Najnovšie - História, vojnová literatúra strana 16 z 82

S pádem železné opony začalo i mizení východní Evropy. Její minulost by ale neměla být zapomenuta. Východní Evropa možná nikdy neexistovala. Je to spíše označení území, jemuž Západ moc nerozumí, případně zkratka pro příliš složitou a komplexní minulost. Každý proto z východní Evropy svým způsobem uniká: národy se emancipují, etnika a kultury si píšou své vlastní dějiny, státy se připojují k celkům jako Evropská unie, formují nové regionální identity typu střední Evropa či západní Balkán - a veškeré zbývající rozdíly zahlazuje globalizace. Procházka po Praze, Tallinnu, Moskvě nebo Bukurešti se v současnosti příliš neliší od návštěvy jakékoli jiné světové metropole. A přece - všichni vědí, co to východní Evropa je. Anebo spíš byla. Kniha Sbohem, východní Evropo zachycuje tuto myšlenku, představu i prostor, mapuje splétání mýtů i různých náboženství, mísení pohanů, židů, křesťanů i muslimů, vypráví její překotné i kruté politické dějiny a líčí, jak představa východní Evropy ovlivnila historii i naši současnost. Sbohem, východní Evropo je pečlivě vyrešeršovaný a skvěle napsaný osobní příběh místa, které na mapě nenajdete. Skládá hold pramenům zkušeností, kultur a myšlenek, jež dodnes formují politické a ideologické bitvy moderního světa. - Serhii Plokhy, historik a spisovatel

Granvillovým se podařilo uprchnout z bombardovaného Londýna na rodinné panství Hartley Hall v Surrey, ale ani vesnický život nenabízí mnoho klidu. Rosie je uvězněna v manželství bez lásky s nemajetným šlechticem, a zatímco její muž bojuje ve válce, ona nedokáže odolat pokušení, které jeho nepřítomnost přináší. Juliet se zase zoufale snaží zapomenout na svou minulost, a tak se připojí jako zdravotní sestra k Červenému kříži a každý den statečně čelí všem nástrahám této práce. A když křehký klid v Hartley Hall naruší pletky patnáctileté Louisy s jedním z utečenců z East Endu, hrozí rodině další nepříjemný skandál…

Joseph Goebbels byl do konce života pravou rukou Adolfa Hitlera. Jaký byl ale v soukromí, když vytrvale nekrmil srdce a mysl Němců nacistickým virem? Přečtěte si dosud neznámé zápisky bolestně upřímného rozhovoru s ministrem propagandy třetí říše, jak je zaznamenal Christopher Macht, autor bestsellerů Hitlerova zpověď nebo Zpověď doktora Mengeleho.

„Volám sa Wilhelm Brasse. Som fotograf. Od septembra 1940 som bol väzňom v koncentračnom tábore v Osvienčime, kde som urobil viac ako 50 000 fotografií do táborových spisov a dokumentácie experimentov doktora Mengeleho“ – takto začína svoj príbeh muž, ktorého fotografie sa stali dôkazom zločinov proti ľudskosti. Wilhelm Brasse, dvadsaťtriročný muž zo Żywca, bol deportovaný do Osvienčimu. Strávil tam viac ako štyri roky a pre nacistov vyhotovoval fotografické záznamy. Jeho fotografie po vojne obleteli celý svet a podali svedectvo o tragédii viac ako milióna ľudí. Po tom, čo videl v Osvienčime, sa Brasse už nikdy nevrátil k svojej profesii. Temné spomienky na pobyt v tábore mu nedovolili ďalej fotografovať. Bol som fotografom v Osvienčime je opisom táborového pekla z vlastnej skúsenosti. „Kniha na mňa urobila veľký dojem. Nie je to vedecké a ani striktne memoárové dielo, no pre dnešných obyčajných ľudí prináša poznanie nielen o samotnom tábore, ale aj o systéme, ktorý takéto tábory vytvoril.“ Władysław Bartoszewski Anna Dobrowolska – poľská filmová producentka a pôvodne publicistka. Od roku 2002 zodpovedá za výrobu hraných filmov, dokumentov, muzikálov a televíznych programov. Pod jej vedením vznikol film Portrétista, ktorý získal množstvo národných a medzinárodných ocenení a naposledy spolu s Leonardom DiCapriom produkovala dokumentárny film Walka: Życie i zaginiona twórczość Stanisława Szukalskiego (Boj: Život a stratené dielo Stanisława Szukalského). V súčasnosti pracuje na celovečernom filme o Wilhelmovi Brassem, v medzinárodnej koprodukcii s celosvetovou distribúciou.

