Najnovšie - Svetová beletria strana 430 z 453

  Kiscsoltói Mikszáth Kálmán (Szklabonya (1910-tol Mikszáthfalva), 1847. január 16. ? Budapest, 1910. május 28.) magyar író, újságíró, szerkeszto, országgyulési képviselo, az MTA tagja.   Mikszáth Kálmán ?A toll neki nem az íróeszköz, de egy kedves játékszer, amelybol feketén patakzik a tinta és a poézis, nem is játékszer, hanem egy része a nagy-nagy természetnek, egy termo ág, amelyen mindig mosolyogva ring a gondolat friss gyümölcse. Boldog, boldog, ezerszer boldog muvész. Boldog és azt hiszem, hogy az utolsó boldog író. Nemcsak azért, mert játék neki az írás, de azért is, mert az életet is játéknak tekinti. Reá mosolygott utoljára az adoma tündére.? (Kosztolányi Dezso)

Kiscsoltói Mikszáth Kálmán (Szklabonya (1910-tol Mikszáthfalva), 1847. január 16. ? Budapest, 1910. május 28.) magyar író, újságíró, szerkeszto, országgyulési képviselo, az MTA tagja.   Mikszáth Kálmán ?A toll neki nem az íróeszköz, de egy kedves játékszer, amelybol feketén patakzik a tinta és a poézis, nem is játékszer, hanem egy része a nagy-nagy természetnek, egy termo ág, amelyen mindig mosolyogva ring a gondolat friss gyümölcse. Boldog, boldog, ezerszer boldog muvész. Boldog és azt hiszem, hogy az utolsó boldog író. Nemcsak azért, mert játék neki az írás, de azért is, mert az életet is játéknak tekinti. Reá mosolygott utoljára az adoma tündére.? (Kosztolányi Dezso)

A három novér (Olga, Mása és Irina) egy vidéki városban él. Életük kusza, szerelmeik zurzavarosak, mindhárman boldogtalanok. A darab hangulatát a szenvedésnek ez a megfoghatatlan légköre adja, s ugyanilyen megfoghatatlan az ?optimizmus?, amely a mu végén fogalmazódik meg: ?? a mi életünk még nem fejezodött be? nemsokára megtudják, miért élünk, miért szenvedünk?? A darab, amelynek sem tragikus konfliktusa, sem tragikus szereploi nincsenek, a mozgalmas és az értelmes élet iránti enervált, meddo várakozást rajzolja meg.A három novér jellegzetes csehovi hosök, akiket a közös ? az élet elhibázott, a célokat, eszményeket az életbe átültetni nem tudó, akarat és tartás nélküli, de gazdag belso világot felmutató ? szellemiség tart össze.

A klasszikus francia író nagyszabású muve történelmi regénye, 1862-ben jelent meg. A történelmi háttér Karthágó harca saját zsoldosai ellen, akik a rómaiakkal vívott háború után gyulöletüket felfogadójukra, a dúsgazdag, büszke városra zúdítják. Az író nagy körültekintéssel gyujtött tudományos dokumentáció felhasználásával kelti életre évezredes romjaiból a káprázatos várost, amely a cselekmény kibontakozása során az alantas, emberalatti indulatok összecsapásának arénája lesz. A regénynek egyáltalán nincs pozitív pólusa, a humán szó értelmében vett emberiességet egyetlen figurája sem képviseli. (Legeza Ilona)

