Kalligram strana 20 z 78

Mladá reštaurátorka Barbora žije v Prahe v čase vrcholiaceho stalinizmu. Cestou do práce míňa stavbu pomíka J.V. Stalinovi na Letnej, ktorého autorom je sochár Otakar Švec ( 1892-1955). Pamiatkový ústav ju poverí výskumom barokových sôch v Kukse pri Dvore Králové. Geniálny sochár Matyáš Bernard Braun (1684-1738) je autorom celej plejády sôch v sídle čudáckeho grófa Františka Antona Šporka ( 1662-1738). Sochár dostal za úlohu vytesať monumentálne plastiky do pieskovcových skalísk v Novom lese na Šporkovom panstve. Torzá Braunovych plastík, ničené po viac ako dve storočia vetrom, dažďom a nezáujmom ľudí sú pre Barboru príležitosťou presunúť sa z tiesnivej reality diktatúry do snového sureálne sveta vrcholiaceho baroka.

,,Keď som mala sedem rokov, volali ma Zlatíčko." Usmial sa. Určite mu to pripadalo ako pôvabné milé meno pre dievčatko. Jemu určite tiež jeho mama dala nejakú prezývku, ktorú mu večer šepkala do ucha pred bozkom na dobru noc. Pusík. Pinky. Pipuš. ,,Nie je to tak, ako si myslíte," vravím. ,, Bolo to moje umelecké meno." Nadvihol obočie. Nerozumel. V tom čase si aj moja matka dala umelecké meno: Sonia O´Dauyé. Po nejakom čase prestala používať falošný šľachtický titul, ale na malej pozlátenej menovke na dverách bytu naďalej zostalo: GRÓFKA SONIA O´DAUYÉ. ,,Vaše umelecké meno? "

,,Keď som mala sedem rokov, volali ma Zlatíčko." Usmial sa. Určite mu to pripadalo ako pôvabné milé meno pre dievčatko. Jemu určite tiež jeho mama dala nejakú prezývku, ktorú mu večer šepkala do ucha pred bozkom na dobru noc. Pusík. Pinky. Pipuš. ,,Nie je to tak, ako si myslíte," vravím. ,, Bolo to moje umelecké meno." Nadvihol obočie. Nerozumel. V tom čase si aj moja matka dala umelecké meno: Sonia O´Dauyé. Po nejakom čase prestala používať falošný šľachtický titul, ale na malej pozlátenej menovke na dverách bytu naďalej zostalo: GRÓFKA SONIA O´DAUYÉ. ,,Vaše umelecké meno? "

Udavačstvo je súčasťou výchovy a vzdelávania. Udavačstvo je kultúrny fenomén. Udavačstvo sa prejavuje najmä v kritických vyhrotených situáciách, osobných aj dejinných. Udavačstvo má v každej dobe svoje prejavy. Udavčstvo bolo, je a bude. O udavačstve treba vedieť kvôli sebe a svojim blízkym. Aby sme v živote obstáli. V širšom zmysle kvôli obrane a podpore dôstojného života. A samozrejme kvôli minulosti, prítomnosti a budúcnosti. Hocikedy a hocikde. Kniha je "neformálnou učebnicou" predmetu "občianskej zrelosti" a podporou krirického myslenia. Príspevky sú širokou ponukou pre každého čitateľa. Autori zastupujú rôzne profesie (filozofia, história, teológia, právo, publicistika, umenie,...) a texty sú rôznych žánrov (úvaha, spomienky, svedectvo, poviedky, rozprávka,...). Zborník prác zostavil Miroslav Pollák. Nech sa páči.

Mi mindent volt képes felfalni a falánk kisegér? Hogyan lehet a Csallóközben síparadicsomot létesíteni? Mi történt a Banán utcában? Ki van a tükörben? Mi történik, ha megelevenednek a táblára rajzolt krikszkrakszok? Mit énekelt Kiskata ujja? Kik azok a pirkecek? Szereti-e az oroszlán a sárgarépa-főzeléket? Ki lopta el a nagymamát? Hogyan választottak maguknak királyt a tolvajok? Milyen következményekkel jár, ha a varázsló saját magát is elvarázsolja? Hova lett a félhold másik fele? Kicsoda Hüvelypici? Mi minden esett meg a lánnyá változott menyéttel? Hogyan ment férjhez Malac Julcsa? Ezekre a kérdésekre - s még vagy ezer továbbira is - választ kaphatunk, gyermekek és felnőttek, a József Attila-díjas Tóth László tréfás-varázslatos prózameséinek,vidám történeteinek összefoglaló gyűjteményéből.

