Helikon Kiadó strana 42 z 115

Lebegyev hőse a kilencvenes évek Oroszországban meggazdagodhatna, mint sokan mások - de őt nem az biznisz érdekli, hanem családjának múltja. Fáradságos kutatómunkával kideríti, mit hallgatott el a naplójában a nagynénje saját regényes életéből - s miközben egyre mélyebbre merül a sztálini múlt titkaiban, kiderül, hogy ez is lehet üzlet. Nem óriási üzlet ugyan, de vannak emberek, akik készek elég sok pénzt fizetni azért, hogy valaki utánajárjon: mi történt a szüleikkel, nagyszüleikkel. Így lesz a regény hőséből "kereső" - lassacskán terjed a híre, és egyre több olyan ember találja meg, aki az igazat akarja megtudni, miközben a nagy többség szeretné elfelejteni, hogy az ő családjának is köze lehetett a XX. század oroszországi tragédiáihoz, vagy egyáltalán - hogy ők egy gyilkos rendszernek és kornak az örökösei.

Leonardo Da Vinci és Steve Jobs életrajzírójának új könyve a 2020-as kémiai Nobel-díjas tudósrólWalter Isaacson új könyve a 2020-as kémiai Nobel-díjjal elismert tudóspáros egyik tagjának, Jennifer Doudnának az életét, tudományos munkásságát dolgozza fel. A CRISPR-ként ismert génszerkesztő eljárás feltalálásában játszott szerepének köszönhetően világhíressé vált kutatónő karaktere és karrierje nem véletlenül keltette fel Isaacson érdeklődését, aki könyveiben – többek között Leonardo da Vinci, Albert Einstein és Steve Jobs életrajzának szerzőjeként – mindig azt kutatja, mi a titka annak a különleges látásmódnak, amellyel valaki minden kortársától eltérő módon közelít a világ jelenségeihez, és hogyan tud ennek birtokában kivételeset alkotni.Jennifer Doudna esetében a kérdés az, hogy a világ megismerése iránt felébredő természetes kíváncsiság hogyan vezet el egy olyan felfedezéshez, amely emberéleteket menthet meg, sőt egész fajunk jövőjét alakíthatja át. A CRISPR néven híressé vált génszerkesztő módszer ugyanis képessé tehet minket arra, hogy a jövőben ellenállóbbá alakítsuk szervezetünket a vírusok meg-megújuló támadásaival szemben.Ez az ígéretes felfedezés azonban morális kérdéseket is felvet, hiszen az evolúciót meghackelő beavatkozások nemcsak a járványokkal szembeni védekezőképességünket erősíthetik, nemcsak azt érhetjük el segítségükkel, hogy megszabaduljunk eddig gyógyíthatatlannak tartott pszichés betegségektől, de az IQ-nk vagy a testi adottságaink befolyásolásával messzire ható változásokat is előidézhetünk fajunk egyedeiben.Ezért nem túlzás, amit a könyv címe állít, vagyis hogy nem csupán egy kutatónő karrierjét ismerjük meg, hanem a génszerkesztés mellett az emberiség jövőjének nagy kérdései is terítékre kerülnek.

Az univerzum zavarba jön. Nem tudja, mitévő legyen. Például táguljon-e tovább? Vagy inkább zsugorodnia illene? Tíz földi esztendeig tépelődik.„Ha elfelejtették volna: az időomlást követő tíz éves újrajátszás vele, velem, önökkel, mindnyájunkkal még egyszer végigcsináltat mindent, amit csak 1991.február 17-étől 2001.február 13-áig műveltünk."" Ám a szabad akarat visszatérése katasztrofális következményekkel is jár. Szerencsére Kilgore Trout megfejti a rejtélyt, sőt jelmondatával visszavezeti a földlakókat megszokott világukba.Íme a csodatévő mantra: „Betegek voltatok, de meggyógyultatok, és sok a tennivaló.""A mű Kurt Vonnegut tizennegyedik, utolsó regénye. Hattyúdal. Emlékek, eszmék, tanok és töprengések, meg tréfák és viccek mulatságos szőttese. Egyszersmind búcsú a vonneguti világ teremtett és valóságos szereplőitől.

