Najnovšie - Vojnová literatúra - ostané strana 4 z 6

Jelen könyv a katonai etika egyik nagyobb kutatási területének, a katonai erényeknek a vizsgálatát célozza. Az erények bemutatása mellett a könyv azt az állítást igyekszik alátámasztani, hogy a ­20–21. század katonái számára a katonák hagyományos, harcosi, professzionális és nemzeti-közösségi értékeit megvalósító erényei mellett az emberi egyéni értékeket megvalósító morális erények is komoly jelentőséggel rendelkeznek. A könyv ennek az álláspontnak az alátámasztására főként katonai etikai érveket és elméleteket mutat be, amelyek minden esetben kiegészülnek a szemléltetést szolgáló hadtörténelmi példákkal. A katonai etikai vizsgálódás, mint minden etikai vizsgálódás, előírásokat fogalmaz meg, és nem csupán rögzíti a tényeket. Ennek megfelelően a könyv tézisét a ­20–21. század katonáival szemben megfogalmazott elvárások bemutatásaként kell érteni, és nem kizárólag a megváltozott gyakorlat leírásaként. A könyv állítása így abban a pontosabb formában fogalmazható meg, hogy a katonai erények kortárs fejlődése abba az irányba mutat, hogy a modern katonáknak a hagyományos katonák harcosi, professzionális és nemzeti-közösségi értékeit megvalósító erényei mellett az emberi egyéni értékeket megvalósító erényekkel is rendelkezniük kell.

Egy magával ragadó, átfogó mű Hitler híres – és hírhedt – magánhadseregének, a Waffen-SS-nek a történetéről. A Waffen-SS Heinrich Himmler SS-ének katonai szárnya és egyben a XX. század egyik legrettegettebb hadserege volt. Rövid története során a Waffen-SS elit hadosztályai híresek lettek katonai kiválóságukról, ám a harctéri teljesítményüket beárnyékolták az ellenséges katonákkal és civilekkel szemben elkövetett szörnyű bűntetteik. A Waffen-SS mindig is több volt egyszerű hadseregnél. Himmler víziójában a Waffen-SS lett volna az európai árja népek pángermán birodalmának élcsapata. Himmler az egész kontinensen kereste a faji szempontból megfelelő újoncokat, és a Führer testőrségéből végül hatalmas, 900 000 fős, soknemzetiségű hadsereg lett. Ennek az Adolf Hitler politikai katonáit bemutató könyvnek az a központi témája, hogy milyen szerepe volt a Waffen-SS-nek a Harmadik Birodalom céljainak megvalósításában. A szerző megvizsgálja, milyen hatással volt a nem német származású katonák befogadása a Waffen-SS-be, bemutatja a különleges kiképzési módszereket, az ideológiai képzést, illetve azokat a hadjáratokat és csatákat, amelyek során a Waffen-SS híressé és hírhedtté vált.

Bár a Mein Kampfot szinte senki sem olvasta, majdnem mindenkinek van véleménye róla. Ewoud Kieft író és történész az események váratlan alakulása folytán nemcsak elolvasta, de mondhatni megszállottként tanulmányozta az egykor a nemzetiszocialisták bibliájának számító könyvet.   Részletekbe menően elemezte a Mein Kampfot, mert szeretett volna választ kapni a kérdésre, mitől tudott ez a könyv akkora vonzerőt gyakorolni európaiak millióira. A válasz keresése közben magával visz bennünket a Hitler és társai ügyében tartott bírósági tárgyalásra, ahol a későbbi Führer élt a kínálkozó alkalommal, és megalapozta politikai karrierjét. A szerző a maga élvezetes és érzékletes stílusában boszorkányos ügyességgel vegyíti a látványos per jeleneteit és személyes észrevételeit, így próbálja megfejteni, mi adta a Mein Kampfban kifejtett eszmék erejét. Elemzésében párhuzamot von az egykori történeti események és napjaink aktuális fejleményei között, és megvan benne a bátorság ahhoz, hogy szembenézzen a párhuzamokból adódó kérdésekkel és dilemmákkal.

