E-knihy - História - ostatné strana 3 z 29

A ?középkor történelmének neves és népszerű szakértője, Dan Jones nagyszabású, mégis szórakoztató, könnyed stílusú művében elbeszéli, hogyan született meg az a világ, amelyet ma ismerünk. A történet az egykor hatalmas Nyugatrómai Birodalom romjai között kezdődik, amikor 410-ben kifosztották a barbárok, s a 16. század elején ér véget, az idő tájt, amikor az Örök Várost elfoglalják és megint csak kifosztják – ezúttal, 1527-ben, V. Károly császár katonái. A két esemény között eltelt 11 évszázad az emberiség írott történelmének mintegy harmadát öleli fel. Ebben az időszakban született meg a nyugati kultúra, ekkor alakultak ki a nagy európai nemzetek, lefektették a jog és a kormányzás alapjait, a római egyház világpolitikai tényezővé lépett elő, elindult a kereszténység és az iszlám közötti „civilizációs” vetélkedés, s megalapították az első egyetemeket. A Távol-Kelet birodalmai versenyre keltek a Nyugat hatalmaival, és megtörtént az első találkozás az Ó- és az Újvilág között. A művészetek, a filozófia és a tudományos ismeretek gyökeres, forradalmi változások során mentek keresztül, s a korszak végén a reformáció eltörölte a római katolicizmus „monopóliumát”. Ez a könyv olyan világot tár elénk, amely első pillantásra távolinak és idegennek látszik. Ám, ha tüzetesebben is szemügyre vesszük, akkor feltűnik, hogy a középkor emberének olyan kihívásokkal kellett szembenéznie, amelyek nagyon is hasonlítanak a 21. század problémáihoz: nagyhatalmi erőpróbák, népvándorlás, világjárványok, elképesztő műszaki és tudományos fejlődés, sérülékeny és változékony éghajlat. E nagy ívű történelmi áttekintés első kötetében a szerző a Római Birodalom lehanyatlásától a keresztes háborúk koráig, a Jeruzsálemi Latin Királyság 1291-ben bekövetkezett bukásáig vezeti el az olvasót. A mű második része Hódítók és felfedezők – Dzsingisz kántól Magellánig címmel 2023 tavaszán jelenik meg.

David Ben-Gurion az Izraeli Állam első miniszterelnöke, Konrad Adenauer a Németországi Szövetségi Köztársaság első kancellárja. Életútjuk nem is lehetne különbözőbb, több évtizedes távlatból nézve mégis megdöbbentő hasonlóságokat mutat. Mindketten meglehetősen idős korukban kerültek a politikai hatalom csúcsára, mindketten kulcsfigurái lettek az új államiság létrejöttének, és mindketten úttörő munkát végeztek országukon belül és a diplomáciában egyaránt. Eközben nagyon közel kerültek egymáshoz, és barátokká váltak, bár személyesen csak kétszer találkoztak. A történész-politológus szerző párhuzamos történetekként meséli el a két kiemelkedő államférfi életét, beszámol a nem mindennapi barátságukról, részletesen bemutatja országaik történelmét, és végül felteszi a kérdést, hogy a ma embere hogyan tudja megóvni azt az értékes örökséget, amelyet ránk hagytak.

Kik az álmodozók? S kik a megszállottak? Két rendező, két immár kultikus magyar film. Szabó István és Makk Károly. Makk-kal kezdődött az új hullámunk, s Szabó és társai vitték tovább a lendületet. Persze nemcsak róluk van szó ebben az eredetileg tankönyvnek íródott összefoglalásban. Van itt Jávor és Karády. Van itt Hyppolit és Emberek a havason. Jancsó és Tarr. Meg mindenki, aki letett valamit a közös szellemi asztalra. Aki ezt a kötetet olvasva nem szereti meg a magyar filmet, az lemarad 20. századi kultúránk fontos fejezetéről.

