Najnovšie - Svetová beletria strana 409 z 453

Az „Északi fény” a második világháború idején játszódik, amikor Hitler lerohanta Norvégiát. Egy kis halászfaluban, egy régi gyárban kísérletek folynak „nehézvíz”-zel; a cél az atombomba előállítása. Természetesen a brit Titkos Szolgálat igyekszik a kutatást lassítani, akadályozni – végső cél a gyár megsemmisítése. A norvég halászok némelyike – vállalva még a németbérenc címkét is – segíti az angolok tevékenységét. Náci fanatikusok, politikailag megtévesztett emberek, elhivatott kémek, tisztek, partizánok küzdelmét követhetjük nyomon a kisregényben… Barsi Ödön hiánytalan „Napló”-ja Magyarország 1944. márciusi német megszállásától az 50-es évekig terjedő időszakról számolt be. Sajnos a politika viharait csak az a része vészelte át, amely a német megszállás és a Rádió elfoglalása közötti időszakról szól, így ez az emlékirat töredékes.

Indián ?örökség John Gilton vadászházat örököl a kanadai Perpitiben, az Arany-tanyát, azzal a kikötéssel, hogy ott kell élnie és művelnie kell a birtokot is. Így elindul barátjával, hogy átvegye örökségét. A birtok legnagyobb értéke az a néhány ölnyi széles sáv az Arany-patak mentén, amelyre a helyi kiskirály, Peter Sund szemet vetett. Célja az, hogy monopóliumot teremtve tönkretegye a többi helybéli fakitermelőt, többek közt a bájos Eve Hondon nagybátyját is. Közben az indiánok rég elrejtett kincsét is szeretné megkaparintani. Sikerül-e megakadályozni a gaztetteket?   Vadnyugati örvény Különös idegen jelenik meg Hulwillben. Jim Perty, aki maga a megtestesült becsületesség, beáll dolgozni a tönk szélén álló Wanhort farmra. Mint idegent, először őt gyanúsítják egy helyi farmtulajdonos meggyilkolásával. Kkésőbb kiderül, több helyi ember viselt dolgáról is tudomása van – ezért megpróbálják elhallgattatni…   Vadnyugati örökség Dan Bertynnek, a világjáró fiatalembernek minden pénzét, iratát ellopja egy bandita. Így lesz belőle „Névtelen Dan”, aki segítőtársat találva magának, megpróbálja a személyiségét és örökségét bitorló gazembert a törvény kezére juttatni, az örökhagyó nagybácsi mesés kincsével tőrbe csalni.

Mándy Iván (1918–1995) Baumgarten-, József Attila- és Kossuth-díjas író, drámaíró és dramaturg. Első novellája a Magyarság című lapban jelent meg, 1937-ben. Innentől kezdve folyamatosan jelennek meg írásai. A háború alatt sporttudósítóként dolgozott, de a háború után újra a szépirodalomé a főszerep: az Újholdasakhoz csatlakozott, rövid ideig társzerkesztőként is tevékenykedett a lapnál. 1949 és 1957 között nem publikálhatott, az Újhold is megszűnt, így félig-meddig kényszerből elhelyezkedett a Magyar Rádiónál, ahol leginkább dramaturgként, hangjátékok szerzőjeként tevékenykedett. Ugyanebben az időszakban a Népművelési Intézet munkatársaként vidéken tartott előadásokat. Azonban a „kényszerű csend” időszakában is dolgozott, ezek a művei csak később jelenhettek meg. 1957 után szabadúszó,1989-től a Holmi szerkesztője, 1992-től pedig a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.

