E-knihy - História - ostatné strana 6 z 29

„Ma, amikor a dezinformáció mindenható, amikor a szélsőjobb világszerte feljövőben van, a történelmi transzparencia mindennél fontosabb. Mindez azonban valahogy nem érinti Németország legendás iparmágnásait. Az ő sötét örökségük rejtve maradt. Ez a könyv, a maga csekély lehetőségeihez mérten igyekszik ezt a hibát korrigálni.” Hogyan alapozta meg a zsidó vagyon jogtalan megszerzése, valamint a kényszer- és rabszolgamunka olyan ma is jól ismert német szolgáltatók és nagyvállalatok üzleti befolyását, mint az Allianz, az AFA, a Siemens, a Porsche, az Oetker és a BMW? Miként segítette az üzleti elit kényszerből vagy meggyőződésből Hitler terjeszkedését és hatalmi politikáját? Miért hunyt szemet a történelmi bűnök felett a háború után az Egyesült Államok? A német iparmágnások azáltal, hogy kisajátították a privátbankokat, áruval és fegyverekkel látták el a hadsereget, és mindent megtettek a profitjuk maximalizálásért, közvetve vagy közvetlenül, de támogatták a náci törekvéseket. David de Jong oknyomozó újságíró mérföldkőnek számító művében a véres pénz nyomába ered, és korábban fel nem dolgozott dokumentumokra és forrásokra hagyatkozva feltárja Németország leggazdagabb üzleti dinasztiáinak történetét. Egyedülálló kötete azzal a szándékkal született, hogy végre napvilágra kerüljön a német és a világgazdaság egyik legsötétebb, elhallgatott fejezete. David de Jong korábban a Bloomberg Newsnál dolgozott újságíróként. Főként az európai bankrendszerrel, az amszterdami pénzügyekkel, a rejtett vagyonokkal és a milliárdosok anyagi javaival foglalkozott. Jelentek meg írásai a Bloomberg Businessweekben, a The Wall Street Journalban és a Dutch Financial Dailyben is. Holland születésű, jelenleg Tel-Avivban él. Miközben ezt a könyvet írta, négy éven át Berlinből tudósított.

Van 1000 éves hamis történelem?Jézus Krisztus Európában élt?Jézus Krisztus élt 1000 évvel ezelőtt?Hol van Jeruzsálem? Milyen nyelven beszélt Jézus Krisztus? Ki mondta, hogy megölték Jézus Krisztust? Mi a neve Istennek?Mi történt valójában a keresztes hadjáratok alatt? Mi történt valójában a reneszánsz idején?Világszerte sokan teszik fel ezeket a kérdéseket, és választ akarnak kapni. Sokan már nem hiszik el, amit a történészek mondtak a világnak. Ez a könyv áttekinti azt a történelmet, amelyet nem akarnak, hogy tudjon.

Létezett az ókori Egyiptom…?Az ókori Egyiptom tényleg régi…?A Rosetta-követ 1799. július 19-én fedezték fel. A történészek szerint ez volt az egyik legnagyobb felfedezés. A Rosetta-kő ókori egyiptomi hieroglifákkal és görögül íródott. Ez lehetővé tette az ókori egyiptomi hieroglifák olvasását, és így ismerjük az ókori Egyiptom történetétA történészek szerint 1799. július 19-e olyan nap volt, amely megváltoztatta a világotMiért 19?1799. július 19-e olyan nap volt, amely megváltoztatta a világtörténelmetVagy – megváltoztatták a világtörténelmet?Ez a könyv megvizsgálja a bizonyítékokat annak bizonyítására, hogy az ókori Egyiptom nem létezett, és nem más, mint egy átverés

A Mátrixban élünk?MI HA MONDNÁM EZT:A világon minden nagy hazugság.Sok kutató talált bizonyítékokat, amelyek azt mutatják, hogy a világot, amelyben élünk, egy ismeretlen hatalom megszállta és elfoglalta. Ez az ismeretlen hatalom bújik előlünk, és ez egy nagyon titkos hatalom, és több ezer ember dolgozik érte - szerte a világon.A kutatók bizonyítékokat találtak, amelyek azt mutatják, hogy a világban zajló események nagy részét egy ismeretlen titkos hatalom tervezte meg sok évszázaddal ezelőtt. A bizonyítékok azt mutatják, hogy ez az ismeretlen hatalom a világ számos részén eluralkodott. Még nem uralta teljesen világunkat, és mindent megtesz annak érdekében, hogy minden lehetséges módon teljesen uralja az emberiséget. A háború még mindig tart.