Joanna a középiskola elvégzése után úgy dönt, hogy New Yorkban próbál szerencsét. Költő szeretne lenni, ezért úgy gondolja, egy irodalmi ügynökség asszisztenseként kerülhet közelebb álmai megvalósításához. J. D. Salinger ügynökének asszisztenseként azt a feladatot kapja, hogy válaszoljon az írónak érkező rajongói levelekre, ami tulajdonképpen a szokásos, formális válaszok közvetítését jelenti. Joanna egyhangú, a munkahelye és a barátjával bérelt brooklyni lakás között zajló életét írói szárnypróbálgatásai törik meg. Miközben Salinger rajongóinak a megszokottól egyre inkább eltérő, hol vicces, hol megható válaszokat ír, lassan rátalál a saját írói hangjára. Az írónőnek a ’90-es években játszódó memoárjából 2020-ban filmet is készítettek, amelyben az ügynökség szigorú vezetőjét Sigourney Weaver, a fiatal Joannát pedig Andie McDowell színésznő lánya, Margaret Qualley alakítja. A filmet 2021 nyarán mutatták be a hazai mozik. 

Örkény legelső kötetének címét kölcsön véve a Tengertánc (Novellák I.) a harmincas évektől az ötvenes évek végéig gyűjti egybe a termést, majd a Niagara Nagykávéház (Novellák II.) folytatja a sort az írói elhallgattatás idejének darabjaitól az utolsó remeklésekig. Utóbbi kötet a szerző születésének 110-ik évfordulójára, 2022 tavaszán érkezik a könyvesboltok polcaira. Örkény István életműsorozatában a novellák első kötete, amely a bemutatkozó, 1941-es könyvtől, a Tengertánctól kölcsönözte a címét, az ötvenes évek végéig gyűjti egybe a termést. A sorozatban korábban közreadott népszerű kisregények és egypercesek mögé nézve az olvasó most izgalmas fölfedezőútra indulhat a legjellemzőbb motí­vumok, témák forrásától, a korai groteszktől, a háború előtti kor lázas, fiatal tempójától a fenyegetettség, majd pusztulás krónikáin át a túlélés traumáinak szédületéig. Örkény írásainak hősei mintha mind folyvást macskajáté­kot játszanának, a sors változó, hol euforikus, hol kegyet­len, hol védekező szerepeiben mutatkoznak. Ahogyan az Asszonyok éjszakájában is: két egymásra találó nő azonos hőfokú szenvedései mögött élesen szemben álló életté­nyek rejtőznek. Van/lehet a látható élet mögött valami más logika, másként kezelhető anyag – ezt keresi az író évtizedeken át. „Éljünk kalandosan, éljünk veszélyesen!” – kiáltja egy Örkény-hős valamelyik huszadik századi szilveszteren. Szó, ami szó, ez a fogadalom beteljesült."

Orosz István (sz. 1951) nemzetközi hírű, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas grafikusművész és - egyelőre, e könyv megjelenéséig - kevésbé ismert író. Képzőművészeti, filmes és irodalmi műveinek, megnyilatkozásainak egy részét álnéven, leggyakrabban mint Utisz jegyzi. Lehetnek, akik egy rendszerváltó plakátjára is emlékeznek, ami ebben az új könyvben is kap némi szerepet. Villanásnyi szerepet egy nagyregényben, amelyhez hasonlót még senki sem írt. Egy festőművész és egy újságírónő szerelméről szól Orosz István könyve, és arról, hogyan írnak és élnek együtt egy könyvet az ötvenes évekről. Egy merényletről, melyet - talán - el akartak követni Rákosi ellen. Meg általában Rákosiról - aki nem is volt mindig Rákosi, bár most már lehetetlen kideríteni, mikor helyettesítette a hasonmása. Sok minden másról is szól a könyv: a rendszerváltás éveiről is, Kádárról is - főleg a nagy bűnéről és még annál is inkább a kínlódásáról miatta -, a kommunizmus illúzióiról és gaztetteiről... Képzőművész nagyregénye - ilyet nem gyakran olvasunk -, és ettől valami lenyűgöző gesamtkunstos grandiózusság árad belőle. De legfőképpen őrületesen abszurd történetek vannak benne a történelmünkről - az ember csak les, hüledezik, és nem érti: hogyhogy eddig nem ismertük ezeket?

E művében az ismert francia író, forgatókönyvíró és rendező bő húsz év távlatából tekint vissza életének arra a hároméves időszakára, amikor mélyen hívő, buzgó katolikusként élte az életét, ami esetében a mindennapos templomlátogatás és misehallgatás mellett azt is jelentette, hogy elmélyedt a szent szövegek – főként az evangéliumok és az Apostolok cselekedetei – tanulmányozásában. A magát ma már agnosztikusnak valló Carrere akkoriban tucatnál is több füzetet írt tele, feljegyzéseiben értelmezni igyekezett napi olvasmányait, próbálta megfejteni azok titkait, s könyvében e füzetek alapján tárja az olvasó elé a kereszténység megszületésének történetét. A Franciaországban hatalmas sikert arató és nagy visszhangot kiváltó mű elsősorban Szent Pál és Lukács evangélista írásait és tevékenységét vizsgálja, ám e különös, az eredet kérdéseinek megválaszolását célzó „nyomozás” során a szerző lelki életéről – hitéről és kételyeiről – is képet kapunk.

