Cartaphilus strana 8 z 26

A világtól elzárt Katmere Akadémia nem mondható átlagos középiskolának. Az exkluzív bentlakásos iskola folyosóit alakváltók, boszorkányok és vámpírok járják, a szülei tragikus halála után idekerülő Grace pedig egyetlen dolgot tud biztosan: egyedüli halandóként egyáltalán nem tartozik ide. Az iskola színfalai mögött kíméletlen küzdelem dúl, és Grace egyenesen a viszályok közepébe keveredik, amikor találkozik a Katmere egyik legveszélyesebb lakójával, Jaxon Vegával. A vámpír emberöltők óta senkit sem engedett közel magához, ám most valami ellenállhatatlan erő vonzza őt és a lányt egymáshoz – valami, ami mindkettőjük végzetét jelentheti. Jaxon magánya mögött ugyanis életveszélyes titkok rejlenek, Grace pedig egyre inkább biztos abban, hogy nem véletlenül került a Katmere Akadémiára… hanem csalinak egy halálos játszmában. A Sóvárgás és folytatásai az elmúlt évek legzajosabb könyvsikereinek bizonyultak; a letehetetlen vámpírtörténetből a Universal készít filmadaptációt.

1921 decembere. Miközben Arsene Lupin egy észak-párizsi negyedben szegény gyermekek oktatásának szenteli idejét, „eredeti" hivatásáról sem feledkezhet meg. Egy titokzatos csoport Lupin dédapja, Napóleon egykori tábornoka könyvét akarja ellopni - egy könyvet, amely nemzetközi válságot okozhat. A felkészült rablóbanda bármire képes célja elérése érdekében - még arra is, hogy veszélybe sodorja Cora de Lerne, a híres gavallér betörõ elsõ, egyben utolsó szerelmének életét.Maurice Leblanc Arsene Lupin utolsó kalandjait 1936-ban kezdte írni, a publikálásig azonban hetvenöt évet kellett várni; a szerzõ stroke-ját, majd 1941-es hirtelen halálát követõen az Arsene Lupin utolsó szerelmét egy nagy bézs vászonmappában „felejtették".Ármánykodás, hamis nyomok, szerelem és szenvedély - a Lupin-kalandok minden jól ismert jegye megjelenik ebben a fordulatokkal teli történetben, amely ezúttal a nemzetközi kémjátszmák világába viszi el Arsene Lupint és az olvasókat.

Hogyan lett egy hányattatott sorsú kisfiúból, szeretetéhes kamaszból, később eminens oxfordi bölcsészhallgatóból a világ legnagyobb fantasyírója? Erre a kérdésre keresi a választ Az ifjú Tolkien. J. R. R. Tolkien jellemét szülei korai halála, az anyját ért igazságtalanságok, Birmingham szegény külvárosában töltött gyermekkora, a menyasszonyától, Edithtől való kényszerű elszakadás és mindenekelőtt az első világháború traumája formálta.  A szavak és nyelvek iránti szenvedélye, a nagy északi mitológiákkal való találkozása és megingathatatlan katolikus hite erőt adott neki a viszontagságok legyőzéséhez, a lövészárok poklának túléléséhez és a halál elfogadásához. Élményeiből és megpróbáltatásaiból új mitológia született a Nagy Háború idején, megteremtve A hobbit, A Gyűrűk Ura és A szilmarilok világát. Az ifjú Tolkien a legendás szerző korai, meghatározó éveire koncentrál, amelyekből kinőtt az egymást követő generációkat rabul ejtő Középfölde.

Egy francia kastély örökösnõinek életét veszély fenyegeti. Az egymást követõ rejtélyes haláleseteken és eltûnéseken csak ront a csetlõ-botló rendõrdetektív feltûnése - ide Arsene Lupin kell! A franciák kultikus mesterbûnözõje a legfurcsább helyzetekben is feltalálja magát, ezekbõl pedig most akad bõven. Mi köti össze a három fûzfát, a galambdúcot és az ormótlan papucsot? A jószívû, sármos, sziporkázóan okos és briliánsan szellemes Lupin minden rejtélyt megold és mindenkit lehengerel - különösen a nõk sokaságát. A Maurice Leblanc detektívtörténeteibõl készült 2021-es tévésorozat jó okkal aratott hatalmas sikert. Az Arsene Lupin, a nõk lovagja váratlan fordulatokban, pergõ cselekményben, könnyed humorban gazdag olvasmány - kötelezõ a klasszikus krimi, valamint a tévésorozat rajongói számára.

