Helikon Kiadó strana 22 z 115

Galicia zökkenőmentesen állt át a dohányáruról a kokainra. A szállítmányok egyre csak érkeztek; a kolumbiaiak és a marokkóiak is joggal bíztak a helyi klánok szakértelmében. Időközben a galiciaiak példás bűnszervezetekké képezték ki magukat: gondosan szabályozták a saját működésüket, jó kapcsolataik voltak, és nem utolsósorban nagyon, nagyon gazdagok lettek.Északnyugat-Spanyolországban, azaz Galiciában évtizedek óta könnyű hozzájutni a drogokhoz. Évtizedeken át a csempészek, majd a drogcsempészek voltak itt a legnépszerűbbek, és klánjaik úgy uralták az életet, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne, hogy illegális tevékenységből keresik a pénzüket. Mert félniük sokáig semmitől sem kellett - a politikusok vagy nem akartak tudni arról, hogy mi folyik Galiciában, vagy ők is vastagon hasznot húztak ebből a bizniszből. Egészen addig, amíg az anyák meg nem elégelték, hogy fiaik fiatalon meghalnak a drogok miatt. Egészen addig, amíg a rendőrség végre el nem kezdte letartóztatni a legfőbb capókat. De ez a hely attól még maradt, ami volt: az európai kábítószerkereskedelem központja.A galiciai drogcsempészek különös történetét egy fiatal, bátor spanyol oknyomozó újságíró meséli el - aki e könyve révén az ország egyik leghíresebb írója lett.

Ez a kötet jórészt F. Nagy Gábor irodalmi folyóiratokban, újságokban, antológiákban megjelent verseiből álló válogatás. A könyvbe több mű bekerült a Zarándoklétünk ösvényein című verseskötetből is, ami 2007-ben jelent meg. (A költő ezért a verseskötetéért, 2008 májusában, a Fehér Klára Irodalmi-díj Kuratóriuma által elismerésben részesült.) Ezek mellett szerepel még sok új alkotás is a versek között. A szerző leginkább a gyermekirodalom területén publikál, a felnőtteknek szólóan ez a második könyve, saját illusztrációkkal.  

Lana Bastašić történetei a gyerekkorról szólnak, de nem a felnőttektől megszokott nosztalgiával. A többnyire minimalista, gyakran csak egy-egy hétköznapi jelenetet felvillantó novellákban a bosnyák írónő mesteri módon bújik a gyerekek és kiskamaszok bőrébe, hogy a nézőpontjukból ábrázolja az őket körülvevő szeretet nélküli, lelki és fizikai agresszióval teli, mérgező családi kapcsolatokkal és traumákkal átszőtt világot. Bastašić lázadó gyerekei olykor maguk is szörnyetegekké válnak, e megrázóan őszinte könyv mégis nyújt valamiféle reményt, hogy el lehet távolodni a szülők hibáitól és fel lehet építeni saját identitásunkat. Utószót írta: Láng Orsolya "Különböző hangok szólalnak meg ugyan, de mind ugyanazt mondja: nagyon fáj."

A cukiság megtévesztő is lehet. Ismerkedjenek meg Hannával. Apucijának rajongó szemében ő az aranyos-de-néma angyal. Apuci az egyetlen, aki megérti őt, és Hanna nem is akar mást, csak boldogan élni vele, míg meg nem halnak. Csakhogy az útjában áll anyuci, ő pedig minden trükkel megpróbálkozik, ami csak az eszébe jut, hogy megszabaduljon tőle. Lehetőség szerint egyszer s mindenkorra. Ismerkedjenek meg Suzette-tel. Szereti a lányát, igazán szereti, de az egymást követő kicsapatások és az évekig tartó feszült házi tanítás után labilis egészsége és józan esze napról napra hanyatlik. Ahogy Hanna trükkjei egyre kifinomultabbá válnak, Suzette férjének szeme pedig továbbra sem nyílik fel a döcögős családi dinamikára, Suzette már attól kezd félni, hogy valami súlyosan elromlott, és hogy talán nem is az otthonuk a legjobb hely a kislányuk számára. A Tejfogak több kérdést vet fel, mint ahány választ ad - és egészen a döbbenetes végkifejletig találgatásra készteti az olvasót. Zoje Stage író és egykori filmes. 2008-ban a New York-i Művészeti Alapítvány forgatókönyvírói ösztöndíjasa, 2012-ben pedig a Független Filmes Projekt feltörekvő mesemondói ösztöndíjasa volt. A philadelphiai Pittsburghben él. A Tejfogak az első regénye.