Archibald Gracie (15. 1. 1858 - 4. 12. 1912) přežil potopení Titaniku a o katastrofě napsal tuto knihu. Ze svého utrpení se nikdy nevzpamatoval a zemřel necelých osm měsíců po potopení. Plukovník Archibald Gracie byl americký spisovatel, voják a amatérský historik, člen prominentní newyorské rodiny Gracie, nastoupil na Titanic jako pasažér první třídy na své zpáteční cestě domů z návštěvy Evropy. Kniha je působivým vylíčením tragického ztroskotání. Plukovník Gracie vyvrací mnohé zprávy tisku o katastrofě, jako například že se kapitán a první důstojník zastřelili, pro toto tvrzení prý neexistuje žádné přímé svědectví. Podrobně popisuje i telepatické spojení se svou ženou ve chvíli, kdy si myslel, že se blíží smrti. Archibald Gracie napsal knihu obsahující jeden z nejpodrobnějších popisů osudného večera ... chvílemi se neubráníte slzám.

Világszerte sokan felfedezték, hogy néhány generációval ezelőtt dédnagyszüleik árvák voltakSok bizonyíték támasztja alá, hogy ezen árvák közül sokat elraboltak családjuktól és eladtakEladták a gyerekeketSzándékosan indítottak háborúkat, hogy árvákat teremtsenek?A kutatók nem hiszik el, amit a történészek mondanak ezekről az árvákról, és sok kutató úgy véli, hogy a gyerekeket elrabolták vagy erőszakkal elvették a családjuktól.Ez a könyv bemutat néhány tényt, amelyeket a kutatók megemlítenek – és fényképes bizonyítékokkal igazolják, hogy David Ewing Jr megfelelő kutatást végzett annak ellenőrzésére, mit mondanak a kutatók erről az ügyről.

A Kalandozások a történelemben sorozat kötetei múltunk egy-egy korszakának eseményeit mutatják be, valós szereplők lélegzetelállító és olykor hátborzongató kalandjain keresztül. Alig hinnéd, hogy a történelem ilyen kalandos és izgalmas is lehet!  Készülj fel az emberiség legdrámaibb konfliktusára! Dominic Sandbrook letehetetlen könyvében az átlagemberek nézőpontjából követheted a második világháború zűrzavaros időszakának legfontosabb történéseit. Nőket ismerhetsz meg, akik éjszakákat dolgoztak végig a hadiüzemekben, hogy támogassák hazájukat, angol hadifoglyok szerencsés, ám igencsak kalandos szabadulásának lehetsz tanúja, és azt is megtudhatod, hogy a matematika, a rejtvények és a sakk rajongói hogyan törték fel a legtitkosabb rejtjeleket. A világháború mindenkit érintett, és megannyi hőst teremtett.  A Kalandozások a történelemben sorozat a 21. századi gyerekek számára eleveníti meg a múltat. A történetek minden részletükben legalább olyan rettenetesen izgalmasak, mint Harry Potter kalandjai. A különbség csak annyi, hogy ezek az események valóban megtörténtek…

„A ?birkenaui munkatáborból írok neked, ahol jelenleg tartózkodom. Egészséges vagyok, dolgozom, és várom a híreidet.” A II. világháború alatt a haláltáborok foglyai a Briefaktion propagandaprogram szigorú előírásait követve leveleket küldhettek haza. Az 1942 és 1945 között született több ezer üzenetre a címzettek szintén szabályozott módon válaszolhattak. Karen Taieb történész huszonkét fogoly történetét eleveníti fel, bemutatva a háború előtti életüket, családjukat, elfogásuk körülményeit. A cenzúrán átcsúszott levelek alapján képet ad arról, hogyan élték meg a deportáltak a mindennapos kínzásokat, a nélkülözést, és miként merítettek erőt abból, hogy a számukra fontos személyek minden valószínűség szerint biztonságban vannak. A felszabaduláskor született sorokból pedig testközelből értesülhetünk a túlélők feldolgozhatatlan fájdalmáról, a szeretteik elvesztése nyomán érzett mérhetetlen bűntudatáról és a nácik ellen fellángoló dühéről. E levélváltások egy kegyetlen, embertelen korban születtek, mégis az emberi kapcsolatok különleges, szívszorító lenyomatai.