A középiskola valódi szörnyeteg, és egymás után falja fel Robin Buckley társait. A második év kezdetén barátai mind beadják a derekukat, és képtelenek a randikon, a leendõ fõiskolán és karrieren kívül bármi másról beszélni. Robinnak azonban komolyabb gondjai is akadnak az életében, mint hogy ilyesmiken aggódjon. A fiatal lány rádöbben, hogy osztálytársa, Tammy Thompson iránti érzései messze túllépnek a barátságon, szerelme azonban az üresfejû és kiakasztó Steve Harrington után epekedik. Miután Hawkinsban a melegek pusztán mendemondák szintjén léteznek, Robin egyre inkább úgy érzi, hogy csak valahol messze innen lehet önmaga. De hogyan menekülhetne el akár egy nyári vakáció erejéig engedély, pénz és társ nélkül? Hawkins legfurább lánya egész eddigi életében a beilleszkedéssel próbálkozott. Itt az ideje kitörni. A Stranger Things közönségkedvenc karakterét megelevenítõ Robin a világ ellen magával ragadó felnövéstörténet arról, hogy egyetlen embernek kell minket elfogadnia - saját magunknak.

„A gyermekeimmel együtt tagadhatatlanul beleszerettünk E. A. Wyke-Smith A csibukok varázslatos földjén című könyvébe… és persze Gorbóba, az egész díszes társaság legragyogóbb gyöngyszemébe.” J. R. R. Tolkien Pip és Flóra nagy bajba keveredtek. Megszöktek a Sunny Bay Elhagyott és Váratlanul Elárvult Gyermekek Nevelőotthonából, ahol életük szomorú és kilátástalan volt, ám sorsuk most sem nevezhető épp rózsásnak… A két kis árva meghökkentő és varázslatos világba csöppent, ahol fahéjmedvék, lápi koboldok, bukdácsok és talán még takonyférgek is élnek, és persze mindenekelőtt a csibukok, ezek az esetlen, kelekótya, de végtelenül elbűvölő lények, akik J. R. R. Tolkien gyermekeinek szívét is rabul ejtették. E. A. Wyke-Smith elbűvölő meseregénye, amely A hobbit egyik fő inspirációjaként szolgált, most olvasható először magyarul.

Ami az angoloknak Sherlock Holmes, az a franciáknak Arsène Lupin, azzal az aprócska különbséggel, hogy a legendás angol detektív kortársa kifogástalan gentleman ugyan, de mégiscsak egy zseniális betörő. Arsène Lupin szülőatyja Maurice Leblanc (18641941) kortársa volt Sir Arthur Conan Doyle-nak, és hőse, Lupin nagyjából húsz regényben és számtalan novellában bosszantotta az arra rászolgáló gazdagokat. A szociálisan érzékeny, sármos és szoknyabolond bűnözőt Leblanc egy Marius Jacob nevű anarchista betörőről mintázta, aki mintegy 150 alkalommal hatolt be fényűző palotákba de sosem ártott a szerinte hasznos foglalkozást űző gazdagoknak, például építészeknek, tudósoknak vagy orvosoknak, a zsákmány nagy részét pedig a rászorulóknak adta. Maurice Leblanc valamennyi regénye bő választékot kí­nál izgalmakban, váratlan fordulatokban, és emellett szellemben, kellemben is igen gazdag. Aki örömét leli a klasszikus detektívtörténetekben, ezúttal sem fog csalódni.  

„Hadd ismételjem meg, hogy mindenki számára érthető legyek. Nem a nők az ellenségeink. Meg kell védenünk őket maguktól, éppúgy, ahogy meg kell védenünk magunkat is.” Képzelj el egy olyan világot, amelyben boszorkányok márpedig léteznek. Amelyben az anyákról lányokra öröklődő erő ősi és ártalmatlan, mégis rengeteg férfit megrémít. És most képzeld el, az Amerikai Egyesült Államok újonnan megválasztott populista elnöke elrendeli, hogy minden boszorkányt be kell börtönözni a saját és környezete biztonsága érdekében. Egy ilyen világban nőként élni annyi, mint bűnösnek lenni. A boszorkányokat világszerte üldözni kezdik. Egy fiatal nő eközben olyan erőt fedez fel magában, amelynek létezéséről fogalma sem volt, és amely azonnal a legüldözöttebb boszorkánnyá teszi őt – és egyben a legveszélyesebbé. Lizzie Fry A szolgálólány meséjét megidéző, letehetetlen regénye a hatalomról és az elnyomásról mesél egy, a miénkre rémisztően hasonlító világban.      