Képes lehet egyetlen ember eldönteni egy globális háború kimenetelét? Mi kell ahhoz, hogy valaki jó vezető legyen - intelligencia, empátia, karizma, vagy gátlástalanság és őrült mértékű önbizalom? A neves brit történész, Andrew Roberts, a Churchill - Kéz a kézben a sorssal szerzője kilenc meghatározó modern kori háborús vezető (Napóleontól Churchillen és Hitleren át egészen Margaret Thatcherig) tanulmányozása révén kutatja a vezetés titkát. A kilenc nagy formátumú történelmi személyiség különböző korokban élt, különböző háborúkat vívott, és a történelem különböző szerepeket szánt nekik, ám mindegyikük emberek millióit vezette a győzelemig - vagy a végső vereségbe. Vajon mi a közös bennük, mi az, ami korokon, kultúrákon és kontinenseken át naggyá tesz egy vezetőt? A szerző a rá jellemző éleslátással és lendületes stílussal tárja fel a diadalok és kudarcok hátterében rejlő okokat és a győzelmek árát. „Andrew Roberts rendkívüli érzékkel ragadja meg akár egyetlen idézet vagy anekdota által a nagy történelmi személyek lényegét.” (History Today)

Jakou roli měly protektorátní pojišťovny při financování druhé světové války a podpoře německého válečného hospodářství? Jakým způsobem byl v protektorátním pojišťovnictví prosazován německý vliv? Kdo měl prospěch z arizace životních pojistek a jak byla organizována? Jak fungoval zajišťovací obchod? Proč vznikl koncem 90. let mezinárodní proces odškodňování pojistných nároků z období holokaustu? Mohou ještě dnes lidé v Česku požadovat proplacení životní pojistky za své zemřelé příbuzné? To jsou otázky, na které se tato monografie snaží nabídnout odpovědi.

Pouť českého vojáka bojišti světové války a vírem ruské revoluce. Paměti důstojníka Františka Pokorného z let 1912–1920 nám umožňují vidět tehdejší bouři v Evropě a Rusku očima vnímaného současníka. Světová válka jej odvedla ze školního kabinetu na východní frontu a do československých legií v Rusku. V jejich řadách si musel probojovat cestu domů – a to téměř doslova kolem světa. V zápiscích a na fotografiích nenajdeme jen odraz války a politiky. Legionář si všímal vzdálených krajů i každodenního života spolubojovníků.

Jediná komplexní biografie maršála Koněva na českém trhu. Téma osobnosti velitele Rudé armády, která pod jeho vedením osvobodila protektorát, ale o 11 let později také krvavě potlačila povstání v Maďarsku, je v současnosti stále velmi živé.

„Nem ?pusztán a fasizmus bátor eszmetörténete, hanem felhívás, hogy sürgősen tegyünk a gyűlölet ellen, amely napjaink „alternatív tényei”-nek és „álhírei”-nek forrása.”  WASHINGTON POST A fasiszták miért alapozták nézeteiket egyszerű, sokszor undorító hazugságokra? Követőik miért hittek el sok mindent, ami pedig nem is volt úgy? A huszadik század folyamán sokszor előfordult, hogy a fasiszta ideológiák támogatói bizonyos politikai hazugságokra úgy tekintettek, mint a vezetőjük személyében megtestesülő igazságra. Hitler, Mussolini és a többi fasiszta vezér tőkét kovácsoltak a hazugságokból, és ezekből eredeztették hatalmukat, tömegbázisukat.  Ez a jelenség napjainkban is megfigyelhető – a hazugságok egyre gyakrabban veszik át empirikus igazságok helyét. Számtalan példa van arra, hogy valós híreket „fake news”-nak neveznek, miközben a kormánypolitikát hamis megállapításokra alapozzák. A Fasiszta hazugságok felhívja figyelmünket a jelenlegi „poszt-igazság” éra politikai és intellektuális gyökereire. Federico Finchelstein világszerte ismert és elismert történész, a New York-i New School for Social Research – Eugene Lang College előadója. Könyvei: From Fascism to Populism in History, Transatlantic Fascism és The Ideological Origins of the Dirty War, amelyeket számos világnyelvre lefordítottak. Írásait többek között a New York Times, a Washington Post, a Guardian, a Corriere della Sera és a Folha de S.Paulo is közölte. Magyarul most először jelenik meg könyve.