Hogyan válhatott az amerikai álom egy csapásra rémálommá? Ezzel a kérdéssel kényszerül szembenézni az Amerikai pasztorál főszereplője, a gimnáziumi sztársportolóból sikeres üzletemberré lett Seymour Levov, a Svéd, aki egykori szépségkirálynő felesége oldalán éli mintaszerű, gondtalan életét, mígnem 1968-ban rebellis kamasz gyermekük, Merry felrobbantja a helyi vegyesboltot. A gyilkos merénylet összezúzza a Lvov család idilli látszatvilágát, és a lányát elkeseredetten kereső Svédnek már nincs hová menekülnie a valóság tébolya elől.  Philip Roth nagyszabású Amerikai trilógiájának 1997-ben megjelent nyitánya különleges helyet foglal el ebben az egyedülálló írói életműben. A szerző ezen regényében rajzolódik ki talán legélesebben az Egyesült Államok (generációs, kulturális, etnikai és számos más ellentétekkel terhelt) politikai-társadalmi horizontja; a vietnámi háború elleni mozgalmak és a hozzájuk kapcsolódó belföldi terrorcselekmények ugyanúgy felbukkannak benne, mint a véres 1967-es newarki lázongások, vagy a Nixon elnök bukásához vezetett Watergate-botrány. Az Amerikai pasztorál elgondolkodtató, őszinte számvetés egy össznemzeti illúzió elvesztéséről és a radikális eszmék jelentette veszélyekről - napjainkban is aktuális figyelmeztetés a rend és biztonság ábrándja mögött, a (nem csak az amerikai) társadalom mélyén időzített bombaként ketyegő, robbanásra kész feszültségekről.  Philip Roth Amerikai pasztorál című könyvével 1997-ben elnyerte a Pulitzer-díjat. A regényből 2016-ban filmes feldolgozás készült, Ewan McGregor, Jennifer Connelly és Dakota Fanning szereplésével.

A II. világháború elején Tommy és Tuppence idegőrlő semmittevésben pergeti a napjait – úgy tűnik, kiöregedtek a szakmából, szolgálataikra már nem tartanak igényt. Váratlanul azonban betoppan Mr. Grant a hírszerzéstől, és az Ötödik Hadoszlopról, a belső ellenségről beszél Tommynak. A legjobb emberük már nyomon volt, amikor „baleset” áldozata lett, így Tommyra esett a választás, hogy folytassa a munkát, és leplezze le a titokzatos N-et és M-et, a két német ügynököt. A szálak egy dél-angliai üdülőhely lelakott panziójában, a Sans Souciban futnak össze, amelynek lakói unalmas, hétköznapi emberek, kémeknek se híre, se hamva… bár van köztük egy fiatal német vegyész, aki menekültként érkezett az országba. Ő lenne a náci kémszervezet feje? Tommy legnagyobb meglepetésére Tuppence, akit Mr. Grant direkt kihagyott a veszélyes küldetésből, már a panzióban várja álnéven bejelentkező férjét, hogy együtt folytassák a nyomozást.

Az egyiket megvakították, a másik ellen a saját apja viselt háborút, a harmadikat a felesége nyaggatta, hogy szerezzen már egy nyamvadt koronát, a negyedik a férje helyett is hordta a nadrágot, amíg amaz titkos gyűlésekre járt. Volt köztük alacsony és magas, okos és buta, jó fej és tökfej, tökös magyar és nyápic külföldi - s persze nyápic magyar és tökös külföldi is. Emberek voltak - bár néha túlságosan is, olykor pedig tán nem eléggé. Esendőek, mint mi mindannyian. Bizonyára ők is egy csomó hülyeséget kiposztoltak volna magukról, ha lett volna rá lehetőségük. Hogy milyenek is voltak ők ötvenketten, Magyarország uralkodói, ezt szeretné nektek megmutatni ez a kis könyv.  A kötethez Lakatos István készített rajzokat.

