Najnovšie - História, vojnová literatúra strana 37 z 82

„Miért hurcolták el férfiak, nők és gyermekek millióit, hogy elgázosítsák, agyonlőjék, halálra éheztessék, agyonverjék vagy egyéb eszközökkel gyilkolják meg őket? Mi volt e népirtás helye az összes többi szörnyűség között, amit a nácik elkövettek? Az utóbbi két és fél évtizedben számos televíziós dokumentumfilm-sorozatot készítettem a nácizmusról és a II. világháborúról, de egy pillanatra sem hagytak nyugodni ezek a kérdések. […] A holokauszt a világtörténelem leghírhedtebb bűntette. Létfontosságú megértenünk, hogyan történhetett meg ilyen borzalom.” Laurence ReesLaurence Rees történész, dokumentumfilm-rendező Oxfordban végezte tanulmányait, majd évekig a London School of Economics tudományos főmunkatársaként dolgozott. Több egyetem, köztük a University of Sheffield és az Open University is díszdoktori címmel tüntette ki. Könyveit, filmjeit számos rangos brit és nemzetközi elismeréssel jutalmazták. Magyarul olvasható kötetei: Auschwitz – A nácik és a „Végső megoldás”; A nácik – Történelmi tanulságok; Zárt ajtók mögött – Sztálin és a Nyugat politikai játszmái; A legsötétebb óra.Előkészületben: Hitler és Sztálin

Ki és miért árulta be Anne Frankot, valamint a családját? A teljes titoktartás mellett megírt és a világon egy időben megjelenő könyv lapjain végre fény derül a jól őrzött titokra.Több mint harmincmillióan olvasták a naplót, amelybe a tizenéves Anne a legtitkosabb gondolatait jegyezte be, miközben családjával és négy másik emberrel egy padlástérben rejtőzködött a Prinsengrachton huszonöt hónapon át, amikor is a nácik letartóztatták és koncentrációs táborba küldték valamennyiüket. De a kislány történetéről megjelentetett újságcikkek, dokumentumkönyvek, színdarabok és regények egyikében sem adott senki meggyőző magyarázatot arra, hogyhogy ilyen hosszú ideig nem fedezték fel a hátsó traktus lakóit, és végül ki vagy mi vezette mégis a nácikat a rejtekhelyükhöz.Egy nemzetközi kutatócsapatnak új vizsgálati eljárások, frissen felfedezett dokumentumok és modern nyomozási technikák alkalmazásával végre sikerült megoldania az évtizedek óta nemzedékeket foglalkoztató rejtélyt. Vincent Pankoke nyugalmazott FBI-ügynök fáradhatatlan „iratvadászokból"" és kutatókból álló csapata dokumentumok tízezreit vizsgálta át - melyek egy része csak most került elő különböző archívumokból -, valamint a Frankékat ismerő emberek leszármazottainak tucatjait keresték fel és interjúvolták meg munkájuk során. Az FBI által kifejlesztett nyomozati módszereket alkalmazva a Kihűlt Ügy Csapata aprólékos munkával rekonstruálta az elhíresült letartóztatást megelőző hónapok történéseit - és megdöbbentő következtetésre jutott.Ez a könyv ennek a küldetésnek a lebilincselő története. Rosemary Sullivan bemutatja a nyomozókat, valamint az általuk számításba vett gyanúsítottakat, mígnem a legvalószínűbb elkövetőre - a rejtőzködőket feltehetően beáruló személyre - szűkül le a kör. Mindeközben életre kelti a háborús Amszterdam vibráló mindennapjait: egy olyan helyét, ahol mindegy volt, milyen gazdag, művelt vagy óvatos az ember - soha nem tudhatta, kiben bízhat meg igazán...

