Knihy - Svetová beletria strana 6 z 500
zobraziť:
Sladkosť zabúdania
Napriek svojmu menu Hope stratila vieru v pravú lásku. Citovo chladná matka jej zomrela, záhadnej starej mame, postihnutej Alzheimerovou chorobou, vynecháva pamäť a dvanásťročná dcéra ju obviňuje z rozpadu už aj tak nefunkčného manželstva. Navyše jej hrozí, že pre finančné problémy príde o jediný zdroj svojho živobytia, rodinnú cukráreň.
Jedného dňa, v zriedkavej chvíli jasnej mysle, jej stará mama odovzdá papierik s menami siedmich osôb a poprosí ju, aby šla do Paríža a zistila, čo sa s nimi stalo. Tak sa Hope dozvedá o židovskom pôvode svojej rodiny, o pôvode koláčikov z ich cukrárne, ale najmä o tragickej veľkej láske starej mamy, ktorá na ňu už sedemdesiat rokov spomína každý večer s pohľadom upretým na hviezdy. Nájde Hope stratených príbuzných? A nájde stratenú vieru v najhlbšie ľudské city?
dostupné aj ako:
Ontologie krutosti: Nultá léta
Svým románem „Ontologie krutosti (Nultá léta)“ autor završuje stejnojmennou trilogii a dává odpovědi na složité otázky položené v prvních dvou knihách — „Budiž tma (Osmdesátá)“ a „Stíny tančícího v závoji mlhy (Devadesátá)“, které se stali laureáty mezinárodních literárních soutěží „Nejlepší kniha roku“ (Německo 2022, 2023). Zázračně přežívající hlavní hrdina dostává druhý život, druhou šanci, možnost zapracovat na chybách minulosti. K tomuto znovuzrození dochází na začátku nové éry, éry „nultých let“, vyrovnávajících účty s minulostí a poskytujících klíče k pochopení příčin hlavních událostí budoucích desetiletí. Ideální čas znovu se podívat chaosu do tváře a pokusit se najít vlastní limity, aby je překročit, přestoupit za hranice světa, ve kterém on si úplně vyčerpal. Druhý život Alexeje Panarova je také až po okraj naplněný, napjatý, plný bojů. Krutost proniká do jeho světa přes lásku a nenávist, přes odhodlání a zbabělost, přes odvahu a strach. Opět proti němu, zoufalému, tvrdohlavému samotáři působí sjednocené mocné společenství, opět tyranie nejsilnějšího proti slabého a opět vnitřní jádro mu nedovolí odvrátit se od zvolené cesty, nutí ho jít bojovat do poslední. Je v takovém boji možné vítězství nebo je Alexej předem odsouzen k záhubě? V životě totiž není nic těžšího než správně rozlišit porážku od vítězství, vítězství od porážky. Kam ho zavede jeho touha zachovat si vnitřní svobodu za každou cenu? Poučil se z minulosti nebo opakuje stejné chyby a pohybuje se v začarovaném kruhu bez naděje dostat se z roviny? Láska plná krutosti, zrada a loajalita, peníze, které zbavují vůle, a politika, která člověka odsoudí k smrti nebo vyhnanství, ztráta posledních iluzí mládí a získání pochopení sebe sama jako vesmírného fenoménu, svého věčného smyslu , transcendentálního základu ergo sum — to vše v románu Sergeje Zacharova "Ontologie krutosti".
Farářova dcera
Souboj víry s drsnou sociální realitou nejchudších vrstev.
Dorothy je poslušná dcera despotického faráře. Je tak zbožná, že se i za ten nejmenší prohřešek spáchaný v myšlenkách bodne špendlíkem. Jednoho dne se ale probudí po ztrátě paměti na ulici. Netuší, kým je, neví, co má dělat, a musí se protloukat nuzným životem, až nakonec skončí i ve vězení. Najde cestu zpět? Vzpomene si na to, kým byla? A neztratí nakonec i svou víru?
dostupné aj ako:
Iskra života
Erich Maria Remarque (1898 – 1970) je jedným z najúspešnejších a najčítanejších európskych spisovateľov 20. storočia. Jeho diela boli preložené do tridsiatich jazykov a najmä vďaka príťažlivým opisom s prvkami žurnalistického štýlu dosahujú neobyčajnú silu výpovede. Zachytávajú napínavé vojnové i povojnové príbehy ľudí, poznačené rasovou nenávisťou, nacionalizmom, odcudzením či emigráciou.