A keresztesekben Dan Jones sajátos nézőpontból mutatja be a kereszténység és az iszlám között a középkorban csaknem négy évszázadon át dúló háborúskodást, amelynek hullámai a mai napig nem ültek el. Ahelyett, hogy egyszerűen fölsorolná a keresztes hadjáratok eseményeit, Jones egy lebilincselő epizódokból összerakott történeti tablót tár elénk. A könyv címét adó „keresztesek” között találkozhatunk nőkkel és férfiakkal, keleti és nyugati egyházbeli keresztényekkel, szunnita és síita muzulmánokkal, arabokkal, zsidókkal, törökökkel, egyiptomiakkal, berberekkel és mongolokkal – sőt még egy viking csapattal is.   Dan Jones a népszerű történetírás kiváló művelője, aki mesteri tehetséggel és hatalmas tudományos felkészültséggel alkotja meg sodró lendületű, magával ragadó műveit. A keresztes háborúk korát előtte senki sem tudta ilyen megkapó színekkel lefesteni, történetüket ilyen élvezetesen elmesélni.

Risk Američanů v Afghánistánu, který se nevyplatil.  V říjnu 2009 zaútočilo na americkou základnu Keating, nacházející se v těžce přístupném terénu afghánského Núristánu, přes 400 bojovníků Tálibánu. Obránců bylo několik desítek. Po celou dobu své existence byla základna kritizována za nevýhodnou pozici a rizika s ní spojená. Neústupnost stála řadu životů. Jake Tapper vykresluje v knize osudy vojáků i život jejich rodin v zázemí – ukazuje tak skutečnou tvář války v Afghánistánu.

Autentické svědectví z osvětimského procesu. Erich Kulka, jeden z hlavních svědků osvětimského procesu, sleduje a zaznamenává reportážní a faktografickou formou proces s osvětimskými vrahy ve Frankfurtu nad Mohanem. Ukazuje cestu, jež vedla od eutanázie přes genocidu až k továrně smrti v Osvětimi. Podrobně popisuje zařízení koncentračního tábora, nelidské zacházení s vězni, jejich hromadné usmrcování. Zevrubně reprodukuje usvědčující svědecké výpovědi, jež odhalují otřesné zločiny esesmanů, líčí portréty souzených zločinců i postoj soudců a obhájců.

Nové slovenské vydanie Súostrovia Gulag vychádza v revidovanom preklade doplnenom novými poznámkami a doslovom, ktorý sa zameriava na slovenské obete gulagu a dobové politické súvislosti. Solženicynovo prelomové dielo odhaľuje pomery v sovietskych komunistických koncentračných táboroch. Stalo sa symbolom politickej a ľudskej obžaloby stalinizmu, pričom však neobchádza fakt, že základy totalitného štátu siahajú až k Leninovi – už počas jeho vlády začali masové popravy, položil základy plánovanej ekonomiky, vytvoril Čeku a vznikli prvé tábory, neskôr známe ako gulag. Autor čerpal z vlastných skúseností politického väzňa, ktorý prešiel hrôzami gulagu, ako aj z dobových dokumentov a mnohých autentických svedectiev. Sleduje osud jedného väzňa od zatknutia, cez vyšetrovanie, súd, transport do tábora a život v ňom, ako aj ďalšie príbehy jednotlivých väzňov a na pozadí týchto udalostí uvažuje o nezmyselnej krutosti a absurdite sovietskeho zákonodarstva a pomerov v Stalinovej ére. Podľa Solženicynových prepočtov prešlo gulagom počas jeho existencie okolo šesťdesiat miliónov ľudí. Keď roku 1970 získal Nobelovu cenu za literatúru, vedelo iba pár zasvätených, že už dvanásť rokov pracuje na svojom najdôležitejšom diele. Súostrovie Gulag patrí medzi najvýznamnejšie knihy 20. storočia. Ako napísal americký diplomat a historik George F. Kennan, je to „najväčšie a najsilnejšie jednotlivé svedectvo o politickom režime, aké sa v modernej dobe objavilo.“