A ?Tanár úr kérem Karinthy Frigyes egyik legnépszerűbb alkotása. Címeit ma is idézzük, tipikus eseteit a diákélet elmúltával is tapasztaljuk. Mindenki tudja, mit jelent az, ha Röhög az egész osztály, ha valaki azt mondja, Lógok a szeren, vagy magyarázza, sőt megmagyarázza a bizonyítványát, s ha akár a rossz, akár a jó tanuló felel. Bár az 1916-os első kiadást később maga az író bővítette néhány újabb krokival, megbontva, fellazítva ezzel az eredeti kötet szerkezetét, mégis érdemes visszatérni az első változathoz, hogy ismét régi egységében és jelentésében láthassuk a tizenhat írást.Az Utazás Faremidóba Gulliver utazásainak történetét meséli tovább. Faremidó lakói szervetlen anyagokból tökéletessé összeszerelt géplények, akik a romlandó testű emberiséget a Föld betegségének tartják, s zenei hangok segítségével „beszélve” valósítják meg az ideális társadalmat, a szépség és harmónia birodalmát. Az iróniával, humorral átszőtt, mégis kesernyés „útleírás” szerzője méltó folytatója a swifti életmű szemléletének.Együgyű lexikon – A Karinthy-féle lexikonírás lényege, hogy egy-egy közismert fogalmat (katona, asszony, irodalom, közlekedés, élelmiszer stb.) a lehető legtudálékosabb, leglexikonszerűbb módon határoz meg, természetesen úgy, hogy mind a fogalmat, mind a vele kapcsolatos köznapi elképzeléseket, mind a formális-lexikonszerű tudományosságot a lehető legnagyobb mértékben kicsúfolja, lehetetlenné teszi. E cél érdekében bőségesen él a paradoxon, a szó szerint vétel, az etimológia, valamint a primitivitásig való leegyszerűsítés eszközeivel. A speciális Karinthy-humor legszebb példái e szócikkek, a mű – minden vidám könyvet keresőnek ajánlható.

„Déry víziójában két kompakt csoportra bomlik az emberiség: a kizsákmányolók és kizsákmányoltak csoportjára. A két emberfajta csak a térben érintkezik egymással, lelki értelemben minden csoport külön világot alkot, a másik csoport számára hozzáférhetetlenül… A regény a dubrovniki nyár s a bécsi munkásházak összelövésének epizódját kivéve elejétől végig Pesten játszódik. Abban az időben, amikor az uralmához görcsösen ragaszkodó magyar kormányzati rendszer vad rendőrségi terrorral fojtott csírájába minden forradalmi megmozdulást. A munkásság azonban nem hagyta megfélemlíteni magát. A nyomás éberen tartotta, szította dühét, válaszra ingerelte. A regény e küzdelem története, egyebek közt. A történet regényes, de részleteiben pontos, hiteles, autentikus. Autentikusak a figurák is. Mindegyik külön, mással összetéveszthetetlen személy. Proletárjai nem tömegemberek, hanem individuumok. Magyar prolik… Ez a gyönyörű regény harcias, mint az Iliász, és gyengéd, mint az Odüsszeia. Kívül csupa tüske, belül csupa bársony.”Német Andor (1947)

Az 1840-es évek elején Párizsban, a lengyel emigráció körében megjelent egy titokzatos ember Vilnából, szektát alapított, misztikus tanokat hirdetett s azt, hogy ő az Úr. Óriási hatással volt az 1830-31-es felkelés után emigrált lengyel értelmiségiek legjobbjaira, köztük olyan költőóriásokra, mint Mickiewicz és Sowacki. Az Úr Ügyének hívei buzgón láttak az Örömhír megjelentéséhez, s bár hatvan főnél csak ritkán számláltak többet, mégis nagy felfordulást okoztak az egyház- és titkosszolgák körében. Nemcsak a Pápát próbálták megtéríteni, de az izraeli és európai zsidóságot is, s lengyel hadtestekkel vettek részt a 1848–1849-es forradalmakban. Kalandregénybe illő fordulatokkal teli történet – az élet írta, a regényíró most elénk tárja. Spiró György a tőle ismert alapossággal mutatja meg a hit, a vallási közösségek mindenkori emberi motívumait, s festi meg azt az időszakot, melyről hősei "nem sejtették, hogy az álmessiások, a szekták és a kvázi-vallások kora jött el, hogy immár a nemzeti eszmében és a forradalmak korában élnek." A Messiások hősei Párizsban, a 19. században éltek, mégis kortársainknak érezhetjük őket.

