Helikon Kiadó strana 49 z 69

"Kajdi Csaba János, az ismert modellügynök és rajongott influenszer, Annamária és György második fiúgyermeke 1974. augusztus 31-én született Budapest IX. kerületében... Na, ez nem egy ilyen életrajzi könyv lesz. Nem a nagy múltidézős, visszaemlékezős nagy monológok áradata, hanem nagyon is a jelen, persze minden fontos életrajzi eseménnyel átszőve, egy sülve-főve együttlevős, kísérős, követős, belebújós feltérképezés. Egyfajta road movie, illetve esetünkben inkább road book. Napokat és heteket töltünk együtt itthoni fontos állomásokon és meghatározó külföldi helyszíneken. Például Pesten és Budán, Párizsban és a tervek szerint Nizzában. A könyv megírásának idejére - ahogy azt a korábbi tévésorozatban másokkal is megtette egy-egy napra - Pimaszúr beléköltözik. Eléggé izgalmas vállalkozás mindkettőnknek. Nyaralunk, bulizunk, főzünk, utazunk. Mindvégig sztorizunk, együtt sírunk és együtt nevetünk, mert közben folyamatosan felidézzük a legfontosabb eseményeket, helyszíneket, barátokat és szerelmeket, élményeket, érzéseket, balhékat, kudarcokat és sikereket. És közben nem fogom véka alá rejteni, milyennek látom én őt - a sokszor kicsit sem könnyű, végtelenül érzékeny és intelligens palit - ennyire testközelből. Miközben persze iszonyú hálás is vagyok, hogy ennyi mindent megtudhatok és elmesélhetek róla. Mindent, amitől az egyébként vérprofi és olykor kőkemény üzletember Kajdi Csabából mára az ország imádott vagy épp gyakorta támadott Cylája lett. Arany-drága Követő-rajongó! Kövessetek most minket ezen az olykor felkavaró, de összességében mégis roppant szórakoztató élettörténeti és lelki utazáson. Vagy ha nem, hát TAKA!" Papp Gergő - Pimaszúr

"Minden állat egyenlő, de néhány állat egyenlőbb a többinél." E szállóigévé vált mondat nagyjából össze is foglalja George Orwell 1945-ben megjelent kisregényének lényegét. Az 1984 mellett kétségkívül az Állatfarm az angol író legismertebb és legnagyobb hatású műve, amely szintén a totális diktatúrák működési mechanizmusát mutatja be - nem véletlen, hogy Magyarországon mindkét regény évtizedeken át csak szamizdat kiadásban volt olvasható. A két mű közötti legfőbb különbség az, hogy míg az 1984 egy elképzelt - igencsak ijesztő - jövő krónikája, az Állatfarm a múlt, konkrétan a szovjet forradalom és a sztálini diktatúra kiépülésének allegóriája. A parodisztikus történet hőseiben könnyen felismerhetők a legjelentősebb szovjet politikusok (Lenin, Sztálin és Trockij), illetve a különböző állatok által szimbolizált szervezetek vagy társadalmi rétegek. George Orwell klasszikus művét most új fordításban és Ralph Steadman zseniális illusztrációival kínáljuk olvasóinknak.

Az eredeti angol kiadással egy időben magyarul is olvasható lesz az új Beatles-filmhez kapcsolódó exkluzív könyv! 1969 januárjában a Beatles azzal a nagyszabású tervvel vágott neki az új esztendőnek, hogy egy különleges show keretében filmre veszik, ahogy dalokat írnak és próbálnak, majd előadják őket közönség előtt. A később Get Back néven ismertté vált projekt kétszeresen is visszatérést jelentett, hiszen az együttes ekkor már két és fél éve nem koncertezett, a kísérletező korszakukat követően pedig vissza akartak kanyarodni az eredeti rockos gyökerekhez. Egy hónapon keresztül kamerák és mikrofonok rögzítették minden szavukat, ám hogy végül mi valósult meg az elképzelésekből, azt meséli el az akkor rögzített dialógusok alapján ez a fotókkal gazdagon illusztrált kötet, amely szorosan kapcsolódik a Peter Jackson rendezte, azonos című új Beatles-filmhez.