Nové slovenské vydanie Súostrovia Gulag vychádza v revidovanom preklade doplnenom novými poznámkami a doslovom, ktorý sa zameriava na slovenské obete gulagu a dobové politické súvislosti. Solženicynovo prelomové dielo odhaľuje pomery v sovietskych komunistických koncentračných táboroch. Stalo sa symbolom politickej a ľudskej obžaloby stalinizmu, pričom však neobchádza fakt, že základy totalitného štátu siahajú až k Leninovi – už počas jeho vlády začali masové popravy, položil základy plánovanej ekonomiky, vytvoril Čeku a vznikli prvé tábory, neskôr známe ako gulag. Autor čerpal z vlastných skúseností politického väzňa, ktorý prešiel hrôzami gulagu, ako aj z dobových dokumentov a mnohých autentických svedectiev. Sleduje osud jedného väzňa od zatknutia, cez vyšetrovanie, súd, transport do tábora a život v ňom, ako aj ďalšie príbehy jednotlivých väzňov a na pozadí týchto udalostí uvažuje o nezmyselnej krutosti a absurdite sovietskeho zákonodarstva a pomerov v Stalinovej ére. Podľa Solženicynových prepočtov prešlo gulagom počas jeho existencie okolo šesťdesiat miliónov ľudí. Keď roku 1970 získal Nobelovu cenu za literatúru, vedelo iba pár zasvätených, že už dvanásť rokov pracuje na svojom najdôležitejšom diele. Súostrovie Gulag patrí medzi najvýznamnejšie knihy 20. storočia. Ako napísal americký diplomat a historik George F. Kennan, je to „najväčšie a najsilnejšie jednotlivé svedectvo o politickom režime, aké sa v modernej dobe objavilo.“

Nové slovenské vydanie Súostrovia Gulag vychádza v revidovanom preklade doplnenom novými poznámkami a doslovom, ktorý sa zameriava na slovenské obete gulagu a dobové politické súvislosti. Solženicynovo prelomové dielo odhaľuje pomery v sovietskych komunistických koncentračných táboroch. Stalo sa symbolom politickej a ľudskej obžaloby stalinizmu, pričom však neobchádza fakt, že základy totalitného štátu siahajú až k Leninovi – už počas jeho vlády začali masové popravy, položil základy plánovanej ekonomiky, vytvoril Čeku a vznikli prvé tábory, neskôr známe ako gulag. Autor čerpal z vlastných skúseností politického väzňa, ktorý prešiel hrôzami gulagu, ako aj z dobových dokumentov a mnohých autentických svedectiev. Sleduje osud jedného väzňa od zatknutia, cez vyšetrovanie, súd, transport do tábora a život v ňom, ako aj ďalšie príbehy jednotlivých väzňov a na pozadí týchto udalostí uvažuje o nezmyselnej krutosti a absurdite sovietskeho zákonodarstva a pomerov v Stalinovej ére. Podľa Solženicynových prepočtov prešlo gulagom počas jeho existencie okolo šesťdesiat miliónov ľudí. Keď roku 1970 získal Nobelovu cenu za literatúru, vedelo iba pár zasvätených, že už dvanásť rokov pracuje na svojom najdôležitejšom diele. Súostrovie Gulag patrí medzi najvýznamnejšie knihy 20. storočia. Ako napísal americký diplomat a historik George F. Kennan, je to „najväčšie a najsilnejšie jednotlivé svedectvo o politickom režime, aké sa v modernej dobe objavilo.“