"A hatalom változatlan szabálya, hogy jobb még azelőtt levágni a fejeket, hogy gondolkodni kezdenének, nehogy azután túl késő legyen." Egy meg nem nevezett ország fővárosában - a Vakság című regény helyszínén - a polgárok több mint hetven százaléka üres szavazólapot ad le a helyhatósági választásokon. A vezetők pánikba esnek, ám a megismételt voksoláson még ennél is lesújtóbb eredmény születik. A hatalom a történteket a rendszer elleni felforgató tevékenységként és a demokrácia elleni aljas támadásként értékeli: szükségállapotot hirdetnek, önkényes letartóztatások kezdődnek, a város ostromzár alá kerül, és egy rendőrfelügyelőt bíznak meg a háttérben sejtett "összeesküvés" felgöngyölítésével. Amikor egy névtelen feljelentő levélből kiderül, hogy a négy évvel korábbi vakság idején akadt egy asszony, aki nem veszítette el a látását, a hatóságok úgy érzik, megtalálták a bűnbakot. S mire a felügyelőnek feltámad a lelkiismerete, már beindultak az elnyomó gépezet fogaskerekei. Saramago regénye sötét, kíméletlen, mégis fanyar humorral átszőtt politikai példázat arról, hogyan válhat egy demokrácia az elnyomás és a hazug politikai propaganda játékszerévé. "Míg a Vakság a hatalom romlottságának mikrokozmoszát állította elénk, addig a Megvilágosodásban megjelennek világunk nagypályás politikai zsarnokai: az értelem eltorzítói és az egyetemes hazudozók." Ursula K. Le Guin

A Furcsaság a fejemben szerelmi történet, ugyanakkor modern eposz is. Orhan Pamuk hat évig dolgozott a regényen, amelyben a bozaárus Mevlutnak és három éven keresztül szerelmes levelekkel ostromolt kedvesének isztambuli életét meséli el. Mevlut 1969 és 2012 között több mint negyven éven át árult joghurtot, bozát és piláfot Isztambul utcáin, volt parkolóőr és sok minden más. Figyelte, hogyan telnek meg az utcák a különféle emberekkel, hogyan rombolják le és építik újjá a város nagy részét. Látja az Anatóliából érkezőket és a meggazdagodókat; ugyanakkor tanúja az ország átalakulásának, a politikai csatározásoknak és puccsoknak. Az különbözteti meg másoktól, hogy érdekli, milyen furcsaság van a fejében. Soha nem tesz le arról, hogy téli estéken bozát árusítson, és a kedvesének kilétén gondolkozzon. Az ember szándéka vagy a sors a fontosabb a szerelemben? Tőlünk függ, hogy boldogok avagy boldogtalanok leszünk, vagy tőlünk függetlenek a velünk megtörténő események? Miközben a Furcsaság a fejemben ezekre a kérdésekre keresi a választ, a családi élet és a városi lét közötti összeütközésekről, a nők otthoni kiszolgáltatottságáról és haragvásairól is képet ad. Ez a könyv egyike az évtized 50 legemlékezetesebb világirodalmi megjelenéseinek – Könyves Magazin

Agatha Christie, a krimi királynője, az emberi lélek nagy nagy ismerője volt - a lélekhez pedig tudvalevőleg hozzátartozik a természetfölötti (vagy annak látszó) jelenségek iránti, félelemmel vegyes vonzalom. Ebben a kötetben megtalálható minden misztikus témájú novellája - mindazok örömére, akik az irodalom segítségével szeretik borzongva átélni a természetfölötti titkok közelségét.