A Faust megalkotása végigkíséri Goethe egész életét. Gyerekkorában bűvölte el a történet, fiatal zseniként vetette papírra az első jelenteket, meglett férfiként terjesztette ki a középkori tudós- és ördögdrámát a teljes európai univerzumra, és aggastyánkorában szembesítette mindezt az ipari forradalom során körvonalazódó tömegtársadalommal. Oly módon a világirodalom egyik legnagyobb és legrendhagyóbb remekműve jött létre: benne van Goethe kora és személyisége, de önmaga kételyeire és vívódásaira is ráismerhet benne az olvasó. Márton László hosszú idő óta az első, aki Goethe fő művének mind első, mind pedig második részét átültette magyarra. A kötetben ezenkívül olvasható az a XVI . századi népkönyv, amely a Faust-mondakört elindította világirodalmi útjára, valamint Goethe művének ifjúkori változata, az "Ős-Faust", amelyben már jelen van a korlátokat nem ismerő alkotóerő.

"Nem vagyok otthon. Ezt érzem, ez dübörög a véráramomban alkohol és heroin és kristály és rivotril és kínai mocsok helyett." Kubiszyn Viktor Oroszrulett című regénye egy férfi és egy nő moszkvai utazásának története. Egyszerre fizikai, és lelki/szellemi út ez, amit megcsavar a különböző kábítószerek hatása alatt lévő karakterek belső világának ütközése a fizikai valósággal. A történet nagy részében Moszkva a főszereplő, ahol a városon belüli tér egyrészt a látható, híres/hírhedt moszkvai helyszínekre épül: a Vörös tér, Kreml, a metró, a Moszkva folyó partja, a Patrarsije Prudin, a Sztálin-agyarak, stb; másrészt a láthatatlan/földalatti Moszkva, a lakótelepek, csatornák, árnyékban élő egzisztenciák világa. A belső utazás a két fő karakter személyiségében játszódik le. A férfi középkorú, józan életet élő exdrogos, a nő huszonéves, a kamaszkorból épphogy kinőtt lázadó, különleges lelki érzékenységgel és intellektuális érzékkel. A főszereplő férfi nem használ kábítószereket, de a nő annál többet - csakúgy, mint a könyvben megjelenő karakterek jórésze. A különböző hallucinogén kábítószerek (LSD, dizájnerdrogok), az amfetamin és az opiatok által generált drogos narratíva adja a lelki utazás egyik rétegét, a főszereplő férfi józansága, vívódásai és megoldáskeresése a "repülésre" a másikat.

"Nem vagyok otthon. Ezt érzem, ez dübörög a véráramomban alkohol és heroin és kristály és rivotril és kínai mocsok helyett." Kubiszyn Viktor Oroszrulett című regénye egy férfi és egy nő moszkvai utazásának története. Egyszerre fizikai, és lelki/szellemi út ez, amit megcsavar a különböző kábítószerek hatása alatt lévő karakterek belső világának ütközése a fizikai valósággal. A történet nagy részében Moszkva a főszereplő, ahol a városon belüli tér egyrészt a látható, híres/hírhedt moszkvai helyszínekre épül: a Vörös tér, Kreml, a metró, a Moszkva folyó partja, a Patrarsije Prudin, a Sztálin-agyarak, stb; másrészt a láthatatlan/földalatti Moszkva, a lakótelepek, csatornák, árnyékban élő egzisztenciák világa. A belső utazás a két fő karakter személyiségében játszódik le. A férfi középkorú, józan életet élő exdrogos, a nő huszonéves, a kamaszkorból épphogy kinőtt lázadó, különleges lelki érzékenységgel és intellektuális érzékkel. A főszereplő férfi nem használ kábítószereket, de a nő annál többet - csakúgy, mint a könyvben megjelenő karakterek jórésze. A különböző hallucinogén kábítószerek (LSD, dizájnerdrogok), az amfetamin és az opiatok által generált drogos narratíva adja a lelki utazás egyik rétegét, a főszereplő férfi józansága, vívódásai és megoldáskeresése a "repülésre" a másikat.

Dvesté výročie narodenia Ľudovíta Štúra je iste podnetom na reflexiu jeho odkazu, nad Štúrom dnes. Je predsa najuniverzálnejšou postavou našich dejín, krorú pri akomkoľvek uvažovaní o slovenských dejinách nemožno obísť. Prítomný zborník sa pokúša o čiastkové sondy do viacerých oblastí, ktoré Štúr svojimi mnohostrannými aktivitami inicioval, formuloval a uskutočňoval. Je ďalším v rade zborníkov, pripravujúcich pôdu pre fundamentálne monografie a pre kritické vydania celého jeho diela, ktoré čaká na budúcich bádateľov.