1972 nyarán jelent meg Fábri Péter első kis verseskönyve, a Fosztóképzőkkel. Az olvasók fölfigyeltek rá, hamar elfogyott. Ritkaság pedig, hogy ilyen fiatalon - 16-18 évesen - hódítson magának mai magyar költő olvasókat. Most, második kötete nyomdába adásakor sem töltötte még be a huszadik évét. Ez az új kötet igazolja az előző támasztotta reményeket, sőt érettebbnek, átgondoltabbnak bizonyul annál. A kimódolt formák gyakrabban váltakoznak lazábbakkal, szabadabbakkal. A lényeg azonban - az egészséges elégedetlenség, a tiltakozás a kispolgári fonákságok, a szemforgatás ellen - itt is változatlan. Pedig szó sincs holmi kedélytelen ifjú indulatoskodóról. Aki Fábri első kötetét ismeri, és aki különösen ezt a másodikat olvassa, szívesen konstatálja, mennyi kedvesség, "charme", virtuóz játékosság nyilatkozik meg a mind több reményre jogosító szerzőben.

A címadó egyfelvonásos 1980-ban született és az ősbemutatón Benedek Miklós és Szacsvay László játszották, a szerző rendezésében. Egy restaurátor egy nagy méretű kép helyreállításával kínlódik a műtermében. Odalent megszólal egy ószeres. A restaurátort zavarja a kiabálás, de az ószeres olyan erőszakos (és szellemes), hogy végül a restaurátor azon kapja magát, hogy máris a műtermében alkudoznak - de nem arról, mit adjon el, hanem arról, hogy mit vegyen! Hamarosan kiderül, hogy az ószeres az ördög, aki nem a restaurátor lelkéért jött. A Johanna nőpápa egy szélsőséges helyzet és egy meglepő asszociáció szülötte. 1999-ben, a József Attila Színházban drámaíró-versenyt rendeztek. Egy találomra kiválasztott, aznapi újsághírből kellett a szerzőknek helyben darabot rögtönözniük. A hír egy doppingteszten megbukott atlétanőről szólt, aki valójában férfi volt. Ennek a hírnek az alapján írta Fábri Péter a rendelkezésére álló néhány óra alatt ezt a kis verses drámát.

Komédia, históriai játék, tragédia, abszurd életrajz. Öt darab, négy műfaj – Fábri Péter, aki verset, regényt, mesét és dalszöveget egyaránt ír, a színházban is minden műfajt kipróbált. (Zenés színpadi műveit egy másik kiadványban találja meg az olvasó.)Rinaldo Rinaldini híres rablóvezér, aki valami nagy célt keres az életben. Hogy mire jut az idealista rablóvezér, kiderül a poéngazdag komédiából.A Zrínyi meglepő kísérlet: a szerző úgy tett, mintha a magyar színpadon is kialakult volna a históriás énekből lett dráma, úgy, mint pl. a japán kabukiban.Az élő álarc versben írt tragédia, amely az angol forradalom viharos éveiben játszódik.A Lipótváros alsó két pesti balek üzleti kínlódásairól mesél mulattatóan a huszadik század kilencvenes éveiben.A Liszt-faktor alkalmi műnek készült, a Liszt-évfordulóra, de aki ünnepélyességet keres benne, ne tegye. Ez az abszurd életrajz legalább annyira szórakoztató, mint amilyen meglepő – és pont attól meglepő, hogy hűséges a meglepő tényekhez.

"A regény valóságosan megtörtént eseményekről, személyes tapasztalatokról szól: saját agyműtétének körülményeit  beszéli el az író. Művészete általánossá, egyetemes emberi élménnyé emeli az operációt, a betegség történetét.  Az író a Centrál kávéházban vonatdübörgést hall, hallucinál. Ezt fejfájás, ájulás követi, de sem ő, sem orvosai  nem gondolnak komoly betegségre. Barátságos beszélgetések, egy filmélmény és feleségével együtt tett klinikai  látogatás ébresztik fel gyanúját: agydaganata van. Az öndiagnózis helyesnek bizonyul. A vakság, a biztos halál  és némi reménnyel kecsegtető műtét között nem nehéz a választás. Elutazik Stockholmba, a kor legnevesebb  agysebészéhez, Olivecrona professzorhoz. Különlegesen izgalmas, nagyszerű az elbeszélés csúcspontja: a műtét  leírása, melyet egyszerre szenved belülről, és szemlél kívülről az író. Az operáció utáni, téren és időn kívüli  állapotból, a szürkeségből a fényhez, az élethez visszatérő ember örömével, büszkeségével zárul a mű." (Forrás: libri.hu) 