""Előbb arról, ki is volt ő. Nem találhat sok fogódzót, aki írni szeretne róla. Nem szépítem: már életében elfelejtették. Meghalt, mielőtt rászánta volna magát, mielőtt elérkezett volna az a végzetes délután. Volt, aki azt hitte, soha nem is létezett. Egy folyóirat főszerkesztője egyszer rám telefonált. Utánagugliztam, de sehol semmi! Számonkérés érződött a hangjában: nem lehet, hogy álnév? Éppen a főszerkesztő úr lapja volt, amelyben az írásai megjelentek, többnyire a dobozban maradt dokumentumfilmjeiben elhangzott interjúk szövegét jegyezte le." Az elmúlt évtizedek legrejtélyesebb - s egyben talán legizgalmasabb - dokumentumfimesének életművét mutatja meg, dolgozza fel és egészíti ki Orosz István az új kötetében. Rév Júliát különösen foglalkoztatták a XX. századi történelem titkai, és konok kitartással, számtalan embert meginterjúvolva jutott el a lehetséges magyarázatokig. S hogy milyen kérdéseket kutatott? Hogy valóban volt-e Rákosinak dublőre, s talán az is lehetséges, hogy 1956 nyarán igazából ő távozott a Szovjetunióba? Hogy Kádár János egy festménnyel üzente meg: nem volt más lehetősége, mint hogy felakasztassa Nagy Imrét? Hogy Elbert János halálához komoly köze volt Andropovnak, aki egy zabigyerek titkát próbálta rejtegetni? Hogy az általunk ismert Csontváry-festmények valójában másolatok? És így tovább... Meghökkentő verziók, s mondhatjuk, hogy ez csak Orosz István játéka - bár nagyon is komoly játéka - a történelemmel. De az is lehet, hogy mindez - nagyjából, talán, többé-kevésbé - úgy történt, ahogy Rév Júlia soha be nem mutatott dokumentumfilmjeinek irodalmi átirataiban olvashatjuk. Orosz István (sz. 1951) főleg képzőművészként ismert. Életművének különleges darabjai az anamorfózisok, melyekben egy tükörhenger fedi fel a látszólag nonfiguratív kép titkát. Orosz István emellett kiváló, sokkötetes prózaíró, aki - gyakran - a logikátlannak látszó események mögötti titkot keresi.

Az ötszörös NBA- és kétszeres olimpiai bajnok Kobe Bryant NBA-pályafutását bárki jól ismerhette eddig is, "előtörténete" azonban mind ez idáig homályban maradt. Ezt ismerte fel Mike Sielski, aki a sztár elfeledett tinédzserkorát kíséri figyelemmel könyvében, és így új perspektívából nyújt betekintést az életébe. Megmutatja, honnan indult ez a pályafutás, mint ahogy azt is, hogy ha az ego ambícióval és tehetséggel párosul, abból kivételes fenomének születhetnek.Kobe legendája Philadelphia külvárosából, Lower Merionból ered. A helyi gimnázium csapatánál indult minden, itt formálódott Kobe személyisége. Onnantól látjuk őt, amikor még nem érte el semmilyen jelentősebb célját, de már biztos benne, hogy el fogja érni azokat. Gimnáziumával meg is nyerik az 1995-96-os pennsylvaniai állami bajnokságot, annak ellenére, hogy a csapat soraiban ő az egyetlen igazán kiemelkedő tudású játékos. A könyv addig követi nyomon a sorsát, míg meg nem valósul egyik nagy vágya: a Los Angeles Lakers tagja lesz.A Felemelkedés felbecsülhetetlen értékű forrásanyaga révén Mike Sielski óriási előnyre tett szert a 2020-ban helikopter-balesetben elhunyt dobóhátvéd más kutatóival szemben, hozzáférhetett ifjúkorában vele készült, de sohasem publikált, álmairól, céljairól tanúskodó interjúkhoz. Sőt maga a szerző is több mint száz interjút készített kötetének hősével kapcsolatban az igazán árnyalt kép megteremtése érdekében, gyakran a korai szemtanúk tapasztalataira alapozva, és olyan anekdotákat elmesélve, amiket eddig nem hallhattunk.A Felemelkedés sokkal több mint egy szimpla kosárlabdakönyv. Egy lenyűgöző ikon identitás- és fejlődéstörténete.Minden szuperhősnek szüksége van egy eredettörténetre - és most Kobe Bryant eredettörténete is megszületett."Ha valaki azt mondja, hogy valamire nem vagyok képes, akkor addig nem nyugszom, amíg meg nem csinálom, mégpedig a lehető legtudatosabb, leghihetetlenebb módon." (Kobe Bryant)