Román Iskra života z roku 1952, ktorý vychádza prvý raz v slovenskom preklade, patrí k Remarquovým najsilnejším protivojnovým dielam a jeho humanistické posolstvo je mimoriadne aktuálne aj v dnešnom konfliktmi zmietanom svete.
Román zachytáva príbehy väzňov a ich strážcov vo fiktívnom koncentračnom tábore Mellern, presnejšie v jeho časti zvanej Malý tábor, kam premiestňovali tých, čo už neboli schopní pracovať. Skupina dvanástich „veteránov“ tam dožíva v neľudských podmienkach, pri živote ich drží už len iskierka nádeje, že toto peklo sa čoskoro skončí. Je jar 1945 a opakované bombardovanie neďalekého mesta svedčí o tom, že front je už blízko a s ním aj možné oslobodenie...
Prekladateľka: Zuzana Guldanová
Kniha ohňa
A z popola povstala nádej...
V krásnej gréckej dedinke uprostred prastarého lesa žije jedna rodina – hudobníčka Irini učí deti hrať na hudobné nástroje, Tasso maľuje obrazy lesa, svojej najväčšej múzy, a ich dcéra Chara. Idylický život jedného dňa naruší skazonosný lesný požiar. Zúrivý živel zanechá po sebe spálené domy a zničené životy.
Po požiari má Chara hlboké jazvy. Tasso má na rukách popáleniny, pre ktoré už nemôže maľovať a snaží sa vyrovnať so zdrvujúcou stratou milovaného lesa. Irini je zmrzačená vinou za svoj podiel na osude muža, ktorý požiar založil. Muža, ktorý z chamtivosti a ľahostajnosti zničil všetko, čo im bolo drahé a teraz prišiel sám o život.
V Knihe ohňa zachytáva Iriny všetky udalosti pred požiarom aj po ňom. Vďaka nej sledujeme osudy jej najbližších do dávnej minulosti, keď sa ich cesty spojili v jedno, do čias nenávisti medzi Grékmi a Turkami...
Történetek férjes nőkről
Őszinte regény házasságról, barátságról, vágyról és szerelemről.
Férjek, szeretők és barátok jönnek-mennek, de az igaz szerelem örökre megmarad.
Gabriela szereti a férjét, ám érthetetlen módon mégis egy másik férfira vágyik, akinek karjában szenvedélyre talál. Silvia és Cósima, akikkel egy női magazin szerkesztőségében dolgozik, ugyancsak titkokat rejtegetnek a férjük elől.
A Történetek férjes nőkről erőteljes regény, amely a női intimitás mélységeit tárja fel, és olyan asszonyok hétköznapi valóságáról mesél, akik a saját életük csapdájába estek.
GLOBÁL - Benned a világ
Uvidíme sa v auguste
Ana Magdalena Bachová, šťastne vydatá zrelá žena, chodí každý rok 16. augusta na ostrov v Karibskom mori, aby na hrob svojej matky položila kyticu gladiol. Noc do odchodu prvého ranného trajektu, ktorú musí stráviť na ostrove, je výnimočnou príležitosťou na malé ľúbostné dobrodružstvo. Život však nie je jednoduchý, svet sa mení a vysnívané stretnutia majú tajuplných protagonistov a nečakané konce. Nositeľ Nobelovej ceny za literatúru Gabriel García Márquez (1927 - 2014) písal v posledných rokoch života ďalší príbeh o ľudských túžbach, sklamaniach, no opäť najmä o láske. Román, ktorý zostal nedokončený v jeho literárnej pozostalosti, vychádza na celom svete pri príležitosti 10. výročia autorovej smrti a je vzácnou správou o tvorivom i ľudskom zápase veľkého kolumbijského spisovateľa.
