Helikon Kiadó strana 31 z 70

Hercule Poirot ebéd után hazatérvén egy feldúlt hölgyet talál az ajtaja előtt, aki dühösen kérdőre vonja: miért írt neki levelet, azzal vádolva, hogy megölt egy bizonyos Barnabas Pandyt, akiről ő soha életében nem hallott? Erről a Barnabasról Poirot sem hallott még soha, és soha eszébe nem jutott volna, hogy egy levélben vádoljon bárkit is gyilkossággal. A nyomozó még jobban elcsodálkozik, amikor lakásában egy idegen férfit talál, aki azt állítja, aznap reggel levelet kapott tőle. És persze őt is Barnabas Pandy meggyilkolásával vádolta meg benne. Hány levél lehet még? Ki küldte őket és miért? És főleg: ki a csoda ez a Barnabas Pandy? Él-e még? Vagy valóban meggyilkolták? Csodás nyomoznivaló egy mesterdetektív számára!

Miss Emily Arundell családja lélegzetvisszafojtva várja az idős hölgy halálát. Az örökség mindannyiukat nagy pácból húzná ki. De Arundell kisasszony nem szándékozik meghalni. Egy este azonban leesik a lépcsőn. Ugyan nagyobb baja nem történik, de a körülmények elgondolkoztatják. Levelet ír hát Hercule Poirot-nak. Poirot megkapja a levelet és a hűséges Hastings kapitánnyal elindul Market Basingbe. Itt értesül róla, hogy a kisasszony majdnem két hónapja elhunyt. Halálát senki sem tartotta váratlannak, csak végrendelete kikötései keltettek figyelmet. Egy (látszólag) természetes úton elhunyt megbízó, egy többhónapos késéssel érkező levél, egy, a családot kisemmiző végrendelet, egy drótszőrű foxterrier, aki a lépcsőn hagyja a labdáját - Poirot-nak nagyon is ínyére való eset!

Robert Merle Francia históriájának harmadik kötetében az orvosi, illetve gyógyszerészi tanulmányaikat befejező Siorac fivérek hazatérnek Périgord-ba, de rövidesen ismét kénytelenek útra kelni, mert Pierre-nek - egy életbevágóan fontos ügy miatt - találkoznia kell a királlyal, IX. Károllyal. A francia uralkodó éppen arra készül, hogy húgát, Margot hercegnőt - a megbékélés jegyében - hozzáadja a hugenotta Navarrai Henrikhez. Ám keserű csalódás vár azokra, akik azt remélik, hogy ez a házasság megalapozhatja a francia katolikusok és protestánsok közötti békét, mivel az esküvő után néhány nappal egy merénylő megsebesíti Coligny admirálist, a hugenották vezérérét, majd eljön az 1572. augusztus 23-i gyászos éjszaka, amelynek eseményei a Szent Bertalan-éji mészárlás néven vonulnak be a történelembe. A hugenotta nemesség színe-virágának legyilkolása után Franciaországban újra fellángol véres polgárháború.

Erzsébet osztrák császárné–magyar királyné, aki nemcsak szépségéről, hanem lovaglótudásáról is híres, Angliába utazik, hogy hajtóvadászatokon vegyen részt. A vidéki nemesség izgatottan várja a világ legszebb asszonyának tartott Sisi érkezését. Bay Middleton kapitány, Anglia egyik legkiválóbb lovasa azonban nem osztozik az általános lelkesedésben, és nem akar a császárné kísérője lenni. Egészen más dolgokkal van elfoglalva: szeretné megkérni a Lennox-örökösnő, a jelentéktelen külsejű Charlotte Baird kezét. A lányt hiába figyelmeztetik a rokonai, hogy a jóképű és gáláns férfi valószínűleg hozományvadász, már késő: Miss Baird fülig beleszeret Baybe, az első olyan férfiba, aki a nőt látja meg benne, és nem a nagy vagyon várományosát. Ám Middleton kapitányt a sors végül mégis a császárné útjába sodorja, és a közös szenvedély – a vadászlovaglás – egyre közelebb hozza egymáshoz a különböző társadalmi rétegből származó Sisit és Bayt… Vajon Bay valóban hozományvadász? Képes lesz-e feladni a még 38 évesen is elbűvölő Sisi kísérgetését, hogy beváltsa a Charlotte-nak tett ígéretét? Szerencse vagy átok egy uralkodóné kegyeltjének lenni? A Sisi angol szerelme izgalmas olvasmány, amely betekintést enged a 19. századi arisztokrácia világába. Az idősödő Erzsébet legendás alakja olyan fényben tűnik most fel előttünk, amilyenben még nem láthattuk. Vajon az angolok is azt a lenyűgöző és kedves császárnét ismerték meg benne, mint mi, magyarok?