XIII. Leó pápa a 19. század nagy problémáját, a munkáskérdés fontosságát felismerve adta ki az első szociális körlevelet 1891-ben, ezzel megnyitotta a keresztény szociális tanítás nagy jelentőségű dokumentumainak sorát. A Rerum novarum kezdetű enciklika lényegi fordulatot jelentett a munkáskérdés egyházi megközelítésében. Nagy érdeme, hogy egyértelműen rögzíti a magántulajdon védelmének fontosságát, az egyház feladatát, valamint az állam, a munkaadók és a munkavállalók legfőbb kötelességeit a szociális kérdés megoldásában és a közjó előmozdításában. Ezzel megteremtette annak hagyományát, hogy az egyháznak van véleménye és felelőssége a szociális és társadalomerkölcsi kérdésekben. Sőt, az enciklika a keresztény politizálás alapvetéseként is fontos dokumentum. A Rerum novarum kapcsán visszatérő állítás, hogy a katolikus egyház megkésett a munkáskérdésre való reagálással. Tény, hogy Karl Marx már több mint húsz évvel az enciklika megjelenése előtt kiadta A tőke első kötetét. A szegénység és a munkások helyzetének szocialista értelmezése így valóban megelőzte az egyház tanítóhivatali megnyilatkozását. Ugyanakkor az érem másik oldalát is megvizsgálva azt láthatjuk, hogy bár a Rerum novarum valóban újszerű mint pápai megnyilatkozás és első a szociális enciklikák sorában, mégsem előzmények nélküli. Jelen kötet szerzői ezt a több mint százharminc éves, folyamatosan megújuló hagyományt mutatják be és vizsgálják meg különböző – történeti, filozófiai, gazdasági és teológiai – megközelítésekből.

Anglia koronája a 15. század során ötször cserélt gazdát, amikor a Plantagenet-dinasztia két ága élet-halál harcot folytatott a hatalomért. Az ismert történész, Dan Jones ebben a kötetben bemutatja, miként szakította ketté a testvérviszály a legtovább uralkodó brit királyi családot, míg végül a Tudorok léptek a helyükre.  A történelem legnagyobb hősei és gazemberei közül páran ezekben a zűrzavaros időkben vívták harcukat Jeanne D’Arc-tól kezdve V. Henriken át – akinek azincourt-i győzelme a középkori monarchia fénypontját jelentette – III. Richárdig, aki meggyilkoltatta a saját unokaöccseit, hogy megtarthassa lopott koronáját. Ez volt az a korszak, amikor önfejű királynők és szeretőik magukhoz ragadták a hatalmat, és akaratuk alá gyűrtek mindenki mást. A towtoni és a bosworth-i csata érzékletes leírása mellett, ahol lemészárolták az utolsó Plantagenet királyt, a történelmi korszakról festett drámai erejű tabló felfedi a zűrzavaros korszak intrikáit is. Továbbá korrigálja a Tudor-propagandát, leleplezve a rózsák háborújával kapcsolatos egyoldalú narratívájukat.

„Dan ?Jones kétkötetes műve egy lebilincselő, informatív és szórakoztató olvasmány a távoli múltról. Az egész középkori történelem itt van, szépen, érthetően elbeszélve. A könyv egész birodalmakat mutat be, helyet adva a kulcsemberek intim portréinak, sőt néhány versnek is." – Wall Street Journal „Egy élénk történelmi tabló. Minden fontosabb témát sikerült bemutatnia. Ahogy a puzzle darabjai a helyükre kerülnek, fokozatosan megjelenik a modern világ. A könyvek a világtörténelem egy lényeges korszakának történeteit mesélik el ügyesen és stílusosan." – New York Times A New York Times bestseller-írója a középkori világ epikus történetével tér vissza – egy olyan korszak gazdag és bonyolult újraértékelésével, amelynek örökségével és tanulságaival ma is élünk. Amikor 410-ben a barbárok kifosztották és lerombolták Rómát, az egy korszak végét jelezte – és egy ezeréves mélyreható átalakulás kezdetét. A kétkötetes mű a feltörekvő Európán, a késő ókori világ nagy fővárosain, valamint az iszlám nyugat befolyásos városain keresztül kalauzolja el olvasóit, és az első európai utazásokban elérik az amerikai kontinenst is. A középkori világot azok a nagy erők kovácsolták össze, amelyek ma is foglalkoztatnak bennünket: klímaváltozás, járványos betegségek, tömeges migráció és technológiai forradalmak. Ekkor alakultak ki a nagy európai nemzetiségek; amikor az alapvető nyugati jog- és kormányzási rendszereket kodifikálták; amikor a keresztény egyházak a nyugati közerkölcs nagyhatalmú intézményeiként és szabályozóiként léptek fel; és amikor a művészet, az építészet, a filozófiai kutatások és a tudományos találmányok hatalmas, forradalmi változások időszakain mentek keresztül. A Nyugat egy birodalom romjain épült újjá, a válság és az összeomlás állapotából emelkedett ki, hogy uralja a világot. Az emberi élet és tevékenység minden szférája átalakult az igazi Trónok harca által lefedett ezer év alatt. Miközben saját évezredünk kritikus fordulópontja előtt állunk, Dan Jones megmutatja, hogyan jutottunk el idáig.