Az Ötödik
Egy rég elfeledett átok, ami a család női ágán vonul végig, arra várva hogy egyszer feloldozást nyerjen.
1916 és 2022 Budapest.
Két nő, akik sosem ismerték egymást, sorsuk mégis összefonódik.
Száz év különbséggel ugyan, de Róza vidéki lányként Budapestre kerülve ugyanazt a hivatást választja, mint ükanyja, Katus. Azonban nemcsak a hivatásuk hasonló, hanem a sorsuk is, ugyanis száz évvel azelőtt, a múltban volt egy titok, aminek a jelenben, Róza életében is hatalmas ereje van.
Transzgenerációs traumaoldó önismereti regény, ami abban segít, hogy feltárhassuk azokat a múltbéli veszteségeket, csalódásokat, amik talán nem is a mieink, hogy ezután a gyógyulás útjára léphessünk.
Hangyaboly
Kaffka Margit (1880-1918) jól ismerte a zárdai létet, maga is ott nevelkedett, majd tanított is a miskolci Irgalmas Nővéreknél. Remekül láttatja a profán és olykor buja, valamint a puritán és szent (néhol szenteskedő) közeg közötti ellentétet, részletgazdagon, itt-ott túlírva, iróniával és távolságtartással érzékeltetve véleményét.
Radnóti Miklós szerint a könyv Kaffka "antiklerikális kritikája", és egyben "a zárdai nevelés elleni nagyméretű vádirat". A szöveg a Nyugat című folyóiratban jelent meg 1917 elején folytatásokban. Az olvasó egy kortalan, lebegő nyelven megírt, a női szerepvállalásokat és a megélt vagy megélhető nőiség sokszínűségét precízen bemutató művet tart a kezében.
A Foucault-inga
Három kiadói szerkesztő megunja az okkult könyvek "ördöngös" szerzőinek pancserságát, és egy Abulafia nevű számítógép segítségével nekilát, hogy egy tökéletes Tervet kovácsoljon. Az állítólagos Terv értelmében az emberiség sorsa a Világ Urainak kezében van, ami pedig valamiképpen összefügg azzal a gyanúval, hogy Szép Fülöp francia királynak annak idején talán mégsem sikerült felszámolnia a templomos lovagrendet. Hőseink remekül szórakoznak, ám egyszer csak hátborzongató sejtéseik támadnak... Annyi bizonyos, hogy bajba kerültek.
A Foucault-inga Eco professzor, a világhírű olasz szemiotikus második nagy sikerű regénye. Ezúttal azonban a detektív már nem egy gyilkosságsorozat tettesét és a tettes indítékait, tervét kutatja, mint A rózsa nevé-ben, hanem végső soron maga a Terv, az emberi történelem, sőt a Mindenség tervszerűsége válik meghökkentően kérdésessé. Ha van Terv, akkor minden mindennel összefügg. Ha van Terv, akkor nem kétséges, hogy mi lehet a közük a templomos lovagoknak a hasszaszinokhoz, az alkimistáknak a párizsi metróhoz, a titokzatos Saint-Germain grófnak Shakespeare-hez, a rózsakereszteseknek Arsene Lupinhez, a druidáknak az Eiffel-toronyhoz és a Föld forgását bizonyító Foucault-féle ingának... Kihez, mihez is?
Ha van Terv, minden kiderül.
Helena Rubinsteinová a tajemství krásy
New York 1965. Heleně Rubinsteinové je 95 let, je jednou z nejbohatších žen na světě a oslnivou ikonou. Její kosmetické impérium prorazilo do celého světa. Avšak tato sláva nebyla polsko-židovské dívce z prostých poměrů vložena do kolébky. V roce 1896 naprosto sama vyrazila do Austrálie a začala podnikat. Krátce před smrtí se Helena ohlíží za svým pohnutým životem, který ji z největší chudoby zavedl do nejvyšších kruhů newyorské společnosti...
dostupné aj ako:
Jacqueline Párizsban
Káprázatos történet szerelemről és árulásról, egy igazi amerikai ikon felnőtté válásáról, akit később Jackie Kennedyként ismert meg az egész világ.
