E-knihy - Filozofia strana 10 z 12

Noam Chomsky könyve a nyelvész, filozófus és politikai gondolkodó rendkívül szerteágazó életművének rövid összefoglalója, amelyben saját nyelvészeti téziseiből kiindulva kísérletet tesz az emberi természet különböző összetevőinek feltárására. Hogy működik az emberi elme? Melyek a gondolkodásunk legfőbb összetevői? Mi az, amit megismerhetünk a világban, és mi az, ami már meghaladja képességeinket? Mi a közjó, milyen politikai rendszerek szolgálják, és melyek állnak szembe vele? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket boncolgat Chomsky könyve, amely egyszerre összegzi az amerikai gondolkodó életművét és nyújt bevezetést legfőbb tanainak tanulmányozásához.

Minek köszönhető Marx töretlen népszerűsége – teszik fel sokan a kérdést születésének 200. évfordulóján. A kötet szerzői-szerkesztői szerint ebben döntő szerepe van annak, hogy örökségéből az értelmezések, irányzatok és iskolák mérhetetlenül széles skálája alakult ki az idők során. Azt láthatjuk, hogy napjainkban a legtöbben először ezek kapcsán találkoznak a német gondolkodó nevével, és ennek hatása sugárzik vissza azután magára Marxra is. Az a gazdag szellemi-politikai muníció tehát, amelyet követői és örökösei felhalmoztak, végérvényesen beékelődik Marx időszaka és a mai olvasó kora közé. A tanulmánykötet annak bemutatását tekinti elsődleges feladatának, hogy milyen formában kínál Marx „találkozási pontokat”. A három részre tagolt kötet egyes írásaiból megismerhetők azok a marxi gyökerű alapfogalmak, paradigmák és elméletek, amelyek megkerülhetetlenné váltak az idők során: a politikai gazdaságtan, formációelmélet, elidegenedés- és hegemónia, a történelmi materializmus, osztályelmélet, rendszerelmélet, értékkritika és világrendszer-elemzés. Az elemzésekből feltárul, hogy miért oly vonzó sokak számára napjainkban azoknak az irányzatoknak a szellemi klímája, mint amilyen a maoizmus, a szituacionalizmus, a kritikai elmélet, a magyarországi Budapesti Iskola, az analitikus marxizmus, a Szocializmus, vagy Barbárság köre avagy a posztmarxizmus. Végezetül megérthető, hogy a közgazdaságtan, a szociológia, a politikaelmélet, a pszichológia, a pedagógia, a feminizmus vagy az ökológia területein hogyan vannak jelen azok „kritikai” vagy „marxista” változatai. A szerzők-szerkesztők szándéka szerint a szaktudományok művelőin túl a világ dolgai iránt érdeklődők, az egyetemisták és a terepen dolgozó aktivisták számára is hasznos, hiánypótló kötet abban is segít, hogy eligazodjunk Marx életművével kapcsolatban a túlegyszerűsítő, egydimenziós magyarázatok, az egymásnak is gyakorta ellentmondó és politikailag sokszor elfogult állítások tengerében. A Politikatörténeti Intézet Társadalomelméleti Műhelyének tanulmánykötete Karl Marx születésének 200. évfordulója alkalmából jelent meg 2018 őszén.

Kniha nabízí komplexní a vzájemně provázaný pohled na klíčové filosofické otázky, které se objevují v současné fyzice. Kombinuje přitom historiografický přístup popisu vývoje jednotlivých fenoménů s hlubší analýzou vybraných problémů s důrazem právě na jejich vztah ke konkrétním dějinným souvislostem. Reflektuje témata metodologie fyziky, časoprostoru a antropického principu, přičemž upozorňuje jak na klasické problémy, tak také především na myšlenkové posuny ve vědě po roce 1905, které jsou spojené s kvantovou fyzikou a obecnou teorií relativity, ale také s rozpínáním vesmíru nebo s postupem v oblasti řešení paradoxů ve vědě. Je tak nejen exkurzí do dějin lidského myšlení v oblasti fyziky, ale věnuje se řadě současných problémů. V publikaci je možné nalézt originální diskuzi vztahu temné hmoty a energie a antropického principu, kritickou analýzu finálního antropického principu nebo jeho vlastní definici. Text je nejkomplexnějším pojednáním o filosofických otázkách fyziky, který je v češtině k dispozici.

