkozik be: megszeretteti magát a családdal, és feleségül veszi Herminát, a szülők szemefényét. Az ifjú férj azonban álnevet viselt; valójában református családból való, apja, Gutai Thádé fölismeri, és magával viszi. Romantikus kalandok, intrikák, és félreértések után a szerelmesek visszatalálnak egymáshoz, az ellenségeskedő apák összebékülnek. Történetük A bártfalvi lévita című regényben folytatódik (Pesti Napló: 1897, könyv alakban: 1899). A valódi, idősebb Kadarkuthy bosszút akar állni a névbitorló Guthay Lőrincen (a később született regényben dzsentris névformát használ az író), aki a Bükkben, Barátfalván él lévitaként – református lelkésztanítóként –, inkognitóban. Keresi, és megtalálja. Amikor már-már élethalál harcra kerülne közöttük a sor, Kadarkuthyt farkasok támadják meg, Lőrinc pedig megmenti, és kibékülnek. Van olyan nézet, hogy Barátfalva mintája Tardona, ahol Jókai rejtőzött a szabadságharc leverése után. – A cselekményben dús, detektívregény típusú regénykettős nem tartozik az életmű fő vonulatába, de izgalmas olvasmány, és stiláris értékei is figyelemre méltók. – Mindenkinek ajánlható.

Magláy Fülöp megragadta kedvese kezét s keblére vonva azt, könyörgött neki, hogy csak maradjanak itt ezen a szép földön együtt: hisz az asztronómia szerint a föld is csak egyike a sok égi bolygóknak: és így a ki a csillagokba vágyik, gondolja el, hogy az egyiken már rajta van s nyugodjék meg benne.

Egy no, akinek szeme tengerszem, a csodát jelenti a szemébe pillantó férfi számára. A csoda pedig birtokolhatatlan. Erzsike szédelgok, csábítók, kerítok prédája lesz, férfiaké, akiket nem érint a csoda. Utolsó férjét megöli, és a márianosztrai fogházban fejezi be életét. Mi történik egyetlen méltó hódolójával? Az o sorsa nem tragikus. Humora sosem hagyja cserben, szenvedélyesen érdekli a történelem és a politika, leköti az írás. Egyébként Jókai Mórnak hívják. Jókai önéletrajzi ihletésu, öregkori remekét nyújtjuk át az olvasónak.

Mert hát a pénz mindenütt isten. Afrika kaffereinél és a Jeges-tenger csukcsijainál# ha nincs is császárkép nyomatva rá. Egyik helyen a kaurikagyló, másikon a tengeri-kutya-fog a pénz: abban számítanak. Ahány nép, annyi neve az istennek. Talán Buddha, Brahma, Szjadei Hahe, Viclipucli, Jehova? Dehogy! Lak-rúpia, Tael, Millereis, font sterling, tallér, líra, frank, lej, márka, korona, piaszter, rubel, duros, dollár: ez az isten. A bálványhoz, a láthatatlan istenhez csak azért imádkoznak, hogy segítsen nekik ehhez a másik istenhez, az igazihoz kegybe jutni. Délelott predikál nekik valaki a mennybéli istenrol, azon elalusznak, délután predikál nekik más valaki a földi istenrol, a pénzrol, arra fölébrednek.

Négy tizenéves srác teker Csepel utcáin, 1994 igazán tikkasztónak ígérkezo nyarán. Cél a közeli Kavicsos tó, a bandavezérük, Balu szüleinek kicsiny víkendháza. Elválaszthatatlan szövetség köti össze oket, s még szentül hiszik, hogy az egymásnak tett fogadalmaikhoz hasonlóan barátságuk is az örökkévalóságig tart. A kiválónak ígérkezo vakáció azonban a legkevésbé sem úgy alakul, ahogyan elképzelik. Számításukat két náluknál idosebb fiú, Méreg és Here húzza keresztül, akiket állhatatos bosszújuk vezérel egy nem is annyira régi sérelem miatt. Az üldözést akkor épphogy megússzák, ám szilárd összetartozásuk ezután széthullni látszik: apró vitatkozások, még túl felnottesnek ható, de annál fájdalmasabb hazudozások, dühödt törés-zúzás, végül egy majdnem végzetes mentoakció azon a viharos, augusztusi éjszakán, mely kénytelen-kelletlen válik mementójukká? Novák Andor nosztalgikus hangvételu regénye nemcsak gyerekszemmel megfestett korrajz, hanem az önzetlen barátság néhol megmosolyogtató, néhol komor históriája, amelyben letunt ifjúságunk színe és fonákja elevenedhet meg.