A Közép-Európa központjának számító Magyarország az újkori és modern kori Európa hatalmi harcainak fontos helyszíneként hosszú évszázadokon keresztül az oszmán és Habsburg uralkodók közötti katonai és politikai küzdelmek és egyezkedések történelmi színteréül szolgált.Az oszmánok és a magyarok a 14. században, a török Balkánon való megjelenése során léptek először kapcsolatba egymással, ezután a mohácsi ütközet sorsfordítónak bizonyult a két fél viszonyában. A 16. században a magyarok egyre kiemelkedőbb szerepet játszottak az oszmánok Duna-menti politikájában, e kölcsönhatás pedig a későbbi századokban tovább mélyült. A történelmi sorsközösség újabb fejezete volt az, amikor az 1848-as forradalom és szabadságharc leverése után a magyarok oszmán földön kértek és kaptak menedéket. A Habsburgok és Oroszország tiltakozására és kérvényére, hogy adják ki a magyar politikusokat, Abdulmedzsid szultán azt a feleletet adta, hogy akkor is megvédi őket, ha egy magyarért akár ötvenezer oszmán életet kell adnia.M. Tayyib Gökbilgin, az oszmán–magyar kapcsolatok egyik legjelentősebb törökországi kutatója jelen munkájában e közös történelemnek ered nyomába. A történész tizenhárom tanulmányát magába foglaló kötet a török hódoltság korával kapcsolatos általános gondolatokkal kezdődik, majd részletesen tárgyalja a következő kérdéseket: oszmán–magyar harcok II. Murád uralkodása idején, Mátyás király levelei II. Bajazidnak, Nagy Szulejmán magyar és európai politikájának különböző időszakai, az oszmánok Duna-menti és földközi-tengeri politikája a 16. század közepén, az 1566-os szigetvári hadjárat előzményei és előkészületei, Buda török fennhatóság alatt, Kara Üvejsz pasa mint budai beglerbég, valamint Erdély a 17. század elején. A könyv utolsó fejezetei olyan témákat vesznek górcső alá, mint Thököly Imre szerepe az oszmán–magyar kapcsolatokban, Rákóczi Ferenc és az Oszmán Birodalomban menedékre lelt bujdosók, végül pedig a 19. század végi török–magyar kapcsolatok.

A régi világrend bukása után sok problémát látunk a Közel-KeletenKi okozza ezeket a problémákat?Mik azok az Armageddon kódok?A konfliktust a hatalmon lévők okozták?Hogyan teremthetünk békét a Közel-Keleten?A kutatók egy titkos kódot találtak a közel-keleti fő eseményekben, az Armageddon titkos kódjai néven. Ez a könyv számos eseményt és az események matematikai kódjait vizsgálja meg. A kódexek azt mutatják, hogy a hatalmon lévők játszanak. Mik azok az Armageddon kódok?Ez a könyv megmutatja, hogy a Közel-Kelet problémáit szándékosan a hatalmon lévő emberek hozták létre

Milyen eszmetörténeti felfogás lapul a woke mögött? Mi az a „represszív tolerancia”? Miben van párhuzam a szélsőbaloldaliság és a szélsőjobboldaliság között? Összeesküvés-elméletek helyett beszéljenek a tények! Mindenkinek ajánlom ezt a könyvecskét, aki szeret gondolkozni, és nem akarja befolyásoltatni magát a woke-tól, de a szélsőjobbtól sem. Itt-ott csípős, máshol horrorisztikus, de mindenképp megér egy olvasást!