Historický význam paktu Hitler-Stalin na prvé roky druhej svetovej vojny sa ešte stále podceňuje. Z pohľadu tretej ríše bol ťahom na šachovnici, ktorý dovolil Hitlerovi vojenské ťaženie proti Poľsku bez toho, aby jeho plány na zničenie Sovietskeho zväzu prešli čo i len najmenšou zmenou. Z pohľadu Sovietov sa pokladal za Stalinov pokus oddialiť pravdepodobne nevyhnutný vpád – túto interpretáciu vypustil do sveta v roku 1941 sám Stalin. Spôsob nazerania na pakt, ktorý sa preferoval v 90. rokoch, zase upriamoval pozornosť na geopolitické rozdelenie Európy dohodnuté v tajnom dodatkovom protokole. A hoci platnosť týchto interpretácií nemožno vážne spochybňovať – každá má svoje historické oprávnenie –, obe len nedostatočne vystihujú význam, ktorý malo nemecko-sovietske spojenectvo pre históriu druhej svetovej vojny, ako aj moci a diktatúry v 20. storočí.

Čína na sklonku 19. století je světem tradic, přísných hierarchií a krutých omezení, především pro ženy. Zde se začnou splétat osudy dvou dívek z odlišných světů. Lin-ťing vyrůstá obklopená bohatstvím a privilegii, ale také přísnými pravidly. Květinka, její služka a otrokyně, poznala od dětství jen tvrdou práci a ponížení. Jejich vztah je plný rozporů – přátelství i soupeření, závislosti i zatrpklosti. Jak se jejich životy dramaticky mění, obě ženy zjišťují, že jejich osudy nemají v rukou pouze muži, ale jsou to především jejich vlastní volby, které dokážou ničit nejen je samotné, ale i ty, na nichž jim záleží. Jane Yang popisuje svět, kde tradice skrývají hlubokou krutost a kde ženy často bojují nejen proti nespravedlivému systému, ale i jedna proti druhé. Lotosové střevíčky jsou ovšem především hlubokým a pozoruhodným příběhem o odhodlání, odvaze, pravdě i lásce, o hodnotách, jež mají smysl vždy a všude.

Vyznání rodné obci napsal Karel Engliš před téměř devadesáti lety. Teprve nyní však vychází v úplnosti tak, jak si to autor přál. Nejprve mu knihu zakázal vydat nastupující komunistický režim, poté byl rukopis ukrýván a ukládán v různých archivech. Jeho část vyšla v roce 1999 pod názvem „Hrabyň mého mládí“. Úsilím rodiny Karla Engliše a dalších odborníků se podařilo postupně během let soustředit, rozluštit a přepsat celý rukopis, zkompletovat obrazový doprovod dle poznámek autora a vše připravit k novému vydání. Čtenář se tak nyní může začíst do osobitého a čtivého vyprávění hrabyňského rodáka, významného vědce, národohospodáře, politika, rektora Masarykovy a Karlovy univerzity, který svůj život v Hrabyni dožil. Text doprovázejí akvarely a kresby vytvořené pro knihu Františkem Vrobelem, dále dobové fotografie, kresby a dokumenty z Englišových Pamětních knih. Kniha je doplněna o vzpomínky Englišových současníků a bohatými vysvětlivkami historiků. Tvoří tak nový cenný historický pramen a čtenáři nabízí prožitek vyjádřený přáním autora: „Myslel jsem si tedy, že napíši-li tyto vzpomínky, je zachovávám, aby je se mnou, třeba vybledlé, mohli po staletí prožívati jiní, kteří přijdou a budou Hrabyň stejně milovati jako já.