Mayské ruiny Palenque leží v mlhou zahalené džungli východního Mexika. Chrám nápisů je nejpůsobivější stavbou místa. Mexický archeolog Alberto Ruz Lhuillier v roce 1952 odvalil kámen uvnitř Chrámu nápisů a našel pohřební hrobku Pakala Velikého. David Freidel, mayský specialista z Jižní metodistické univerzity, říká, že hrobka obsahuje Pakalův sarkofág, na němž je vyryt obraz "pohledného mladíka, boha kukuřice, který se chystá vystoupit na oblohu podél kosmického Stromu světa". Jiný výklad poskytl Erich von Däniken, který v postavě mladého muže spatřuje astronauta, neboť jeho ruce jakoby svíraly páky podobající se těm, které známe z letadel či kosmických lodí. O tom, co vyjadřuje tato záhadná náhrobní deska, se vedou dodnes čilé diskuze. Maurice Cotterell za použití acetátových kopií náhrobní desky, kterou kladl jednu přes druhou, došel k mnoha bizarním obrazům. Jiří Wojnar, který se taky pokusil o výklad basreliéfu míní - "Překreslování motivu na acetátové folie by bylo nesmírně zdlouhavé. Počítač je rychlý, spolehlivější a především přesnější." To je sice pravda, ale v té době acetátové folie ani počítač nebyly k mání, proto výsledky těchto badatelů byly vědeckými kruhy odmítnuty. Nyní máte jedinečnou příležitost spatřit obrazy, které pomocí postranních znaků jsou odkryty bez výdobytků moderní doby, proto je nemůže nikdo zpochybnit, a navíc dávají smysl a ztotožňují se s hlavním výjevem na náhrobní desce. Dozvíte se více o tajemství mayské kultury.

A Keleti-pályaudvar aluljárójában 2015-ben összezsúfolódott menekültek nagy része Szíriából érkezett. A szíriai háború alaposan átrendezte a nagyhatalmi befolyási övezeteket és a hatalmi viszonyokat az egész közel-keleti térségben. Könnyű belátni, hogy az Ezeregyéjszaka mesés világának szomszédságában zajló pokoli események a magyar belpolitikára is erőteljes hatást gyakoroltak. Ehhez képest az átlagember, de még a művelt olvasók jelentős része sem tud egyebet a szíriai vérfürdő okairól és résztvevőiről azon kívül, hogy arabok, kurdok, oroszok, amerikaiak és az Iszlám állam banditái gyilkolják ott az ártatlan embereket és egymást. Nikolaos Van Dam könyve ismeretlen vagy éppen agyonhallgatott tények sokaságára vet fényt.  A szerző részrehajlás nélkül mutatja be azokat a történelmi eseményeket, törzsi, vallási és politikai szakadékokat, amelyeknek szerepe volt a nemrég még virágzó ország lerombolásában, nemzetként való felbomlásában. Elemzése messze túlmutat az Európában rutinosan ismételgetett felfogáson, miszerint a közel-keleti háborúkat vagy az olajra szomjas amerikaiak beavatkozása, vagy a síita és szunnita muzulmánok torzsalkodása okozza. Szíria a példa rá, hogy a képlet sokkal bonyolultabb. És Szíria a figyelmeztetés arra, hogy a következő évtizedekben ez a térség újabb és újabb, most már nyilvánvalóan globális következményekkel járó konfliktusok válsággócává válhat. Ezért annak, aki ismerni akarja a világot, amelyben élünk, tudnia kell, mi történt Szíriában az új évezred második évtizedében, amelyben Putyin is szerepet vállalt.

Létezett Lemúria? Léteztek-e fejlett civilizációk a múltban? Hol a bizonyíték? Sokan szerte a világon úgy vélik, hogy egy ősi civilizáció létezett a múltban, és Lemúria néven ismerték. Sokan azt hiszik, hogy Lemúria, Atlantisz és Tartaria fejlett civilizációk voltak. Ha ezek a civilizációk fejlettek lennének, bizonyára szerte a világon kell lennie ennek alátámasztására. Ez a könyv bemutatja annak bizonyítékait, hogy fejlett civilizációk léteztek a múltban A történészek és barátaik a múltban időt vesztegettek azzal, hogy őrült elméleteket mutassanak be a fejlett civilizációkról. Sok kutató úgy véli, hogy ezt szándékosan tették, hogy időt pazaroljanak, és hogy a világ ne találja meg az igazságot

Alfa és Omega kódok - 19-es számMi az a 19-es kód?Sokan azt hiszik, hogy a történelemben található matematikai információk normálisak, de a kutatók azt találták, hogy ezeknek a matematikai információknak a nagy része hazugság volt.Ez a könyv a 19-es számra összpontosítEz a könyv bizonyítékot fog mutatni arra, hogy a történelmi események matematikai információinak nagy része teljes hazugság volt. A kutatók bizonyítékot találtak arra, hogy a 19-es számot szándékosan használták, mint egy titkos kódotEz a könyv példákat mutat be a 19-es kódra