Ez a kötet a Quentin Tarantino két Oscar-díjat nyert, válogatott sztárszínészeket (Leonardo DiCaprio, Brad Pitt, Margot Robbie és Al Pacino) felvonultató kilencedik mozijának továbbgondolása, önálló irodalmi műként is kimagasló regény, mely a filmet jól ismerőknek is megannyi izgalmat tartogat. A Volt egyszer egy... Hollywood című, eddigi talán legszemélyesebb filmjében Tarantino magával ragadó, humoros és kegyetlen korrajzot fest a '60-as évek végének Amerikájáról, és mindenekelőtt a változásoknak egyre jobban kitett hollywoodi filmiparról, amely a vietnámi háború és a hippimozgalmak közepette is igyekszik fenntartani ragyogó látszatvilágát. Ezt a letűnőben lévő érát személyesíti meg a történet főszereplője, Rick Dalton; az egykoron jobb napokat látott tévészínész, akit többnyire már csak spagettiwesternek epizódszerepeire pályázhat. Hű kaszkadőre és barátja, a homályos múltú Cliff Booth kíséretében járja a forgatásokat, és csúszik egyre mélyebben az alkoholizmusba, mígnem egy nap szomszédjába költözik az új filmes generáció két illusztris képviselője: a rendező Roman Polanski és fiatal színésznő felesége, Sharon Tate, akiktől Dalton karrierjének feltámasztását reméli - ám a háttérben már felsejlik a Manson-család, hogy rémálomba fordítsa a hollywoodi álmot...

Presser könyve 1. és 2. díszdobozban, limitált példányszámban! "Hát itt a mű - remek, szórakoztató, tele szarkasztikus humorral, és ami kicsit meglepett: nagy szívre valló, mély szeretettel. Még az ismerős történeteket is izgalmas olvasni. Méltó a szerzőhöz és az eddigi életműhöz. Jó, hogy nyomtatásban is megvan, mert a történet folytatódik..." - Koncz Zsuzsa "Szeretek filmzenét, színházi kísérőzenét írni, de balettet is (...) de a dalírástól sehogy sem lehet engem eltéríteni, a végén mindig oda lyukadok ki." Ez az a Presser Gábor, akit jól ismerünk. Aki nekünk írja a dalt és nekünk énekel. De most itt ez a könyv, több száz oldalnyi sajátkezű Presser-szöveg: emlékek, jegyzetek, meglátások, tévedések, megtörtént - vagy a szerző szerint megtörtént - valós események, hallomások, látomások, dokumentumok és áldokumentumok, dalszövegek, filmnovellák, fotók, lábjegyzetek, netán még kották is. Presser barátja és zenész olvasója, Sztevanovity Zorán szerint: "ez egy időgéppel való száguldozás, melynek állomásai hol könnyed, anekdotázó humorral megfűszerezve bukkantak elő, hol meg haláli komolysággal szigorodtak le a tényszerűségre".

Mi teszi az embert boldoggá? Isten mindenkinek megadja a boldogság kegyelmét, amit az ember rendszerint valahol elront. Azt hisszük, hogy önző vágyaink kielégítése, a világi kincsek gyűjtögetése, a másik ember fölötti hatalom gyakorlása vezet a boldogsághoz, pedig dehogy. A válasz egyszerű: rendezett viszony Istennel. Ha ezt a lépést megtettük, meglehetősen közel kerülünk a boldogsághoz, de csak akkor élhetjük meg azt, ha tudomásul vesszük, hogy a boldogság nem statikus állapot, a boldogságért minden nap küzdenünk kell, és tudnunk kell azt is, hogy az ember nem lehet egyedül boldog. Akkor vagyok boldog, ha a környezetemet boldoggá tudom tenni- írja Avilai Szent Teréz. Lépjünk a boldogság ösvényére, küzdjünk meg érte, legyünk bátrak ahhoz, hogy a boldog élet mellett döntsünk és a körülöttünk élőket is boldoggá tegyük! Legyen ezen az úton is kísérőnk Csaba testvér, aki bölcs tanácsaival, gazdag élettapasztalatával, építő gondolataival, pozitív személyiségével a kétezer éves Evangélium fényében velünk együtt járja végig a boldogsághoz vezető utat.