Ez a könyv tudományos igényű történelmi esszé, egyben társadalmi vitairat. Abból a meggyőződésből született, hogy Magyarország a XIX. század óta globális folyamatok laboratóriumaként szolgál. Csak a történelmi fejlődésünk elemzése segít eligazodni annak megértésében, hogy Orbán Viktor miniszterelnök miért fordult el a mérsékelt konzervativizmustól a szélsőséges Nyugat-ellenesség irányába. Melynek eredménye egy röpke évszázad alatt már a hatodik magyar tekintélyelvű rendszer kiépülése. Olyan közép-európai pályaíven kell végigtekintenünk, amelyen szorosan összefonódnak illúziók, csalódások, abszurd jelenetek, tragikus félreértések és megbocsáthatatlan bűnök. Ez a kötet kísérlet arra, hogy közérthetően, (ön)kritikusan, de szeretetteljes módon és javító szándékkal globális összefüggésrendszerbe helyezzük a magyar történelem fordulópontjait és nyitott kérdéseit.

A háború stratégiáinak - és a hétköznapi élet árnyalt társadalmi játékának - zseniális kivonata a The 48 Laws of Power bestseller szerzőjétől.Robert Greene úttörő kézikönyve, a The 48 Laws of Power mély bölcsességgel átitatott, időtlen tanulságokat von le a történelmi eseményekből, segítve olvasóit, hogy a legtöbbre vihessék mindennapi életükben.A világ nagy civilizációin átívelve, számtalan politikai, filozófiai és vallási szöveget és többezernyi erőszakos konfliktus éveit összefoglalva a The 33 Strategies of War a konfliktusok Ji Csingje, korunk útikalauza Szun-ce A háború művészete című könyvéhez,Bőséges történelmi példával alátámasztva, beleértve Napóleontól Margaret Thatcherig, Saka Zulutól Lord Nelsonig, Hannibáltól Ulysses S. Grantig, filmmogulok, szamuráj harcosok és diplomaták zsenialitását és ostobaságát elemezve a harminchárom fejezet mindegyike egy-egy stratégiát körvonalaz, amelyek segítenek megnyerni életünk csatáit.Elsajátíthatjuk a támadó stratégiákat, amelyekhez fenn kell tartanunk a kezdeményezést, és előnyös helyzetből tárgyalhatunk, vagy a védekező stratégiákat, amelyekkel veszélyes helyzetekre reagálhatunk és elkerülhetjük a megnyerhetetlen háborúkat.A csataterek és a szalonok nagy harcosai egyformán megfontoltságról, élénkségről, egyensúlyról és nyugalomról tettek tanúbizonyságot, és kristálytisztán értették, hogy a józan gondolkodású, találékony és ösztönös felfogású mindig legyőzi a fejvesztettet, az ötlettelent és az ostobát.A The 33 Strategies of War nélkülözhetetlen könyv, amely mindazzal a pszichológiai fegyvertárral szolgál, amelyre szükségünk van a kudarc ismétlődő sémáinak leküzdéséhez, és segít, hogy örökre mi irányítsunk.Robert Greene, a New York Times #1 bestseller szerzője, aki a hatalmi stratégiák világszerte elismert szakértője.Joost Elffers a Viking Studio Secret Language series, Play with Your Food, and How Are You Peeling?. látványtervező zsenije. 