Valóban létezett az ókori Görögország…?Az ókori Görögország híres csillagászatáról és filozófiájárólA történészek és tudósok szerint az ókori görögök azt mondták, hogy a Föld kerek, mint egy labda. Valóban léteztek az ókori görögök?1969. július 19-én Neil Armstrong megérkezett a Holdra. 19? Miért 19?Neil Armstrong 1969. július 20-án sétált a Holdon. Valóban igaz ez?- Vagy -Minden nagy hazugság?Ez a könyv megvizsgálja a bizonyítékokat annak bizonyítására, hogy az ókori Görögország nem létezett, és nem más, mint egy átverés

Az ?örökkévalóság iránti vágyakozásunk részeként szinte az ismert történelem hajnala óta emlékművekkel próbáljuk megőrizni a fontos események nyomát. Mit mondanak ezek a monumentális alkotások a kortársak elmúlása után, hogyan formálja jelentésüket a történelem változása? Keith Lowe, a második világháború nemzetközi szinten elismert szakértője a szobordöntögetések korában járta be szinte az egész világot, hogy felkeresse a világháború emlékezetét őrző legjelentősebb monumentumokat, köztük A német megszállás áldozatainak emlékművét Budapesten. Az alkotások változatos történeteket mesélnek el az amerikai tengerészgyalogosok diadalától kezdve a hirosimai atombomba-támadás szörnyűségéig, a hősies szovjet honvédő háborútól kezdve az aljas katyńi vérengzésig, a felszabadulás diadalától kezdve az ezt a diadalt már nem megélő rabok millióinak felfoghatatlan tragédiájáig. Győztesek és vesztesek, túlélők és áldozatok. Keith Lowe hiánypótló könyve bemutatja az emlékművek által megragadni kívánt történeteket és ezek változásait, és rávilágít, hogyan vet fogságba minket a történelem, és hogyan formálja identitásunkat általunk nem várt módokon.

Amikor ?a Nyugaton a helyzet változatlan vagy a Búcsú a fegyverektől című regényeket olvassuk, átéljük a 20. század első világégésének az értelmetlenségét, de hogy miért következett be, és milyen hatást gyakorolt valójában a világunkra a nagy háború, arra nem kapunk magyarázatot. S talán azért sem hallunk annyit erről a traumáról, amennyit kellene, mert a második világháború borzalmas emléke elhomályosítja az elsőét. Holott e kollektív megrázkódtatás feloldásához mindenekelőtt azt kellene megértenünk, hogy az első világháború pontosan miért tört ki, tartott hosszú évekig, és végződött úgy, ahogyan. A történelem sorsdöntő korszakait történészek sokasága igyekszik összefoglalni és értelmezni, olyannyira, hogy kutatómunkájuk tetemes mennyiségű anyagát szinte kilátástalan akár csak áttekinteni is. Norman Stone első világháborúról szóló könyve azonban különleges helyet foglal el e művek között: lebilincselő stílusban és tömörséggel, bennfentes apró információkkal és az utókor objektív nézőpontjából ad képet az olvasónak a nagy háborúról. A skót szerző esszéjébe azoknak a gondolkodásmódoknak a bemutatása is belefér, amelyek a katonai és politikai stratégiák mögött húzódtak meg, és a korszakos döntéseket alakították. Ennek köszönhetően lehetővé teszi, hogy az első világháború eseményeinek alaposabb megismerése, megfejtése által napjaink történéseit is jobban megérthessük… NORMAN STONE (Glasgow, 1941. március 8. – Budapest, 2019. június 19.) skót történész és író. A cambridge-i Gonville and Caius College-ban szerzett történészdiplomát. 1962 és 1965 között Bécsben és Budapesten a közép-európai történelmet kutatta. Hazatérve a Gonville and Caius College-ban tanársegéd (1967), majd adjunktus (1973) lett. 1984-től az Oxfordi Egyetemen az újkori történelem profeszszora. Vezetett rovatot a The Sunday Timesban, rendszeresen publikált a Frankfurter Allgemeine Zeitung és a The Wall Street Journal hasábjain, valamint a BBC-nek is dolgozott. Margaret Thatcher munkáját beszédíróként és külpolitikai tanácsadóként segítette. Tucatnyi – többek között Oroszország, Törökország, Csehszlovákia és Magyarország történelmével foglalkozó – könyv szerzője, ezek közül máig a legnépszerűbbek az első, illetve a második világháború történetét feldolgozó kötetek.

