Helikon Kiadó strana 46 z 115

Ennek a könyvnek az volt a munkacíme: Korona Expressz. Mert a koronavírus villámgyorsan érkezett az életünkbe, és gyorsvonati sebességgel változtatott meg szinte mindent. Az írók is karanténba kerültek, igaz, ők addig is dolgozószobájukba zárva töltötték idejük jó részét. A járvány mindenkiben nyomott hagyott, mindenkinek megvan a maga a véleménye róla, mindenki a saját módján és eszközeivel dolgozta fel a traumát. Az írók például írással. Ültek a karanténon belüli karanténban, a dolgozószobájukban, és persze megírták a maguk sztorijait a COVID-19-ről. Naplóban, sci-fiben, novellában, tárcában... Van, akinek a száz évvel ezelőtti spanyolnátha jutott eszébe, másnak egy disztópia a korona harmadik vagy negyedik hullámáról, s persze volt olyan író is, aki már az apokalipszis mikéntjén tűnődött. Mi ezeket az írásokat gyűjtöttük most össze egy karanténantológiába, a szerzők mind a kortárs magyar irodalom ismert és elismert szereplői. Reméljük, hogy ez a világ első és utolsó karanténantológiája!  A kötet szerzői:  Bartók Imre, Benedek Szabolcs, Berta Ádám, Csabai László, Cserna-Szabó András, Gerlóczy Márton, Háy János, Horváth László Imre, Horváth Viktor, Kácsor Zsolt, Karafiáth Orsolya, Keresztury Tibor, Kiss Noémi, Krusovszky Dénes, Lackfi János, Mán-Várhegyi Réka, Maros András, Molnár T. Eszter, Szécsi Noémi, Szvoren Edina, Totth Benedek, Zoltán Gábor

„Honfoglaláskor a nagy kavarodásban elveszett Mackó nevű komondorunk, kezes jószág. Mindenkinek a kezét tépi le. Először. A becsületes megtalálónak kézből fizetünk." Nos, ez egy Facebook-bejegyzés a honfoglalás korából, épp csak példaképpen.  Lackfi János új könyvét nem kell túl komolyan venni: bolondozás ez, a képzelet képtelen játéka - milyen posztok születhettek volna, ha van Facebook Jézus idejében, vagy a reformáció korában, vagy a francia forradalom alatt...  De vannak a könyvben képzelt párbeszédek is, melyekben a magyar költészet jeles alakjai a zord és földhözragadt valósággal szembesülnek: Petőfi például a „Nemzeti dal" soraival biztatja egy honfitársát, aki ezt zaklatásnak veszi; Léda pedig egy kicsivel több aktivitást várni el Adytól a „Héjanász" borongós sorai helyett.  Lackfi János, mondhatni, tiszteletlenül bánik a történelem nagy alakjaival és a magyar irodalom zseniális alkotóival, de emögött a tiszteletlenség mögött mély szeretet, rengeteg ismeret és persze remek humorérzék bújik meg.

A Köszönöm, Prospero! Huszti Péter önéletrajzi trilógiájának harmadik kötete. A legendás szerepek sokaságát eljátszó színművész életműve - szerencsére - még korántsem zárult le, de itt elmesélt történeteiben olykor mégis tetten érhető az összegzés szándéka. Huszti Péter ez alkalommal is a tőle megszokott pontos és szép szavakkal tárja elénk emberi és művészi tapasztalatainak kvintesszenciáját. A korábbi kötetekhez hasonlóan, e könyv lapjain is gyakran felbukkannak a nagy elődök és az egykori kollégák, hol vidám, hol szomorú történetek idézik fel a ma már az égi színházban játszó hajdani barátokat. A kötet egyik különösen izgalmas fejezetében Huszti Péter megosztja velünk azt a titkot is, hogyan, milyen forrásokból, élményekből, mélyen megélt érzelmekből táplálkozik, születik meg egy-egy színházi előadás.