- Szóval szerinted élve el kellene égetnünk a goldsteinisták gyerekeit?- Dehogyis! - vágott vissza az illető. - Ők akarják élve elégetni a mi gyerekeinket! Épp arról van szó, hogy mi mások vagyunk! Persze ha engem kérdezel, nekik a gyerekeik sem patyolatfehérek. Ha az ellenség írmagját is ki akarjuk irtani, nem feltétlenül tűzre vetve őket, csak ugye szeretnék mégis egészen megszabadulni tőlük, na, szóval... ha ez a cél, akkor akár az égetés is szóba jöhet. Igen, tűzre velük, ha erre van szükség. Égessük el a gyerekeiket! Égessük el őket élve!Az 1984 történetének merész újragondolása női nézőpontbólJulia Worthing az Igazságminisztérium munkatársa: a ""cselekménygyártó gépezet"" szerelője a Prózaellátóban. Minden tekintetben példás polgár - vidám, nem hisz semmiben, és egyáltalán nem érdekli a politika. Tudja, hogyan maradhat életben a Gondolatrendőrség, az újnyelv, a kettősgondol, a kiskémek és a prolinegyedek feketepiacának világában úgy, hogy a szexuális örömökről se kelljen lemondania.De egyszer csak érdeklődni kezd egy kollégája, Winston Smith iránt - és ez a kapcsolat nem várt bonyodalmakhoz vezet.Mert Juliának mégiscsak vannak emberi érzései, és minden cinizmusa ellenére egyvalamit nem tud megtanulni: igazán gyűlölni, márpedig a Nagy Testvér birodalmában ez a legfontosabb. Megbocsáthatatlan bűn, ""ha egy párttag csak tessék-lássék gyűlöl"".Hetvenöt évvel azután, hogy Orwell megírta ikonikus regényét, Sandra Newman megalkotta a Nagy Testvér világának olyan női főhősét, akinek élete, szenvedése, vívódása, aljassága, behódolása és végső lázadása szuggesztív erővel és provokatív kegyetlenséggel mutatja meg, milyen sorsot jelenthet egy totalitárius diktatúra a nők számára.

Tommy Beresford és Prudence Cowley (barátainak csak Tuppence) az első világháború végével nehéz helyzetben találják magukat. Állás nincs, még kilátás sincs rá, viszont valamiből élni kell. Elhatározzák hát, hogy megalapítják az Ifjú Kalandorok Rt-t. Hirdetést is feladnak a lapokban: „Két ifjú kalandor felbérelhető. Jó fizetségért bármit megteszünk, bárhová elmegyünk. Semmilyen észszerűtlen ajánlatot nem utasítunk vissza.”. És aki keresei a bajt, az meg is találja… Első feladatuk Jane Finn előkerítése. Jane öt évvel azelőtt tűnt el, valószínűleg fontos iratokkal. Jane unokatestvére a lányt akarja, az angol titkosszolgálat az iratokat. És Tommyt meg Tuppence-t nem tántorítja el, hogy a nyom régen kihűlt. Belevetik magukat a nyomozásba és útjuk hamarosan keresztezi Mr. Brownét, aki könyörtelen, nagystílű és felettébb titokzatos ellenfélnek bizonyul.