Ámosz Oz új könyve egy képzeletbeli kibuc, Jikhát életébe avatja be az olvasót. Szereplői olyan nők és férfiak, akik a huszadik századi történelem egyik legnagyobb kollektív álmának árnyékában, személyes fájdalmaik átélése során emberi közelségre vágynak. Egy idős apa, akinek tizenhét éves lánya úgy dönt, hogy az apjával egykorú szerelméhez költözik; egy nő, aki megdöbbentő levelet ír élettársa volt feleségének; egy fiatal fiú, aki megpróbál beilleszkedni a számára oly idegen kibuci életbe, s egy napon engedélyt kér, hogy meglátogathassa édesapját a mentálisan sérültek kórházában; egy öregedő kertész, aki a világ összes tragédiáját a vállán hordozza - csupa irodalmi gyöngyszem; s egymás mellé fűzve hűen ábrázolják a korszakot, amelyben játszódnak, és az ideológiát, amely övezi őket. Ámosz Oz finom iróniával átszőtt könnyes-keserű történetei egy saját, kemény törvények szerint működő zárt világot mutatnak be nekünk. Mára szinte teljesen eltűnt ez a világ, de hatása az izraeli mindennapokban még nagyon sokáig érezhető lesz.

"Élők és holtak között a társalgást nem lehet megakadályozni, erre való az irodalom." - jegyzi meg új könyvében Spiró György, aki nemcsak nagyszerű író, hanem remek olvasó is. Egyaránt jellemzi a kamasz kíváncsi-kutakodó szenvedélye és a sokat látott ember rezignált józansága - a szerző tömör, pontosságra törekvő, gondolkodói és írói stílusával párosulva mindez a Magtárt különlegesen gazdag szellemi és személyes olvasmánnyá teszi. Ami összeköti a pontosan megrajzolt portrékat, a legfontosabb olvasmányélményeket, a színházról szóló emlékezéseket, a Kelet-Közép-Európát, a mindenkori provinciákat és napjaink Magyarországát taglaló elemzéseket, az Spiró egyszerre tárgyszerű és szubjektív érdeklődése, viszonyulása a fentebbi témákhoz. Így elevenedik meg Major Tamás és Molnár Gál Péter ellentmondásos alakja, lesz kedvünk újra vagy inkább először olvasni Spiró ajánlatára a magyar irodalom elfelejtett remekműveit Jókaitól Mikszáthon át Móriczig, átgondolni, hogy mi a Csehov-darabok titka, és hogy hol is vagyunk valójában, hogy hol is lehetünk otthon.

Akár az ókori Kínában, akár a keresztes háborúk idején vagy éppen saját korunk groteszk díszletei között játszódnak Darvasi László történetei, van, ami mindegyik világban közös: a halottak bármikor föltámadhatnak. Néha csak az emlékek kísértenek, de a sírok szünet nélkül vándorolnak korokon és földrészeken át.A novelláskötet titkos főszereplője, Jézus, voltaképpen meg sem jelenik a könyvben, de föltűnik Júdás, Jézus névtelen sírásója és Malkus, a tudatlan katona, akinek levágják a fülét a Getsemáne-kertben. Saját életében Jézus-manöken mindenki: a reménytelen vágyakozások, a testi szerelmek, az elkerülhetetlen árulások világában nincs, akit ne hagyna el valaki, és aki ne várna valami bizonytalan megváltásra.Darvasi László új kötetében visszatér ahhoz a műfajhoz, amelyiknek az egyik legeredetibb és legkövetkezetesebb képviselője a magyar irodalomban: a Darvasi-novella nem rövid történet, hanem teljes világ, a hiányzó dolgok gazdag tárháza. Nem véletlen, hogy a kalandos elbeszélésekben megjelenő művészek - legyenek ókori festők vagy költők az újkor hajnalán - mindig azzal szembesülnek: az alkotásoknak igenis van hatalmuk, még ha ez a hatalom kiszámíthatatlan is. Ez az irányíthatatlan gazdagságú fantázia mozgatja a rejtélyes történeteket.