18. és a 19. század fordulóján Kelet-Közép- és Délkelet-Európa 24 nagy és több kisebb népcsoportjának a tagjai három nagy multietnikus politikai egység, az Oszmán, a Habsburg és az Orosz Birodalom alattvalói voltak. Az azóta eltelt több mint 200 év folyamán a régió politikai térképe alaposan átalakult. A nagy birodalmak helyén kisebb és nyelvi-kulturális szempontból homogénebb politikai szerveződések - zömmel nemzetállamok - jöttek létre. Ezek száma ma 21. Nemzet, nemzetiség és állam viszonyának diszharmóniája mindazonáltal nem tűnt el, csupán új formákat öltött. A nacionalizmus ma is a térség egyik meghatározó eszméje. E kötet tárgya a régió nemzetállami átalakulásának és ezzel összefüggésben a nemzetileg motivált államközi és államon belüli ellentétek történeti alakulásának a bemutatása, valamint a konfliktuskezelés technikáinak áttekintése és értékelése. A kötet jó szívvel ajánlható mindazoknak, akik a napi híradásoknál, politikai nyilatkozatoknál és jószándékú, ám gyakran mégis felszínes szólamoknál mélyebben, a történelmi megismerés és megértés igényével szeretnének eligazodni közelmúltunk és napjaink egyik legösszetettebb és legnehezebben érthető problémakörében.

Minden nagy alkotónak van egy játszótere, ahol nem kell az elvárások szerint viselkednie. Agatha Christie is írhat olyan történeteket, amelyekből hiányoznak azok a tipikus fordulatok, melyeknek köszönhetően világhíres lett.  Mondjuk a novellában nem követnek el igazi gyilkosságot, és Poirot figurája egy gyerekes csíny csetlő-botló áldozataként tűnik fel. Ugyanakkor számtalan módon köszönnek vissza az írásokból azok a megoldások, melyek az írónő klasszikus alkotásait híressé tették.  Agatha Christie bármely történet megformálása során képes arra, hogy folyamatosan, ugyanakkor remek kompozíciós érzékkel adagolja a váratlan fordulatokat, és mikor már kényelmesen hátradőlve azt hinnénk, hogy sejtjük a végkifejletet, ő megint rácáfol elvárásainkra. Ezért szeretjük.

A két évvel a véres Szent Bertalan-éj után trónra lépő új francia király, III. Henrik a katolikusok és hugenották összebékítésén fáradozik. A korszak eseményeinek krónikása, a házassága után Párizsba költöző Pierre de Siorac hamarosan a királyi udvar fontos személyiségévé válik, mivel azon túl, hogy az uralkodó orvosaként tanúja, olykor pedig cselekvő részese lesz az udvarbeli intrikáknak, titkos küldetéseket, fontos diplomáciai megbízásokat is teljesítenie kell - melyek során gyakran veszedelmes szerelmi cselszövényekbe is keveredik. Angliai küldetésekor találkozik Erzsébet királynővel, akit ekkoriban a pápasággal és a spanyolokkal szövetkező katolikus liga orgyilkosokkal próbál megöletni. A liga vezetője, a hataloméhes Guise herceg végül még Párizst is fellázítja, és a király ellen fordítja - kész akár fegyveres erővel megakadályozni a kijelölt utód, a hugenotta Navarrai Henrik trónra kerülését...