Öt évszázadon át uralkodtak Róma császárai a Rajnától Észak-Afrikáig és Britanniától az Euphratészig terjedő óriási birodalmuk fölött. Volt olyan, akinek ez csak néhány hónapig, másoknak több évtizeden át sikerült. Egyesek neve a béke jelzőjeként maradt fenn a történelmi emlékezetben (pax Augusta = az augustusi béke), mások, mint Nero, vérengző zsarnokként jelentek meg még a magyar irodalomban is (Kosztolányi: Nero, a véres költő). De Augustust valóban csak a béke szeretete jellemezte? Tudjuk, az őt korlátlan hatalommal felruházó senatus korántsem békés fegyverek fenyegetése közepette emelte a birodalom élére, előbb consulként, utóbb princesként. A római arisztokrácia által megvetett és mélységesen elítélt Nero alakjában - halála után - hamis Nerók álltak az elégedetlen keleti tömegek élére, amelyek áldották uralmát, és ennek nyoma maradt a világirodalomban is (Feuchtwanger: A hamis Nero). Milyenek voltak hát a Római Birodalom császárai? Tacitus, Suetonius, a Historia Augusta császáréletrajz írói, akiket éppúgy olvasni lehet magyar nyelven is, mint a görög és latin történetírók számos művét vagy az ifjabb Plinius leveleit, adnak egy gazdag információt tartalmazó, ám sokszor igen szubjektív képet hőseikről. Könyvünk megkísérli a minden uralkodó elődje, Julius Caesar, majd Augustus, Tiberius, Caligula, Claudius, Nero, Vespasianus, Traianus, Hadrianus, Marcus Aurelius, Commodus, Diocletianus és Constantinus életrajzán keresztül bemutatni a felsorolt császárok reális portréját, tükröztetve a modern történettudomány eredményeit. Egy terjedelmesebb függelékben pedig közöljük az összes római császár életének legfontosabb adatait.

Az ?örökkévalóság iránti vágyakozásunk részeként szinte az ismert történelem hajnala óta emlékművekkel próbáljuk megőrizni a fontos események nyomát. Mit mondanak ezek a monumentális alkotások a kortársak elmúlása után, hogyan formálja jelentésüket a történelem változása? Keith Lowe, a második világháború nemzetközi szinten elismert szakértője a szobordöntögetések korában járta be szinte az egész világot, hogy felkeresse a világháború emlékezetét őrző legjelentősebb monumentumokat, köztük A német megszállás áldozatainak emlékművét Budapesten. Az alkotások változatos történeteket mesélnek el az amerikai tengerészgyalogosok diadalától kezdve a hirosimai atombomba-támadás szörnyűségéig, a hősies szovjet honvédő háborútól kezdve az aljas katyńi vérengzésig, a felszabadulás diadalától kezdve az ezt a diadalt már nem megélő rabok millióinak felfoghatatlan tragédiájáig. Győztesek és vesztesek, túlélők és áldozatok. Keith Lowe hiánypótló könyve bemutatja az emlékművek által megragadni kívánt történeteket és ezek változásait, és rávilágít, hogyan vet fogságba minket a történelem, és hogyan formálja identitásunkat általunk nem várt módokon.