E rendkívül sokrétű könyv címe a második világháborúban a németek elleni harcban fiatalon elesett francia ellenálló nevére utal. André Chaix röviden ismertetett életútja egy nagy ívű történeti áttekintés kiindulópontja, amely azon túl, hogy bemutatja azt a kort és környezetet, amelyben ez a fiatalember élt és alig húszévesen meghalt, a demokráciát fenyegető veszélyeket, egyebek között a hajdani és mai - nyílt vagy leplezett formában jelentkező - nácizmust is górcső alá veszi.Hervé Le Tellier nemcsak a háborús bűnöket elkövető gyilkosok, hanem az őket hallgatólagosan támogató társadalmak - a hátországi civilek - felelősségére is rámutat. És itt nem csupán a németekre kell gondolni. A múlttal való szembenézésre ma is szükség van - vallja az író -, nem szabad hagyni, hogy feledésbe merüljenek a kollaboránsok bűnei, már csak azért sem, mert a fasiszta ideológia és a faji megkülönböztetés ma is jelen van a világban.A szerző érdekes adalékokat közöl egyfelől a német hadseregről és a goebbelsi propagandáról, másfelől De Gaulle tábornokról és egyes partizánparancsnokokról. Megemlékezik az üldözötteket megmenteni igyekvőkről, de beszámol azokról a szociológiai és pszichológiai kísérletekről is, amelyek - sajnálatos módon - arra szolgáltatnak bizonyítékot, hogy megfelelő kondicionálással és/ vagy némi presszióval a mai emberek többsége is rávehető arra, hogy viselkedésével igazolja az ősi latin mondást, miszerint "ember embernek farkasa".

Bécs visszavonhatatlanul a magyar kultúra része: földrajzi közelsége miatt gyorsan elérhető célpontja egy-egy „kulturális kiruccanásnak” vagy vásárlásnak. Budapest testvérvárosaként és a legélhetőbb város cím kitartó birtokosaként vonzó úticél számunkra, így számos magyar fordul meg évente a karácsonyi vásárokon, merítkezik meg a város kávéházi kultúrájában, és csodálja meg a Monarchia emlékeit.Bécs története szervesen összefonódik a magyar történelemmel, így nem meglepő, hogy tájékozottságunk alaposabb a város múltját illetően. Azonban az ismert történelmi események más megvilágításba kerülnek, ha szélesebb perspektívából tekintünk rájuk, Bécs nemzetközi szerepét állítva a vizsgálódás középpontjába. Angus Robertson műve ezt a rálátást kínálja az olvasó számára, bemutatva, hogy az egykori császárváros évszázadokon keresztül volt az európai politika egyik epicentruma, ma pedig jelentős nemzetközi szervezetek székhelye. A szerző több műfaj ötvözésével a legkülönbözőbb témákat tekinti át kronologikus sorrendben haladva, így a nagy történelmi fordulópontokról és neves alakjairól mesélt színes anekdotákon keresztül Bécs eddig ismeretlen arca rajzolódik ki előttünk.

Populárně-naučná kniha Na tripu je strhujícím vyprávěním o objevu psychedelických drog, a to zejména LSD. Popisuje, jak tato substance vznikala v renomované švýcarské firmě Sandoz, líčí rovněž spolupráci této firmy s nacistickými vědci za druhé světové války a také životní osudy objevitele této látky, muže jménem Albert Hofmann. Tato jedinečná kniha zároveň poukazuje na to, že po letech přísných represí a zákazů snad konečně nadchází doba, kdy bude možno tuto látku používat i jako lék, a to obzvláště na neurodegenerativní choroby.Kniha se opírá o bohaté rešerše z archivů již zmíněné firmy Sandoz i jiných, ale také o vyhodnocení korespondence hlavních aktérů a další materiály. Je napsána fundovaně, ale zároveň velmi čtivě. Je to první seriózní práce na toto téma, jež se dostává do rukou českého čtenáře.

