Helikon Kiadó strana 50 z 115

A napfénytől izzó tengerparti homokban mozdulatlan hasaló szépség, Arlena Stuart látványa mindennaposnak számít a Jolly Roger Szállodában. Csakhogy ezen a délelőttön épp borult az ég, és ő mégis ott hever… megfojtották! Vajon szenvedélyből elkövetett gyilkosság történt, vagy valami még gonoszabb lappang a háttérben? A tettes a vendégek közt rejtőzik, és bizony nincs köztük, aki kedvelte volna az asszonyt. Hercule Poirot, a legendás nyomozó békés vakáció reményében érkezik a világtól elzárt Csempész- szigetre – ám sajnos most sem pihenhet. Hogy megfejtse a rejtélyt, munkára kell fognia kis szürke agysejtjeit, hiszen a földön mindenütt burjánzik a gonosz, és a gyilkosra is süt a nap…

Mióta csak az eszét tudta, Omon Krivomazov mindig is a magasba vágyott.  Már kisgyerekként megszédítik a háborús filmekben látott vadászpilóták kalandjai, ikaroszi ambíciói pedig előbb a légierő oktatóiskolájába repítik, majd beválogatják egy Holdra készülő, szigorúan titkos szovjet expedícióba - a nemes cél egy rádióbója telepítése az égitest sötét oldalán, ami a kommunizmus hívószavaival töltené ki a világűr csendjét.  Az egyetlen, ám annál nagyobb probléma, hogy a hidegháborús űrversenyben jelentősen lemaradt (de önmagát még mindig kozmikus nagyhatalomnak képzelő és láttatni igyekvő) Szovjetunió nem rendelkezik a vállalkozás biztonságos végrehajtásához szükséges technológiával. A heroikus küldetés ezért voltaképpen öngyilkos misszió, ami végül ahhoz a felismeréshez vezeti el hősünket, hogy Szovjet-Oroszországban semmi sem az, aminek látszik...  Pelevin első regénye, amellyel nyomban óriási olvasó- és rajongótábort szerzett magának, remek humorú, váratlan fordulatokkal teli sci-fi paródiaként ugyanúgy olvasható, mint negatív utópiával határos korrajzként egy Szovjetuniónak nevezett kollektív illúzió összeomlásáról. Mindenekelőtt azonban feledhetetlen történet a teremtő fantázia erejéről, amely nemcsak az egyén szabadságát válthatja valóra, de könnyen össznemzeti téveszmékbe is torkollhat.

Az Örök éj Agatha Christie személyes kedvence saját művei közül, feszültséggel teli dráma, melynek fordulatai még a krimikirálynőtől is szokatlanul borzongatóak.

1969-ben jelent meg Kurt Vonnegut hatodik regénye, az Ötös számú vágóhíd. A szerző egy csapásra ünnepelt sztár lett. De mire rátalált a siker, Cape Cod-i háza kiürült. Gyermekei felnőttek és szétszóródtak a nagyvilágban. Házassága menthetetlenné vált. Ez az oka, hogy Vonnegut elhatározta: természetes családját "mesterséges nagycsaláddal" helyettesíti. "És körmöltem magamnak egy új családot, meg új fiatal férfikort. Ehhez színészeket kellett felfogadnom. A színészek a pénzemért azt mondták, amit mondatni akartam velük..." A Vonnegut-életmű "hivatalosan" egyetlen színműve még soha nem jelent meg magyarul, pedig a teljes életműkiadás a Wanda June nélkül aligha lehetne teljes. Az 1970-es bemutató óta közel fél évszázad telt el, de a darab szemernyit sem avult. Sőt! Aktuálisabb, mint valaha. Amerikától Angliáig folyamatosan előadják. A nézők új és új nemzedékei szeretnék tudni, ki lehet Wanda June.