Az Eiffel-tornyot mindenki ismeri - alkotóját, Gustave Eiffelt már jóval kevesebben. Pedig a mérnökzseni keze nyomát mindenhol megtalálni a modern világban, legyen szó a New York-i Szabadság-szoborról, a budapesti Nyugati pályaudvarról vagy Porto vasúti hídjáról. Hosszú élete során Eiffel volt ünnepelt sztármérnök, börtönbüntetésre ítélt sikkasztó és korát megelõzõ felfedezõ. Az életét övezõ diadalok és botrányok magukért beszélnek, de magáról az emberrõl, a feleségét fiatalon elveszítõ férjrõl, a lányát imádó apáról vagy a gyermekkori szerelmét az Eiffel-torony alakjában halhatatlanná tévõ férfiról alig esik szó.A neves francia újságírónõ, Christine Kerdellant hiánypótló regényes életrajza végre bemutatja az embert, aki alkotásaival és találmányaival az egész világot átformálta.

Para dolgok listája hatodikból: Barátok nélkül ülni az órákon Új (viszketős) egyenruha Rájönnek, hogy autista vagyok Tally nem szégyelli autizmusát, hiszen bármennyire is megbonyolítja néhanapján az életét, lénye szerves része. Ám most első évét tölti a Kingswood Akadémián, és egyedül legjobb barátnője, Layla tud arról, hogy autizmussal él. Bár valamiért sokan érzik kényelmetlenül magukat Tally társaságában, Layla sosem volt ilyen… egészen mostanáig. A hatodik osztály más, mint az eddigiek, és a lány úgy érzi, „normálisan” kell viselkednie. Ám mit jelent a normális? Miközben Tally valódi énjét rejtegeti, felmerül benne a kérdés: vajon tényleg annyira fontos és jó dolog a beilleszkedés? A fiatal szerző, Libby Scott saját tapasztalatai által inspirált Láttok engem? őszinte és megindító történet arról, hogyan találjuk meg valódi helyünket a családban, az iskolában és a világban.

Az egykor világszerte rettegett London nem több mérgekkel és radioaktív sugárzással teli élettelen roncsnál. A romok alatt azonban a város titkokat rejt, amelyek talán véget vethetnek a lassan az egész világot felemésztő háborúnak. Tom és Wren az életük árán próbálják megfejteni a rejtélyt a ragadozó város sötét gyomrában, ám fogytán az idejük. Eközben a magára hagyott, távolba szakadt Hester szörnyű ellenséggel kerül szembe, aki nem habozik véget vetni az egész emberi fajnak, és ehhez meg is van minden eszköze… Hőseink csodákkal és borzalmakkal teli utazása mindent elsöprő fináléban ér véget, de ki láthatja meg közülük az új világot? A világszerte olvasók hadának képzeletét rabul ejtő Ragadozó Városok sorozat zárókötete méltán nyerte el mind Angliában, mind az Egyesült Államokban a legjobb ifjúsági regénynek járó díjakat.

Timoteo, ?a nagymenő sebész élete nem is lehetne tökéletesebb. Jólét, szakmai és társadalmi elismerés, gyönyörű ház, nyaraló, feleség és egy csodálatos gyerek. Ám mindenkinek vannak szégyenletes titkai, és amikor 15 éves lánya, Angela súlyos baleset következtében kórházba kerül, Timoteónak szembe kell néznie a sajátjával: egy hosszú ideje rejtegetett viszonnyal. A férfi élet és halál között lebegő lányának tesz néma vallomást a kényelmes és kiszámítható élet mélyén rejtőző elégedetlenségről és agresszivitásról, egy, a józan észre és az erkölcsre fittyet hányó kapcsolatról, és arról az időről, amikor minden luxust és kényelmet félredobott volna egy nyomorúságos házért és annak lakójáért. Az egyetlen időszakról, amikor tényleg élt. Margaret Mazzantini, a világsikerű Újjászületés írójának regénye elsöprő erejű történet a szenvedély kiszámíthatatlanságáról és mindent maga alá gyűrő erejéről. A rangos olasz Strega-díjat elnyerő Ne mozdulj!-ból Penélope Cruz főszereplésével készült emlékezetes film.