Ha egy történész „egyszer meg akarja fejteni, hogy mi történt velünk itt, a Kárpát-medencében az 1940 és 1990 közötti fél évszázadban (s nem volt történelmünknek ehhez hasonló sűrű korszaka), akkor elsőként Hanákot kell megfejtenie” – Varga László, Budapest Főváros Levéltárának egykori főigazgatója emlékezett így Hanák Péterre. Hanák Péter történész (1921–1997) a holokausztot ugyan túlélte, de családját elveszítette, így a szellemes, ironikus fiatalemberből hithű sztálinista lett, és szerepet vállalt a magyar történettudomány 1948 utáni szovjetizálásában, vett részt a „reakciósként” megbélyegzett történészkollégái félreállításában – hogy aztán illúzióiból kiábrándulva az államszocialista rendszer kritikusa legyen. Miután ’56-os megnyilvánulásai miatt 1957-ben eltávolították az Eötvös Loránd Tudományegyetemről, Hanák az MTA Történettudományi Intézetének munkatársaként, majd osztályvezetőjeként (1964–1990), a dualizmus korának kutatójaként kulcsszerepet játszott az 1867-es kiegyezés pozitív újraértékelésében, továbbá a „szellemi vasfüggöny” egyik 1960-as évekbeli átvágójaként a magyar történetírás nyugatosításában, modernizációjában. Egyike volt azoknak, akik problémaérzékenységükkel, nemzetközi tájékozottságukkal, kapcsolatrendszerükkel és nyugati megbecsültségükkel kiemelkedtek a Kádár-kori történész nemzedékből, a rendszerváltás után pedig ő vállalta a Közép-európai Egyetem (CEU) Történelem Tanszékének megszervezését. Csunderlik Péter kutató történészként a Hanák-hagyaték, levéltári és nyomtatott források, valamint a pályatársakkal készített interjúk alapján rajzolja meg Hanák Péter pályaképét, aki egyik hőséhez, Jászi Oszkárhoz hasonlóan „dunai patrióta” volt, aki Közép-Európa történetének kérdéseire akart választ adni, hogy megértse a saját sorsát.

A második világháború a közelmúlt talán legismertebb történelmi epizódjainak egyike – ha máshonnan nem is, olvasmányaiból vagy filmélményeiből mindenki tud róla valamit. Az események láncolatának, az egyes szereplők motivációinak bonyolult szövedékét azonban csak kevesen látják át igazán, a különböző harcokat és a mögöttük meghúzódó döntéseket feldolgozó szakirodalom elképesztő gazdagsága pedig csak még jobban összezavarja a laikus olvasót. A neves skót történész, Norman Stone olvasmányos stílusban megírt szintézise ugyanakkor kompakt, jól követhető áttekintést ad a történésekről, a főbb szereplők indítékairól és törekvéseiről, így nagy haszonnal forgathatja bárki, aki szeretne többet megtudni a második világháborúnak az első világháborúban gyökerező okairól, a harcok lefolyásáról és a mindennapjainkat ma is meghatározó jelentőségéről. Nem hallgatja el a németek által elkövetett kegyetlen tetteket, de katonai sikereiket is elismeri, és a szövetséges hadviselők érdemei mellett megkérdőjelezhető lépéseiket sem rejti véka alá. Ha semmi egyebet nem is, ezt a könyvet mindenkinek érdemes lenne elolvasnia a 20. század korunknak is medret szabó legvéresebb hat évéről. NORMAN STONE (Glasgow, 1941. március 8. – Budapest, 2019. június 19.) skót történész és író. A cambridge-i Gonville and Caius College-ban szerzett történészdiplomát. 1962 és 1965 között Bécsben és Budapesten a közép-európai történelmet kutatta. Hazatérve a Gonville and Caius College-ban tanársegéd (1967), majd adjunktus (1973) lett. 1984-től az Oxfordi Egyetemen az újkori történelem profeszszora. Vezetett rovatot a The Sunday Timesban, rendszeresen publikált a Frankfurter Allgemeine Zeitung és a The Wall Street Journal hasábjain, valamint a BBC-nek is dolgozott. Margaret Thatcher munkáját beszédíróként és külpolitikai tanácsadóként segítette. Tucatnyi – többek között Oroszország, Törökország, Csehszlovákia és Magyarország történelmével foglalkozó – könyv szerzője, ezek közül máig a legnépszerűbbek az első, illetve a második világháború történetét feldolgozó kötetek.