A húszéves Jacqueline Bouvier 1949 őszén érkezik Párizsba, hogy cserediákként egy éven keresztül a Sorbonne Egyetemen tanuljon. A merev társadalmi szabályokon szocializálódott fiatal lányt elvarázsolja a francia életérzés: beleveti magát a kastélyok és a pezsgő társadalmi élet, a művészet és az avantgárd színház, a kávézók és a jazzklubok mámorító világába. Anyja elvárásait félresöpörve beleszeret egy tehetséges fiatal íróba, aki osztozik az irodalom iránti szeretetében és a kultúra iránti szenvedélyében.
A Párizsban töltött év alatt Jacqueline rádöbben, hogy a személyes szabadság és kulturális pezsgés hátterében a várost még mindig a háború árnya kísérti. Az utcák romokban hevernek, elegendő élelem és fűtés csak a kiváltságosoknak jut, és barátait, akik a megszállás alatt az ellenállás tagjaiként tevékenykedtek, majd hadifogságban sínylődtek, most a kommunizmus kiterjedt hálózata fenyegeti. Jacqueline döbbenten figyeli az új világrend felépülését, és ekkor még nem is sejti, hogy a kibontakozó politikai környezet az egész hátralévő életét – és leendő férje sorsát is – meghatározza.
Ann Mah lenyűgöző hitelességgel kelti életre Jacqueline Lee Kennedy Onassis alakját, a művészetbe vetett hitét és megingathatatlan igazságérzetét, valamint a várost, amely végül az egyetlen igaz szerelmének bizonyult.
Az anya, aki lehettem volna
Miért hagynád el azt, aki nélkül nem tudsz élni?
Vicky Hallnak gyerekként nem adatott meg az a család, amire vágyott. Úgy érezte, mindig ő az utolsó a sorban. Az anyja sohasem figyelt rá igazán, csak a két fiatalabb mostohatestvére.
Huszonegy évesen egyedül ülve az érettségi ünnepségén megfogadja, hogy saját családot alapít és saját életet teremt, tele azzal a szeretettel és figyelemmel, amire mindig is vágyott.
Még azon a nyáron Görögországba utazik, ahol találkozik Williammel. Az egynyári kalandból több lesz, mint gondolták, ugyanis a lány teherbe esik. Hiszik, hogy megbirkóznak ezzel a helyzettel. Úgy gondolják, elég lesz, ha elárasztják gyermeküket szeretettel.
Ám amikor a kisfiú kétéves lesz, Vicky az egyik nap az anyósára bízza a gyermeket, kisétál az ajtón, és soha többé nem tér vissza.
Milyen anya tesz ilyet?
Az, aki olyan titkokat rejteget, amiket el sem tudnánk képzelni...
A USA Today bestsellerszerző Kerry Fisher regénye a második esélyről és a lehetetlen döntésekről szól. Vajon van olyan indok, amiért egy anya elhagyhatja gyermekét?
Jak ulovit malou štiku
A v tůni uprostřed močálu žije štika, na které závisí úplně vše.
Elina Ylijaaková se stejně jako každé léto vrací do rodného východního Laponska. Má tři dny na to, aby tam ulovila malou štiku. Jenže tůňku střeží zákeřný vodní přízrak, brzy se objevují další prastará stvoření, a Elinina rybářská výprava se tak proměňuje v boj na život a na smrt. Do toho všeho musí vyřešit svůj komplikovaný vztah s místním umělcem.
Z bažiny v tundře vylézají podivuhodné neznámé bytosti připomínající stroje, které kdosi dávno spustil a dnes už je nikdo nedokáže vypnout. Do kuchyně se vloupá rarach, který spořádá včerejší polévku, a stovky let stará démonka nalezne nový příbytek v těle starosty.