A két világháború közti időszakot méltán tarthatjuk a magyar ponyva aranykorának, amikor is több tucat kiadó százával, ezrével jelentette meg azon műveket, melyeknek az egyszerű szórakoztatáson túl nem igen voltak magasabb rangú célkitűzései. A zömében nyugati mintára íródott kalandregények között azonban időről-időre felbukkant jó néhány gyöngyszem, akik nélkül valljuk be, a magyar nyelvû irodalom szegényebb volna. A műfaj vitathatatlanul legnagyobb zsenije természetesen Rejtő Jenő volt, azonban az ő kortársai között nem kevesen vannak olyanok, akik e műfaj keretein belül a legmagasabb szakértelemmel "termelték" a western, idegenlégiós, detektív vagy épp szerelmes történeteket. E mindig is népszerű műfaj, mára klasszikussá vált darabjaiból állítottuk össze sorozatunkat. 

A mexikói sátánRossz társaságba a mexikói határvidék kisvárosában a seriff fia, Pete Williams. A környéken garázdálkodik a mexikói származású El-Capitain, az ő bandájába áll be a fiú és vesz részt gaztetteikben. A seriff elszántan veszi üldözőbe őket - a család becsülete is kockán forog! A banda azonban megtámadja a tucsoni expresszt és túszokat szed - többek között a seriff lányát is elrabolják. A sivatagban levő Halál-dombok remek rejtekhely számukra.Az üldözöttLee Thomast gyilkosság vádjával ítélik el. Ő ártatlannak vallja magát, és az a meggyőződése, hogy a békebíró és a montanai farmok rettegett banditája, a Könyörtelen egy és ugyanazon személy. A helyi seriff kíséri el a börtönbe. Lee Thomas mindent megpróbál, hogy a kormányzó elé kerülhessen, és módja legyen bizonyítani az igazát.

A Margittán praktizáló belgyógyász főorvos új, tudományos kalandregénye a téridő és az extra dimenziók új lehetőségeivel ismertet meg bennünket és újabb rejtélyekbe (teleportáció, a kvantumcsatolás jelenségei vagy Stonhenge és a gravitáció kapcsolata) nyújt betekintést. Négy olyan lehetőséget tárgyal meg, amelyek a világ megismerésének következő szintjéhez vezethetnek pedig csak az egyik lehet igaz. Hogy kinek melyik, az ma még az Olvasó választásán múlik.

Kiss Tamás 1953. május 25-én született Szombathelyen.Fiatal kora óta ír rendszeresen verseket. Biológus diplomája ellenére költészettel, festészettel és zenével is foglakozik. Gulyás Dénes professzor magántanítványa volt az Iparművészeti Főiskolán. A botanikában, ökológiában Vöröss László Zsigmond, Soó Rezső és Borhidi Attila tanítványa. 1998-ban Joseph Kadar, Párizsban élő festőművésszel megalapítja az „Ethic-Cards” mail-art folyóiratot. Itt jelent meg a „Levelek Krétáról” című etikai esszégyűjteménye. Az Égei-tengeri kultúra és művészet rajongója. Több alkalommal helyszíni kutatásokat is végezve fejlesztette ki az „Afro-Krétai Kerámiát”. Grazban, Stoobban, Városlődön alkotta meg legfontosabb darabjait, melyek számtalan kiállításon, elsősorban Ausztriában, szerepeltek. Budapesten, a Derkovits Galériában, a galéria megszűntéig állandó kiállító volt. 2002-ben Grazban, a „Gruppe RaArt” művészeti-filozófiai csoportot alapítja meg, osztrák, afrikai tagokkal. 2007-ben alakítja meg az „Upanisad (Jazz) Ensemble” együttest, mely alapjaiban a hindu filozófián, és az „etno-jazz” elemeire épül. Koncertjeiken és lemezeiken („Fénybetörés”, „Holdszél”) Pápai Erika és Mécs Károly is állandó szereplők. Számtalan hazai és külföldi tudományos és művészeti társaság tagja. Például: „Emily Bronte Society” – Anglia, Pishwanton Természetvédelmi és Művészeti Projekt – Skócia, Scientific and Medical Network – Anglia, Magyar Szociológiai Társaság és az ESA (European Association of Sociology), és tagja az MTA Köztestületének.Jelenleg Sopronban él, két egyetemista fiú – Barnabás és Ákos – boldog édesapja.

