Najnovšie - Svetová beletria strana 426 z 453

A NYUGAT NYOMDÁJÁNAK Budapest, 1913. dec. 10. A Nyugat nyomdájának, kedves uraim, itt küldöm (betegségem miatt kissé későn) a korrektúrát. Ha lehet, siessenek vele. Illesszék bele a mellékelt pár verset. A revíziót dr. Földesi Gyula tanár úr csinálja az öcsémmel, Ady tanárral egyetemben. Kész lesznek vele 24 óra alatt. A pótversek közül az epilógusszerűt, nagyon kérem, mint a prológust, kurzívval szedjék. Szeretettel üdvözli önöket Ady Endre

A Kártyavár címu regény írását Babits ? saját vallomását idézve ? ?lírai motívumoktól indíttatva kezdte meg. Azon borzasztó valóság közepette, amelyet ma élünk, egy nagy mesébe akart menekülni: egy óriási építménybe, mint valami templom azilumába?. Az Újvárosba érkezo Partos Kálmán negyvennyolc óra fölgyorsult eseményei során ismerkedik meg a kiforratlanságot, átmenetiséget, bizonytalanságot és kiszolgáltatottságot sugárzó új város gazdasági és erkölcsi csodjével.

Bajza József (Szűcsi, 1804. január 31. – Pest, 1858. március 3.), költő, színigazgató, kritikus.Bajza művelt kisnemesi családban született 1804-ben. Bölcsészetet és jogot hallgatott, ám jobban érdekelte az esztétika, filozófia, irodalom, mint a törvénykönyvek. Nem lett ügyvéd; egyetemi évei alatt kötött barátságot Toldy Ferenccel, aki felfedezte benne a költőt. Toldyval és Vörösmarty Mihállyal együtt hozták létre előbb a Kritikai Lapokat, majd 1837-től kezdve az Athenaeum folyóiratot, ahol már rendszeresen jelennek meg kritikái. Ő lett a reformkor legjelentékenyebb kritikusa.1837-ben a Pesti Magyar Színház igazgatója, a színházi élet aktív szereplője volt. A politikában is részt vett, Kossuth lelkes híveként publikált. A szabadságharc bukása után ezért bujkálni kényszerült, elméje elborult. 1858-ban halt meg.

Batsányi János 1763-ban született Tapolcán, polgári családban. Korán kivált értelmével kortársai közül. Keszthelyen, Veszprémben, Sopronban és a pesti piaristáknál végezte iskoláit. Huszonkét évesen már egyetemi diplomásnak mondhatta magát. Ekkor már négy nyelven verselt: magyarul, latinul, németül és franciául. 1787-ben Kazinczy Ferenccel és Baróti Szabó Dáviddal megalapította az első magyar irodalmi társaságot Kassai Magyar Társaság néven. Később a francia forradalom, majd Napóleon híve lett. 1845-ben halt meg Linzben. "Nemzetek, országok! kik rút kelepcében Nyögtök a rabságnak kínos kötelében, S gyászos koporsóba döntő vas-igátok Nyakatokról eddig le nem rázhatátok" Ti is, kiknek vérét a természet kéri, Hív jobbágyitoknak' felszentelt hóhéri, Jertek, s hogy sorsotok előre nézzétek, Vigyázó szemetek Párisra vessétek!" (A franciaországi változásokra)

Kalandos,érdekes történetével bizonyítja be Bródy, hogy nemcsak a felnőtteknek, hanem a gyermekeknek is tud irni. Érdekfeszítő mese keretében beszéli el a két ártatlanul kicsapott diák élményeit, akik Egerből Szatmárba vándorolván annyi viszontagságon mennek keresztül, hogy valóságos két magyar Robinzon lesz belőlük.

Hordubal, ?a kárpátaljai parasztember nyolc évig dolgozott egy amerikai bányában, aztán hazatért falujába. Felesége és kislánya elidegenedtek tőle, és egy napon az asszony meg a szeretője meggyilkolják. A rendőri nyomozás mindent kiderít és elítélik a bűnösöket. Capeknek ez a regénye nem bűnügyi regény a szó szoros értelmében. Nem a gyilkosság momentuma és a nyomozás leírása a lényeges benne, inkább a falu légkörét, tragikus emberi sorsokat, az emberek lelkivilágát akarta ábrázolni az író ennek a történetnek a keretében.A Meteor a képzelet és a valóság regénye. A realitáshoz az a vékonyka, laza kapocs fűzi, amit a lezuhanó repülőgép egyetlen utasa zsebében találnak, s amire az orvosok csak a halott testi felépítettségéből következtethetnek. A képzeletből, a meséből feltörő valószerűségnek diadalát maga az író igazolja, amikor a lezuhant pilóta halála után érkező sürgöny tudatja, hogy a regényhős, akinek életregényét a vad Antillákra, cukornádplantázsok rabszolgatelepeire álmodta, valóban kubai volt. Sorsa, egyénisége útjai elől menekült az ismeretlen utas.Az Egy mindennapi élet hivatalnokának sima évei, szabályosan kiépülő pályafutása azt bizonyítja, hogy nincs hétköznapi élet, és nincsenek nyugalmas napok. A napok látszólagos egyhangúságát a pillanatok szenzációinak gazdag sorozata zavarja, s az élet megszokott zajlása mögött a tudat alatti ösztönökből érő, ismeretlen lelket megdöbbentésekkel, lidércfényekkel rejtelmes világ veszi körül. Egy rendes és rendszeresnek ismert ember halála előtt megírja élettörténetét, annak az életnek valóságát, amelyet külsőleg egy szép hivatalnoki karrier, boldog házasság és hű honpolgárság jellemeznek. A nyugodt hivatal, a példás házasság látszata mögött a korán ébredt gyermeki ösztönöknek azok az ősi nyomai kerülnek felszínre, amelyek idővel a valóságos és a tudat alatti élet közötti szakadékot okozzák.Karel Čapek regénytrilógiája az új európai regényirodalom nagy értéke. Világsikere bizonyítja, hogy a kis népek irodalma rést ütött a nyugati nagy irodalmak falán.

