Helikon Kiadó strana 46 z 115

A 18. században Nagy Katalin cárnő biztatására németek tízezrei telepedtek le Oroszországban, a Volga mentén, megőrizték nyelvüket, kultúrájukat, és példás szorgalommal művelték földjeiket.  Guzel Jahina főhőse, Jakob Bach egyike a leszármazottaiknak, egy kis német telepen dolgozik tanítóként, és úgy tűnik, semmi izgalmas nem történhet az életében, mígnem...  Mígnem egy nagy szerelem és a bolsevik forradalom fenekestül fel nem forgat mindent az oroszországi németek életében. A nagy világ egyszerre félelmetes hellyé változik, ahonnan Bach elmenekül a szerelmével együtt egy tanyára, majd egyedül neveli a gyermeket, a kis Antjét, aki vér szerint talán nem is az övé. De Antje mégiscsak a gyermek, akit védelmeznie kell, és Bach immár őt próbálja megóvni az összezavarodott új világ minden veszedelmétől.  Bach közben meséket ír, s mindaz, amit kitalál, előbb csodálatos, majd riasztó módon megvalósul a világban...

A két évvel a véres Szent Bertalan-éj után trónra lépő új francia király, III. Henrik a katolikusok és hugenották összebékítésén fáradozik. A korszak eseményeinek krónikása, a házassága után Párizsba költöző Pierre de Siorac hamarosan a királyi udvar fontos személyiségévé válik, mivel azon túl, hogy az uralkodó orvosaként tanúja, olykor pedig cselekvő részese lesz az udvarbeli intrikáknak, titkos küldetéseket, fontos diplomáciai megbízásokat is teljesítenie kell - melyek során gyakran veszedelmes szerelmi cselszövényekbe is keveredik. Angliai küldetésekor találkozik Erzsébet királynővel, akit ekkoriban a pápasággal és a spanyolokkal szövetkező katolikus liga orgyilkosokkal próbál megöletni. A liga vezetője, a hataloméhes Guise herceg végül még Párizst is fellázítja, és a király ellen fordítja - kész akár fegyveres erővel megakadályozni a kijelölt utód, a hugenotta Navarrai Henrik trónra kerülését...

A Magyar Királyság nyugati határvidéke, 1030 ősze. A győztes magyar seregek Imre herceg parancsára hazaindulnak Esztergomba, ám a trónörökösnek még nem áll szándékában visszatérni István király palotájába. Ehelyett viking testőrségével a közeli apátság felé veszi az irányt. Ez a kitérő nemcsak a diplomáciában még járatlan, forrófejű herceg, de az egész Árpád-ház további történelmét is meghatározza. Imrének talán több tiszteletet kellene mutatnia az apátság régimódi gondolkodású ura iránt. Az egyházi bíróság elé idézett ismeretlen, ámde igencsak vonzó besenyő lány felbukkanása megzavarja a férfiak fejét, legyenek katonák vagy papok. Ám a legsúlyosabb hiba, amit a herceg vét: lebecsüli halálos ellenfele, Konrád német császár ravaszságát, és ezzel veszélybe sodorja Esztergomot, a királyi várat is. De mit is tud ez a lány, és ki ő valójában? A királyi udvarban végül minden kiderül. De ha a múlt árnyait egyszer megidézték, még a legnagyobb király hatalma is kevésnek bizonyul velük szemben. A Királyok és keresztek történelmi képregény 2. kötete a korszak legismertebb helyszíneire, a Pannonhalmi Főapátságba, az esztergomi királyi várba visz el bennünket a szerzőktől megszokott látványos, fordulatos módon. A színes oldalakon olyan újabb történelmi alakok tűnnek fel, mint Aba nádorispán, a későbbi király vagy Dominicus, az esztergomi érsek. A kiadványhoz tartozó ingyenes mobil-applikáció vadonatúj elemekkel, várakkal, monostorokkal egészült ki. NÉMETH LEVENTE: művészeti vezető, képregény-rajzoló, a projekt ötletgazdája. Levente a Magyar Képzőművészeti Egyetemen végzett mint tervezőgrafikus művész. Munkáival több díjat is nyert, közöttük a Magyar Art Directorok Clubjának, az Ezüstgerely pályázatnak egy-egy díját vagy a számára legértékesebb Aranyrajszög díjat. MÉSZÁROS JÁNOS: író, szövegíró, marketinges és management tanácsadó.