Újabb ?tíz esztendő telt el a Húsz év múlva eseményei óta: 1660-ban járunk, s a négy daliának, a hajdani négy hetyke legénynek bizony deresedik már a haja. A történelem azért változatlanul fantasztikus kalandokba sodorja őket, kivált az örökifjú D'Artagnant, a fiatal, tapasztalatlan XIV. Lajos testőrkapitányát és bizalmi emberét. Mi mindent nem tesz! Trónra segít egy királyt, megment egy jólszervezett puccstól egy másik királyt – csak azokat nem tudja megmenteni, akiket legjobban szeret: Porthost és Bragelonne vicomte-ot. Ki ez a Bragelonne? A négyek szemefénye, dédelgetett kedvence: Athos fia, a hajdani vitézség méltó örököse. Az ő története rövid és fájdalmas: a király szemet vet szerelmére – s ki tudna ellenállni a Napkirálynak? Raoul belehal bánatába. A regény igazi hőse, D'Artagnan pedig megöregedve is fáradhatatlanul folytatja bátor és fortélyos kalandjainak sorát, közben itt-ott bizony borsot törve a magasra jutott és a király elleni cselszövényt bonyolító Aramis orra alá. A regény végére és élete végére pedig elnyeri méltó jutalmát: a marsallbotot. Kiadónk teljesítette olvasóink kívánságát: ezzel az ötkötetes regénnyel újra hozzáférhetővé tette Dumas világhírű, izgalmas, kalandos, hatalmas történelmi regényfolyamának egészét.

A nagy tó partján élő mexikói gazdákat, ranchereket, peonokat és indiánokat egyre nagyobb rettegésben tartja az a hír, hogy a környéken újra megjelent Quetzalcoatl, a Tollaskígyó, a régi azték istenség. A nemmszülöttek babonás félelemmel, a rancherek dühösen veszik tudomásul, bűntényt, csalót sejtve a Tollaskígyó személyében. És valóban… a rejtélyes Tollaskígyó és emberei támadást támadás után követnek el a környéken, fosztogatva, gyűjtogatva, ölve és rabolva. Végül a gazdág összefognak a banda felszámolására. Veszélyes kalandok árán leplezik le a magát Tollaskígyónak nevező kalandort…

A két világháború közti időszakot méltán tarthatjuk a magyar ponyva aranykorának, amikor is több tucat kiadó százával, ezrével jelentette meg azon műveket, melyeknek az egyszerű szórakoztatáson túl nem igen voltak magasabb rangú célkitűzései. A zömében nyugati mintára íródott kalandregények között azonban időről-időre felbukkant jó néhány gyöngyszem, akik nélkül valljuk be, a magyar nyelvű irodalom szegényebb volna. A műfaj vitathatatlanul legnagyobb zsenije természetesen Rejtő Jenő volt, azonban az ő kortársai között nem kevesen vannak olyanok, akik e műfaj keretein belül a legmagasabb szakértelemmel „termelték” a western, idegenlégiós, detektív vagy épp szerelmes történeteket. E mindig is népszerű műfaj, mára klasszikussá vált darabjaiból állítottuk össze sorozatunkat.

A két világháború közti időszakot méltán tarthatjuk a magyar ponyva aranykorának, amikor is több tucat kiadó százával, ezrével jelentette meg azon műveket, melyeknek az egyszerű szórakoztatáson túl nem igen voltak magasabb rangú célkitűzései. A zömében nyugati mintára íródott kalandregények között azonban időről-időre felbukkant jó néhány gyöngyszem, akik nélkül valljuk be, a magyar nyelvű irodalom szegényebb volna. A műfaj vitathatatlanul legnagyobb zsenije természetesen Rejtő Jenő volt, azonban az ő kortársai között nem kevesen vannak olyanok, akik e műfaj keretein belül a legmagasabb szakértelemmel „termelték” a western, idegenlégiós, detektív vagy épp szerelmes történeteket. E mindig is népszerű műfaj, mára klasszikussá vált darabjaiból állítottuk össze sorozatunkat.

A két világháború közti időszakot méltán tarthatjuk a magyar ponyva aranykorának, amikor is több tucat kiadó százával, ezrével jelentette meg azon műveket, melyeknek az egyszerű szórakoztatáson túl nem igen voltak magasabb rangú célkitűzései. A zömében nyugati mintára íródott kalandregények között azonban időről-időre felbukkant jó néhány gyöngyszem, akik nélkül valljuk be, a magyar nyelvű irodalom szegényebb volna. A műfaj vitathatatlanul legnagyobb zsenije természetesen Rejtő Jenő volt, azonban az ő kortársai között nem kevesen vannak olyanok, akik e műfaj keretein belül a legmagasabb szakértelemmel „termelték” a western, idegenlégiós, detektív vagy épp szerelmes történeteket. E mindig is népszerű műfaj, mára klasszikussá vált darabjaiból állítottuk össze sorozatunkat.