Prijímať informácie o situácii ľudstva a života vôbec na tejto planéte, skladať z nich a aj zo skúseností z vlastných zážitkov obraz reality našej i širšej, hľadať ich zmysel a význam, to robia mnohí. Autor Textov to vzal ako svoju hlavnú životnú náplň či azda dokonca prijal ako úlohu.

Kniha, s ktorou sa práve oboznamujete a ktorú si možno objednáte, patrí do malej skupinky slovenských kníh, ktoré neslúžia len na zábavu či ponaučenie, ale prichádzajú s návodom, ako tento svet zmeniť k lepšiemu. Ak to chcete urobiť, musíte dobre poznať dve knihy, ktorými sa vo svojom správaní inšpiruje väčšina ľudstva, a to svätú Bibliu a svätý Korán. Obidve knihy pritom prichádzajú s veľmi podobným posolstvom, ktorému však môžete porozumieť len v prípade, ak disponujete požadovanými filozofickými a kozmologickými poznatkami. Na Slovensku sme doteraz nemali knihu, ktorá by takéto poznatky dávala do vzťahu s týmito svätými knihami a na ich základe ich fundovane alebo odborne posudzovala. Tých niekoľko pokusov bolo tak úbohých a nekompetentných, že si naozaj nezaslúžia, aby som ich presne citoval. Najcennejšie na ponúkanej knihe však podľa mňa nie je to, čo sa v nej skrýva, ale spôsob, akým je napísaná. V prvých troch kapitolách totiž účinne využívam Dostojevským objavenú metódu dialógu, pretože rovnako ako on nechávam v nich prehovoriť „hlasy“, t. j. čo najmenej skresľované „vnútorné obsahy“ vedomia autorov, ktorí buď pevne veria v Božiu existenciu, alebo ju odmietajú. Medzi obidvomi krajnými názorovými pólmi pritom existuje akési prechodné pásmo, reprezentované napríklad tzv. agnostikmi, ktorí na otázku o Božej existencii odmietajú z rôznych (najmä poznávacích) dôvodov jednoznačne odpovedať. Ešte zaujímavejší je kontrast medzi tými, ktorí odmietajú akúkoľvek naturalizáciu Boha, a preto aj modernú vedu (napríklad darvinizmus) považujú za falošnú teológiu, a tými, ktorí sa snažia súčasný vedecký obraz sveta čo najviac zosúladiť s myšlienkou Božej existencie a pripúšťajú teda, že obidva tieto druhy ľudského poznania sú navzájom kompatibilné (ako to robia najmä W. L. Craig, A. Peacocke a i.). Slovenskí čitatelia tiež doteraz nemali možnosť dôkladne sa oboznámiť s najznámejšími filozofickými argumentmi v prospech Božej existencie (vrátane Anselmovho, Descartovho a pod.), ani s ich vyvrátením špičkovými anglosaskými filozofmi, ako sú M. Martin, N. Everitt, R. M. Gale či J. H. Sobel. Mnohých z nich bude podľa všetkého zaujímať aj diskusia o troch hlavných funkciách náboženstva, ktoré zároveň objasňujú, prečo tu s nami tieto sväté knihy vydržali tak dlho, a presvedčivo ukazujú, prečo sú už dnes len zbytočnými a škodlivými historickými reliktmi. Prvá funkcia náboženstva sa totiž vzťahuje priamo k jedincovi, k jeho behaviorálnej neistote v zložitom a ťažko predvídateľnom svete, do ktorého náboženská viera konkrétnym (hoci vymysleným) obrazom sveta vnáša určitý poriadok. V rámci druhej funkcie už náboženstvo tohto jedinca definuje ako súčasť určitej skupiny ľudí, ktorá bola Bohom vybraná pre určitú úlohu (na rozdiel od iných skupín ľudí) a ako taká sa cíti nielenže nadradená nad ostatné skupiny, ale aj oprávnená rozmnožovať sa viac a rýchlejšie ako ostatné (v jej Boha neveriace) skupiny, ba dokonca ich aj likvidovať či vraždiť. V tomto zmysle možno tvrdiť, že náboženstvo slúži prenesene aj na ochranu života ako takého. Tretia hlavná funkcia náboženstva sa tak vzťahuje aj k ľudskej smrti, ktorá sa však opäť netýka prednostne ľudského jedinca, ale celého veriaceho kolektívu, do ktorého patrí, pretože zmŕtvychvstanie a posledný súd sú vyslovene kolektívnou záležitosťou, v rámci ktorej však Boh vždy uprednostňuje na základe určitých kritérií niektorú skupinu ľudí (ako je v Biblii 144 000 panicov z 12 izraelitských kmeňov). Ešte dôležitejšie je, že pri poslednom súde tak v Biblii, ako aj v Koráne prechádzajú ľudia zásadnou telesnou premenou, pričom tí, ktorí sú toho hodní, na základe apriórnej Božej voľby (a nie súboru dodatočných dobrých či zlých skutkov, ako sa veľmi mylne domnievajú príliš sebavedomí veriaci, trúfajúci si myslieť a rozhodovať za samotného Boha) potom nadobúdajú úplne novú telesnú i duševnú podobu a prechádzajú do ideálneho nebeského sveta, v ktorom niet žiadnych pozemských starostí, ale len pozemské a nadpozemské radosti.