Valahol az isten háta mögött, egy frissen nyílt fogadóban különös vendégsereg esik a tomboló hóesés fogságába. A helyzetet nem teszi rózsásabbá, mikor a sítalpon érkező rendőr, Trotter őrmester tudatja az egybegyűltekkel, hogy gyilkos van közöttük, és újból ölni készül...A három vak egér klasszikusnak született: 1947-ben kifejezetten Mária anyakirályné kérésére készült a BBC rádió számára, színpadi változata, Az egérfogó az 1952-es bemutató óta folyamatosan műsoron van, kibővített verzióját pedig épp a kezében tartja az olvasó - akinek azonban nem kell megelégednie e páratlan sikerű történet fordulataival: a "krimi királynője" ugyanis nyolc másik nyomozást is kínál Miss Marple, Hercule Poirot és Mr. Harley Quin főszereplésével. „És a felnőttek az csinálják, amihez kedvük van.” Fordította: Borbás Mária, Gy. Horváth László, Molnár Gabriella, Sipos Katalin 

"Legerősebben erre emlékszem vissza: erre a mámorra, ami elfogott lassan. Hogy beszélhetek. Senki nem látja az arcomat. Mindent elmondhatok. Ismeretlen, félig elfeledett szavak, fogalmak, nevek jutottak az eszembe. Mint aki börtönből jön, ahol egy életen át hallgatott. S berúg attól, hogy beszélhet. S valaki hallgatja. Soha nem tudtam, hogy ilyen csodálatos dolog a beszéd." (Bébi vagy az első szerelem) "A tudós az idegbaj egyik megnyilvánulásának véli a szerelmet, egyfajta heveny idegrohamnak, amely lezajlik; az irodalom minden korban más és más értelmet ad ez indulatnak, megnemesíti, az ember legfelsőbb vagy legalacsonyabb rangú érzelmi megnyilvánulásának minősíti. De mi a valóság?" (A nővér) "Eltévelyedett hősökkel, eltévelyedett párokkal találkozhatunk. De hát amúgy is a középszertől való rettegés uralja a két regényvilág hangulatát. Valaki legyél, valami legyél - sugallja az író -, különben mi a csudát keresnél ebben a nagy kavalkádban, amit életnek hívnak. Ez persze nem sikerülhet mindenkinek - jól is néznénk ki, ha csupa-csupa szabályszegő egyéniség dúlná szét a nyugalomra áhítozó, abban még élvezkedő polgárok rutinját. A különbözni vágyás aztán különleges sorsokat teremt. Vagy isten, vagy a szerelem? A megmenekülésnek ez a két lehetséges útja kínálkozik a Márai-hősök számára." - Kelecsényi László

"A kamera maga a gyógyír és a kór, egyszerre eszköze a valóság birtokbavételének és elsorvasztásának." Milyen hatással lehet a valósághoz fűződő viszonyunkra az, hogy a fényképezőgépünkkel szabadon leképezhetjük (lemásolhatjuk, dokumentálhatjuk, módosíthatjuk vagy épp helyettesíthetjük) a minket övező világot? Susan Sontag ebben a hat esszét (és egy idézetgyűjteményt) tartalmazó kötetben a rá jellemző utánozhatatlan szépirodalmi stílussal és filozófiai megalapzottsággal vizsgálja a fotográfia történetét, és vet számot a fotózás szerteágazó, megannyi kérdést és problémát felvető kulturális jelenségével. A fényképezésről 1977-es megjelenése óta semmit sem vesztett gondolatébresztő erejéből - a közösségi médiák korában, melyet áthat a vizuális (ön)reprezentálás kollektív vágya, aktuálisabb, mint valaha.

