Helikon Kiadó strana 44 z 69

"Ezúton tudatjuk, hogy október 29-én, pénteken du. fél hétkor a Little Paddocksban gyilkosságot fognak elkövetni. Minden külön értesítés helyett." A felettébb különös és morbid hirdetés Chipping Cleghorn városka helyi újságjában, az aznapi Gazette-ben jelenik meg. A címként feltüntetett hely lakója, Letitia Blacklock - több más olvasóval együtt - értetlenül áll a közlemény előtt. Pénteken fél hét előtt pár perccel Miss Blacklock több ismerőse is "váratlanul" betoppan az idősödő hölgyhöz - hajtja őket a kíváncsiság, nehogy kimaradjanak egy formabontó partiról vagy egy izgalmas gyilkosos játékról. Ahogy az óra elüti a fél hetet, a kedélyes összejövetel véresen komolyra fordul: három lövés dördül, majd egy ismeretlen alak terül el a földön - holtan. Még szerencse, hogy Miss Marple is éppen a környéken tartózkodik..

A Francia história ötödik kötetében az 1588 és 1594 közötti - ugyancsak mozgalmas - hat év eseményeit ismerhetjük meg. A történések krónikása továbbra is a király orvosa és bizalmasa, Pierre de Siorac, aki még veszélyes, titkos küldetései közben is szakít magának időt egy-két gáláns kalandra. Guise herceg meggyilkolása után, amikor III. Henrik a bosszúért lihegő katolikus liga ellen Navarrai Henrikkel és a protestánsokkal szövetkezik, Franciaország ismét polgárháború felé sodródik. A katolikus összeesküvők egy fanatikus szerzetes személyében megtalálják a bosszú eszközét, és bár halála előtt a király megesketi bizalmas embereit arra, hogy híven fogják szolgálni utódjául kijelölt sógorát, a főurak nagy része végül a Párizst is hatalmában tartó ligához csatlakozik. IV. Henrik, a kiváló és bátor hadvezér a csatatéren többször is legyőzi a spanyolok által támogatott ellenfeleit, de mivel a fővárost nem tudja elfoglalni, végül be kell látnia, hogy "Párizs megér egy misét"...

A nagy földmozgásokat rengéshullámok előzik meg. A felszín még békés, de lenn a mélyben iszonyatos erők készülnek kitörni. Orbán Viktor a 2007-es "Egy az ország" című kötete után új könyvében azokat a tényezőket veszi sorra, amelyek a Fidesz földcsuszamlásszerű győzelméhez vezettek. Amelyek, mint mondja, 2010 tavaszán forradalmat idéztek elő a szavazófülkékben. Az elmúlt egy évben keletkezett írások és beszédek világos célokat jelölnek ki, s megelőlegezik az új kormányzati politikát, amely vissza akarja szerezni az ország nemzetközi tekintélyét, a gazdaság élénkítésével munkahelyeket kíván teremteni, s polgárainak biztonságot, kiszámítható jövőt ígér. Azt akarja, hogy az apátiába süllyedt nemzet visszanyerje életerejét.

Külön-külön is legendás alakjai színháztörténetünknek - Ruttkai Éva, a Tündérkirálynő és Latinovits Zoltán, a Színészkirály ma már állócsillagok a magyar égbolton. Harmincnégy éve halott Latinovits Zoltán, tíz év múltán követte őt Ruttkai Éva az égi társulatba. Gábor Júlia, Ruttkai Éva lánya és férje, Szigethy Gábor irodalom- és színháztörténész személyes tárgyak, fotók, levelek alapján idézi meg a két nagy művész életét, s próbálja megfejteni titkukat. A kötetben eddig nem publikált dokumentumok és másfél száz fotó is szerepel.