A II. világháború eseményeitől és a „nagy emberek” legendáitól kezdve a curry származásának kérdéséig és a családi mítoszokig a történelemhamisítás mindenütt jelen van. Lincoln nem hitt abban, hogy minden ember egyenlőnek született, az aztékokat nem mészárolták le a spanyol konkvisztádorok, és Churchill sem volt olyan elvhű államférfi, mint amilyennek gondoljuk. Otto English újságíró a történelem kisebb-nagyobb hazugságait vizsgálja meg, hogy megmutassa, miként manipulálják a jelenünket a múlt koholmányai, és hogy sok minden, amit történelmi ténynek tekintünk, valójában fikció. A könyv fanyar humorral, közvetlen stílusban tárgyalja a nagyon is összetett témát: a történelmet és a történetmesélést. Nemcsak rámutat azokra a hazugságokra, amelyeket a múlt igazságaiként meséltek nekünk, de feltárja azt is, miként formálódtak ezek a hiedelmek az idők során. A Hamisított történelemből mindenki tanulhat valami újat akár még a történészek is.

A szerző őszintén, olykor szenvedélyesen, de tényszerűen mutatja be a hidegháború korszakát és az azt követő 30 évet. Egyedülálló perspektívája új megvilágításba helyezi ezt a történelmi kort. Leírja azokat a politikai és hatalmi játékokat, amelyek modern történelmünket és emberek millióinak sorsát alakították, és segít megérteni korunk gyors változásait, háborúit és társadalmi törekvéseit. Ez a könyv nemcsak a történelem szerelmeseinek íródott, hanem mindenkinek, így a szerző minden érdeklődő számára érthetően adja át.

Mikor kezdődött a második világháború? Öngyűlölő zsidó volt Hitler? Meg lehetett tagadni a katonáskodást? Miért üzent hadat Magyarország az Egyesült Államoknak? Hogyan üzent a front? Volt etnikai tisztogatás Észak-Erdélyben? Hol vadászott medvére Horthy a háború alatt? A béke szigete volt Magyarország 1944-ig? Miért nem állt ellen Magyarország a német megszállásnak? Ki és mit tud(hat)ott a holokausztról Magyarországon? Vetítettek amerikai filmet a magyar mozikban a háború alatt? Volt zsidó ellenállás? „Az oroszok már a spájzban vannak”? Voltak Magyarországon partizánok? Őrült volt Szálasi? Működött gázkamra Magyarországon? Felszabadítás vagy megszállás? Hány magyar áldozata volt a háborúnak? Kötetünkbe mintegy száz kérdésre válaszolva gyűjtöttük össze, amit Magyarország második világháborús szerepvállalásáról tudni érdemes. A válaszokból megismerhető a magyar revízió, a legfontosabb politikai és hadiesemények, a magyar honvédség részvétele, a hátország és a front mindennapjai, a holokauszt, a háborút kísérő erőszak, Magyarország német és szovjet megszállása, a világháborús vereség okai és következményei. Arra törekedtünk, hogy a témával kapcsolatban leggyakrabban felmerülő kérdésekre szakszerű, közérthető és rövid választ adjunk. Számos tévhitet megcáfolunk, és igyekszünk a leegyszerűsítő, illetve egyoldalú értelmezések helyett hűen és a szélesebb összefüggésekbe ágyazva bemutatni Magyarország történetének egyik legtragikusabb fejezetét.

Az 1945-ben bemutatott második világháborús film, az Amerikai sas és az 1989. december 28-án mozikba kerülő sci-fi-horror, a Támadók a Marsról között a magyar közönség közel hétszázötven amerikai filmet láthatott a hazai mozikban. Ezek hozzávetőleg kétharmadát 1948 ősze és 1988 között, olyan évtizedekben, amikor a szocialista kultúrpolitika elvei szerint működő filmimport és -forgalmazás állami monopólium volt, a bejövő filmeket pedig ideológiai és minőségi szempontok alapján cenzúrázták. Vagyis Hollywood még e szigorú kontroll mellett is jelentős szerephez jutott idehaza. A kötet a fent említett két végpont között kíséri figyelemmel az amerikai film magyarországi jelenlétét és az azt övező kultúrpolitikai vitákat: a teljes elzárkózás sztálini éveitől kezdve a hruscsovi olvadás óvatos hidegháborús párbeszédén és nyitásán át az enyhe, majd mind határozottabban felszínre jutó kommercializáció évtizedéig. A vasfüggöny – vagy „nejlonfüggöny” – ellenére az amerikai film a szovjet blokk Magyarországának egyik legjelentősebb élménygyártójává és az ott élők mindennapjainak szerves részévé vált, így a gondolkodásra gyakorolt hatása sem volt elhanyagolható.