Az Örs vezér tere sokaknak csupán a főváros egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontja - végállomás, átszállóhely, találkozási pont. De aki megáll egy pillanatra, és figyelmesebben körbenéz, felfedezheti, hogy ez a tér sokkal több ennél: történeti rétegeket rejtő városi szövet, amelyben múlt és jelen különös elegyet alkot. Ez a sétakönyv arra hívja olvasóját, hogy ne csak áthaladjon az Örs vezér terén, hanem ismerkedjen meg vele: sétáljon, nézzen fel az épületekre, kutasson emlékek után a panelrengeteg és a városligeti zöldfoltok határán. A könyv az egykori gazdasági udvarok, majorok és kertvárosi kísérletek világából vezeti el az olvasót a szocialista várostervezés lenyomatain keresztül a mai, zsúfolt, mégis élő városrészbe.  

Az orosz-ukrán háborúról szóló könyv második kötete a 2023 júniusi Prigozsin lázadás ismertetésével kezdődik, és a 2025 tavaszáig tartó eseményekbe nyújt betekintést.Folytatva az első kötetben megkezdetteket, elsősorban biztonságpolitikai szempontból, tudományos-ismeretterjesztő stílusban tárgyalja az első "igazság utáni vagy túli" háború katonai, külpolitikai, haditechnikai eseményeit.A szerző a történtek leírásában továbbra is egyaránt támaszkodik nyugati és orosz forrásokra, fenntartva Tacitus alapelvét: "Sine ira et studio!"Célja, hogy közérthető módon mutassa be a háború olyan katonai, biztonságpolitikai érdekességeit, összefüggéseit, amelyek nemcsak a hadtörténelem és külpolitika iránt érdeklődők, de a szélesebb nagyközönség figyelmét is felkelthetik.Dr. SOMKUTI BÁLINT: Hadtörténész, biztonságpolitikai elemző. Fő kutatási területe a modern érdekérvényesítés, ezen belül napjaink katonai műveletei, valamint a nem-hagyományos módszerek, elsősorban a gerilla- és irreguláris hadviselés. Történészi diploma után 2012-ben védte meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi Iskolájában disszertációját, amelynek a 4. generációs hadviselés volt a témája. 12 évnyi, multinacionális cégeknél eltöltött idő után egyaránt dolgozott az állami szférában, újságíróként és vállalkozóként is. Kiemelt érdeklődési köréhez tartoznak a jelen és a múlt hadiflottái és légierői, valamint a haditechnika és a hadtudomány.

EGY ŐSI VÁROS. EGY MEGSZÁLLOTT FELFEDEZŐ. EGY SZÁZ ÉVE MEGFEJTETLEN REJTÉLY.1925-ben Percy Fawcett brit katonatiszt és felfedező - fiával és annak barátjával együtt - hosszú útra indult az amazóniai dzsungelben. Célja az volt, hogy megtalálja "Z-t, az elveszett várost" - egy ősi, fejlett civilizáció nyomait, amelyet az európaiak évszázadokon át Eldorádó néven kerestek. Expedíciója azonban nyomtalanul eltűnt. A következő években több kutatóexpedíciót is indítottak az esőerdőbe, de a mai napig nem tudjuk, mi történt velük, sőt az őket keresők közül is sokakat örökre elnyelt a dzsungel.A fehér emberekkel szemben ellenséges érzületű - esetenként kannibál - indián törzsek földjén áthaladó útjai és azok eredményei már életében legendává tették a bátorságáról híres katonát. Népszerűségét jól érzékelteti az a tény, hogy amikor a felkutatására induló egyik expedícióhoz önkénteseket kerestek, napokon belül húszezren jelentkeztek az életveszélyes feladatra. Részben Fawcett ihlette a hollywoodi sikerfilmek hősének, Indiana Jonesnak az alakját is, de az eltűnt régész-felfedező figurája már korábban is számtalan novellában, regényben és filmben felbukkant.David Grann, a Megfojtott virágok szerzője, egy elfeledett naplógyűjtemény nyomán maga is Amazóniába utazott, hogy felkeresse azokat a helyeket, ahonnan Fawcett és társai az utolsó üzeneteiket küldték a családjuknak... és ott döbbenetes dolgokkal szembesült.Ez a könyv nemcsak egy eltűnt expedíció története, hanem egy hipnotikus erejű utazás: tudomány, mítosz, őrület és halál határán. Egy rejtély, amely nem ereszt - sem azokat, akik nyomába erednek... sem az olvasót.