Hercule Poirot ebéd után hazatérvén egy feldúlt hölgyet talál az ajtaja előtt, aki dühösen kérdőre vonja: miért írt neki levelet, azzal vádolva, hogy megölt egy bizonyos Barnabas Pandyt, akiről ő soha életében nem hallott? Erről a Barnabasról Poirot sem hallott még soha, és soha eszébe nem jutott volna, hogy egy levélben vádoljon bárkit is gyilkossággal. A nyomozó még jobban elcsodálkozik, amikor lakásában egy idegen férfit talál, aki azt állítja, aznap reggel levelet kapott tőle. És persze őt is Barnabas Pandy meggyilkolásával vádolta meg benne. Hány levél lehet még? Ki küldte őket és miért? És főleg: ki a csoda ez a Barnabas Pandy? Él-e még? Vagy valóban meggyilkolták? Csodás nyomoznivaló egy mesterdetektív számára!

Márai emigrációs vándorlásainak első állomása Németország. 1919 és 1923 között Lipcsében, Frankfurtban és Berlinben folytatja tanulmányait és művészi útkeresését, fontos szellemi találkozások hatása alatt. A német nyelv és kultúra ismerős közegében mégis idegenként tekint magára, és kívülállóként figyeli a "téboly rémuralmát" élő ország zűrzavaros mélységeit és magasságait. A Berlinben töltött években talál rá publicisztikai műfajaira, és nem mellékesen itt találnak egymásra Matzner Lolával - nászútra azonban a számukra otthonos Bécsbe mennek. Ezekhez a városokhoz való viszonyának műveiben található lenyomataiból válogattunk részleteket, gazdag képanyaggal illusztrálva.

1919. május 1. Budapest utcáit soha nem látott tömeg lepi el. A város lakossága ünnepel, igaz, nem teljesen önszántából: a néhány megmaradt, de már csak propagandalapként üzemelő újság napok óta a nagy felvonulás forgatókönyvét ismerteti. Ám a gondosan előkészített terveket váratlan esemény írja fölül: a belvárosban holtan találnak egy papot. A brutális gyilkosságot újabbak követik, és a bűncselekmények kapcsán a hatóságok látókörébe kerülő szerelmespár - az arisztokrata származású írónő és a forradalmi eszmékért rajongó könyvtáros - hamarosan egy életveszélyes politikai játszmába is belekeveredik.

Tóték. Egy család portréja, egy megszálló vendéggel, ""a mélyen tisztelt Őrnagy úrral"" - alapmű a 20. századi történelem, a háborúk és diktatúrák alulnézetében. Az Egyperces novellák mellett Örkény legnépszerűbb alkotása. Kisregényként az új magyar próza zászlóshajója volt, számtalan kiadást élt meg. 1967-ben színpadi változata is elindult magyar és nemzetközi diadalútjára, 1969-ben pedig Fábry Zoltán rendezésében legendás film született belőle, az Isten hozta, őrnagy úr!  Rózsakiállítás. A cím az író fricskája szerint a cenzúra szülte változat - hiszen a komor Meghalunk a szocialista életérzést roncsolta volna -, de ma is elfogadhatatlan volna hivatali képmutatóknak. Merész és fakulatlan remeklés. 2007-ben Az igazi halál címen Pacskovszky József rendezésében ugyancsak film készült belőle Örkény keserű játékkedvének megfelelően: egy forgatás története leforgatva..

Jang Fej egy vonaton született, s miután anyja elvesztette, egy fiatal váltókezelő találta meg és nevelte fel tisztes szegénységben. Szerény hivatali karrierje megfeneklett, egy nagy szerelem emléke élteti, s legfőképpen nevelőapja iránt szeretete, aki mindent feláldozott a talált gyermekért...  Jang Fej egyszer csak arra ébred, hogy meg kell jelennie a temetkezési szalonban - azaz nyilván meghalt (bár a halálára nem emlékszik) -, de mivel nincs pénze temetkezési helyre, a temetetlen halottak világában találja magát. S itt hét nap alatt találkozik az életében fontos szerepet betöltő emberekkel - a nevelőapjával, gyönyörű feleségével, aki elhagyta őt, az emberekkel, akik egy házbontásban haltak meg, a csecsemőkkel, akiket a kórház mint hulladékot hajított ki a folyóba, Egérlánnyal, aki öngyilkos lett...  Jü Hua hol ironikusan, hol megható szeretettel mesél elképesztő gyorsasággal változó hazájáról, amelyben óriási távolság választja el a temetkezési szalonban is előjogokat élvező VIP-kat a föld alatti nyomortanyákon élő nincstelenektől.  És csak a temetetlen testek földjén egyenlő mindenki, ahol „nincs szomorúság és fájdalom".