1808, ?Franciaország. Egész Európa Bonaparte Napóleon lába előtt hever. Győzedelmes seregei minden ellenséges hadat szétzúztak az Atlanti-óceán partjaitól Oroszországig, rendőrminisztere, Fouché, pedig könyörtelenül elbánik a hatalma ellen szövetkezőkkel – és sokszor az ártatlanokkal. Ám a bukás réme folyamatosan a nagyok nyomában jár, és amikor a sikerektől megrészegült császár úgy dönt, hogy Spanyolországot lerohanva végleg leszámol a Bourbonokkal, olyan eseményeket indít el, amelyek elkerülhetetlenül vezetnek a katasztrofális oroszországi hadjárathoz, majd a megsemmisítő waterlooi vereséghez.A nagy Napóleon az egész európai történelmet új irányba terelő uralkodó és hadvezér életének kritikus fontosságú időszakát dolgozza fel. David Pilgrim óriási kutatómunkán alapuló klasszikus regényében megelevenedik a hatalma csúcsán lévő császár udvara, és a trón körül csoportosuló történelmi alakok izgalmas kavalkádja: Talleyrand, a minden rezsimet túlélő zseniális diplomata; Fouché, a kíméletlen rendőrminiszter, akitől még Napóleon is tart; Walewska Mária, Napóleon lengyel szeretője és törvénytelen gyermekének anyja. És természetesen maga Bonaparte Napóleon, aki minden zsenialitása, ambíciója, szívóssága és nagysága ellenére végül ugyanolyan esendőnek bizonyult, mint bárki más.

\"Captain Smith came running out of the chart room. \'What is it?\' he asked. \'We have struck ice, Sir.\'\" \"Titanic\" was published in 1912, shortly after the disaster. In his book, Young provides a detailed account of the Titanic\'s construction, the voyage, and the sinking, using information from survivors and other firsthand sources. He also analyzes the events leading up to the disaster, including the warnings that were ignored, the actions of the crew, and the inadequate number of lifeboats.

Nógrádi György legújabb kötetében azokat az írásait gyűjtötte össze, amelyek 2019 eleje és 2022 vége között jelentek meg a Magyar Nemzet hasábjain. A mintegy hatvan cikkben az ismert biztonságpolitikai szakértő a megjelenést megelőző hetek nemzetközi fejleményeit, eseményeit tekinti át, a tőle megszokott módon globális világpolitikai kontextusba ágyazva a felmerülő helyi vagy regionális problémákat. Az elmúlt – nehéz, sok mindenben válságos – évek éppen aktuális helyzetelemzéseit az eltelt idő igazolta, vagy éppenséggel megcáfolta. Visszanézve mindkét eset fontos tanulságokat kínál az olvasó számára.

2022. február 24-én arra ébredt Európa, hogy Oroszország újra megtámadta Ukrajnát. Akkor már hetek óta folytak erről a találgatások, azon a reggelen mégis arcul csapott bennünket a hír. A támadás lángra lobbantotta a Délkelet-Ukrajnában már 2014 óta tartó „alvó háború” szunnyadó parazsát, és emberek millióinak életét forgatta fel fenekestől. E riportkönyv olvasóit magammal hívom a háború sújtotta Belső-Ukrajnába, a menekültekkel elárasztott Kárpátaljára, illetve a határ innenső oldalán, a menekültáradat első vonalában lévő kistelepülésekre is. Találkozni, beszélgetni harcolókkal és menekülőkkel, családokkal és magányos útrakelőkkel, de ugyanúgy a befogadókkal is. Emberekkel, akiket, így vagy úgy, elért a háború forgataga.„Utazás” közben persze, avatott szakértők révén, e háború történeti, biztonságpolitikai, gazdasági és belpolitikai vonatkozásaival is megismerkedhetnek az olvasók. Így szólal meg a könyvben Anton Bendarzsevszkij, Tálas Péter, Pogátsa Zoltán és Ceglédi Zoltán.