A Presser könyve 2. a tavalyi év egyik nagy bestsellerének, Presser Gábor – remek illusztrációkkal színesített – memoárjának folytatása és befejezése. Amikor megjelent a Presser könyve 2020-ban, Presser Gábor, az elsőkötetes szerző rögtön folytatást is ígért. A páratlanul gazdag életút történetei még messzebbre viszik az olvasót egy gondolkodó művész emlékeinek világába. Barátságok, anekdoták, korrajzok, világhírű zenészek, szakmai kulisszatitkok, minden, ami az első kötetben már nem fért el. A Presser könyve és a Presser könyve 2 így együtt lesz igazán – Parti Nagy Lajos szavaival élve – „Presser-kész, memoárpróza a javából”.

Ez a kötet a Quentin Tarantino két Oscar-díjat nyert, válogatott sztárszínészeket (Leonardo DiCaprio, Brad Pitt, Margot Robbie és Al Pacino) felvonultató kilencedik mozijának továbbgondolása, önálló irodalmi műként is kimagasló regény, mely a filmet jól ismerőknek is megannyi izgalmat tartogat.A Volt egyszer egy… Hollywood című, eddigi talán legszemélyesebb filmjében Tarantino magával ragadó, humoros és kegyetlen korrajzot fest a ’60-as évek végének Amerikájáról, és mindenekelőtt a változásoknak egyre jobban kitett hollywoodi filmiparról, amely a vietnámi háború és a hippimozgalmak közepette is igyekszik fenntartani ragyogó látszatvilágát.Ezt a letűnőben lévő érát személyesíti meg a történet főszereplője, Rick Dalton; az egykoron jobb napokat látott tévészínész, akit többnyire már csak spagettiwesternek epizódszerepeire pályázhat. Hű kaszkadőre és barátja, a homályos múltú Cliff Booth kíséretében járja a forgatásokat, és csúszik egyre mélyebben az alkoholizmusba, mígnem egy nap szomszédjába költözik az új filmes generáció két illusztris képviselője: a rendező Roman Polanski és fiatal színésznő felesége, Sharon Tate, akiktől Dalton karrierjének feltámasztását reméli – ám a háttérben már felsejlik a Manson-család, hogy rémálomba fordítsa a hollywoodi álmot…

Az 1930-as évek elején járunk, Leningrádban – az egykori birodalmi főváros mindennapjai a kollektív bizalmatlanság és az állandósult erőszak jegyében telnek. Vaszilij Zajcev nyomozót és társait egy rejtélyes gyilkosságsorozat felderítésével bízzák meg: az elkövető minden esetben szokatlan ruhákba öltöztette és teátrális pozitúrákba állította áldozatait, mintha valamiféle morbid „életképeket” igyekezett volna megalkotni a holttestekből. Leningrádban azonban különösen nehéz feladat kideríteni az igazságot: a hatóságoktól rettegő lakosokat szinte képtelenség őszinte vallomásokra bírni, a folyamatos tisztogatásnak kitett rendőrség tagjai pedig egymást is éberen megfigyelik, a hivatali bürokrácia hátterében kíméletlen intrikák zajlanak. Zajcev homályos múltja miatt maga is bármikor a szovjet államvédelmi szervek célkeresztjébe kerülhet – és egy éjszaka végül eljön érte a fekete autó… Julija Jakovleva retró krimitrilógiájának első epizódja váratlan fordulatokban gazdag, lebilincselő detektívtörténet, melyet (Borisz Akunyin világszerte népszerű Fandorin-regényeihez hasonlóan) az aprólékosan kidolgozott történelmi díszletek tesznek igazán különleges olvasmánnyá. A Jön a vadász, meglátja fanyar humorral árnyalt korrajz a sztálini Szovjetunió velejéig átideologizált társadalmáról, melynek abszurditásában már egyre kevésbé lehet boldogulni a józan logikára támaszkodva, és ahol a bűn nélküli bűnhődés lassan megszokottá válik.