A Magyar Királyság nyugati határvidéke, 1030 ősze. A győztes magyar seregek Imre herceg parancsára hazaindulnak Esztergomba, ám a trónörökösnek még nem áll szándékában visszatérni István király palotájába. Ehelyett viking testőrségével a közeli apátság felé veszi az irányt. Ez a kitérő nemcsak a diplomáciában még járatlan, forrófejű herceg, de az egész Árpád-ház további történelmét is meghatározza. Imrének talán több tiszteletet kellene mutatnia az apátság régimódi gondolkodású ura iránt. Az egyházi bíróság elé idézett ismeretlen, ámde igencsak vonzó besenyő lány felbukkanása megzavarja a férfiak fejét, legyenek katonák vagy papok. Ám a legsúlyosabb hiba, amit a herceg vét: lebecsüli halálos ellenfele, Konrád német császár ravaszságát, és ezzel veszélybe sodorja Esztergomot, a királyi várat is. De mit is tud ez a lány, és ki ő valójában? A királyi udvarban végül minden kiderül. De ha a múlt árnyait egyszer megidézték, még a legnagyobb király hatalma is kevésnek bizonyul velük szemben. A Királyok és keresztek történelmi képregény 2. kötete a korszak legismertebb helyszíneire, a Pannonhalmi Főapátságba, az esztergomi királyi várba visz el bennünket a szerzőktől megszokott látványos, fordulatos módon. A színes oldalakon olyan újabb történelmi alakok tűnnek fel, mint Aba nádorispán, a későbbi király vagy Dominicus, az esztergomi érsek. A kiadványhoz tartozó ingyenes mobil-applikáció vadonatúj elemekkel, várakkal, monostorokkal egészült ki. NÉMETH LEVENTE: művészeti vezető, képregény-rajzoló, a projekt ötletgazdája. Levente a Magyar Képzőművészeti Egyetemen végzett mint tervezőgrafikus művész. Munkáival több díjat is nyert, közöttük a Magyar Art Directorok Clubjának, az Ezüstgerely pályázatnak egy-egy díját vagy a számára legértékesebb Aranyrajszög díjat. MÉSZÁROS JÁNOS: író, szövegíró, marketinges és management tanácsadó.

Hercule Poirot ebéd után hazatérvén egy feldúlt hölgyet talál az ajtaja előtt, aki dühösen kérdőre vonja: miért írt neki levelet, azzal vádolva, hogy megölt egy bizonyos Barnabas Pandyt, akiről ő soha életében nem hallott? Erről a Barnabasról Poirot sem hallott még soha, és soha eszébe nem jutott volna, hogy egy levélben vádoljon bárkit is gyilkossággal. A nyomozó még jobban elcsodálkozik, amikor lakásában egy idegen férfit talál, aki azt állítja, aznap reggel levelet kapott tőle. És persze őt is Barnabas Pandy meggyilkolásával vádolta meg benne. Hány levél lehet még? Ki küldte őket és miért? És főleg: ki a csoda ez a Barnabas Pandy? Él-e még? Vagy valóban meggyilkolták? Csodás nyomoznivaló egy mesterdetektív számára!

Márai emigrációs vándorlásainak első állomása Németország. 1919 és 1923 között Lipcsében, Frankfurtban és Berlinben folytatja tanulmányait és művészi útkeresését, fontos szellemi találkozások hatása alatt. A német nyelv és kultúra ismerős közegében mégis idegenként tekint magára, és kívülállóként figyeli a "téboly rémuralmát" élő ország zűrzavaros mélységeit és magasságait. A Berlinben töltött években talál rá publicisztikai műfajaira, és nem mellékesen itt találnak egymásra Matzner Lolával - nászútra azonban a számukra otthonos Bécsbe mennek. Ezekhez a városokhoz való viszonyának műveiben található lenyomataiból válogattunk részleteket, gazdag képanyaggal illusztrálva.

1919. május 1. Budapest utcáit soha nem látott tömeg lepi el. A város lakossága ünnepel, igaz, nem teljesen önszántából: a néhány megmaradt, de már csak propagandalapként üzemelő újság napok óta a nagy felvonulás forgatókönyvét ismerteti. Ám a gondosan előkészített terveket váratlan esemény írja fölül: a belvárosban holtan találnak egy papot. A brutális gyilkosságot újabbak követik, és a bűncselekmények kapcsán a hatóságok látókörébe kerülő szerelmespár - az arisztokrata származású írónő és a forradalmi eszmékért rajongó könyvtáros - hamarosan egy életveszélyes politikai játszmába is belekeveredik.