A két világháború közti időszakot méltán tarthatjuk a magyar ponyva aranykorának, amikor is több tucat kiadó százával, ezrével jelentette meg azon műveket, melyeknek az egyszerű szórakoztatáson túl nem igen voltak magasabb rangú célkitűzései. A zömében nyugati mintára íródott kalandregények között azonban időről-időre felbukkant jó néhány gyöngyszem, akik nélkül valljuk be, a magyar nyelvű irodalom szegényebb volna. A műfaj vitathatatlanul legnagyobb zsenije természetesen Rejtő Jenő volt, azonban az ő kortársai között nem kevesen vannak olyanok, akik e műfaj keretein belül a legmagasabb szakértelemmel „termelték” a western, idegenlégiós, detektív vagy épp szerelmes történeteket. E mindig is népszerű műfaj, mára klasszikussá vált darabjaiból állítottuk össze sorozatunkat.

Madagaszkár, ?más nevén a „vörös sziget” Afrika legnagyobb szigetországa, de ha valaki odautazik, megdöbbenve tapasztalja: ez nem Afrika, ez egy másik világ. Nincsenek oroszlánok, zsiráfok, elefántok, zebrák, viszont vannak helyettük makik, fosszák, kaméleonok, és ami még különlegesebbé teszi az országot: az afro-ázsiai gyökerekkel rendelkező vendégszerető emberek.Farkas Gabriella egy hónapot töltött Madagaszkáron egy humanitárius misszió önkéntes tagjaként, ahol az alternatív módszereken alapuló oktatási tevékenysége mellett rendkívül sok színes élménnyel gazdagodott. Megismerte a helyi emberek szokásait, megtanult néhány szót malagaszi nyelven, valamint megtapasztalta, hogy a malagaszi gyógyvíz versenyezhet a magyar gyógyvizek jótékony hatásával. A Madagaszkári küldetés című könyvet azoknak az olvasóknak ajánlom, akik szívesen belevágnának egy kalandtúrába, netán érdekelné őket az önkéntes munka, vagy csak egyszerűen szeretnének betekintést nyerni eme csodás szigetország mindennapi életébe.

Ha ?a kristályt nézed, eljuthatsz legmélyebb személyiségedig, megismerheted lelked zugait – így vélekedtek az ősi indiai kristálynézők. Ám Balog Fábián író, regényünk főhőse nem elégszik meg ezzel. A fantázia világába űzi könyörtelen felesége, aki nemcsak elhagyja férjét, de közös gyermeküket is megöli. Balog Fábián mégis a valóságot akarja képzelete révén megszerezni. S míg zajlik a kegyetlen szerelmi dráma, főhősünk újabb valós helyszíneket és helyzeteket varázsol szemünk elé képzeletéből.Írók, művészek, zenészek izgalmas karneválja, a századforduló Budapestjének megannyi forgatagos eseménye tűnik föl, s mindezen keresztül egy döbbenetes kritika a nagyváros személyiséget felörlő világáról.Nem ismeretlen számunkra a város, nem ismeretlen ez a hangulat, mintha a mai Budapest elevenedne meg: a külsőségek kábulata, a pénzért való könyörtelen hajsza, a misztikum varázsa, a nemzetmentő ideológiák kétes burjánzása.Korrajzregény A kristálynézők, a múltról beszél, de a mának szól. Izgalmas szerelmi történet, korkritika és egyben valódi irodalmi kuriózum, hiszen a kötet 1914 óta nem jelent meg.Kedves Olvasó, egy lebilincselő történettel utazhatja keresztül-kasul a századelő Budapestjének utcáit, s közben felfedezhet magának egy méltatlanul elfeledett kitűnő írót: Harsányi Kálmánt, s egy feledésbe kényszerített regényt: A kristálynézőket.

Illés Endre jelentős esszéinek és kritikáinak csupán a felét ismerjük. A másik fele töredezett, megfakult újságlapokon,s kéziratpapíron várta a földregnést. Pesdig a modern regény elméletéről és szerkesztésmódjáról, az idő felbontásáról és relativitásáról, az izmusokról, a történelmi regény divatjának elharapózásáról s annak miértjéről vagy a 20. századi írónemzedékek egymást követő és egymással perlekedő útjáról élete utolsó szakaszában közreadhatta volna rég megfogant, időtálló gondolatai,. Nem tette. Csaknem fél évszázad távlatából megismerve ezeket az írásokat, bevallhatjuk, nemigen tévedett. Ítéletei találóak, mércéje pontos.