A Világtalálkozó-ban két, első blikkre egészen eltérő ember ül le egy asztalhoz, ahol egy riporter igyekszik irányítani a beszélgetésüket. Maguktól alighanem sosem találkoztak volna. Szinte egy világ választja el őket egymástól. Különbözik a hivatásuk, az értékrendjük, az életfelfogásuk, a habitusuk. Vagy lehet, hogy mégsem annyira?! A riportert nem a különbözőségük érdekli, sokkal inkább arra figyel, ami összeköti őket. A két vendég a stúdióba lépés előtt öt perccel mutatkozik be egymásnak, aztán sokszor mégis mély, megindító beszélgetést folytatnak: inspirálják egymást, rácsodálkoznak a másikra, vagy épp egymásra hangolódva bolondoznak. Három ember jóízű beszélgetése gyökerekről, karrierről, fordulópontokról, sikerekről, veszteségekről, barátságról, kudarcokról, családról - ez a Világtalálkozó: most már nemcsak mint rádióműsor, hanem mint könyv is. Mert ezek a beszélgetések olvasva is izgalmasak és gyakran elgondolkodtatóak. A riporter, Kadarkai Endre 1985-ben született Révkomáromban. Televízióban, rádióban és YouTube-on is készített interjúsorozatokat. Legismertebb műsorai: Arckép, Nemadomfel, Egyszóval, Világtalálkozó, Szavakon túl.

Vonnegut újabb édesbús, keserves remekműve az egykor öröknek vélt polgári értékrendet gyászolja. A cím a kamaszkorú gyilkos, Rudy Waltz gúnyneve. Vaktában kilőtt töltényével egyszerre két életet is kiolt. Rudy anyjával házuk radioaktív kandallópárkánya végez, az ohiói Midland City összes élőlényével pedig neutronbomba. Viszont szerepel a könyvben egy örök álmából felébresztett pilóta. Szimbolikus figura. Az ejtőernyő nélküli madárember küldetése, hogy kísértsen az immár lakatlan, ámde épen maradt városban. Rudy bűntől bűnhődésig kalauzolja az Olvasót lelki békéje felé vezető, göröngyös útján. A ma már klasszikus abszurd egyszerre profetikus példázat és intés: tisztességesnek kell maradnunk akkor is, amikor a feladat teljességgel lehetetlennek tűnik. Egyetlen rab volt odafent, egy fekete asszony, nem városbeli, akit egy távolsági buszról szállítottak le, mert megverte a fehér buszsofőrt. Az asszony lentről, a Dél mélyéről jött, s ő ismertetett meg azzal a gondolattal, hogy születéskor kinyílik egy kukucskálónyílás, és ha becsukódik, az a halál. Ahonnan jött, ott mindennapos lehetett ez a gondolat. ... Megkérdezte, mit keres a börtönben egy ilyen szép ruhás fehér fiú. Azt mondtam, baleset történt, miközben a puskát tisztogattam. Ki tudja, hogyan, elsült, és valahol messze megölt egy asszonyt. Magamban már kezdtem kidolgozni a védekezésemet, ha egyszer apának esze ágában sem volt ilyesmi. - Ó, Uramisten - mondta az asszony -, hát becsuktál egy kukucskálólikat? Cudar érzés lehet.

József Jolán (1899-1950) két nagy sikerű könyvet is írt öccséről: egy tudományosabb jellegű, tárgyszerű életrajzot - József Attila élete (1940) - és a jelen kötetben olvasható életrajzi regényt (1950). Édesanyjuk 1919 decemberében bekövetkezett halála után Jolán veszi magához Attilát és húgát, Etust, s éveken át gondoskodik róluk férjével, Makai Ödönnel együtt, aki egyben Attila hivatalos gyámja is. A város peremén egyfelől az egyik legfontosabb forrás azok számára, akik tanulmányozni szeretnék József Attila életét és költészetét, másfelől pedig egy tehetséges írónő regénye, amely a nagy költő életének gyakran döbbenetes eseményei mellett érzékletes korrajzzal is szolgál. József Jolán maga is megélte a Horthy-korszak proletárjainak ma már szinte hihetetlennek tűnő nyomorát és kiszolgáltatottságát, s könyve ma is szíven üti az olvasót. A mű legnagyobb értéke talán mégis az, hogy bemutatja, micsoda tudásvágy és elhivatottság munkált József Attilában már ifjú korában is, és mennyi áldozatot kellett hoznia azért, hogy azzá a költővé legyen, akit ma is sokan a legnagyobb kedvencükként neveznek meg.