Staroveký manuál rozvoja osobnosti a správneho prístupu k životu. Filozof Epiktétos, oslobodený otrok a známa osobnosť svojej doby, sa prostredníctvom Manuálu prihovára k čitateľovi ako k svojmu žiakovi, ktorý sa rozhodol zmeniť a zlepšiť svoj život. Ponúka súbor rád a pravidiel, ktoré, ak správne aplikované, mu majú priniesť duševný kľud a šťastie. Manuál sa snaží odhaliť, kde skutočne leží ľudská sloboda a čo je príčinou ľudského utrpenia. Epiktétos, narodený v chudobe a otroctve, neskôr velebený verejnosťou a stretávajúci sa i so samotným rímskym cisárom, dospel k hlbokému porozumeniu toho, ako nakladať so životnými strasťami a ako pristupovať k svojmu osudu. Epiktétov Manuál bol svojho času nazývaný srdcom stoickej filozofie a dodnes patrí k svetovo najčítanejším dielam klasickej literatúry. Na rozdiel od dobovej literatúry sa ale vyznačuje nebývalou jasnosťou a stručnosťou. Text nie je nijako štylisticky zaťažený historickými postupmi a útvarmi. Bol napísaný výlučne ako súbor poznámok z Epiktétových prednášok, preto je strohý a priamy. Počas dvoch tisícročí od svojho vzniku, Epiktétovo dielo preukázateľne pomohlo mnohým tým, ktorí sa do neho začítali, nájsť svoj smer v živote, postaviť sa na vlastné nohy a uspieť. Jeho idey sa navždy stali súčasťou filozofie osobnostného rozvoja a jeho ideologická príbuznosť s východnou filozofiou výstižne ilustruje jeho univerzálnosť a autenticitu.

„Értelmiségi ?válaszutak 1945 után” volt a címe és tárgya a Magyar Tudományos Akadémia 2017. évi közgyűlése idején a Filozófiai és Történettudományok Osztálya által tartott egész napos tudományos ülésnek. E rendezvény bizonyos értelemben folytatása és kiteljesítése volt a két évvel korábban tartott – ugyancsak a „History könyvek” sorozatban közreadott – konferenciának, amely „A konzervatív társadalomtudósok politikai válaszútja az 1930-as és 40-es években” címet viselte. Az a második világháborús összeomlásig követte a magyar értelmiség számottevő, korszakos jelentőségű csoportját, amely belül is meghasadt és ritka kivételektől eltekintve el is veszítette társadalmi pozícióját. Ennek megbeszélése után logikusan következik az a kérdés, hogy a fasizmusba torkolló autokratikus rendszernek a humanista-demokrata értelmiségi ellenzéke milyen utakat keresett és talált a második világháború után, amikor a demokrácia reményei megelevenedtek, de az országot az antifasiszta koalíció bolsevik világhatalma tartotta megszállása és közvetlen befolyása alatt. Kényes és fontos kérdés ez, mert Magyarország ritka és töredékes demokratikus közjogi és politikai hagyományai között lehet és kell számon tartanunk az 1945 és 1948 közötti néhány évet, mint ahogy ezt tették a rendszerváltó pártok, a jogalkotás és kormányzat. Ugyanakkor a bekövetkező társadalmi változások iránya, a politikatörténeti tények, az egyéni karrierutak elágazásai rendre mind tanúsítják, hogy a külső adottságként felfogható világtörténeti konstellációban ezek az évek mintegy fokozatos átmenetet jelentettek a hazai bolsevik diktatúra felé.