Vajon mi a hosszú élet titka? Ha a 100. születésnapját ünneplő Bálint Györgytől, az ország „Bálint gazdá"-jától kérdezzük, nem számíthatunk az ilyenkor szokásos válaszokra. A hivatásos és az amatőr kertészek százezreinek mentora ebben a különleges önéletírásban arról mesél, hogyan élte túl a munkaszolgálatot és a mauthauseni haláltábor borzalmait; milyen következményei voltak annak, hogy kuláknak nyilvánították; mit érzett, mikor közölték vele, nincs szükség a tízezrek kedvencévé vált Kedves Húgom! címet viselő kertészeti tanácsadó rovatára; miként tette túl magát azon, hogy megszűnt a számára országos ismertséget hozó tévéműsor, az Ablak. Bálint gazda aprólékos részletességgel veszi sorra élete fontos eseményeit, miközben az átélt szenvedések és megpróbáltatások miatt soha senkit sem hibáztat. Egy százéves ember szavára mindig érdemes odafigyelni, Bálint György esetében ez különösen igaz, hiszen hosszú élete során emberpróbáló időket, sorsfordító éveket is megélt.

A világtörténelem egyik leghíresebb házaspárjának életét bemutató, gazdagon illusztrált könyv minden korábbinál részletesebben tárja elénk Ferenc József és Sisi szerelmének tragédiákkal és sorsfordító eseményekkel tarkított történetét. Az alapos kutatómunkára alapozott mű szerzője, Jean des Cars jóvoltából megismerhetjük az uralkodópár nyilvános - politikai, diplomáciai és reprezentációs - tevékenységének mozgatórugóit, de emellett bepillantást nyerünk a koronás fők magánéletébe is, és láthatjuk, hogy az bizonyos esetekben miképpen hatott a világpolitikára.

A független Izrael Állam 1948-as kikiáltását követő háborúban – melyek során az még postagalambok segítették a harctéri kommunikációt – egy halálosan megsebesült fiatal galambász útjára engedi utolsó madarát, különleges búcsúajándékot küldve távoli kedvesének. A „Csecsemő” becenévre hallgató fiú tragikus története szárnyra kap, és generációkon átívelve kíséri végig Jáir Mandelszon, egy középkorú, az ország madarait jól ismerő idegenvezető életét, aki kudarcba fulladó házasságából menekülve, haldokló édesanyja végakaratának engedelmeskedve épp álmai házát igyekszik megtalálni, melynek során újra találkozik rég nem látott egykori szerelmével. És a párhuzamosan kibontakozó, fél évszázaddal elválasztott két történet egyre közelebb kerül egymáshoz, ahogyan egymás után kirepülnek csontkalickájukból az emlékezet postagalambjai – felelevenítve megszakadt kapcsolatokat, összekötve messzi sorsokat, múltat és jelent…

Romsics Ignác új kötete a magyar történelem elmúlt ezer évének 11 lázadó, vagyis rebellis csoportjával foglalkozik, kezdve az utolsó pogányokkal és befejezve az 1989-es rendszerváltókkal. Minden egyes tanulmány három alapvető kérdés megválaszolására törekszik: szociálisan kik voltak, honnan jöttek a rebellisek; miért lázadtak fel; és mit akartak, mire törekedtek. A válaszok mélysége és bizonyítottsága döntően a forrásadottságok függvénye. Az „utolsó pogányok" és még a középkori paraszfelkelések vezetői és résztvevői esetében is nagy mértékben feltételezésekre vagyunk utalva. Időben előre haladva a források köre egyre bővül, s a 20. század esetében már szinte áttekinthetetlenül sok releváns dokumentum áll rendelkezésre. Ez az oka annak, hogy az utolsó három tanulmány, vagyis a 19-es népbiztosokkal, az 56-os felkelő vezérekkel és a 89-es rendszerváltókkal foglalkozók terjedelme két-háromszorosa a korábbiaknak. Számos más munkájához hasonlóan a szerző elsősorban ezt sem csak az egyes korszakok kutatóinak, hanem a magyar történelem iránt érdeklődök lehető legszélesebb körének szánja és ajánlja.

