Helikon Kiadó strana 43 z 115

Az egyiket megvakították, a másik ellen a saját apja viselt háborút, a harmadikat a felesége nyaggatta, hogy szerezzen már egy nyamvadt koronát, a negyedik a férje helyett is hordta a nadrágot, amíg amaz titkos gyűlésekre járt. Volt köztük alacsony és magas, okos és buta, jó fej és tökfej, tökös magyar és nyápic külföldi - s persze nyápic magyar és tökös külföldi is. Emberek voltak - bár néha túlságosan is, olykor pedig tán nem eléggé. Esendőek, mint mi mindannyian. Bizonyára ők is egy csomó hülyeséget kiposztoltak volna magukról, ha lett volna rá lehetőségük. Hogy milyenek is voltak ők ötvenketten, Magyarország uralkodói, ezt szeretné nektek megmutatni ez a kis könyv.  A kötethez Lakatos István készített rajzokat.

A Presser könyve 2. a tavalyi év egyik nagy bestsellerének, Presser Gábor – remek illusztrációkkal színesített – memoárjának folytatása és befejezése. Amikor megjelent a Presser könyve 2020-ban, Presser Gábor, az elsőkötetes szerző rögtön folytatást is ígért. A páratlanul gazdag életút történetei még messzebbre viszik az olvasót egy gondolkodó művész emlékeinek világába. Barátságok, anekdoták, korrajzok, világhírű zenészek, szakmai kulisszatitkok, minden, ami az első kötetben már nem fért el. A Presser könyve és a Presser könyve 2 így együtt lesz igazán – Parti Nagy Lajos szavaival élve – „Presser-kész, memoárpróza a javából”.

Ez a kötet a Quentin Tarantino két Oscar-díjat nyert, válogatott sztárszínészeket (Leonardo DiCaprio, Brad Pitt, Margot Robbie és Al Pacino) felvonultató kilencedik mozijának továbbgondolása, önálló irodalmi műként is kimagasló regény, mely a filmet jól ismerőknek is megannyi izgalmat tartogat.A Volt egyszer egy… Hollywood című, eddigi talán legszemélyesebb filmjében Tarantino magával ragadó, humoros és kegyetlen korrajzot fest a ’60-as évek végének Amerikájáról, és mindenekelőtt a változásoknak egyre jobban kitett hollywoodi filmiparról, amely a vietnámi háború és a hippimozgalmak közepette is igyekszik fenntartani ragyogó látszatvilágát.Ezt a letűnőben lévő érát személyesíti meg a történet főszereplője, Rick Dalton; az egykoron jobb napokat látott tévészínész, akit többnyire már csak spagettiwesternek epizódszerepeire pályázhat. Hű kaszkadőre és barátja, a homályos múltú Cliff Booth kíséretében járja a forgatásokat, és csúszik egyre mélyebben az alkoholizmusba, mígnem egy nap szomszédjába költözik az új filmes generáció két illusztris képviselője: a rendező Roman Polanski és fiatal színésznő felesége, Sharon Tate, akiktől Dalton karrierjének feltámasztását reméli – ám a háttérben már felsejlik a Manson-család, hogy rémálomba fordítsa a hollywoodi álmot…

A szervezett bűnözésről talán még soha senki nem írt olyan döbbenetes leleplező könyvet, mint Roberto Saviano, ez az olasz fiatalember, aki eleinte csak kíváncsi volt arra, hogyan működik a nápolyi kikötő, ahol naponta gigantikus mennyiségű áru halad át - jó része illegálisan. Elszegődött hát dolgozni egy kínai üzletemberhez, s aztán lassanként szenvedélye lett, hogy mindent megtudjon a régió gazdaságát irányító Rendszerről. Mert a tagjai csak így nevezik a Camorrát, ezt a halálos maffiaszervezetet, melynek csápjai messze túlnyúlnak a régión, sőt Olaszországon is. Saviano egymás után keresi fel a bűncselekmények helyszíneit, látja a klánháborúk során meggyilkolt maffiózókat éppúgy, mint a hidegvérrel vagy épp borzalmas kegyetlenséggel megölt ártatlan embereket, akik épp csak a Rendszer útjában álltak. Mindent meg akar tudni, mindent meg akar érteni - legfőképpen azt, lehetséges-e hatékonyan szembeszállni ezzel a szervezettel, amely tönkretette szűkebb hazáját, Nápolyt és környékét, ahol a törvényeket a maffia a hozza, s ahol a hatalom, a pénz és a vér az élet szentháromsága. Ő maga - a Gomorrával és a többi könyvével - már megtett mindent, amit egy ember megtehet.