„A Mérgezett hajtűk az utóbbi évek egyik, ha nem a legszórakoztatóbb, legolvasmányosabb könyve, szinte provokálja az embert az olvasásra: olvastatja magát, de nagyon. Pedig még azt is nehéz eldönteni, hogy tulajdonképpen micsoda is ez, mit is tartunk a kezünkben valójában. A szövegek folyamatosan egyensúlyoznak a széppróza (a novella, a tárca) és az esszé határán, s hol erre, hol arra billen az egyensúly, az ún. mérleg nyelve.” Dérczy Péter A Helikon Kiadó kiadásában most 10 új esszével jelenik meg a szerző korábban kiadott könyve.

Miss Emily Arundell családja lélegzetvisszafojtva várja az idős hölgy halálát. Az örökség mindannyiukat nagy pácból húzná ki. De Arundell kisasszony nem szándékozik meghalni. Egy este azonban leesik a lépcsőn. Ugyan nagyobb baja nem történik, de a körülmények elgondolkoztatják. Levelet ír hát Hercule Poirot-nak. Poirot megkapja a levelet és a hűséges Hastings kapitánnyal elindul Market Basingbe. Itt értesül róla, hogy a kisasszony majdnem két hónapja elhunyt. Halálát senki sem tartotta váratlannak, csak végrendelete kikötései keltettek figyelmet. Egy (látszólag) természetes úton elhunyt megbízó, egy többhónapos késéssel érkező levél, egy, a családot kisemmiző végrendelet, egy drótszőrű foxterrier, aki a lépcsőn hagyja a labdáját - Poirot-nak nagyon is ínyére való eset!

A Führer, Adolf Hitler egyszer s mindenkorra meghatározta, mi az SS becsülete, s meghatározását elitcsapatai jelmondatává tette. »Becsületed - mondta - a hűség.« Azóta minden tökéletesen egyszerű és világos. A katonának nem kell többé lelkiismereti kérdésekkel bajlódnia. Elég, hogy hűséges, egyszóval engedelmeskedik a parancsnak.

Szabad-e végrehajtani az új, kegyetlen hatalom parancsait ott, ahol ez csak a szélsőséges politikai érdekeket szolgálja? Ez a súlyos dilemma gyötri a fiatal Wilfried Wilst, aki nem sokkal Belgium 1940-es megszállása után csatlakozik az antwerpeni rendőrséghez, hogy elkerülje a kötelező munkaszolgálatot. Csakhogy most épp azok letartóztatásában kell segédkeznie, akiknek az „új rend" a létezését sem tűri el, és miközben kollégája és barátja, Lode menteni próbálja a zsidókat, más ismerősei készséggel kiszolgálják az ország aktuális urait. Mindkét fél a maga oldalára akarja állítani, és a pártatlanság illúziója egyre kevésbé fenntartható: Wils, aki legszívesebben mindenek fölött állna, akaratlanul is részesévé válik a XX. század múlhatatlan botrányának...  Hol húzódik a határvonal a politikai-hatalmi téboly passzív szemtanúja és aktív cinkosa között? Megvédhetjük-e magunkat a történelem által ránk kényszerített radikális döntésektől, és megóvhatjuk-e az eljövendő nemzedékeket tetteink következményeitől? Ilyen kérdéseket feszeget Jeroen Olyslaegers egyszerre kíméletlen és szórakoztató regénye, amely fanyar humorral és bravúros nyelvezettel eleveníti fel a második világháború már megannyiszor körüljárt, mégis újabb és újabb számvetésekért kiáltó őrületét.