Steve Jobs, Leonardo Da Vinci és Albert Einstein életrajzírójának új életrajzi könyve korunk egyik legizgalmasabb és legellentmondásosabb innovátoráról a világpremierrel egy időben jelenik meg magyar nyelven. Walter Isaacson eddigi munkáihoz méltó alapossággal írta meg Elon Musk történetét, amelyben egészen közelről ismerhetjük meg az embert, aki elképesztő álmainak megvalósítása érdekében megszegte szinte az összes létező szabályt, aki segített átevezni a világot az elektromos járművek, a magán űrkutatás és a mesterséges intelligencia korszakába. És persze még a Twittert is megvette. Gyerekkorában rendszeresen bántalmazták társai, de excentrikus apja is erősen nyomott hagyott pszichéjén. Kemény, de sebezhető fiúvá, majd férfivá vált, aki hajlamos volt a hirtelen, Jekyll és Hyde-szerű hangulatingadozásokra. Rendkívül magas kockázattűrő képessége, erősen konfliktusos és gyakran mániákus viselkedése, már-már földöntúli küldetéstudata és érzéketlensége időnként pusztító volt a környezete számára. Isaacson két éven át követte Muskot, részt vett a megbeszélésein, együtt végigjárták a gyárait, és hosszú órákon át tartó beszélgetéseket folytatott vele, de kérdezte a családját, a barátait, a munkatársait és az ellenfeleit is róla. A könyv különleges betekintést nyújt Elon Musk sikereinek és kudarcainak történeteibe és soha nem látott közelségből vizsgálja meg, hogy Musk démonjai vajon zálogai-e az innovációnak és a kreativitásnak.

"Napközben megengedték, hogy normális (idegesítő) gyerekként viselkedjek. Hülye kérdéseket tegyek fel, gyerekes és önző legyek, mint a legtöbb kölyök. De ha elvittek egy kellemes étterembe vagy bárba (ami előfordult, mert Curt bárzongoristaként dolgozott), vagy egy éjszakai lokálba (amit időről időre szintén megtettek), vagy moziba, vagy dupla randira egy másik párral, tudtam, hogy ez a felnőttek ideje. Ha azt akartam, hogy körülöttük legyeskedhessek a felnőttek ideje alatt, akkor kurvára csihadnom kellett." Quentin Tarantino régóta várt könyve ékes bizonyítéka annak, amit a világszerte elismert rendező nyilatkozatai és a vele készült interjúk alapján már eddig is sejthettünk: Hollywood örökifjú fenegyereke nem csupán napjaink amerikai filmművészetének zseniális alkotója, de a filmek egyik legélesebb szemű nézője, kritikusa és csodálója is. Ebben a hatalmas filmtörténeti ismeretanyagot megmozgató, mégis mindvégig olvasmányos könyvben Tarantino meghatározó gyerekkori moziélményeiből kiindulva vizsgálja a '70-es évek amerikai filmtermésének számára legérdekesebb darabjait, megkerülhetetlen klasszikusokat és már-már elfeledett B kategóriás gyöngyszemeket egyaránt. Magával ragadóan laza stílus és irigylésre méltó profizmus - Tarantino sajátos kor- és életrajzzá összeálló elmélkedéseinek ugyanazok az ismérvei, mint utánozhatatlan filmjeinek. A Cinema Speculation mélyen személyes vallomás a mozi szenvedélyes szeretetéről - kihagyhatatlan olvasmány nemcsak Tarantino rajongóinak, de általában a filmek szerelmeseinek. QUENTIN TARANTINO Lehengerlő fantáziájának és összetett forgatókönyveinek köszönhetően Quentin Tarantinót generációjának egyik leghíresebb filmeseként tartják számon. Első nagyjátékfilmjét rendezőként az 1992-es Kutyaszorítóban jelentette, ezt pedig egyik legnépszerűbb filmje, a Ponyvaregény követte, amelynek elkészítésében rendezőként, társszerzőként és színészként is közreműködött, és amelyért elnyerte első Oscar-díját a legjobb eredeti forgatókönyv kategóriában. További filmjei, a Jackie Brown, a Kill Bill 1 & 2 és a Halálbiztos sikersorozatát a Becstelen brigantyk című második világháborús eposz, a Django elszabadul (amelyért ismételten elnyerte a legjobb eredeti forgatókönyvért járó Oscart), valamint az Aljas nyolcas folytatta. Tarantino legutóbbi filmje, a Volt egyszer egy... Hollywood öt Golden Globe-, tíz BAFTA-, valamint tíz Oscar-jelölést kapott.