A szenvedélyes és merész Pierre de Siorac lovag lépten-nyomon veszedelmes vagy gáláns kalandokba keveredik, mindig ott van, ahol „libben a szoknya", és ahol a korabeli történelmet alakítják. Márpedig a történelem viharosan alakul Siorac kapitány korában, hiszen a XVI. század második, illetve a XVII. század első fele Franciaország egyik legmozgalmasabb időszaka: ez a vallásháborúk évszázada, az utolsó Valois-k és az első Bourbonok, Medici Mária, Ausztriai Anna, XIII. Lajos és Richelieu kora. Merle nagy sikerű regényciklusának első könyve ebbe a világba varázsol bennünket, hogy aztán még tizenkét köteten keresztül éljünk az írói fantáziával káprázatosan föltámasztott középkori Franciaországban.

„De hát meggyilkolták, nem?” Vannak dolgok, melyeket jobb nem kimondani. Bár a dúsgazdag Richard Abernethie életét tragédiák kísérték, hirtelen halála mégsem tűnt meglepőnek az ő korában. Akkor hát miért ejtette el húga, Cora a temetésen ezt a váratlan kijelentést? Amikor azonban másnap Corát brutálisan meggyilkolják, a megjegyzés hirtelen baljós jelentést nyer. A család ügyvédje Hercule Poirot, a legendás nyomozó segítségét kéri a rejtély felgöngyölítéséhez. Vajon igazat mondott Cora, és ez pecsételte meg a sorsát? Vagy csupán véletlen egybeesés a két testvér gyors halála? Annyi bizonyos, hogy haláluk minden rokonnak kapóra jött. Poirot-nak igencsak meg kell dolgoztatnia kis szürke agysejtjeit, hogy az eseményekre fényt derítsen…

Gwenda, a frissen házasodott árva lány otthont keres magának és imádott férjének. Meg is találja álmai házát Dillmouthban, a kies angol fürdővároskában. Gwenda elfeledett múltjából furcsa emlékek kerülnek a felszínre, és az asszonyka valamiért retteg felmenni az emeletre vezető lépcsőn...

„Hogy boldogok-e errefelé az emberek?Halovány fogalmam sincsen. Igazából azt sem tudom, mi az a boldogság. Persze fordulhatok filozófusokhoz, hogy megértsem, csakhogy a bölcselőhad elég kuszafejű népség. Összevissza magyaráznak, gyakran teljesen felfoghatatlan dolgokat mondanak, és amennyire szigorúak kollégáikhoz, éppen annyira elnézőek önmagukkal szemben.Az egyik hírhedt gondolkodó például azt írja: boldogság nincsen. Majd pontosan kifejti, hogyan kell boldognak lenni. Miközben összegyűjtjük a boldogság kellékeit, boldognak kell lennünk. Na, ez rendesen odabasz, mi?"

Te tudod, melyek voltak életed legfájdalmasabb szakításai? Rob tudja. De Laura, akivel éppen most szakított, nincsen köztük. Éppenséggel örül is (egy kicsit), hogy végre szabad: bármikor nyugodtan hallgathatja a kedvenc zenéit, átrendezheti a lemezgyűjteményét… és elmerenghet azon, vajon miért végződik minden kapcsolata szakítással. Sőt, meg is keresheti azokat a nőket, akik a legfájdalmasabb szakítások ötös listáján szerepelnek. De kiderül, hogy mégsem tud továbblépni. Mert a lemez elakadt Lauránál. A Pop, csajok, satöbbi sok millió példányban eladott bestseller, egy káprázatos film ihletője (John Cusack felejthetetlen alakításával), és ma már nyugodtan nevezhető a populáris irodalom klasszikusának. Több mint húsz évvel a megjelenése után kellemesen nosztalgiázhatunk is a regény el- vagy újraolvasásával: a nagy része egy olyan lemezboltban játszódik, ahol bakelitlemezek sorakoznak a polcokon, és egy igazi rajongó számára a „zene” – a jó zene! – a legfontosabb dolog az életben, mondjuk, a szerelem mellett.