Versírást nem lehet tanulni, nem? Költőnek születni kell! Megszületik: kisfiú, kislány vagy költő? Akkor külön tesszük a babát. Naná, vízszerelőnek meg focistának is születni kell. Minden olyan munkához, amit szívvel-lélekkel végzünk. A költészet műveléséhez nem elég a hatalmas szív és máj, mint a nótázáshoz. Meg az ihlet sem, amitől habzik a szánk, és rángatózni kezdünk. Nem árt némi erőnlét, gyakorlás, csak épp az irodalmi izomzat nem látszik a strandon. Annál inkább megfigyelhető a javuló szövegminőségen. Lackfi János egyetemen, fesztiválon, versműhelyekben, internetes fórumokon több mint húsz éve tanít írástechnikai trükköket fiatalok és felnőttek sokaságának. Ezeket a tapasztalatait összegzi most gyakorlatias könyvében, hogy minél többen nekilássanak az irodalmi fekvőtámaszozásnak, és kigyúrhassák magukat. A kötetet használva bárki megtanulhat kicsit jobban írni, mint ahogy eddig tette. Több tucat feladat vár az aktív olvasóra ebben a pörgős, életszagú kézikönyvben. Ugyanis a költészet az életről szól, meg persze halálról, szerelemről, családról, nyelvről, Istenről, örömökről, fájdalmakról. És közben nem olyan nagy kunszt egy kis rímelést vagy anapesztust tanulni. Meg a szabad vers szabályait. Kézműves költészetet. Mert hogy ez jó mulatság, jó buli, jó játék. Akkor is, ha olykor véresen komoly játék.

Chuck Palahniuk bemutatkozó regénye egy új generáció valóságos bibliája lett. Névtelen kisember hőse lélekölő hivatali munkáját és fogyasztói rabszolgalétét megelégelve lázas ámokfutásba kezd, fészekrakó életmódját előbb önpusztító párharcokra, majd nagyvárosi terrorakciókra cserélve, a háta mögött hagyott nagy amerikai Álmatlanságból mind közelebb sodródva a totális tagadás tébolyához. A Harcosok klubja egyszerre adrenalindús akciófolyam, csavaros thriller és szívszorító románc, de mindenekelőtt egy kíméletlen önvizsgálat története: kis anarchista szakácskönyve nem a jóléti társadalom felszámolásához kínál kétes hitelű recepteket - oldalain inkább a menekülés lehetőségeivel, majd lehetetlenségével történő szembesülés revelatív erejű krónikája pereg másodpercenként 24 filmkockás sebességgel. Nem csoda, hogy a kultuszkönyvből - 1999-ben, David Fincher rendezésében - ragyogó kultuszfilm is készült.