Az ember a tudomány segítségével újrateremti a dinoszauruszokat… de vajon milyen az a világ, amely a géntechnológia játékszere?   Alan Grant, a híres őslénykutató két másik tudós és egy ügyvéd kíséretében a Costa Rica nyugati partjához közeli Isla Nublar szigetre érkezik, hogy „elmondja véleményét” a különc, gátlástalan multimilliomos, John Hammond új „szabadidőparkjáról” a közelgő nyitás előtt. A tét hatalmas: a hosszú évek megfeszített kutatómunkája és sok-sok millió dollár elköltése árán létrehozott parknak az első „vendégek” előtt jelesre kell vizsgáznia, ellenkező esetben a befektetőket képviselő ügyvéd leállítja az egész projektet. Hammondnak a világhírről, a boldogan mosolygó gyermeki arcocskákról és persze a gigantikus bevételekről szőtt álmai veszélybe kerülnek.   A parkba érkezve a vendégek elképedve szembesülnek azzal, hogy Hammond megvalósította a lehetetlent, és a Jurassic Park pontosan az, amit a neve sugall. Kezdetét veszi az első kalandtúra, és hamarosan kiderül, hogy hiába a sokszorosan túlbiztosított védelmi rendszer, a természet utat tör…   A könyv olvasása igazi nyolc napon túl gyógyuló élményt nyújt – Michael Crichton oldalról oldalra építi fel a hihetlen történet fordulatait, s a cselekménybe szinte észrevétlenül simulnak bele az érthetővé tett tudományos ismeretek.   Az Androméda-törzs, A gömb, Zaklatás, Jurassic Park… kivételes alkotások egy kivételes amerikai művész és tudós: MICHAEL CRICHTON író, forgatókönyvíró és filmrendező munkái közül.   Michael Crichton (1942–2008) a kilencvenes évek egyik legnépszerűbb írója volt világszerte. Regényei az eladási listák élén tanyáztak, és a hollywoodi stúdiók sorban készítették ezekből a kasszasikereket a legnagyobb sztárok főszereplésével. 1994 decemberében munkái egyszerre vezették az USÁ-ban a mozis (Zaklatás) és a televíziós (Vészhelyzet 1. epizód) nézettségi és a könyveladási (Zaklatás) listákat.   Regényei többségében a legújabb és az olvasók számára legizgalmasabb tudományterületek (géntechnológia, mikroelektronika, kvantumfizika stb.) művelői a főszereplők, akik az adott tudományág (akkor még) ismeretlen határvidékei

Ha ?már szüleid (és nem származásod) jóvoltából megáldódtál a tehetség türelmével, szeretetével és bizalmával, nem lehetsz lusta. Mert a költő, ha a Teremtő Isten homlokára tette fényes kezét, nem lehet lusta. A lustaság a legnagyobb bűn, amit elkövethet a költő. A költő legszentebb, legbizalmasabb kötelessége a folyamatos figyelem, az állandó töprengő türelem, a lét-bizalom szeretete és a szeretet gyakorlása. Az emberré varázsolódott létezés lehet szomorú, lehet büszke, lehet türelmetlen, lehet hitében és jövőjében bizalmas, de a költőnek legfontosabb kötelessége a bizalom a hűséghez és a valósághoz. Kötelessége a szeretet, a létező dolgok ismerete és a hűség ahhoz a valósághoz, amelyből, és amelyben született. Kötelessége a hűség és a szépség szeretete és szolgálata. A költőnek (hiszen lényének ez a lényege) szeretnie kell a valóságot, azt az anyagot, amelyből, és amelyben született. A költő tiszta bizalma a vágy a hűségre, a szolgálat tisztessége és tisztasága. A költő sohasem lehet hűtlen, mert létének egyetlen bizonyítéka a valóság szeretete, a lét-anyaghoz való hűség és a dolgos bizalom. A költő sohasem lehet hűtlen az anyaghoz, ahhoz a küldetéshez, amelyre rendeltetett, mert tudnia kell, hogy sosincs egyedül, hiszen az Isten homlokára tette fényes kezét és azt súgta a fülébe: „Sohase hagyd abba, mindig csináld, amíg élsz, hiszen majd eljön a hallgatás ideje is!”

Little did Prof. Reubens suspect what his atom-tampering would set loose upon the world.