Az okostelefon lassan a mindenünk: személyiségünk menedéke, lelkünk nagyfelbontású tükre, emlékeink szabadon bővíthető tárháza. Bizalmas vallomásaink és kisebb-nagyobb hazugságaink, örömeink és sérelmeink megbízhatónak vélt őrzője, amelynek nemcsak arról van tudomása, hogy az adott pillanatban hol tartózkodunk a térképen, hanem arról is, hol tartunk épp személyes kapcsolatainkban vagy karrierünkben. Ám miközben mobilunk egyfajta megnyugtató biztonságérzetet nyújt, egyúttal nagymértékű kiszolgáltatottságot is magában rejt - ha elveszítjük, egész privát életünk kerülhet illetéktelen kezekbe. Miután hét évet töltött ártatlanul börtönben, Ilja hazatér, hogy újra felfedezze magának Moszkvát - zsebében egy rendőr százados kalandos körülmények között megszerzett iPhone-jával. Ennek segítségével próbál tájékozódni az időközben idegenné lett városban, eligazodni a korrupt rendőrök és nehézsúlyú maffiózók sötét üzelmeiben, választani bosszú és megbocsátás között. Mindeközben egyre mélyebbre merül a telefonban talált képekben, videókban és üzenetekben - mivel sajátjától megfosztották, másvalaki kölcsönvett életét kezdi el élni. Fordulatokkal és tragédiákkal teli története egyszerre illúziómentes látlelet napjaink Oroszországáról, valamint sodró lendületű thriller, amely XXI. századi díszletek között eleveníti fel az orosz klasszikusok nagy történelmi és lélektani dilemmáit. Felesleges bűnök és hiábavaló bűnhődések magával ragadó, elgondolkodtató krónikája.

2018-2019 a magyar emlékezetkultúrában többszörösen kerek évforduló. Száz évvel ezelőtt, 1918 őszén fejeződött be az első világháború, amely addig nem tapasztalt mértékű anyagi és emberi veszteségekkel járt. Az ellenségeskedés megszűnésével párhuzamosan felbomlott az Osztrák-Magyar Monarchia, és idegen hadseregek kezdték megszállni a történelmi Magyarország részben nemzetiségek által lakott peremterületeit. Eközben két forradalom söpört végig az országon: először, 1918 októberétől a Károlyi Mihály vezette demokratikus jellegű, majd 1919 márciusától a Kun Béla nevével fémjelzett szovjet típusú. Mindkettő elbukott, és 1919 őszétől a konzervatív-nemzeti beállítottságú Horthy-rendszer kezdett kialakulni. Nagy sikerű életműsorozatának harmadik kötetében Romsics Ignác a 20. századi magyar történelem eme sorsdöntő eseményeivel foglalkozik - a tőle megszokott tárgyilagossággal és kiegyensúlyozottsággal. A könyv néhány tanulmánya még a rendszerváltás előtt, az 1970-es években született, míg a többi - így például a Nagy Háborúval foglalkozó és a Magyarország 1918-1919-ben című írása - az utóbbi években.

A költői ihlet és a szerelem vágya, Isten keresése és a török sorskérdések kutatása, a nyugati értékek és az iszlám fanatizmus összeütközése - ezekből az elemekből szövi a regényét Pamuk, és ezekért utazik haza Ka, a költő tizenkét évnyi száműzöttség után. Frankfurti csendes és immár ihlettelen élete után a kelet-törökországi kisváros, Kars óriási izgalmakat tartogat számára. És rejtélyeket is: azt próbálja kideríteni egy újság megbízásából, miért ölik meg magukat egymás után a karsi hívő lányok - csak azért, mert a világi hatalom nem engedi, hogy fejkendőt viseljenek? S miközben lassan kibontakozik a vágyott szerelem, és a költő végre lázasan írja újabb verseit, a baljós hangulatú, vallási konfliktusoktól felkavart városban úgy sodródik a tragikus eseményekkel, mint hópehely a szélben.