„TANÁR tanítványt keres. Határozott vágy a világ megmentésére elengedhetetlen. Jelentkezni személyesen.” Ezzel a hirdetéssel indul Daniel Quinn díjnyertes, világhírű regénye, az Izmael – de ugyanezen a ponton kezdődik Az én Izmaelem története is. A különbség mindössze annyi, hogy a bölcs gorilla újsághirdetésére ezúttal nem egy kiégett, cinikus bölcsész jelentkezik, hanem egy kislány. Izmael zavarba is jön a váratlan kihívástól; azzal próbál kitérni előle, hogy az ő tanítása nem gyerekeknek való. Julie azonban a sarkára áll: ha tizenkét éve elég ahhoz, hogy autót lophasson, abortusza lehessen vagy épp drogokkal kereskedhessen, akkor elég idős ahhoz is, hogy a világ megmentéséről halljon. Izmael végül kötélnek áll: ugyanazt tanítja Julie-nak, mint első tanítványának, az Izmael szerzőjének – mégis teljesen másról, és persze másképp beszél. Az új példázatok nyomán a civilizációkritika meglepő mélységei tárulnak fel előttünk. Megértjük, hogy az emberiség 17 másodpercben összefoglalható történelmében hol rejlik az eredendő hazugság. Tízezer éves távlat segítségével ismerjük fel, mi az alapvető baj az iskolarendszerünkkel. Sőt: hogy az egész iskolaügynek mi a valódi, ki nem mondott célja. Merthogy nem a tudás átadása a lényeg, az nyilvánvaló mindenki számára, aki valaha próbált már felnőttként visszaemlékezni arra, hogy mi az ördögöt is tanult éveken keresztül a suliban. Világossá válik, hogy a törzsi kultúrák elpusztításával nem holmi elvont, muzeális értékek semmisültek meg, hanem olyan valódi tudás és bölcsesség, amelynek birtoklása nélkülözhetetlen, ha az emberiség egy ideig szeretne még megmaradni a Föld nevű bolygón. Mi ez a – korántsem titkos, számunkra mégis elveszett – tudás? Hogyan lehet visszaszerezni? Kinek a feladata ez? Erre keresi a választ tanár és tanítvány, akik a leckék során azzal is kénytelenek szembesülni, hogy igencsak szorítja őket az idő.

Miért tölt el elégedettséggel a politikusok bukása? Mitől olyan izgalmas a híres emberek szerelmi élete? Miért hagynak hidegen a távoli országok konfliktusai? A sajtó ugyanolyan domináns helyet foglal el a modern társadalomban, mint egykoron a vallás, mégsem vagyunk tisztában életünkre gyakorolt hatásaival. Alain de Botton a repülőgép-szerencsétlenségektől a gyilkosságokon és celebinterjúkon át a politikai botrányokig a hírek huszonöt alaptípusát teszi szokatlanul beható vizsgálat tárgyává. Az író-filozófus De Botton könyve nyugalmat, megértést és némi józan mérlegelést hoz a hírgépezetekkel való állandó érintkezésünkbe: tökéletes használati útmutató a média által bekebelezett világunkhoz.

Kniha Brána smrti rozvíjí stejnojmenný seriál České televize a dané téma zachycuje ve větší ploše. Jednotlivé poznatky a zkušenosti tu jsou v nezkráceném působivějším vyznění a nabízejí jiný pohled na smrt, než je běžné. Mezi stovkou osobností je i R. Moody, S. Grof, M. Stingl, F. A. Wolf, 14. dalajlama… Většina lidí má ze smrti strach, je to pro ni téma depresivní a schovává se před ní. Zde však poznáme, že lidé napříč historií i kulturami většinou pojímají život a smrt jako proměny našeho věčného bytí. K pokračování života po smrti se hlásí i mnozí moderní vědci a odborníci – zjišťují, že po smrti je to vlastně mnohem zajímavější… Zároveň v knize najdeme inspiraci, jak se vypořádat s odchodem blízkých, jak se připravit na vlastní smrt i jak vlastně žít.