"Szeretek filmzenét, színházi kísérőzenét írni, de balettet is (...)de a dalírástól sehogy sem lehet engem eltéríteni, a végén mindig oda lyukadok ki." Ez az a Presser Gábor, akit jól ismerünk. Aki nekünk írja a dalt és nekünk énekel. De most itt ez a könyv, több száz oldalnyi sajátkezű Presser-szöveg: emlékek, jegyzetek, meglátások, tévedések, megtörtént - vagy a szerző szerint megtörtént - valós események, hallomások, látomások, dokumentumok és áldokumentumok, dalszövegek, filmnovellák, fotók, lábjegyzetek, netán még kották is. Presser Gábor elérkezettnek látta az időt, hogy elmondja, ő hogyan élte meg a "Presser-sztorit". Azt a történetet, aminek hosszabb vagy rövidebb fejezeteit oly sokan ismerik az Omegától (1967) az LGT-n át - leginkább a dalain keresztül. A személyes hangú életrajzi könyvből most új megvilágításba kerülnek egy legendás korszak ismert (és ismeretlen) történetei, beleshetünk a stúdiók, a Vígszínház kulisszái mögé, és olvashatunk a "barátok és ellenségek" közt, munkával eltöltött több, mint 50 évről. Presser megírta az év egyik legjobban várt könyvét, amit oly sokan szeretnének ajándékba kapni. A könyv második része 2021-ben érkezik.

Rúzsa Magdolna első mesekönyve és a történet alapján készülő Angyalkert című musical részletei a CD-mellékleten. Pollyt, a csodálatos hanggal megáldott kislányt konok betegség gyötri. Lázálmából egy gyönyörű helyen, mézillatú fák és éneklő virágok között ébred. Az Angyalkertben őrangyalok, egy beszélő macska, a madarak kórusa veszi körül, akik kiderítik, a kislány tévedésből került hozzájuk, és ha nem ér haza időben, beteljesül a gonosz Démia ördögi terve és leghőbb vágya: nem lesz többé zene, és sötétség borul a Földre. Vajon sikerrel jár Gábriel, Ámor és Polly? - erről szól a népszerű énekesnő első mesekönyve, mely alapján musical is készül, aminek részletei a könyv mellékletében található CD-n hallhatók először. Rajzolta: Matyus Dóra és Máthé Kata

Hercule Poirot levelet kap a Kingfisher Hill egyik fényűző villájában élő Richard Devonporttól. A fiatalember arra kéri a mesterdetektívet, hogy mentse meg halálra ítélt menyasszonyát, aki beismerte, hogy megölte Richard bátyját, Franket. Poirot-nak több rejtéllyel is szembe kell néznie: egy ismeretlen ifjú hölgy bevall neki egy gyilkosságot, egy másik, zavart viselkedésű nő pedig azt állítja, hogy az élete veszélyben forog. A nyomozó ez alkalommal is Catchpool felügyelővel az oldalán igyekszik megválaszolni az egyre szaporodó kérdéseket. Ki ölte meg Franket? És miért kellett meghalnia? Kit ölhetett meg az ismeretlen ifjú hölgy? Milyen szerepe van a bűnügyben az Éjféli találkozó című regénynek? A rejtélyek megoldásához Poirot-nak igencsak meg kell dolgoztatnia a kis szürke agysejtjeit...

A Köszönöm, Prospero! Huszti Péter önéletrajzi trilógiájának harmadik kötete. A legendás szerepek sokaságát eljátszó színművész életműve - szerencsére - még korántsem zárult le, de itt elmesélt történeteiben olykor mégis tetten érhető az összegzés szándéka. Huszti Péter ez alkalommal is a tőle megszokott pontos és szép szavakkal tárja elénk emberi és művészi tapasztalatainak kvintesszenciáját. A korábbi kötetekhez hasonlóan, e könyv lapjain is gyakran felbukkannak a nagy elődök és az egykori kollégák, hol vidám, hol szomorú történetek idézik fel a ma már az égi színházban játszó hajdani barátokat. A kötet egyik különösen izgalmas fejezetében Huszti Péter megosztja velünk azt a titkot is, hogyan, milyen forrásokból, élményekből, mélyen megélt érzelmekből táplálkozik, születik meg egy-egy színházi előadás. "Titokzatos világ a színház. Egyre veszedelmesebben szív be minket a tragédia örvénye. A padlás szűk tere, az összezártság különös hangsúlyt adott a gesztusoknak, szemvillanásoknak, félbehagyott mondatoknak, elhallgatott szavaknak." Huszti Péter