Amikor ?a Nyugaton a helyzet változatlan vagy a Búcsú a fegyverektől című regényeket olvassuk, átéljük a 20. század első világégésének az értelmetlenségét, de hogy miért következett be, és milyen hatást gyakorolt valójában a világunkra a nagy háború, arra nem kapunk magyarázatot. S talán azért sem hallunk annyit erről a traumáról, amennyit kellene, mert a második világháború borzalmas emléke elhomályosítja az elsőét. Holott e kollektív megrázkódtatás feloldásához mindenekelőtt azt kellene megértenünk, hogy az első világháború pontosan miért tört ki, tartott hosszú évekig, és végződött úgy, ahogyan. A történelem sorsdöntő korszakait történészek sokasága igyekszik összefoglalni és értelmezni, olyannyira, hogy kutatómunkájuk tetemes mennyiségű anyagát szinte kilátástalan akár csak áttekinteni is. Norman Stone első világháborúról szóló könyve azonban különleges helyet foglal el e művek között: lebilincselő stílusban és tömörséggel, bennfentes apró információkkal és az utókor objektív nézőpontjából ad képet az olvasónak a nagy háborúról. A skót szerző esszéjébe azoknak a gondolkodásmódoknak a bemutatása is belefér, amelyek a katonai és politikai stratégiák mögött húzódtak meg, és a korszakos döntéseket alakították. Ennek köszönhetően lehetővé teszi, hogy az első világháború eseményeinek alaposabb megismerése, megfejtése által napjaink történéseit is jobban megérthessük… NORMAN STONE (Glasgow, 1941. március 8. – Budapest, 2019. június 19.) skót történész és író. A cambridge-i Gonville and Caius College-ban szerzett történészdiplomát. 1962 és 1965 között Bécsben és Budapesten a közép-európai történelmet kutatta. Hazatérve a Gonville and Caius College-ban tanársegéd (1967), majd adjunktus (1973) lett. 1984-től az Oxfordi Egyetemen az újkori történelem profeszszora. Vezetett rovatot a The Sunday Timesban, rendszeresen publikált a Frankfurter Allgemeine Zeitung és a The Wall Street Journal hasábjain, valamint a BBC-nek is dolgozott. Margaret Thatcher munkáját beszédíróként és külpolitikai tanácsadóként segítette. Tucatnyi – többek között Oroszország, Törökország, Csehszlovákia és Magyarország történelmével foglalkozó – könyv szerzője, ezek közül máig a legnépszerűbbek az első, illetve a második világháború történetét feldolgozó kötetek.

Alfa és Omega kódok - 19-es számMi az a 19-es kód?Sokan azt hiszik, hogy a történelemben található matematikai információk normálisak, de a kutatók azt találták, hogy ezeknek a matematikai információknak a nagy része hazugság volt.Ez a könyv a 19-es számra összpontosítEz a könyv bizonyítékot fog mutatni arra, hogy a történelmi események matematikai információinak nagy része teljes hazugság volt. A kutatók bizonyítékot találtak arra, hogy a 19-es számot szándékosan használták, mint egy titkos kódotEz a könyv példákat mutat be a 19-es kódra

Létezett Lemúria? Léteztek-e fejlett civilizációk a múltban? Hol a bizonyíték? Sokan szerte a világon úgy vélik, hogy egy ősi civilizáció létezett a múltban, és Lemúria néven ismerték. Sokan azt hiszik, hogy Lemúria, Atlantisz és Tartaria fejlett civilizációk voltak. Ha ezek a civilizációk fejlettek lennének, bizonyára szerte a világon kell lennie ennek alátámasztására. Ez a könyv bemutatja annak bizonyítékait, hogy fejlett civilizációk léteztek a múltban A történészek és barátaik a múltban időt vesztegettek azzal, hogy őrült elméleteket mutassanak be a fejlett civilizációkról. Sok kutató úgy véli, hogy ezt szándékosan tették, hogy időt pazaroljanak, és hogy a világ ne találja meg az igazságot

A II. világháború eseményeitől és a „nagy emberek” legendáitól kezdve a curry származásának kérdéséig és a családi mítoszokig a történelemhamisítás mindenütt jelen van. Lincoln nem hitt abban, hogy minden ember egyenlőnek született, az aztékokat nem mészárolták le a spanyol konkvisztádorok, és Churchill sem volt olyan elvhű államférfi, mint amilyennek gondoljuk. Otto English újságíró a történelem kisebb-nagyobb hazugságait vizsgálja meg, hogy megmutassa, miként manipulálják a jelenünket a múlt koholmányai, és hogy sok minden, amit történelmi ténynek tekintünk, valójában fikció. A könyv fanyar humorral, közvetlen stílusban tárgyalja a nagyon is összetett témát: a történelmet és a történetmesélést. Nemcsak rámutat azokra a hazugságokra, amelyeket a múlt igazságaiként meséltek nekünk, de feltárja azt is, miként formálódtak ezek a hiedelmek az idők során. A Hamisított történelemből mindenki tanulhat valami újat akár még a történészek is.