Agatha Christie „másik nagy nyomozója", ahogy az előszóban nevezik, szerény, látszólag ártalmatlan vénkisasszony. De csak látszólag! Nem véletlenül tartja nagyra több megye rendőrfőnöke. Rózsás arca, fecsegése, kötögetése mohó kíváncsiságot, kérlelhetetlen logikát és állandó gyanakvást leplez.  Ebben a kötetben megtalálható Miss Marple véleménye nagy és kis dolgokról: az emberi természetről, férfiakról és nőkről, a fiatalságról, önmagáról - és a gyilkosságról. És persze általában az életről, amihez „nagy adag bátorság kell". Tizenkét regényből és húsz novellából válogatták össze velős mondásait és szellemesen gonosz megjegyzéseit.  A krimi királynőjének humora és bölcsessége érződik ki egyik kedvenc teremtményének szavaiból; a kötet végén pedig magyarul eddig soha meg nem jelent esszéjét olvashatjuk a női megérzések és a bűnüldözés kapcsolatáról.

„Miért nem szóltak Evansnak?” – ezt kérdezi a haldokló, akit Bobby Jones talál a népszerű golfpálya alatt, a völgyben. Bobby először is arra lenne kíváncsi, ki zuhant a szakadékba, és halt meg a szeme láttára, azonosító iratot ugyanis nem találnak a férfinál. Csak egy gyönyörű fiatal nő fényképét… Bobby nyomozni kezd, és hamarosan kiderül, hogy a végzetes baleset nem véletlen történt: ez bizony gyilkosság volt, mégpedig igen rejtélyes gyilkosság. Szerencsére Bobbynak merész segítőtársa is akad Lady Frances Derwent személyében. Frankie, ahogy az ifjú arisztokrata lányt mindenki nevezi, hatalmas lelkesedéssel veti bele magát a rejtélybe. Az sem riasztja vissza, hogy Bobbyt is, őt is megpróbálják eltenni láb alól. A meglepetésekben és kalandokban bővelkedő könyv végére kiderül, kicsoda Evans, miért nem szóltak neki, és hogy egy lelkész negyedik fia és egy arisztokrata lánya csak nyomozóként alkot-e nyerő párost.

A szerző Bethlen Istváról írott életrajza 1991-ben jelent meg először, 1995-ben pedig angolul is kiadták az Amerikai Egyesül Államokban.  Az első és az azóta megjelent változatok - így ezen kiadás - között egyetlen lényeges különbség van: az 1993-ban Moszkvából hazakerült iratok szükségessé tették az Epilógusban eredetileg írottak módosítását. Egyértelművé vált, hogy a szovjet vezetés nem azért vitette ki Bethlent Moszkvába, mert Erdélyben vagy Magyarországon politikai szerepet szánt neki, hanem éppen ellenkezőleg, azért, hogy a magyarországi politikai életből mint zavaró tényezőt eltávolítsa. E kiadás utolsó oldalain a szerző röviden utal azokra a levelekre is, amelyeket 1944-1945-ös magyarországi szovjet házi őrizete idején Bethlen írt felnőtt- és időskori szerelmének, Széchenyi Andor Pálnénak. Ezeket a grófné leányunokája bocsátotta a szerző rendelkezésére 2015-ben.

New York Állam északi részén 1 tó partján 2 épület néz farkasszemet. Az egyik a Tarkington Egyetem, ahol Amerika leggazdagabb családjainak értelmi fogyatékos gyermekei is diplomát szerezhetnek. Odaát pedig az Athena börtön. Itt őrzik a sokszoros gyilkosokat. A fegyencek váratlanul kitörnek, átvágnak a befagyott tavon, és megszállják az egyetemet. Túszokat is ejtenek. Eugene Debs Hartke vietnami veterán. Az egyetem kirúgott fizikatanárából a börtön főfoglárja lesz. A regény pedig nem más, mint Hartke cédulákra rótt gyónása. Tárgyalására vár. Zendüléssel vádolják, és azzal, hogy ő tervelte ki és szervezte meg a foglyok kitörését. Vonnegut tizenharmadik regényében is bányakanári. Könyve: vészjelzés. Az emberiségre globális veszedelmek leselkednek. Hartke-Vonnegut ezért kondítja meg a toronyban a harangokat.