Szomorúan aktuális könyvet tart a kezében a kedves olvasó. A szomszédunkban zajló háborúban is fontos szerepet játszik az oroszországi Wagner-csoport, ez a 2014-ben alapított, de hivatalosan "nem létező" zsoldoshadsereg, amelyet az elmúlt nyolc évben igen sok helyen bevetettek már, Ukrajnától Szíriáig, Líbiától Közép-Afrikáig - ahogy azt a Kreml érdekei épp megkívánták.  A Wagner-csoport tagjai között vannak bűnözők, kalandvágyó fiatal férfiak, és leszerelt hivatásos katonák. Nem rokonszenves hősök vagy szerencsétlen megtévelyedettek, hanem lelketlen zsoldosok. Nem érdekli őket, hova kell menniük, kivel kell harcolniuk. Teszik, ami a dolguk, amiért a fizetésüket kapják.  A könyv szerzője és voltaképpeni főszereplője, Marat Gabidullin ennek a Wagner-csoportnak egy kiugrott zsoldosa, aki arcával vállalja, hogy mesél mindarról, amit közvetlenül tapasztalt és amit közvetetten megtudott, elsősorban a szíriai háború évei során.  Hogy miért érezte úgy, hogy "leteszi a fegyvert", arról többféleképpen is beszél a könyvben, de talán akkor jár az igazsághoz a legközelebb, amikor elmeséli, hogy a hivatalos orosz statisztikák az "elhanyagolható veszteségekről" azért lehetségesek, mert a harcok zömét a zsoldosok vívják, még ha hivatalosan nem is léteznek.

A kung-futól a tofuig, a teától a kereskedelmi útvonalakig, a bölcsektől a selyemhernyók tenyésztéséig: Kína olyan változatos területeken gyakorolt évezredeken keresztül hatást a világ többi részére, mint a konyha, a kereskedelem, a hadászat, az esztétika és a filozófia.A kínai történelem meglehetősen kaotikus képet mutat: a hősök sokszor gonosztevők, a bőség rendre összefonódik az erőszakkal, és a kulturális pezsgés mellett ott találjuk a cenzúrát és az elnyomást. A modern kori Kínát egyre inkább gazdasági erőközpontnak és a sikeres városiasodás példájának, egyúttal propagandára épülő pártállamnak és agresszív, világuralomra törő nagyhatalomnak tekintik.Linda Jaivin érzékletesen és összefüggően meséli el a széles horizontú kínai történelmet, annak mitikus kezdeteitől egészen a Covid-19-pandémia kirobbanásáig. Áttekintésében végre a kínai asszonyok is - a régi harcosok és a 20. századi szüfrazsettek egyaránt - elnyerhetik az őket megillető helyet.Tekintettel arra, hogy a korrupció és a belső megosztottság történelmi tapasztalatai még mindig kísértik a Kínai Népköztársaságot, Jaivin arra is kitér, hogy milyen jövő állhat az ország és vele együtt a globalizált világ előtt.Linda Jaivin az Egyesült Államokban született. Kína politikáját, nyelvét és kultúráját kutatja, oktató az ausztrál nemzeti egyetemen. Számos könyv szerzője, és rendszeresen jelennek meg cikkei mérvadó ausztrál lapok hasábjain.

„Máme jadrové zbrane, ale nemáme dámsku bielizeň a toaletný papier. Prečo je to tak?" kladie si v istej chvíli otázku Michail Gorbačov, v rokoch 1985 - 1990 čelný predstaviteľ Sovietskeho zväzu. Televízny producent János Zolcer nám na základe svojho vyše 20-ročného pracovného a priateľského vzťahu s týmto významným politikom ponúka jedinečnú príležitosť nazrieť do mýtmi opradeného a často temného zákulisia sovietskej i medzinárodnej politiky počas desaťročí studenej vojny. Autor v knihe prostredníctvom informácií z prvej ruky interpretovaných samotným Gorbačovom odhaľuje štruktúru mocenských vzťahov v Sovietskom zväze a prináša nový vzrušujúci pohľad na obdobie súperenia dvoch jadrových superveľmocí. V knihe sa okrem množstva fotografií nachádzajú aj QR kódy umožňujúce online prístup k doplňujúcim informáciám, obrazovému materiálu a videám. Použite svoj smartfón a otvorí sa pred vami jedinečný svet Michaila Gorbačova a jeho manželky Raisy.