Oda van dicsőséged hajnaltán támadott örömem is! Úgy fogy el, mint a leszálló napnak utolsó sugarai, midőn a tornyos borúlatok rajtok erőt vettenek. Visszarogyván bánatomba, fájdalmaim is visszatérnek. A szerelem, mely ezelőtt elkínzott s most tágulást engede, nem sokára, ah, érzem azt! kettőztetve fog reám rohanni, s tartok, igen, tartok tőle, hogy összeront. (részlet)

Részlet a könyvből:"Első fejezet, melyben Gaston d'Aubigny levelet ír haza az édesanyjának, Párisba.Az "Arany békához" címzett jóhírű vendégfogadó emeleti szobájában - finoman megrajzolt ablaka idegennek furcsa zegzugos térre nyílik - gyertyavilág mellett az asztalnál ült, pergámen-lap fölé hajolva, ujjai között a fehér lúdtollal, a levél írója; gyors szeme végigsietett e most készült sorokon:Drága jó Anyám!Magam is meglepve látom, hogy itt vagyok. Ez úgy történt, hogy tegnapelőtt diáktársaim közül nehányan beszélni kezdtek a velencei karneválról, s amit mondottak, bizony nem hatott másképpen, mint zsibbasztó mese, mellyel felnőtt bódít hiszékeny gyermeket. S amint ezt hallgattam, mindenféle indulatok kezdtek dolgozni bennem, és mert Páduából ide könnyű az út, este hajóra ültem, hogy eljőjjek magam és megnézzem, mi igaz mindebből a most hallott, bosszantóan tarka meséből." 

Remenyik ?Zsigmond talán legkalandosabb és legművészibb regénye az Élők és holtak, túlzás nélkül mondhatjuk: modern regényírásunk egyik remekműve.Bergen Fülöp urat, a vidéki birtokára visszahúzódott ültetvényest – Remenyik olvasóinak régi ismerősét – egy nyugodt délutánon telefonon Amszterdamba hívják. A közjegyző vaskos papírköteget nyom a kezébe, hajdani barátjának, van Buren hajóskapitánynak hátrahagyott levelét, és „Végső Akarat”-át. Az iratokból kiderül, hogy a feddhetetlen életűnek ismert kapitány négyszer nősült, különböző helyeken bár, de nagyjából egy időben, s így négy özvegyet hagyott maga után. Az iratokból megtudjuk az első feleség, Krisztina történetét, akit nyomorba és züllésbe juttatott a kapitány: vagyonát kicsalta, szüleit az aggok menhelyére, bátyját a börtönbe juttatta. Bergen hajóra ült, s Barcelonában felkeresi a második feleséget: Conchita Moralest. Conchita a kapitány régi szeretőjének leánya, kacér, szép leány, aki, nem tudni, a férfiakat vagy a pénzt szereti-e jobban, tovaj, hamiskártyás mint az egész családja. Van Buren kapitány szigorú, puritán erkölcsei és könyörtelen szigora ránehezedik a bohém társaságra, nemcsak megváltoztatja életüket, de kétségbeesésbe is kergeti őket. Bergen úr továbbhajózik – közben ő is mindenféle kalandokba keveredik: férfi és női kalandorok ellen kell védekeznie –, hogy felkeresse a kapitány harmadik feleségét, Barbara Watkins ápolónőt, aki kórházban ismerkedett meg a beteg, élhetetlen mulya van Burennel, s szánalomból, felébredt anyai ösztönei sugallatára férjhez ment hozzá. A kapitány őt is megcsalja, kifosztja, s a nő férje szökése után hosszú évekig nyögi a könnyelmű tengerész adósságait. A negyedik feleség, Helén, mint megesett lány ismerkedik meg a kapitánnyal, aki védelmébe vette, gyengéd szeretettel, otthont teremtett neki. Helén ma is várja vissza férjét, aki azzal szállt hajóra, hogy ez az utolsó útja, rövidesen visszatér… Négy ember volt van Buren kapitány vagy az emberi természet és emberi lélek szélsőségei ilyen irtózatosak? Művészi volt van Buren kapitány, aki művek helyett életéből formált művészetet?