Rozsáhlá monografie odborníků z pražské právnické fakulty pod vedením Jana Kuklíka a Reného Petráše se věnuje problému majetkových ztrát židovského obyvatelstva za druhé světové války a různým metodám odškodnění. Publikace má široký historický a komparativní záběr, obsahuje podrobnou analýzu právních aspektů a zabývá se i dodnes nedořešenými otázkami. Nejpodrobněji je v knize zastoupeno území bývalého Československa, ale pozornost je věnována i vývoji v dalších státech: Německu, Rakousku, Polsku, ale také v zemích s velmi odlišnou situací, jako jsou Velká Británie, Bulharsko či Švýcarsko. Výklad u jednotlivých států obvykle zahrnuje nástin vývoje postavení Židů v daném regionu v posledních desetiletích před holocaustem, jsou však naznačeny i starší, středověké tradice. Jádrem práce je zachycení často až pozoruhodně různorodých metod záborů židovského majetku zejména v době druhé světové války a jeho restitucí nebo různých odškodňovacích akcí, které probíhají až do současnosti.

Další kniha známého spisovatele, záhadologa a badatele Vladimíra Lišky se vrací k pohnutým a nejvypjatějším okamžikům našich novodobých dějin, do doby, kdy byla zcela podkopána naše samostatnost a ohrožena existence národa. Kniha si klade za cíl seznámit především mladé čtenáře s dobou, od které uplynulo více než sedmdesát let. Morální apel, ať nezapomínáme na svou minulost, se táhne jako neviditelná nit celou touto publikací. Zabývá se především obdobím dějin mezi lety 1938–1945, ale nalezneme v ní i odbočky k letům předcházejícím, kdy se formoval duch nacionalismu a kdy Hitler získával svou moc v Německu.

A Somorjai Lajos életét meghatározó, maga szabta négy alapelvhez: őszinteség, jóindulat, intelligencia és szorgalom, bízvást hozzátehetjük ötödikként: emberség. Sohasem hangoztatta, de mindenkor meghatározta cselekedeteit. A fronton is, életveszedelemben is, társulva a hippokratészi eskü szellemével. Orvosként is ember volt: egyformán gondjaiba vette az orosz hadifoglyot és a lezuhant német pilótát, magyar túlélőt keresett a holtak között a partizánok járta erdőségben, mert „az orvosnak az kötelessége”. Katonaként is ember maradt: nem bántotta, futni hagyta a fegyvertelen ellenséget, s örült, hogy jót tett vele. És emberként is igazolta humánumát a körülötte dúló embertelenségben: megindult a lelke a halálra ítélt, élő pajzsként fogva tartott oroszok és az elgyötört zsidó munkaszolgálatosok láttán, s párás szemmel hallgatta a súlyos sebbel a műtőasztalán fekvő, családját szólító magyar bakát, miközben bátorította, pedig tudta, hogy menthetetlen. Mindennél jobban ragaszkodott feleségéhez és gyermekeihez. Már-már követelve óhajtotta a szeretetet, mert az jelentette számára az egyetlen kapaszkodót a túléléshez a végletekig elfajult világban. S amikor testileg-lelkileg meggyötörve kikerült az urivi hídfőcsata poklából, az első simogató szóra feladta érte a házastársi hűséget. De később nem szégyellte megvallani gyengeségét. Gyakorlatias gondolkodása és tisztánlátása nemcsak reménytelennek tűnő helyzetekből mentette ki, hanem képessé tette átfogó katonai és politikai összefüggések felismerésére is. Már 1942 nyarán, a 2. magyar hadsereg doni katasztrófája előtt látta, hogy Hitler nem nyerheti meg a háborút, főként nem az oroszok ellen. A magyaroknak pedig semmi közük hozzá, valamennyien eszközök és áldozatok az idegen célok oltárán. Latolgatta hazája sorsát: vajon szerbek, oroszok, esetleg angolok szállják-e meg a vereség után? Tárgyilagosan ítélte meg a magyar hadsereget, a német szövetségest és az ellenséget. Kárhoztatta a magyar hadvezetés I. világháború idejét idéző felfogását, a csapatoknak a német és az orosz erőkéhez mérten korszerűtlen fegyverzetét, felszerelését és akadozó ellátását. Elismerte ugyan a németek katonai felkészültségét, jó szervezettségét és modern haditechnikáját, de nehezen viselte el gőgjüket. Ugyanakkor érdeklődéssel – és nem az ellenség elfogultságával – fordult Oroszország felé, s megértette, sőt méltányolta az orosz mentalitást. A „nyugati kultúrfölény” szemszögéből vélekedett a városi és a még szembetűnőbb falusi elmaradottságról, de lenyűgözte az orosz táj és az ortodox templomok látványa. Sajnálkozott a kolhoz gondolatával félrevezetett, nyomorult paraszton, és elvi felsőségének tudatában folytatott vitát a kommunizmus eszméjét meggyőződéssel valló pilótanővel, de tisztelettel szólt a mezítlábas, elhanyagolt külsejű tanítóról és az autószerelőről, aki Tolsztojt olvasott, s jól ismerte a világirodalom klasszikusait is. Megértéssel szólt a szülőföldjéért harcoló orosz katona fanatizmusáról, az utolsó előtti töltényig ellenálló s az utolsót magának szánó lezuhant repülőről. Elborzadt a partizánok kegyetlensége láttán, amikor senkinek sem irgalmaztak, de hősöknek kijáró tisztelettel szólt róluk, amikor nem kértek maguknak kegyelmet. A napló eleven, jó tollal megírt, érdekfeszítő olvasmány. Somorjai Lajos adott helyen és időpontban élte meg az eseményeket, azonnal vagy néhány napos késéssel rögzítette a történteket, s mivel jó megfigyelő volt, a történelmi hitelességhez többnyire nem fér kétség. Legfeljebb az innen-onnan érkezett rémhíreket érheti kritika, amelyek között nem tett – nem is tehetett – különbséget a szerző. A szövegen a lehető legkevesebb változtatást hajtottuk végre. Mindenekelőtt az elmúlt évtizedekben megváltozott helyesírási szabályok szerint igazítottunk rajta. A katonai alakulatok és a rangfokozatok rövidítését feloldottuk az érthetőség kedvéért – szögletes zárójelbe téve a kiegés