?A zaklató, szipolyozó, zsugori, kapzsi vén bunös? Scrooge úr a foszereploje Dickens történetének. Neki a karácsony pontosan olyan nap, mint a többi. Szánalmasnak tartja az emberek ünnepi készülodést, és mindent megtesz, hogy másoknak se legyen tökéletesen boldog a karácsonya. Magányosan üldögél otthonában, amikor furcsa hangokat hall. Megjelenik elotte Marley, volt üzlettársának szelleme. Késobb még további három szellem látogatja meg. Az elso a régi karácsonyok szelleme, aki végigvezeti hajdani életén. Majd megjelenik a második szellem, aki az új karácsonyokat idézi meg. Az o feladata, hogy felnyissa Scrooge szemét a körülötte élok sorsára, nyomorúságára. Végül eljön hozzá a jövo szelleme, aki megmutatja a férfi ijeszto és magányos halálát. S hogy ezek után megváltozik-e Scrooge? Kiderül Dickens izgalmas és mindig aktuális regényébol.

Egy vidéki fiatalember felkerül a fővárosba. Túl érzékeny idegrendszere, különleges életfelfogása, hallatlan pénzvágya, szenvedélyes rajongó szerelme meghökkentő és kellemetlen kalandokba sodorja. Az író szinte félelmetes lélekelemzéssel fedezi fel, leplezi le a gondolatok, érzelmek, cselekedetek belsőő mechanizmusát. Felvonultatja kora társadalmának jellegzetes figuráit is: a regény bírálat, bírálata a pénz, a gazdagság után futó színes, kavargó tömegnek, amelynek méhében azonban már ott forronganak a tisztulást jelentő eszmék és áramlatok.

  Eötvös József (vásárosnaményi báró, Buda, 1813. szeptember 3. ? Pest, 1871. február 2.) író, miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság elnöke, Eötvös Loránd fizikus apja.

Tizenhárom agglegény, tizenhárom szerelem, tizenhárom történet. Tizenhárom megsebzett férfilélek titkai tárulnak föl, egymás közt, egymásnak tárulkoznak ki a vallomástevok. Mindegyik elbeszélés, mindegyik fájdalmas-nosztalgikus emlékezés az elso igaziról szól. A szakítások (s egyben az egész noi nemmel való szakítás) oka a nok ostobasága, féltékenysége, hazugságaik, álnokságuk, önzésük, kisajátításvágyuk. De Gárdonyi muve nem, vagy csak látszólag szól a norol# a "hosszúhajú veszedelem"-rol. Az elbeszélésfüzér férfiszereploi, férfihosei saját kiszolgáltatottságukat, védtelenségüket, tehetetlenségüket, lelkifurdalásaikat osztják meg egymással.

  Gárdonyi Géza (született Ziegler Géza) (Agárd, 1863. augusztus 3. ? Eger, 1922. október 30.) író, költo.

E művében egész történelmi korszakot mutat be az író, egyetlen család sorsának tükrében. A család feje az öreg Ilja, maga a megtestesült őserő. Kezdetben vaskézzel fogja össze családját, s ő veti meg az Artamonov cég alapjait. Ám a család következő nemzedékeinek élete már nem úgy alakul, ahogy az apa elképzelte. A családi kötelékek fokozatosan fellazulnak, az utódok elsatnyulnak, és a család széthullásával egyben az öreg Artamonov dédelgetett álma, a cég is alapjaiban rendül meg, s széthull a forradalom tisztító viharában. Gorkij egy család merészen ívelő fölemelkedésével és tragikus széthullásával egyidőben a kor történelemformáló erejét is nagy művészi erővel ábrázolja ebben a regényében, amely magyarul 1926-ban a Nyugat-ban jelent meg először.