Nasadit přilby, jdeme pohnout Zemí! Jaké letadlo je to největší na světě? Je větší raketa, která lidstvo dostala k Měsíci, nebo nejvyšší česká budova? Které stroje umí oloupat naši planetu jako pomeranč? Jak náročné je prorazit Alpy skrz naskrz? Který jeřáb toho unese nejvíc? Kolik lidí se vejde na obří výletní lodě? Pojďme společně najít odpovědi na tyto a mnoho dalších otázek ohledně velkých strojů, které lidem pomáhají na zemi i pod ní, na souši i pod vodou, ve vzduchu i v kosmu!

Je mier iba anomáliou? Autorka Margaret MacMillan ponúka provokatívnu perspektívu založenú na tvrdení, že vojna predstavuje elementárnu súčasť ľudského bytia. Ľudia možno prichádzajú na svet s vrodeným inštinktom bojovať, no vojnu – organizované násilie – dokáže viesť len plnohodnotne usporiadaná spoločnosť. Bojové konflikty ovplyvnili históriu ľudstva, jeho spoločenské a politické inštitúcie, hodnoty aj ideály. Veľkoleposť vojny, ale aj útrapy, ktoré spôsobuje, nájdeme v jazyku, vo verejnom priestore, vo svojich súkromných spomienkach a zároveň sú nevyčerpateľnou témou najzásadnejších svetových umeleckých diel. Skúmanie fenoménu vojny je neľahké a komplikované: odhaľuje totiž naše najhoršie, ale aj najlepšie vlastnosti. Margaret MacMillan analyzuje, ako vojna ovplyvnila ľudskú spoločnosť a ako politická organizácia, technológie a ideológie zmenili to, ako a prečo bojujeme. Kniha Vojna: Ako nás formoval konflikt sa venuje diskutovaným a kontroverzným otázkam, ako napríklad: Kedy sa zrodila vojna? Naozaj sme odsúdení na neustály boj medzi sebou? Prečo je vojna najzorganizovanejšou ľudskou činnosťou? Dokážeme niekedy stanoviť jej pravidlá? Prečo sú medzi bojovníkmi takmer výlučne muži? Na príkladoch od antiky až po súčasnosť MacMillan odhaľuje mnohé podoby vojny a jej vplyv na našu minulosť, budúcnosť, naše videnie sveta a samotnú podstatu človeka.

Panoramatické rozprávanie o rokoch predchádzajúcich druhú svetovú vojnu – príbeh krízy demokracie, rasových konfliktov a príliš pomalého rozoznávania zla – dokáže hlboko zarezonovať aj v našej dobe. Berlín november 1937. Adolf Hitler sa stretáva so svojimi vojenskými veliteľmi, aby im sugestívne podsunul naliehavú potrebu vyvolať výbojnú vojnu smerom do východnej Európy. Führerov grandiózny plán niektorých generálov znervózni, no potenciálni odporcovia jeden po druhom zmĺknu, vďaka čomu sa dajú do pohybu udalosti, ktoré vyvrcholia najkrvavejšou vojnou v histórii. Benjamin Carter Hett nás zavedie do zákulisia Berlína, Londýna, Moskvy a Washingtonu a priblíži nám čoraz odvážnejšie provokácie nemeckého diktátora na pozadí bezradnej politiky demokratických lídrov. Autor mapuje protinacistické sily v Nemecku i mimo neho po dlhej a tŕnistej ceste k pochopeniu skutočného rozsahu Hitlerovej hrozby pre európsku civilizáciu, ktorá len pomaly nadobúdala schopnosť otvorene mu čeliť. Ponúka pritom detailné portréty vlád zažívajúcich krušné chvíle a postáv, ktoré sa zúfalo snažili zvrátiť udalosti vo svoj prospech. Hett tu, rovnako ako v knihe Ako umiera demokracia, uznávanej analýze pádu Weimarskej republiky, čerpá z pôvodných zdrojov a aktuálne sprístupnených dokumentov, pričom ukazuje, že tieto dávne konflikty v našej dobe až prekvapivo rezonujú. Vnímať Nacistickú hrozbu znamená dívať sa na minulosť a prítomnosť v novom, znepokojivom svetle.