Mi a világ igazi története? Vannak titkok a világtörténelemben? Mi a "sárözön" története?Volt egy globális civilizáció, amelyet Tartaria néven ismertek? A világ története nagy hazugság? Miért fontos a világtörténelem?Ez a könyv sok fontos titkot mutat meg a világtörténelemről. Készen állsz az igazság elfogadására? Ha nem érted a múltat, soha nem fogod megérteni a jövőt sem

A Kalandozások a történelemben sorozat könyvei múltunk egy-egy korszakának eseményeit mutatják be, valós szereplők lélegzetelállító és olykor hátborzongató kalandjain keresztül. Alig hiszed el, hogy a történelem ilyen kalandos és izgalmas is lehet. Dominik Sandbrook történész ezúttal a repülőgépek pilótafülkéjének szárnyaló magasságából az ellenséges lövészárkok irtózatos mélységeibe kísér el minket. Egy korábban elképzelhetetlen konfliktus közepébe csöppenünk, amelyben a létező legnagyobb birodalmak csapnak össze egymással, hogy örökre megváltoztassák a történelem menetét…Az első világháború kolosszális, grandiózus történet, amely a „nagy háború” eseményeit beszéli el Ferenc Ferdinánd főherceg és felesége, Zsófia 1914 nyarán történt meggyilkolásától egészen addig a pillanatig, amikor 1918. november 11-én elhallgattak a fegyverek a nyugati fronton.De a középpontban, mint a sorozat összes kötetében, hétköznapi emberek történetei állnak: tinédzser hősnőké és bátor cserkészeké, akik belevetették magukat abba a háborúba, amely örökre megváltoztatta a történelem menetét.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem olyan nagyszabású folyamat eredményeként jött létre, amely során többféle széttartó érdeket kellett összeegyeztetni, évtizedes ellentéteket kellett feloldani. Az ebben részt vevő főszereplők megszólaltatása fontos, hiszen az időközben eltelt bő évtizedben már történelemmé vált az eseménysor, így az interjúk az alapítástörténet feldolgozásának elsődleges forrásai. Történelemmé vált, de még emocionális közelségben van, így lehetőséget ad erős – résztvevői – narratívák megjelenítésére, sőt az alapítás folyamatának, első eredményeinek értékelésére is. Nem maradhat el az NKE történeti előzményeinek, az integrációs kísérleteknek a bemutatása sem, hiszen az egyetem története nyilvánvalóan nem az alapítással vette kezdetét. Kötetünknek, az NKE Egyetemi Levéltár első kiadványaként, nem titkolt célja, hogy megalapozza az integrált közszolgálati felsőoktatással kapcsolatos történeti kutatásokat.

Dalos György Három Berlin című könyve a második világháború után szektorokra szabdalt, majd 1961-ben a Fallal kettévágott és 1990-ben újraegyesített városról szól, amelynek fiatal turistaként előbb keleti felét ismerte meg, majd első nyugati útján eljutott a Fallal körülzárt városrészbe is. Személyes élete és írói pályája ettől kezdve újra meg újra Kelet- és Nyugat-Berlin, s a megosztott Németország körül forgott, s ugyanehhez a földrajzi térhez kapcsolódtak szellemi értékválasztásai is a romantikus szocializmustól a demokratikus ellenzékiségig. 1979 őszétől, hosszú hazai publikációs szünet után Nyugat-Berlinben jelentette meg első német nyelvű könyvét. Ugyanakkor Kelet-Berlinben szövődtek szoros kapcsolatai az NDK ellenzéki köreivel és rendszerbíráló íróival; velük együtt élte meg a Fal lebontását, majd a kilencvenes években, akkor már a berlini Magyar Ház vezetőjeként a két városrész bonyolult újraegyesülési folyamatát. A szerző önéletrajzi keretben helyezi el és dokumentálja a „három Berlin” történetét.