Szöllősi Mátyás Illegál című új kötete két különös kisregényt tartalmaz. Az első történet, a Vendégjáték, egy ügyvéd és egy fiatal, emberöléssel gyanúsított zenész izgalmas és feszültségekkel teli párbeszédén alapul, amin keresztül Szöllősi szemérmesség nélkül mutat rá a pénz, a gátlástalan hatalom, a korrupció, a drogok és a hétköznapi rasszizmus mai magyar társadalomban meglévő jelenlétére. Amellett, hogy a kisregény az említett témákat a maguk brutalitásában ábrázolja, azt is kibontja, hogy miként vonódhat be valaki, akár akaratlanul is, az általuk befolyásolt folyamatokba, és hogyan válhat egy már működő rendszer kiszolgálójává vagy épp áldozatává. A kötet címadó szövege a jelenből kiindulva vezet vissza a kilencvenes-kétezres évek fordulójához, és az underground kultúra mélyrétegeinek fontos és izgalmas részét tárja fel az olvasó előtt, az akkoriban alkotó graffitizők veszélyes világát idézi meg. A finom lélekábrázolás, az események és a gondolati folyamatok alapos bemutatása, a képszerűség, akárcsak a korábbi írásaiban, az új Szöllősi-kötetben is egytől egyig kulcsfontosságúak. Az időben és térben egyaránt több szinten játszódó történetek körültekintően érzékeltetik, hogy a személyes érintkezést egyre inkább helyettesíteni hivatott, virtuális térben zajló kommunikáció miként hálózza be szinte észrevétlenül az életünket, és tereli át azt egy kezelhetetlen síkra, ahol a félelmek gyakran irreálisak, és az érzelmek nem feltétlenül valós tapasztalatokból táplálkoznak.

Az irodalmi siker sokféle lehet. Ismerünk például bombasikert és kasszasikert, közönségsikert és szakmai sikert, tiszavirág-életű sikert és örök sikert, hazai sikert és világsikert - na és ezek számtalan kombinációját... Molnár Ferenc színdarabjaival meghódította Európát és Amerikát, Babitsék ("a szakma") mégis átnéztek rajta. Rejtő Jenő olvasók és írók újabb és újabb generációinak rajongását vallhatja magáénak, a kánon és a külföld mégse kért belőle. Bródy Sándor valóságos irodalmi sztár volt a maga korában, mára azonban mintha megkopott volna a Nap lovagjának csillogása. A példákat sorolhatnánk még sokáig. És ez a könyv sorolja is... Szederkényi Olga irodalmi párosinterjúinak központjában mindig egy-egy sikerszerző (irodalmi popikon), esetleg ikonikus regényhős áll, és az interjúalanyokkal elsősorban az adott siker titkát próbálják megfejteni. Mit tudott Shakespeare, hogy darabjait világszerte teltházzal játsszák több mint 400 éve? Mivel bűvöli el a szakmát és közönségét egyaránt Szabó Magda? Mi a titka Agatha Christie-nek, akinek eladási példányszámai a Biblia eladási rekordjait közelítik? Mitől töretlenül népszerű még ma is az Egri csillagok? Egyáltalán, megfejthető-e az irodalmi siker titka? Akit azonban egyáltalán nem érdekel a siker, se annak titka, csak szereti az irodalmat, az is bátran vegye kezébe ezt a kötetet. A lebilincselő interjúk ugyanis újra bebizonyítják a régi igazságot: az irodalomnál csak egy jobb dolog van, az irodalomról való beszéd.

Valahol Kelet-Európában 1939 őszén, a második világháború első heteiben egy kisfiút egy távoli falu rejtekébe küldenek a szülei. A nevelőanya hamarosan meghal, a sötét hajú, kreol bőrű fiú – akit a babonás hiedelmek között élő és a náciktól meg a szovjetektől egyaránt rettegő falusi emberek zsidónak vagy cigánynak néznek – az elkövetkező négy esztendőben faluról falura kóborolva az emberi kegyetlenség számtalan formájának lesz elszenvedője vagy tanúja. Kosinki hol nyers realizmussal, hol borzongató és a borzalmakat mintegy tagadó költői szépséggel írja le az egyre sorjázó bestiális kínzásokat, s ahogy a könyv egyre szürreálisabb módon tobzódik a kegyetlenségben, azt érezzük, ez a történet mitikus jelentőségűvé nő, olyan írói látomássá, amely – a XX. század és kiváltképp a második világháború tapasztalatainak birtokában – az ember lecsupaszított énjét kutatja a történelem tomboló embertelenségében.