Senki sem gondolta, hogy a járvány ennyire kegyetlen lesz. Hogy lezárják Moszkvát - hiszen hogyan lehetne lezárni egy tizenhárom milliós várost?Kevesen vannak, akik megértik, csak az maradhat életben, aki minél távolabb kerül a civilizációtól, a városoktól és falvaktól - köztük Anna a férjével, a gyerekével, a férje volt feleségével és még néhány emberrel, akik csatlakoznak hozzájuk. És miközben kis konvojuk a megállíthatatlanul terjedő vírus elől menekül, egyszerre zajlik az emberiség nagy drámája és a családi dráma: a küzdelem a túlélésért, a szeretetért, az emberi érzések megőrzéséért úgy, hogy nap mint nap szembesülni kell a tömeges halállal.Valahol messze északon, Karéliában van egy tó, abban a tóban egy lakatlan sziget, s a szigeten egy kis vadászkunyhó - ott talán biztonságban lesznek. S hogy hogyan lehet újrakezdeni ott az életet, arra egyelőre jobb nem gondolni...„Ira azt mondta, egyeseknek nincs szerencséjük, és mindvégig öntudatuknál vannak, de hátha nekem éppen szerencsém lesz, mondjuk, elájulok a láztól, és akkor kezdődnek ezek a rohadt görcsök, úgy pedig egész biztos nem tudom visszatartani Szerjozsát, holtbiztos, hogy betöri az ajtót, akkor aztán nincs az a maszk, ami segítene, a francba, még ha szerencsém lesz is, mi a garancia, hogy nem gyávulok el, amikor tényleg rosszul leszek, és nem fogom magam behívni őt?"Jana Vagner (sz. 1973) fiatal korától kezdve a posztapokaliptikus irodalom bűvkörében élt. 2008-ban elkezdett egy blogot egy képzelt világjárványról, amelyet nagyon gyorsan rengetegen követtek. Vírussztorija virális lett, s aztán megszületett belőle a regény (Vongozero címmel), majd a filmsorozat - s ma már Jana Vagner az orosz posztapokaliptikus irodalom nemzetközileg is jegyzett sztárja.Eredetileg 2011-ben megjelent regényéből Pavel Kosztomorov rendezett sorozatot, amelyet oroszországi hatalmas sikere után a Netflix is átvett.

Ezek a rémtörténetek egytől egyig lebilincselő olvasmányok - a világirodalom halhatatlan angol és amerikai szerzőitől, akik az emberi félelem és a tudhatatlan tudás régióiba merészkedtek. A harminckét írást tartalmazó kötet igyekszik felmutatni ennek a fantasztikus irodalmi témának változatos gyöngyszemeit, melyeket olyan alkotók hagyományoztak ránk a XVIII. század óta, mint Byron, Dickens, Poe, Kipling, Doyle, Stoker vagy Lovecraft. A kezdeti kliséktől - csörgő láncok, kripták és kastélyok, csontvázak és boszorkányság - az emberi lélek mélyrétegeit boncoló, félelmeink okát inkább belül, mintsem külső tényezőkben kereső, vagy éppen a transzcendens borzalom megragadhatatlanságát firtató rémnovellákig jutunk. Olyan nők és férfiak remekművei ezek, akik ékes bizonyítékát nyújtják annak, hogy ez a mindig is populáris műfaj - mely manapság sokkal inkább a mozgóképben éli virágkorát -, lényegében a szerzői tehetségnek van kiszolgáltatva. És amennyiben egy-egy zseni késztetést érez a műveléséhez, nemcsak hogy a legolvasmányosabb alkotások kerülnek ki a keze alól, de ezek a művek egyben a szórakoztatás fantasztikus képessége mellett képesek felvonultatÍni az összes erényt, amit csak a legnagyszerűbb irodalomtól várhatunk el. A kötetben szereplő írások fordítói: Széky János, László Balázs, Nagy Gergely, Bart István, Galamb Zoltán, Kászonyi Ágota, Bényei Tamás, Rakovszky Zsuzsa, Jónás János, Polyák Béla, Totth Benedek, Kabdebó Flórián, Nádasdy Ádám.

Nagy a nyüzsgés az előkelő Minerva Leánynevelő Intézetben, kezdődik a nyári félév. Megérkeznek a diákok és a tanárok, és az élet visszazökken a szokásos, kissé unalmas kerékvágásba – mígnem gyilkosság történik az intézetben, amit egy újabb követ. A védtelen galambok közé egy macska szabadult, aki sorra teszik el láb alól a tanárnőket.Mindeközben Ramat uralkodójának, Ali Juszuf hercegnek egy államcsíny miatt menekülnie kell a közel-keleti országból. Távozása előtt azonban családi kincseit biztos kezekbe helyezi: angol pilótája felügyeletére bízza.De mi az összefüggés a leánynevelő intézetben történt gyilkosságok és a keleti kincsek között? Ki lehet a valódi macska a számos lehetséges gyanúsított közül – és vajon csak egy van belőle? Szokás szerint senki sem az, akinek látszik… Végül Hercule Poirot-ra vár a feladat, hogy kibogozza a szálakat.