Malik Solanka, az eszmetörténész és babakészítő egy napon kilép életéből, egyetlen magyarázó szó nélkül otthagyja családját, és elszökik New Yorkba. Düh tombol benne, ezért attól fél, hogy veszélybe sodorja azokat, akiket szeret. A példátlan bőség idején, Amerika gazdagságának és hatalmának tetőpontján érkezik meg New Yorkba, ahol le akarja „radírozni" magát. Falj fel, Amerika, imádkozik, és adj békességet.  Körötte azonban mindenütt ott a düh. A taxisofőrök szitkokat fröcsögnek. Egy sorozatgyilkos betondarabbal öli a nőket. A metropolisz pitiáner csetepatéi és zsigeri bosszúságai beborítják. De közben elszabadulnak az ő gondolatai, érzelmei és vágyai is. Két fiatal nő is magával ragadja. Az egyik Mila Milo, az utca laza császárnője, a számítógépkalózok királynője, aki Szerbiából menekült Amerikába, a másik Neela Mahendra, aki még messzebbről, a csendes-óceáni Lilliput-Blefuscu polgárháború dúlta szigetéről érkezett. Volt feleségével kiegészülve ők testesítik meg a három Fúriát, akiknek sikolyától Malik Solanka egyre csak menekül.  Salman Rushdie műve egyszerre könyörtelen és szurokfekete komédia, az emberi természet legsötétebb oldalának zavarbeejtő feltárása és igéző erejű szerelmi történet. Megdöbbentő képet rajzol ugyanakkor New Yorkról is, amelyet pontosan a könyv megjelenésekor sújtott a szeptember 11-i terrortámadás, s ezért talán Rushdie az utolsó, aki hűen ábrázolhatta azt a valaha volt és soha többé ugyanúgy nem létező várost.

Lukács evangéliumában rövid tudósítást olvashatunk arról, hogy amikor a tizenkét éves Jézus szüleivel Jeruzsálembe ment a húsvéti ünnepekre, a fiú eltűnt, és csak három nap múlva találtak rá a Nagytemplomban, ahol a bölcs írástudókkal beszélgetett. Hogy mi történt a Jézus eltűnése és megtalálása közötti hetvenkét órában, arról a Biblia hallgat. Stéphane Arfi e rejtélyes szökésnek szenteli regényét: óráról órára meséli el Jézus/Jóshua három napjának eseményeit. A szerző szerint Jóshua azért szökik el szüleitől, s megy vissza Jeruzsálembe, mert felelősségre akarja vonni égi atyját, akit láthatóan cseppet sem zavar az emberek szenvedése és boldogtalansága. Márpedig Jóshua épp annak a titkát keresi, hogy miképpen csökkenthető a szenvedés földön. A sokáig Jeruzsálem utcáin bolyongó, majd a bölcs Hillél házában átmeneti menedékre találó Jóshua a köztiszteletnek örvendő rabbival folytatott beszélgetések után fontos elhatározásra jut. E három nap egy beavatás története: a szavak mágikus hatalmát megismerő Jézus ekkor lesz azzá, akivé válnia kell. A könyv külön érdekessége, hogy lapjain (tizenéves gyerekként) sorra felbukkannak azok a személyek - Keresztelő Jánostól Kajafásig, Mária Magdolnától Barabásig és Júdástól Nikodémuszig -, akiknek két évtized múlva fontos szerepük lesz a tanítói hivatását megkezdő, majd mártíriumát elszenvedő Jézus - a Megváltó - történetében.