Robert Merle történelmi regényfolyamának második kötetében az ifjú főhős, Pierre de Siorac - féltestvérével, Samsonnal együtt - elhagyja périgord-i szőlőföldjét, és megkezdi tanulmányait a híres montpellier-i orvosiskolában. A két fiatalembernek és a kísérőül melléjük adott Miroulnak számtalan veszéllyel kell szembenéznie: hol bérgyilkosok, hol vérszomjas útonállók, hol a nem kevésbé vérszomjas pápisták akarnak végezni velük. Végül még saját hittársaikkal is meggyűlik a bajuk, amikor újra fellángol a polgárháború, és a közeli Nîmes városát megkaparintó hugenották árulónak és kémnek hiszik őket, mert nem akarnak részt venni a pápista foglyok lemészárlásában. Ám nemcsak véres küzdelmekről olvashatunk a könyvben, hiszen hőseink a gáláns kalandokat sem vetik meg, így aztán ezek a csikóéveiket élő fiatalemberek előzékenyen magukra vállalják néhány montpellier-i cselédlány, fogadósnő, nemes kisasszony, sőt olykor még egy-egy férjes asszony „szórakoztatását" is.

Macskajáték: évtizedek óta új s új bemutatókon szerethető színdarab. Makk Károly és Tóth János klasszikus szépségű filmje. A nagyközönség kedvencei - mögöttük azonban a ritkábban emlegetett „eredeti" mű, a magyar próza egyik kiemelkedő alkotása áll. Vele párban, Örkény István életműsorozatának újabb kötetében egy másik kisregény is olvasható, a Glória.  Főhőseik: egy szétfoszlott családból magára maradt özvegyasszony és egy feloszlatott rendjéből világra lökött apáca. Orbánné (az egykor önfeledt Szkalla lány) és Ilona (a korábban lelki békében élt Soror Glória). Vajon milyen szabályoknak és megszokásoknak kell engedelmeskedniük, s eközben mennyi lázadást, zabolátlanságot engedhetnek meg maguknak? A Macskajáték humor és tragikum egybekomponálásával az érett író remeke, a Glória hagyományosabb módon elmesélt, különös

Arany Jánosnak 1856-ban jelent meg az első, reprezentatív gyűjteményes kötete, amely magában foglalta addig született lírai verseinek és számos epikus versének válogatott anyagát. A kétkötetes munka nemcsak a korszak legfontosabb szépirodalmi újdonsága volt, hanem Arany pályáján is mérföldkőnek számít: itt alakította ki műveinek azt a rendjét, amelyet a későbbi köteteiben csupán bővített, de alapvetően nem módosított. Kiadásunk ezt az 1856-os kötetkompozíciót teszi újra hozzáférhetővé. Ez azért fontos, mert megismerhetjük Arany akkori önképét saját költészetéről, és így jobban érzékelhetővé válik ciklusszerkesztésének számos jellegzetessége is, a kihagyásoktól és kiemelésektől kezdve egészen a kötet belső dinamikájának a kialakításáig. Most, hogy születésének 200. évfordulóján lehetőség nyílik ennek a kiemelt jelentőségű kötetnek az újrakiadására, ráirányulhat a figyelem arra is, hogy milyen tudatos szerkesztői szándékok szerint építette életművét. A kötet nemcsak az eredeti verssorrendet és szövegállapotot reprodukálja, hanem Szilágyi Márton kísérőtanulmánya a Kisebb költemények megszületésének történetét is feldolgozza.

„Nem elég szeretni valakit. Bátran kell szeretni. Úgy kell szeretni, hogy tolvaj vagy szándék, vagy törvény, isteni vagy világi törvény ne tehessen e szerelem ellen semmit.” A Helikon Zsebkönyvek 59. köteteként Márai Sándor egyik legnépszerűbb regényét adjuk közre.