Megszámlálhatatlanul ?sokat írtak már Muhammad Aliról, aki minden kétséget kizáróan az egyik legkedveltebb sportoló volt a világon, emellett pedig milliók példaképe. Ám egészen mostanáig épp az nem szólalt meg, aki a legjobban ismerte őt – egyetlen testvére és legjobb barátja, Rahaman Ali. Rahamannál közelebb senki sem állt Muhammadhoz. A Cassius és Rudolph néven született testvérpár együtt nőtt fel, együtt edzettek, együtt járták be a világot, és együtt harcoltak az utcán és a ringben.  A testvérétől elválaszthatatlan Rahaman szemtanúja volt Muhammad legjobb és legrosszabb pillanatainak, ismerte a fáradhatatlan tréfamestert és a féltékeny idősebb testvért, az elszánt polgárjogi aktivistát, a hűtlen férjet és a szerető apát. A Testvérem, Muhammad Ali újszerű, bennfentes nézőpontból eleveníti fel a bokszsztár életének nevezetes eseményeit, miközben eddig ismeretlen történetek segítségével rajzolja meg egy büszke, megosztó, ám sérülékeny ember arcképét.  Rahaman Ali rendkívüli és megrendítő memoárja minden eddigi Muhammad Ali-életrajznál nagyobb igényű és személyesebb dokumentum a 20. század egyik ikonikus sportolójáról – és egy, a születéstől egészen a halálig elválaszthatatlan testvérpár története.

Sandy és Dennis a legátlagosabb egyedek a különcökből és zsenikből álló Murry családból. Az ikrek szeretnek a kerttel bíbelődni, ötösöket hoznak haza a suliból, és remek sportolók. Életük akár unalmasnak is mondható - egészen addig, amíg bele nem kotnyeleskednek apjuk kísérletébe, és ennek következtében egy időben és térben igen távoli helyen találják magukat. A furcsa sivatagban akár egyszarvúakra is lelhet az ember, ha hisz bennük, a pusztaságban portyázó mantikórászok és a mamutok azonban hit nélkül is garantáltan megtalálják őket. Az ikreket a közeli oázis egyik lakója, Jáfet menti ki a bajból, a két fiú pedig hamarosan nyakig merül a furcsa világ konfliktusaiba, ahol apró termetű emberek, szárnyas szeráfok és mitikus bestiák élnek többé-kevésbé békében egymással. Az oázist azonban özönvíz fenyegeti, és a helyzet komolyságát jól mutatja, hogy az egyik lakó, Noé, egy bárka építésébe kezd. Madeleine L'Engle kultikus Időcsavar sorozatának negyedik része páratlan képzelőerővel és sziporkázó játékossággal teremti újra a bibliai mítoszok világát.

Lehetünk-e hűségesek önmagunkhoz anélkül, hogy elárulnánk azokat, akiket szeretünk? A kreatív írást oktató Carlo és az ingatlanügynökként dolgozó Margherita első pillantásra tökéletes párnak tűnik: sikeresek, szeretik és kiegészítik egymást. Szerelmük mögött azonban nyugtalanság, féltékenység és kimondatlan érzések lappanganak: Carlo egyik tanítványához vonzódik, Margherita pedig fizioterapeutája után sóvárog.A házasság és a vágyak csapdájában vergődő pár számára a támaszt gyermekük születése jelenti. Néhány évvel később a múlt azonban újra felbukkan, és számot kell vetniük magukkal: a saját érzéseik vagy a másik iránt érzett hűség a fontosabb? Az elismert kortárs olasz író, Marco Missiroli Strega-díjas regényét több mint tíz országban adták már ki, és a Netflix minisorozatot készít belőle.

2540-ben ?a Boldogságra való puszta törekvés immár kevés, ha egyszer már az Életnél is több, a holtig tartó ifjúság elidegeníthetetlen joga is mindenkinek megadatott. Ki bánja, ha közben a Szabadság és Egyenlőség hiú eszméi s megannyi más kacat – művészet, hit, az önmagáért való tudás – mind oda került, ahová való: a történelem szemétdombjára! Mert aki mást, úgymond, többet akar – Istent, költészetet, jóságot, szabadságot, olykor a magány csendjét vagy épp a bűn katarzisát –, az nem akar mást, mind a boldogtalanságot.Az efféle Vadembernek a Világellenőrök jóindulatú bölcsességgel kormányzott világállamában nincs helye. Jobban teszi hát, ha a földgolyó egy távoli zugába húzódva a sötét múlt kínjaival sanyargatja magát: ínséggel, betegséggel, hideggel, forrósággal, gyötrő szenvedéssel és gyilkos szenvedéllyel. Netán egy Shakespeare nevű, rég halott rajongó összegyűjtött műveinek forgatásával. Vagy Huxley olvasásával – mondjuk egy Szép új világ című könyvvel.