A szerző őszintén, olykor szenvedélyesen, de tényszerűen mutatja be a hidegháború korszakát és az azt követő 30 évet. Egyedülálló perspektívája új megvilágításba helyezi ezt a történelmi kort. Leírja azokat a politikai és hatalmi játékokat, amelyek modern történelmünket és emberek millióinak sorsát alakították, és segít megérteni korunk gyors változásait, háborúit és társadalmi törekvéseit. Ez a könyv nemcsak a történelem szerelmeseinek íródott, hanem mindenkinek, így a szerző minden érdeklődő számára érthetően adja át.

V červnu 1944 dorazila Freda Winemanová se svou rodinou do nacistického vyhlazovacího tábora Osvětim-Birkenau. Po zběžné prohlídce lékařem SS byl Fredin život ušetřen, kdežto matku poslali do plynové komory. Freda přežila jen díky tomu, že Spojenci vyhráli válku. Její matka byla jednou z milionů obětí rasistického režimu, který věřil, že některé lidské bytosti nemají právo žít – ne kvůli tomu, co udělaly, ale kvůli tomu, kým jsou. Publikace Holokaust: Nové historie je čtenářsky přístupný a zároveň autoritativní popis tohoto strašlivého zločinu. Chronologicky řazené a současně čtivé vyprávění podává přesvědčivý výklad jednoho z nejtemnějších okamžiků dějin lidstva.

Nasadit přilby, jdeme pohnout Zemí! Jaké letadlo je to největší na světě? Je větší raketa, která lidstvo dostala k Měsíci, nebo nejvyšší česká budova? Které stroje umí oloupat naši planetu jako pomeranč? Jak náročné je prorazit Alpy skrz naskrz? Který jeřáb toho unese nejvíc? Kolik lidí se vejde na obří výletní lodě? Pojďme společně najít odpovědi na tyto a mnoho dalších otázek ohledně velkých strojů, které lidem pomáhají na zemi i pod ní, na souši i pod vodou, ve vzduchu i v kosmu!

Nazrite pod perinu fascinujúcich dejín postele. V tejto pútavej knihe sa Brian Fagan a Nadia Durrani venujú nekonečne rozmanitej úlohe postele v dejinách ľudstva. Posteľ bola miestom, kde sa nielen spalo, ale aj umieralo, milovalo, rodilo, rozprávali sa príbehy a konali spoločenské aktivity. Kto robil čo, s kým, prečo a ako sa v závislosti od doby a miesta neuveriteľne líšilo. Ľudovít XIV. vládol Francúzsku z postele. Winston Churchill riadil počas druhej svetovej Britániu z tej svojej. Pocestní si bežne líhali spať s úplne cudzími ľuďmi a v mnohých domácnostiach sa o postele delili celé rodiny. Postele boli drahocenné a často boli vystavované na obdiv – Tutanchamóna pochovali na zlatej posteli a bohatí Gréci odchádzali do podsvetia na honosných ležadlách. Posteľ sa na súkromné, skryté miesto zmenila až v modernej dobe a na jej bohatú spoločenskú históriu sa do veľkej miery zabudlo.

Organizace SS po celá léta držela v koncentračních táborech Sachsenhausen, Buchenwald a Dachau zvláštní a čestné vězně z Německa i ze zahraničí. Pro ten účel se konfiskovaly zámečky, zámky i hotely, jež měly sloužit jako příbytky pro vysoce postavené státní vězně. Tito vězni, držení obvykle v přísné izolaci od okolního světa, měli v rámci nacistického represivního systému zvláštní postavení. Často měli k dispozici dokonce vlastní služebný personál. Mezi rukojmími byli politici, vojáci, průmyslníci, duchovní i příslušníci. Našli se mezi nimi rovněž odpůrci režimu, například pastor Martin Niemöller, neúspěšný atentátník na Hitlera Georg Elser nebo bývalý rakouský kancléř Kurt Schuschnigg. A patřil k nim též Stalinův syn Jakov Džugašvili, jehož jeho otec odmítl vyměnit za německé rukojmí. Čestnými vězni byli nizozemský ministerský předseda Hendrik Coljins, regent Maďarského království Miklós Horthy, italská princezna Mafalda, belgický král Leopold III. i francouzský premiér Léon Blum. Tato kniha přináší řadu nových poznatků o nacionálněsocialistické represivní politice.