A Magyar Királyság nyugati határvidéke, 1030 ősze. A győztes magyar seregek Imre herceg parancsára hazaindulnak Esztergomba, ám a trónörökösnek még nem áll szándékában visszatérni István király palotájába. Ehelyett viking testőrségével a közeli apátság felé veszi az irányt. Ez a kitérő nemcsak a diplomáciában még járatlan, forrófejű herceg, de az egész Árpád-ház további történelmét is meghatározza. Imrének talán több tiszteletet kellene mutatnia az apátság régimódi gondolkodású ura iránt. Az egyházi bíróság elé idézett ismeretlen, ámde igencsak vonzó besenyő lány felbukkanása megzavarja a férfiak fejét, legyenek katonák vagy papok. Ám a legsúlyosabb hiba, amit a herceg vét: lebecsüli halálos ellenfele, Konrád német császár ravaszságát, és ezzel veszélybe sodorja Esztergomot, a királyi várat is. De mit is tud ez a lány, és ki ő valójában? A királyi udvarban végül minden kiderül. De ha a múlt árnyait egyszer megidézték, még a legnagyobb király hatalma is kevésnek bizonyul velük szemben. A Királyok és keresztek történelmi képregény 2. kötete a korszak legismertebb helyszíneire, a Pannonhalmi Főapátságba, az esztergomi királyi várba visz el bennünket a szerzőktől megszokott látványos, fordulatos módon. A színes oldalakon olyan újabb történelmi alakok tűnnek fel, mint Aba nádorispán, a későbbi király vagy Dominicus, az esztergomi érsek. A kiadványhoz tartozó ingyenes mobil-applikáció vadonatúj elemekkel, várakkal, monostorokkal egészült ki. NÉMETH LEVENTE: művészeti vezető, képregény-rajzoló, a projekt ötletgazdája. Levente a Magyar Képzőművészeti Egyetemen végzett mint tervezőgrafikus művész. Munkáival több díjat is nyert, közöttük a Magyar Art Directorok Clubjának, az Ezüstgerely pályázatnak egy-egy díját vagy a számára legértékesebb Aranyrajszög díjat. MÉSZÁROS JÁNOS: író, szövegíró, marketinges és management tanácsadó.

New York Állam északi részén 1 tó partján 2 épület néz farkasszemet. Az egyik a Tarkington Egyetem, ahol Amerika leggazdagabb családjainak értelmi fogyatékos gyermekei is diplomát szerezhetnek. Odaát pedig az Athena börtön. Itt őrzik a sokszoros gyilkosokat. A fegyencek váratlanul kitörnek, átvágnak a befagyott tavon, és megszállják az egyetemet. Túszokat is ejtenek. Eugene Debs Hartke vietnami veterán. Az egyetem kirúgott fizikatanárából a börtön főfoglárja lesz. A regény pedig nem más, mint Hartke cédulákra rótt gyónása. Tárgyalására vár. Zendüléssel vádolják, és azzal, hogy ő tervelte ki és szervezte meg a foglyok kitörését. Vonnegut tizenharmadik regényében is bányakanári. Könyve: vészjelzés. Az emberiségre globális veszedelmek leselkednek. Hartke-Vonnegut ezért kondítja meg a toronyban a harangokat.