M. Tayyib Gökbilgin nemzetközi szinten publikáló tudós volt, aki ismerte azokat a nyelveket, amelyek szükségesek az oszmán források megfelelő elemzéséhez. Gökbilgin azonban annak a generációnak a sarja, amely identitását az Oszmán Birodalomból a Köztársaságba örökölte át. Személyesen volt szemtanúja annak, hogy a súlyos háborús körülmények után tulajdonképpen hamvaiból született állam Atatürk keze alatt hogyan nyerte el életképes, hosszú távú jellegét. Ez a helyzet abban nyilvánult meg, hogy Gökbilgin példátlanul tisztelte Atatürköt, és szükségét érezte, hogy megmagyarázza a fiataloknak a reformok szükségességét. Ahogyan számos történész szövegei esetén, úgy Gökbilgin beszédeit és cikkeit is ebben az összefüggésben kell értékelni, nem feledve, hogy ő is korának embere volt. Ebben a tekintetben az Atatürk és a török nemzet című kötetet alkotó írások mondatai, amelyeket Gökbilgin Atatürk halála után mondott vagy írt, jelzik, hogy a történész szorosan kötődött az abban a korban a török nemzetet irányító és meghatározó felfogáshoz.A válogatásként bemutatott cikkek és beszédek címzettje a török nemzet, mi is így nyújtjuk át könyvünket az olvasónak.

Lélegzetelállító beszámoló arról, hogyan mentette meg egy izraeli nagyapa az unokáit 2023. október 7-énEgy történet, amely bemutatja a Hamász-támadás előzményeit, a mélyben meghúzódó történelmi feszültségeket, és hogy miért nem tudta megvédeni Izrael az állampolgárait2023. október 7. reggelén Amir Tibon és a felesége lövések hangjára ébredt az izraeli Nahal Oz nevű kibucban, amely kevesebb mint egy kilométerre fekszik a gázai határtól. Pár perccel később már a házuk biztonsági szobájában csitítgatták a két kislányukat, miközben az ajtó mögül fegyverlövések hallatszottak. Amir mobilja kezdett lemerülni, de még el tudta küldeni a következő üzenetet az apjának: "A lányok nagyon jól viselkednek, de félek, hogy nemsokára elvesztik a türelmüket, és a Hamász meghall minket idebent."Nagyjából hetven kilométerre északra, Tel-Aviv partjainál Amir szülei megszakították szokásos kora reggeli úszásukat, beugrottak a kocsijukba, és egy pisztollyal elindultak Nahal Oz felé, hogy megmentsék a családjukat.A Gáza kapuja nem csak egy család menekülését beszéli el: bemutatja a gázai határvidék - az otthonuk - múltját, azokat a politikai rezsimeket, amelyek az évtizedeken keresztül folytatott háborúskodással ártottak ezeknek az összetartó közösségeknek és gázai szomszédjaiknak, valamint emléket állít a támadás áldozatainak."Érzékletes, hiteles és helyenként megrázó beszámoló - nemcsak a támadás napjáról, hanem az életről Gáza és Izrael határán, valamint a zsidók és palesztinek közötti harcról." - Lesley Stahl, tudósító, 60 Minutes"Mirivel olyan hangot hallottunk, amitől rémülten néztünk össze: géppuskaropogást.Eleinte távolról hallatszott, a földek irányából. A korábbi támadások alatt az egyedül amiatt aggódtunk, hogy megússzuk-e az aknagránátzáport, sosem gondoltuk volna, hogy a Hamász átlép a határon. De a zajok pontosan erre utaltak. Ráadásul, bár folytatódott a bombázás, egyre több idő telt el egy-egy becsapódás között. Ettől eszembe jutott: vajon azért fejezik be a bombázást, mert akik csinálják, behatolnak a településre?Nem volt sok időm mérlegelni a kérdést. A géppuskaropogás közeledett, mintha már a kibucot körülvevő körgyűrűről jönne - amely bőven Nahal Oz kerítésén belül húzódik. Aztán már a mi környékünkön szólt, közvetlenül a házunk előtt. Arab kiabálást is hallottunk, és azonnal megértettük, mi történt.Valóra vált a legrosszabb rémálmunk: Izrael védelmi rendszerét - a kerítéseket, a kamerákat, a biztonsági berendezéseket, amikről mindig azt hittük, hogy megvédenek a határ túloldalán tanyázó terrorista-hadseregtől - áttörték. A Hamász eljött értünk."