Jak ulovit malou štiku je jazykově vybroušený, mnohovrstevnatý román. Skrývá v sobě příběh s detektivní zápletkou, okořeněný kousavým humorem, magickým realismem a finskolaponskou mytologií, ale také milostné drama i nemilosrdnou kritiku současného životního stylu s negativním dopadem na životní prostředí.
dostupné aj ako:
Dallmayr 4: Legendás hírnév
München, 1908. A Randlkofer család éli mindennapi életét; Therese a Diener utcai csemegeüzletet irányítja az immár jobbkezévé előlépett Lotte segítségével. Hermann és a családja a Goldach-birtokon élvezi a vidéki élet örömeit, Elsára pedig egy orosz férfi személyében rátalál a szerelem. Therese nagy álma valósul meg, amikor 1912 novemberében végre átadják a felújított és kibővített Dallmayrt, különlegességek és ínyencségek valódi tárházát felvonultatva.
Azonban a nemzetközi politikai helyzet egyre fokozódó feszültsége Németországra is rányomja a bélyegét. Kitör az első világháború, a hadra fogható férfiakat besorozzák, még a tartalékosokat is – Therese legnagyobb bánatára. Hadijog lép érvénybe, ami elöl a Dallmayr sem menekülhet, át kell állnia a hadiipar ellátására. Az éhezés és az állandó nélkülözés miatt a családok a túlélésért, a katonák pedig a lövészárkokban harcolnak, miközben egy új ellenséggel, az egyre terjedő spanyolnáthával is szembe kell nézniük.
Ezekben a vérzivataros időkben az idősödő Therese Randlkofer, az egykor kiváló üzletasszony minden erejével próbálja megmenteni a családi vállalkozást, azonban a történelem sokkal több mindent felülír, mint azt valaha gondolta.
Lisa Graf a Dallmayr-sorozat negyedik kötetében a boldog békeidőkből az első világháborúba kényszerített Németország mindennapjaiba kalauzolja az olvasót.
Falaink
Csöpp... csöpp... csöpp... Tőmondatok. Csepegnek belém, mint az infúzió. Lassan, minden porcikámat, gondolatomat betöltve, olykor fájdalmasan. Anya-fia párbeszéde csak sejtve, de nem értve egymást. Szavak nélkül. Monológok dialógja.
A végén, amikor a tű már nincs a bőröm alatt, akkor elhiszem, el tudom, el akarom hinni, hogy most már jobb lesz, hogy van gyógyulás. Feloldozás. Felismerés. Döntés.
És a szavak is előtörnek...
(Für Anikó)
Légrádi Gergely könyve korunk egyre növekvő létérzéseinek, a szeretetéhségnek és magányosság érzetének megérintő, erős és fájdalmas krónikája.
(Radnóti Zsuzsa)
Idézet a kötetből:Muszáj, muszáj. Ezt hajtogatta. Nem értem, miért muszáj. Nem értem, miért kellett elmenni. Most sem értem. Biztos, most is muszáj. Utálom azt, hogy muszáj. Nem jelent semmit. A felnőttek mondják, amikor nagyon akarnak valamit. Akarják, de nincs igazuk és nem kíváncsiak másra. Akkor jön a muszáj. Dögöljön meg minden muszáj.