Különleges kiadvány ez a kis kötet, amely eredeti könyvformájában, 1998-ban, Tandori Dezső hatvanadik születésnapjának alkalmából éppen hatvan oldal terjedelemben jelent meg. Egy költő és író teljes könyvvel köszönti költő- és írótársát, akiről verset, novellát, kritikát egyaránt írt. Fábri Péternek ezek a különböző műfajú, de egytől egyig Tandorival foglalkozó írásai olvashatók A Tandori taniroda című kötetben.

Elmondok egy történetet e könyv egyik történetéről.Tegnap (1988. április 20-án) délelőtt azzal a jó hírrel hívott föl a Szépirodalmi Kiadótól Károly Márta szerkesztő, hogy ideje fülszöveget írnom a könyvemhez.Én nagyon boldog voltam, és tökéletesen tanácstalan. Mit tudok még elmondani ezekről a történetekről, amit ők nem árulnak el magukról?Még mielőtt bármi is eszembe juthatott volna, ismét csöngött a telefon. Tamás volt az, a szakállába dörmögő clown, akivel két-három évvel ezelőtt barátkoztunk össze. Tudtam, hogy az utóbbi hetekben elég ramaty állapotban volt, és letoltam:- Mindig csak akkor jössz, amikor jól vagy. Tessék olyankor is jönni, amikor valami bajod van.- Nem, nem, olyankor nem szabad - válaszolta. - Olyankor itt van a Sátán. Meg is írtad te ezt egyszer. Néhány éve olvastam a Nemzetben egy írásodat, amiben, talán hetvenhétben, odamegy hozzátok az a fiú a Párizsi cukrászda előtt és azt kéri, hogy hallgassátok meg.- Igen, tudom, Kérdés volt a címe.- Az, az. És azt mondja nektek: „Ti meghallgattok! Ugye ti meghallgattok!? Ugye "ti meghallgattok engem?!"- Persze, emlékszem. Miért, te is ilyen kétségbeesett szoktál lenni, ha kiborulsz?- Én voltam az a fiú. Csak akkor még nem ismertük egymást.Azóta eltelt néhány hét. Egy este becsöngetett Tamás. Péterrel, színész-rendező barátommal éppen dolgoztunk.- Azt mondtad, jöjjek akkor is, ha baj van. Hát most baj van - mondta Tamás és bedülöngélt a szobába.- Ülj le, egyél. Vagy feküdj le a szomszéd szobában. Vagy mondd el, mi baj - mondtam neki.Se evett, se feküdt, se a baját nem mondta el. Csak belekötött Péterbe.Én pedig kidobtam.