Az öt tibeti jógagyakorlat és a hozzájuk tartozó mantrák hozzásegítenek ahhoz, hogy elengedjük gondolkodásunk és viselkedésünk negatív mintáit. A könyv élvezetes és praktikus útmutató a magasztos ideákhoz, és kitaposott ösvényre invitál a személyiség átalakításában. A könyv célja, hogy segítse az olvasót a mély önmagunkba nézés bátor tettében, hogy segítsen tudatosan áttekinteni az életünket, illetve hogy teljesebb életet élhessünk a nagyobb hála és öröm jegyében. Az öt tibeti jógagyakorlat jelmondata: Formáld a tested, és alakítsd át az életed! A gyakorlatok növelik a fizikai állóképességet, a hozzájuk tartozó mantrák pedig pozitív hatást gyakorolnak az elmére és a szellemre. Mivel a világ folyamatos áramlásban van – akár készen állunk rá, akár nem –, sokszor vagyunk kénytelenek átalakulni. A jól megalapozott és fejlesztő gyakorlatok segítségével szörfözhetünk az élet hullámain, ahelyett, hogy magával vonszolna a változás.

With this second book in his planned series Krishna in Vrindavan, Sivarama Swami again inundates our hearts with the nectar of pastimes and conversations from the transcendental land of Braja. Based on the commentaries of Srila Prabhupada and the previous acaryas. Na Paraye ‘Ham explains some of the principles of transcendental love – describing Sri Krishna’s love, Sri Caitanya Mahaprabhu’s love, and Srimati Radharani’s love, respectively. Their love flows like great rivers into the ocean of prema, and by the mercy of our predecessor acaryas, devotees can touch the shores of that ocean and savor some drops of its nectar.

From the introduction by Gopiparanadhana Dasa: In the association of pure devotees, discussion of the pastimes and activities of the Supreme Personality of Godhead is very pleasing and satisfying to the ear and the heart. By cultivating such knowledge one gradually becomes advanced on the path of liberation, and thereafter he is freed, and his attraction becomes fixed. Then real devotion and devotional service begin. – Srimad-Bhagavatam 3.25.25 In Suddha-bhakti-cintamani, Sivarama Swami is making a major statement to the devotees of ISKCON as he traces the progression of faith, attraction, and devotion through regulated devotional practice. What he says here is invaluably useful for all who have strayed from Krsna and are serious about going back to Him. He explains how the adhikaras for various depths of hearing krsna-lila are acquired in the course of this standard cultivation. In this way he gives us the information we need to decide for ourselves what we are ready to hear and speak about. And he does this with strict adherence to guru, sastra, and sadhu.

A kötet tanulmányokat tartalmaz a szerkesztők által a baloldali eszmekörből legfontosabbnak gondolt 50 könyvről.

The land of Vrndavana is saturated with the most confidential loving pastimes of Sri Krsna and His eternal associates. It is a place unique within the spiritual sky, for the loving devotion of the vraja-vasis is spoken about within the great gathering hall of Lord Narayana. This love has been freely distributed to one and all by Sri Caitanya Mahaprabhu. His teachings and His sankirtana movement have spread worldwide through the medium of Srila Prabhupada. It isthe humble desire of this author to attain such bhakti and share its glories with our illustriousreaders.