"A Nyugat a mi keresztünk. Letenni nem tudjuk"A Fél évszázad magyar írásai remekül szemlélteti John Lukacs markáns és következetes történészi látásmódját, elegáns stílusát és írói tehetségét. A kötet műfajukban és témájukban egyaránt változatos szövegei közt éppúgy találhatunk nagy ívű értekezést Magyarország és Európa kapcsolatáról, mint könnyed esszét a borokról, vagy a miniszterelnöknek címzett nyílt levelet, amely óva int a túlzott orosz befolyástól és a Nyugattól való elfordulástól.JOHN LUKACS (1924-2019)Nekünk, magyaroknak: Lukács János.Amerikai-magyar (vagy magyar-amerikai) történész és író. Budapesten született; átélte Budapest ostromát, majd a háború után a kommunisták elől Nyugatra emigrált. 1947-től Pennsylvaniában élt.Több mint 30 könyve jelent meg, életművének nagy része magyarul is olvasható. Világszerte a XX. század egyik jelentős történészeként tartják számon; népszerűségét nem annyira új kutatási eredményeinek, mint inkább a történészszakmában ritka szépirodalmi stílusának köszönheti.Munkásságát többek között Corvin-lánccal (2001) és Széchenyi-nagydíjjal (2014) is elismerték.

Szerelem, háború, és a hűség áraErdély, Magyar Királyság, 1440:Öt évi távollét után a háborúkból hazatérő nemes Szilágyi Sándort haldokló apjával, megsértett, bosszúszomjas öccsével, és valamikori gyermekből mára felnőtt hitvesével való találkozás várja, miközben családi birtokát az oszmánok dúlják fel.Nem elég, hogy újdonsült földesúrként helyt kell állnia, ezen felül Sándor tekintélyét két erős akaratú és semmi előtt meg nem torpanó nő teszi próbára. Amíg Margit, hűséges és igazlelkű felesége, eltökélten a becsület és tisztesség útján igyekszik tartani férjét, addig sógornője, Anna, a cselszövő csábító, Sándort tönkre akarja tenni és meg akarja szerezni annak birtokát.Halálos bűnnel a lelkiismeretén, és kétségbeesetten vágyva arra, hogy újra elnyerje feleségének szerelmét, Sándor úgy véli, Hunyadi Jánosnak az oszmánok elleni harcba hívásában talál feloldozást. A kegyetlen hadjáratok az Erdély völgyeiben folyó csatározásoktól egészen a várnai ütközetig és Nándorfehérvár ostromáig viszik.  Azonban háborús megszállottsága veszélyes utakra vezeti.Hűségét próbára teszi a sors; minden sarkon veszély leselkedik rá. Sándor küzdelme, hogy megvédje mind birtokát és családját a kapzsi rokonoktól, és egyúttal hazáját is a csatatéren, rettenetes árat követel.