Ezeket ?a verseket egy 16-18 éves fiatalember írta. Ez a tény magában is elég arra, hogy az olvasó jobban odafigyeljen, hisz húszon aluliak kiadható köteteket meglehetős ritkán produkálnak. Fábri Péter most kirajzolódó, vonzó egyénisége azonban ettől függetlenül is figyelmet érdemel. Ennek a fiatalembernek célja van, sőt társadalmi célja. Soraiban egészségesen fiatalos lázongás feszül, mert nem akar megrekedni sem közönyben, sem cinizmusban. Komolyan készül vállalt feladatára – mindezt anélkül, hogy a nagyképűség, a prófétáskodás pózait öltözné föl. Pátosz helyett inkább választja a pontos fogalmazást, kinyilatkoztatás helyett az iróniát, sőt öniróniát. Verselése szokatlanul könnyed és pallérozott, fogalmazása világos és fordulatos. Rászolgált mindenképpen, hogy szeretettel és nagy reménykedéssel indítsuk útjára. „Oly korban éltem én e Földön …" – mondta Radnóti. Én a magam tizennyolc évével inkább kérdezhetnék: Milyen korban fogok élni én ei Földön? (Sőt, e földön, itt, Magyarországon.) Olyan korban, amelyet már az én létem is formál. Meg kell hát tanulnom tudatosan formálni ezt a kort, vagyis első lépésként önmagamat. Persze ezt megállapítani művészetnek kevés lenne. De ha az átalakulás-átalakítás folyamatát sikerült megragadnom, akkor az sikerült, amire törekedtem. Mert minden változás új változások lehetőségét hordja magában, és így válhat tetté a puszta szó. És én nemcsak beszélni akarok. (Fábri Péter)

Fábri Péter 1953. december 21-én született. Első önálló kötete tizenkilenc éves korában, 1972-ben jelent meg Fosztóképzőkkel címen. Vállalkozó kedve és kísérletező hajlama mutatkozik meg műfaji sokarcúságában: írt verset, regényt, drámát, mesét, dalszöveget. Bár versei folyamatosan jelennek meg irodalmi folyóiratokban, második kötetének, az Átértékelés-nek megjelenése, 1974 óta nem állított össze kötetet. A Napforduló több mint tíz év verseiből ad válogatást.

Ha ?az Al-Kaida megszerzi az atomfegyvert… José Rodriguez Santos negyedik regénye jelenik meg magyarul. Az Isteni formula, A hetedik pecsét és a 632-es kódex nagyszerű szerzőjének új sikerkönyve az iszlám világának és a Korán szövegeinek világába kalauzolja az olvasót. Egy teherautó gördül be késő éjszaka egy oroszországi nukleáris létesítmény területére. Az őröket meggyilkolják, egy kis csecsen csapat behatol a komplexumba. A betörők két doboz erősen dúsított uránnal távoznak. Megkezdődik az emberiség legújabb rémálma. A világhírű kriptoanalitikust, Tomás Noronhát keresi meg a CIA Tudományos és Technológiai Igazgatóságának vezetője, hogy fejtse meg azt a kódolt üzenetet, amelyet a CIA az interneten fogott el nemrég. Az üzenetet az al-Kaida küldte e-mailben. Az Isten haragja mai világunkról szól. A benne közölt információk a nukleáris bombákkal, illetve az iszlám fundamentalizmussal kapcsolatban egytől egyig hitelesek. A Korán-idézetek radikális olvasata segít megértenünk az iszlám fundamentalisták gondolkodását és motivációit. Megtudjuk, kik ők, mit akarnak és milyen komoly veszélyt jelentenek. A regény hitelességét még inkább alátámasztja, hogy egy volt al-Kaida-tag lektorálta.   „Pörgős regény hiteles információval!” – (Diário de Notícias, Portugal)  „José Rodriguez Dos Santos a történetmesélés nagymestere, vibráló realitással magyarázza el a iszlám radikalizmus okait és hatásait.” – (Il Messaggero, Italy)  „Egy történet, amelyben az iszlámról szóló eszmecsere lenyűgöző thrillerré válik […] egy regény a korról, amelyben élünk.” – (Metro, Italy)  „Nagyon aktuális téma gondosan felkutatva […] csavaros történet akciódús és szövevényes thrillerbe ágyazva, amely az utolsó oldalig izgalomban tartja az olvasót.” – (Jornal de Letras, Portugal) "…  José Rodriguez Dos Santos visszavonhatatlanul elnyerte a Bestsellerek Királya címet az Isten haragja című regényével!" – (Expresso, Portugal)