„Az ?egész (nyugati) filozófiatörténet áttekintése Szókratésztól Peter Singerig rövid szellemi életrajzok formájában – embert próbáló feladat. az, hogy Warburtonnak (az open university docensének, a Philosophy bites podcast szerzőjének) ez ilyen jól sikerült, bámulatra méltó teljesítmény.”Guardian "Warburton érthetővé teszi a filozófiát, miközben gondolkodásra, vitára, érvelésre és kérdezésre buzdít. Negyven rövid fejezetben ismerteti a filozófiatörténet legjelentősebb ideáit: a nagy gondolkodók életéből és halálából vett érdekes, gyakran meglepő történeteken keresztül vezet be bennünket a filozófiatörténet rejtelmeibe – az ókortól (amikor a legfőbb téma a szabadság és a lélek kérdése volt) Peter Singerig, aki a mai embert nyomasztó filozófiai és etikai kérdésekről beszél. „Nigel Warburton könyvének varázsa abban rejlik, hogy mindenki számára érthető. Warburton egyesíti magában Gombrich szabatos megfogalmazását és a könnyű befogadhatóságot. Különleges tehetsége van a bonyolult problémák feloldásához.”Time Out

Evilági értékek - túlvilági polémiák címmel Pál és Nietzsche - kissé morbidnak tűnő - képzeletbeli beszélgetését olvashatjuk Dr. Kiss Tamás új könyvében. A szereplőket talán nem kell bemutatni, két ellentétes világnézet csap össze, hevességeket sem nélkülöző vitájuk csaknem teljesen autonómmá válik, megjelenítve az emberiség sorsát leginkább szabályozó etikákat, és azt az egyetemes, filozófiai értelemben is megjelenő tragédiát, melynek neve Ember.

A Turner Tomorrow Ösztöndíj létrehozásának célja az volt, hogy a szerzőket olyan regény írására ösztönözze, mely a világ globális problémáira építő és határozott megoldást kínál. A több mint 2500, a világ minden tájáról beérkezett pályamű közül a rangos ösztöndíjat az Izmael nyerte el. „Számomra azonban az Izmael sikere nem az eladási mutatókon volt mérhető. Tudtam, hogy a könyv nem fog a boltok polcain porosodni, de nem ez volt a lényeg. El fog-e érni valakihez? Nem lehettem biztos abban, hogy akár egyetlen olvasó is akként fogja fogadni, aminek én szántam – villámcsapásként. A mű 1992. januári kiadását követoen kétségeim körülbelül egy hétig gyötörtek. A könyv végén levő megjegyzésben megadott címemre, Delores Elaine Pierce kis bérelt postahivatalába ekkor érkezett meg az első levél. Ez eloszlatta minden kétségemet. A villámcsapás célba ért – legalábbis egy olvasónál. Újabb hét múltán tudtam, hogy ez az olvasó nem kivétel volt. Attól kezdve a levelek folyama szakadatlan áramlott, naponta három-négy, napról napra, hónapról hónapra, mindig ugyanazt az üzenetet hordozva: »Az Izmael örökre megváltoztatta a világszemléletemet.«”

Autorul acestei cărti, dr. Attila Simon-Székely, este cercetător cu renume international, în domeniul psihologiei constiintei, si în epistemologia, ontologia si logica cognitivă a infinitului. Biopsihologia constiintei, este o disciplină nouă, în cadrul căreia autorul a creat o nouă teorie, un model complex si interdisciplinar al constiintei, cercetând relatiile între constiinta de sine si constiinta cognitivă. Pentru Cititorul care se interesează de cele mai noi descoperiri legate de constiintă, este o carte care trebuie citită.   Jelen könyv szerzője, dr. Simon-Székely Attila, nemzetközileg elismert kutató, a tudat-pszichológia, valamint a végtelen kognitív logikája, ismeretelmélete és lételmélete terén. A tudat-biopszichológia egy új tudományág, amelynek keretén belül a szerző egy új elméletet alkotott, a tudat egy komplex és interdiszciplináris modelljét, az öntudat és környezettudat közötti kapcsolatokat kutatva. Az Olvasó számára, aki a tudattal kapcsolatos legújabb felfedezésekre kíváncsi, ez olyan könyv, amelyet el kell olvasni.    The author of this book, prof. Attila Simon-Székely, PhD, is an internationally renowned researcher, at the field of the psychology of consciousness, and that of the cognitive logic, epistemology and ontology of the infinite. The biopsychology of consciousness is a new branch of science, in which the author created a new theory, a complex and interdisciplinary model of consciousness, searching for the relations between the self-consciousness and cognitive consciousness.   For the Reader, who is curious about the most recent discoveries in connection with consciousness, this book is a must read.