A népszerű Sissi-regények részben magyar származású szerzője új könyvében saját szívszorító történetét meséli el. Öthetes terhes volt, mikor férje, Dave egy repülőút során agyvérzést kapott. Miután visszanyerte eszméletét, súlyosan károsodott az emlékezete. A könyv kettejüknek a gyógyulásért folytatott harcát meséli el. Allison leveleket kezdett írni a férjének: hogy megőrizze a múltjukat, védelmezze a jelenüket és küzdjön a jövőjükért – mindazért a szépségért, amit a szerelmük hozott létre az életükben, és amit még nyújthat nekik azután is, hogy ez az élet egy pillanat alatt összetörni látszott. „Olyan könyv ez – írta Lee Woodruff –, amely emlékeztet minket, hogy lassítsunk, vegyük észre, hogy milyen szerencsések vagyunk, és próbáljuk meg élvezni azokat a mindennapos kis áldásokat, amiken az életünk során különben csak átrohanunk.”

Van-e ?ma égetőbben aktuális téma a klímaválságnál? Annak nyomasztó tudata, hogy Földünk az emberi tevékenység következtében fokozatosan melegszik, egyre inkább a mindennapjaink részévé válik. A tudományos élet szakértői napról napra vészhelyzetet hirdetnek, évente dőlnek meg hőségrekordok, és egyre riasztóbbak a statisztikák. Hogyan lehetne érdekelté tenni az emberiséget tulajdon túlélésében? Miképp tudnánk leküzdeni azt a tétlen közönyt, mely lehetetlenné teszi, hogy szembenézzünk a globális környezeti krízis jelentette veszélyekkel? És tehet-e egyáltalán bármit is az átlagember bolygónk megmentése érdekében? Jonathan Safran Foer ezen fajsúlyos kérdések megválaszolására vállalkozik. A Gobális öngyilkosság egyedülállóan bátor számvetés a klímaválságot övező félelmekkel és tehetetlen dühvel; aprólékos kutatáson nyugvó, gondolatébresztő értekezés az éghajlatváltozás okairól és lehetséges megoldásairól, élvezetes történelmi példákkal tűzdelt, egyszerre illúziómentes és reményteli felszólítás a kollektív cselekvésre, egyúttal magával ragadó személyes vallomás is, amelyben a szerző kíméletlen őszinteséggel tárja fel a könyv írását kísérő belső vívódásait.

A boldog békeidők utolsó pillanatai 2019 őszén. Egy kínai denevérben élő halálos vírus unalmában már azon tűnődik, mi lenne, ha elköltözne. Mondjuk, egy emberbe. Mindeközben Budapesten Aladár és Erika válnak. Lányuknak, Lizának van egy képzeletbeli barátja: Bingó, a vérnyúl. A Mikulásnak nyoma vész… Kuli, a temetőcsősz úgy tesz, mintha kettőig se tudna számolni, de mindez csak álca! A vadász megmenti Piroskát és a nagymamát a farkastól, de később szíven döfik. Emánuel egy durva szexuális együttlét során elveszti a fejét. De szó szerint. És közben Ignác papa (Erika apja, Aladár apósa), a nyugalmazott gimnáziumi igazgatóhelyettes már hegyezi a… és nem a fülét! Két hét Magyarországon (+ Székelyföld, Nápoly és Párizs). Cserna-Szabó András új regényében, fekete komédiájában a múlt is fel-felbukkan: nyilasterror és Kádár-korszak, az ötvenes évek csengőfrásza és középkori török kínzási módszerek. Vidáman folyik a pezsgő, az ondó és a vér!