Leonardo Da Vinci és Steve Jobs életrajzírójának új könyve a 2020-as kémiai Nobel-díjas tudósról Walter Isaacson új könyve a 2020-as kémiai Nobel-díjjal elismert tudóspáros egyik tagjának, Jennifer Doudnának az életét, tudományos munkásságát dolgozza fel. A CRISPR-ként ismert génszerkesztő eljárás feltalálásában játszott szerepének köszönhetően világhíressé vált kutatónő karaktere és karrierje nem véletlenül keltette fel Isaacson érdeklődését, aki könyveiben - többek között Leonardo da Vinci, Albert Einstein és Steve Jobs életrajzának szerzőjeként - mindig azt kutatja, mi a titka annak a különleges látásmódnak, amellyel valaki minden kortársától eltérő módon közelít a világ jelenségeihez, és hogyan tud ennek birtokában kivételeset alkotni. Jennifer Doudna esetében a kérdés az, hogy a világ megismerése iránt felébredő természetes kíváncsiság hogyan vezet el egy olyan felfedezéshez, amely emberéleteket menthet meg, sőt egész fajunk jövőjét alakíthatja át. A CRISPR néven híressé vált génszerkesztő módszer ugyanis képessé tehet minket arra, hogy a jövőben ellenállóbbá alakítsuk szervezetünket a vírusok meg-megújuló támadásaival szemben. Ez az ígéretes felfedezés azonban morális kérdéseket is felvet, hiszen az evolúciót meghackelő beavatkozások nemcsak a járványokkal szembeni védekezőképességünket erősíthetik, nemcsak azt érhetjük el segítségükkel, hogy megszabaduljunk eddig gyógyíthatatlannak tartott pszichés betegségektől, de az IQ-nk vagy a testi adottságaink befolyásolásával messzire ható változásokat is előidézhetünk fajunk egyedeiben. Ezért nem túlzás, amit a könyv címe állít, vagyis hogy nem csupán egy kutatónő karrierjét ismerjük meg, hanem a génszerkesztés mellett az emberiség jövőjének nagy kérdései is terítékre kerülnek.

"Arturo, tudod, mire jöttem rá mindazok után, ami velem történt? Felismertem az emberi faj egyik elszomorító tulajdonságát. Úgy tűnik, mindannyiunk lelke mélyén egy szörnyeteg lakik." Valós eseményeket feldolgozó, sőt a valósághoz szigorúan ragaszkodó történelmi regény Mario Vargas Llosa új műve. (Már amennyire a "valóság" a politika szövevényében egyáltalán felderíthető.) És mégiscsak részben fikció - s egyben egy fikció története. Hogy Guatemalában 1954-ben az Egyesült Államok segítségével hogyan döntötték meg katonai puccsal a demokratikusan megválasztott kormányt, az ma már csak apró fejezet a történelemben. Ám Vargas Llosa nagy sztorit talált benne - s nemcsak azért nagy sztori ez, mert évtizedekre meghatározta Közép-Amerika sorsát, hanem azért is, mert van benne valami ördögi. Ördögi, ahogy egy hamis történet alapján - hogy Guatemala kormánya a szovjet kommunizmus szálláscsinálója a kontinensen - hatalmas erők lépnek mozgásba, óriási emberi tragédiákat okozva, és kisiklatva egy ország, sőt egy egész földrész természetes fejlődését. S ebből a nagy sztoriból igazi irodalom lett: Vargas Llosa a történelmi tényeket a fantáziájával kibontva hús-vér alakokat teremtett - politikusokat, diktátorokat, propagandistákat, karrieristákat, kegyetlen vagy épp önfeláldozó katonákat és a Nőt, aki, mint talán mindig, most is ott van a háttérben, alakítva az eseményeket vagy legalábbis az eseményeket alakító férfiakat. MARIO VARGA LLOSA (sz. 1936), a 2010-es irodalmi Nobel-díjas, a leghíresebb perui, a latin-amerikai irodalom nagy generációjának egyik legnagyobbja olyan remekművek alkotója, mint A város és a kutyák, a Háború a világ végén, A beszélő, a Pantaleón és a hölgyvendégek, a Négy óra a Catedralban, A Kecske ünnepe, a Szeretem a mostohámat, a Don Rigoberto feljegyzései...

Az 1950-es években New Yorkban játszódó történet két egymással rivalizáló banda összetűzéseiről szól. A Jets második generációs amerikai fiatalokból áll, a Sharks Puerto Ricó-i emigránsokból – mindkettő legfőbb célja a környék fölötti uralom megszerzése. A gyűlölködés közepette is feléled azonban a romantikus érzés, legalábbis két fiatalban: Tony, a Jets korábbi vezére beleszeret a Sharks bandát vezető Bernard húgába, Mariába. Mint ahogy Shakespeare klasszikus szerelmi története is örök, az általa ihletett West Side Story témája sem látszik avulni: olyan társadalmi problémát ábrázol, amely újra és újra felbukkan mindenhol, gyakran még emigránsok sem kellenek hozzá. Irving Shulman regénye a Leonard Bernstein zenéjével világsikerré vált musical alapján készült, amely igazi örökzöld: ezt nemcsak a számtalan színházi bemutató és a 10 Oscar-díjjal kitüntetett, 1961-es film igazolja, hanem az is, hogy most, 60 évvel később a Steven Spielberg rendezésében készült újabb feldolgozást is hatalmas érdeklődés kíséri.