A regényben két vállalkozó áll egymással szemben: Berend Iván, a bondavölgyi kis bányaüzem vezetoje, és Kaulmann Félix részvénytársasága. Kaulmann minden erovel - foleg Sámuel apát segítségével - igyekszik megszerezni Berend üzemét és a környezo nagybirtokot, a Bondaváry grófok tulajdonát. Berend - bármennyire kiváló tulajdonságok és nagy ésszel rendelkezik, s bármilyen példásan vezeti is a kis üzemet - hamarosan elbukna az egyenlotlen versenyben, ha nem segítené egy romantikus véletlen. A cselekmény elején Kaulmann Félix Bécsbe csalja a gyöyöruszép munkáslányt, Evilát. Volegénye, Szaffrán Péter - aki szintén Berend munkásai közé tartozik - bosszúból felrobbantja a részvénytársaság tárnáit. A Kaulmann-féle vállalkozás összeomlik, s az égo szénréteget csak Berend Iván korszakalkotó találmányával tudják eloltani. A végkifejletet számos romantikus fordulat elozi meg: a pesti társasági életbol vett jelenetek, Berend Iván társasági sikereinek mozzanatai, a Bondaváry grófok története, Evila sorsának alakulása, Kaulmann Félix és Sámuel apát vagyonszerzo törekvéseinek akciói.

A francia forradalomban kivégzett királyno, Marie Antoinette kislányát orzi, rejtegeti a Ferto tó partján álló kastélyban, a Névtelen várban a regény fohose, egy Magyarországra menekült emigráns francia gróf. Jókai egyik legromantikusabb regénye a Névtelen vár, teli titokkal, cselszövénnyel, Bourbon-liliomos misztikával, szuzies-éteri szerelemmel (mert a fogoly kis királylány persze beleszeret nemes védelmezojébe, aki persze nem viszonozhatja vágybeli királynoje érzelmeit). De egyben az egyik legszebb Jókai-regény is a mu: a Ferto-vidék csodás huségu leírása, a régi magyar élet felejthetetlen tablója, a táblabírás, osi nemesi, megyei világ nagyszeru felidézése, sajátos ragyogásának, provinciális bájának halhatatlan megörökítése.

A kötet a következo novellákat tartalmazza:Az ütközet# Esik a hó# A dárda# Ballada a néma férfiakról# Géniusz# Találkozás egy fiatalemberrel# Barabbás# A cirkusz# Két hajó# Az ellenség# Beszélgetés egy jó emberrel# Északi szél# A lift feljebb megy# Példázat a halálról# Az égo ház# Novella a delejes halálról# A halál és a favágó# Erzsébet színházba megy# Akták# Reménytelen szerelem# Dódi# A magány# Február# Én és énke# Kacsapecsenye# Festék# A gyémánt# Szemét# Férfibecsület# Az inkarnátor# Röntgenország# Hasmutét# Új Iliász# Tibor# Skarlát# Hajdusek

A regény valóságosan megtörtént eseményekrol, személyes tapasztalatokról szól: saját agymutétének körülményeit beszéli el az író. Muvészetének általánossá, egyetemes emberi élménnyé emeli az operációt, a betegség történetét. Az író a Centrál kávéházban vonatdübörgést hall, halucinál. Ezt fejfájás, ájulás követi, de sem o, sem orvosai nem gondolnak komoly betegségre. Barátságos beszélgetések, egy filmélmény és feleségével együtt tett klinikai látogatás ébresztik fel gyanúját: agydaganata van. Az öndiagnózis helyesnek bizonyul. A vakság, a biztos halál és némi reménnyel kecsegteto mutét között nem nehéz a választás. Elutazik Stockholmba, a kor legnevesebb agysebészéhez, Olivecrona professzorhoz... Különlegesen izgalmas, nagyszeru az elbeszélés csúcspontja: a mutét leírása, melyet egyszerre szenved belülrol, és szemlél kívülrol az író. Az operáció utáni, téren és idon kívüli állapotból, a szürkeségbol a fényhez, az élethez visszatéro ember örömével, büszkeségével zárul a mu.

Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. október 21. ? Budapest, 1933. május 12.) író, hírlapíró

Könyvünk javított, képanyagában bővített kiadása a Helikon Kiadónál 1989-ben megjelent kötetnek. Semmi sem aktuálisabb (és hitelesebb) – amennyiben hajlandók vagyunk Ady Endre életében élni –, mint Krúdy Gyula Ady Endre éjszakái című legendáriuma.

Az Álmoskönyv Krúdynak talán legnépszerűbb, legelterjedtebb munkája. Tulajdonképpen üzleti okokból fogott hozzá megírásához, ám nemcsak nagyanyja, a híres álomfejtő történeteit, álomfejtéseit használta fel hozzá, hanem a „szakirodalomban” is kutakodott, főként azonban saját íróí zsenialitásából kölcsönzött sokat az újabb és újabb kiadásokban egyre bővebb munkához. Egészen sajátos munka kerekedett ki végül is: a legszebb, leghitelesebb magyar álomfejtő tanácsadó könyv és az egyik legérdekesebb Krúdy-mű, amely vetekedik a nagy szépirodalmi opuszokkal. Első megjelenése idején főként gyakorlati tanácsadó volt, sokáig szépirodalomnak számított, napjainkban nyilván kettős funkcióban használatos mű lesz.