A Háborúk, járványok, technikák a világtörténelem alapvető kérdéseire keresi a választ: Hogyan lettek ennyire különbözőek napjaink társadalmai? Miért az eurázsiai népek hódították meg a világ nagy részét, és miért nem az őslakos ausztrálok, amerikaiak vagy afrikaiak gyarmatosították a világ többi részét? Mi az oka annak, hogy egyes országok gazdagok, mások pedig szegények? Jared Diamond klasszikussá vált könyve betekintést enged a mezőgazdaság, a technológia, az írásbeliség, a kormányzás és a vallás fejlődésébe, és átfogó elméletet kínál az emberi történelemről, amely legalább olyan lebilincselő, mint a dinoszauruszok és gleccserek története. ÚJ UTÓSZÓ: Gazdag és szegény országok A közgazdaságtan egyik központi kérdése a nemzetek gazdagságára és szegénységre vonatkozik. Egyeseknek sokkal jobban megy másoknál: az Egyesült Államokhoz vagy Norvégiához hasonló leggazdagabb országokban a lakosság évi átlagjövedelme akár négyszázszor nagyobb, mint a Tanzániához vagy Jemenhez hasonló legszegényebbekben. Vajon mi az oka az ilyen különbségeknek?

Teroristy se nestávají jen muslimové. Nikdo není vůči riziku džihádismu imunní. Tato zkušenost může potkat každou rodinu. Ondřej Kundra z Respektu s kolegou Tomášem Lindnerem líčí příběhy Evropanů, kteří odešli bojovat za Islámský stát a v řadě případů tam zemřeli. Proč byli ochotni se všeho vzdát, včetně svého života? Co je vedlo ke konvertování, radikalizování se a přidání se k IS? Kniha mapuje i příběh jediného českého radikála, s nímž probíhá soud.