A Luzsin-védelem
„Valami kibírhatatlanul félelmest látott meg, megértette, micsoda szörnyűséges sakkörvénybe került, önkéntelenül ismét a táblára nézett, és a még soha nem érzett fáradtságtól ellankadtak a gondolatai. De a sakk irgalmatlan volt, fogva tartotta és magával rántotta őt. Volt ebben borzalom, de csakis ebben volt harmónia, hiszen mi van a világon a sakkon kívül? Homály, ismeretlenség, nemlét…”
Vladimir Nabokov egyik legnépszerűbb regényének központi figurája Luzsin, az orosz emigráns sakknagymester, akinek különc, antiszociális létezése elsősorban a tábla fekete-fehér mezőin játszódik, hús-vér emberek helyett lakkozott fabábuk között. Habár az egykori csodagyereket továbbra is a legjobbak közt tartják számon, stílusa felett elszállni látszik az idő, és amikor a nagy összecsapás az új sakkszenzációnak kikiáltott olasz Turati ellen függőben marad, hősünk pszichésen összeroppan. Luzsin fejében egy minden korábbinál összetettebb játszma veszi kezdetét – a körülötte zajló eseményekben titokzatos erők ellene irányuló lépéseit, egy félelmetes végjáték baljós előjeleit véli felfedezni…
A Luzsin-védelem zsenialitás, megszállottság és őrület összefonódásának krónikája, ugyanakkor felsejlik benne a gyerekkorral együtt elveszett régi Oroszország emlékezete is. A szerző korai, orosz nyelvű korszakában született regény egy „sakkban” töltött élet tragikomikus története, mely nyelvi virtuozitásával és lélektani mélységével egyaránt képes megbabonázni olvasóját.
A regényből nagy sikerű film is készült (Marleen Gorris rendezésében és John Turturro főszereplésével), melyet 2000-ben mutattak be.
Detaily
Kdesi ve Stockholmu se zmítá žena v horečkách. Nemocné tělo probouzí její paměť a z té se vynořují vzpomínky: na první lásku, z níž se stala celebrita, na nespoutanou spolubydlící z univerzitních let, rozervaného excentrika, s nímž prožila románek, či na křehkou, traumatizovanou Birgitte. Vyprávění skládá ze zdánlivě nedůležitých detailů čtyři portréty. Na samé hranici horečnatého šílenství ale vyvstává otázka: Kdo je vůbec hlavní postavou portrétu – osoba na výsledném plátně, anebo ta, která drží štětec?
Příběhy od řeky Chu-lan-che
V Příbězích od řeky Chu lan che se čínská prozaička Siao Chung (1911–1942) vrací do času dětství, které prožila v městečku Chu lan v severovýchodní Číně. Siao Chung zemřela ve věku pouhých jednatřiceti let, za svůj krátký život však stihla napsat řadu pozoruhodných děl, a její tvorba představuje jeden z vrcholů moderní čínské literatury první poloviny 20. století. Příběhy od řeky Chu lan che jsou podmanivým návratem do světa dětství, který již podlehl působení času, bolestnou vzpomínkou na lidi, kteří již nejsou. Vnímavý a okouzlený pohled dítěte je jen jedním z mnoha hlasů, kterým spisovatelka ve své lyrické próze dává zaznít. Ke stěžejním prvkům díla mimo jiné patří všudypřítomné motivy osamocenosti, bezcitnosti, nemoci a smrti. Literární časoprostor spisovatelčina dětství je nadán řadou významů a konotací. Vyprávění využívá symboliku vertikálního a horizontálního členění prostoru, opozici blízkého a vzdáleného, známého a neznámého, vnitřního a vnějšího. Plynutí času je určováno střídáním světla a tmy, dne a noci, sledem ročních dob. Podoby a tváře světa jsou modelovány subjektivním vnímáním a prožíváním dětské hrdinky. Výsostně literární obraz světa nahlíženého očima dítěte v neposlední řadě nabízí mimořádně zajímavý exkurz do světa tradičních čínských obyčejů, svátků, lidových zábav a náboženských praktik.
Nechajte sa vtiahnuť do sveta najznámejších príbehov svetovej literatúry. Prežívajte osudy hlavných hrdinov a objavujte novinky, ktoré vám neustále prinášame v oblasti svetovej beletrie. Čítajte romány, novely, či poviedky od známych autorov ako Jane Austen, Haruki Murakami, Fjodor Michajlovič Dostojevskij, Jules Verne, Erich Maria Remarque, Paulo Coelho, Daniel Defoe, George Orwell a mnohých ďalších.