Dvesté výročie narodenia Ľudovíta Štúra je iste podnetom na reflexiu jeho odkazu, nad Štúrom dnes. Je predsa najuniverzálnejšou postavou našich dejín, krorú pri akomkoľvek uvažovaní o slovenských dejinách nemožno obísť. Prítomný zborník sa pokúša o čiastkové sondy do viacerých oblastí, ktoré Štúr svojimi mnohostrannými aktivitami inicioval, formuloval a uskutočňoval. Je ďalším v rade zborníkov, pripravujúcich pôdu pre fundamentálne monografie a pre kritické vydania celého jeho diela, ktoré čaká na budúcich bádateľov.

A "boldog békeidőkként" emlegetett korszak, főként az 1890 és 1914 közötti évek építészeti szempontból rendkívül termékenyek voltak Pozsonyban. A könyv számba veszi az ebben az időszakban készült, különböző rendeltetésű épületeket, és bemutatja azok alkotóit. Az Arcképek és homlokzatok útikönyvként is forgatható, mert megadja az Alpár Ignác, Lechner Ödön vagy Pártos Gyula által tervezett pozsonyi házak és további, még álló társaik lelőhelyét a mai város forgatagában, így azok könnyen felkereshetők egy interneten tett virtuális séta vagy akár egy valóságos pozsonyi látogatás alkalmával is.

- Figyelj csak haver! Te azt hiszed, mindenre, ami az elmúlt évtizedekben történt, pontosan emlékszel? Minden csajra, sörözésre, a kapott és osztott arcosokra? Mi? - Á, kizárt! Miért, emlékezni kéne szerinted mindenre? Elmúlt, kész, oda van. Hagyjál engem ilyenekkel békén, inkább kérj egy rumot a sörhöz. Az jobban üt! - Ne légy lusta! Buta se akarj lenni! Már az se érdekel, ki vagy? Vagy esetleg ki lehetnél, ha mégis? Öcsi, ébredj fel, gyorsan! Nem így mennek ám a dolgok... ...ha tudni akarod, hogy mennek, hogy mentek a dolgok akkor vágj bele, mert ez itt arról szól, hogy az emlékezés minden ember életének nagyon a része tud ám lenni, s hogy ami elmúlt, az menyire élő, eleven mégis, még ma is, a rendszerváltás után bő negyedszázaddal, amikor eszedbe jut egy másik beszélgetőtárs, egy kitalált vagy tán igazi barát, akinek kitalált vagy tán igazi meséidet mondod ma is, igaz emberséggel, de persze kiszínezve, hozzátéve, hogy mindig te légy a hős...

- Figyelj csak haver! Te azt hiszed, mindenre, ami az elmúlt évtizedekben történt, pontosan emlékszel? Minden csajra, sörözésre, a kapott és osztott arcosokra? Mi? - Á, kizárt! Miért, emlékezni kéne szerinted mindenre? Elmúlt, kész, oda van. Hagyjál engem ilyenekkel békén, inkább kérj egy rumot a sörhöz. Az jobban üt! - Ne légy lusta! Buta se akarj lenni! Már az se érdekel, ki vagy? Vagy esetleg ki lehetnél, ha mégis? Öcsi, ébredj fel, gyorsan! Nem így mennek ám a dolgok... ...ha tudni akarod, hogy mennek, hogy mentek a dolgok akkor vágj bele, mert ez itt arról szól, hogy az emlékezés minden ember életének nagyon a része tud ám lenni, s hogy ami elmúlt, az menyire élő, eleven mégis, még ma is, a rendszerváltás után bő negyedszázaddal, amikor eszedbe jut egy másik beszélgetőtárs, egy kitalált vagy tán igazi barát, akinek kitalált vagy tán igazi meséidet mondod ma is, igaz emberséggel, de persze kiszínezve, hozzátéve, hogy mindig te légy a hős...

Autor novely Samota pracuje v bielych rukavičkách so zbíjačkou – materiál, ktorý roztĺka, fŕka nevyberavo na všetky strany, betón konvencií, betón zmechanizovaných vzťahov, betón zatvrdnutých tradícií a povier sa drví a drobí, odkrýva citlivú existenciálnu dreň individuálneho ľudského osudu vystaveného spočiatku chlácholivému, no postupom času čoraz ničivejšiemu pôsobeniu osamelosti. Hlavný hrdina sa v sebalikvidačnom (a tým paradoxne sebazáchovnom) úsilí pokúša hľadať záchytné body svojej samotárskej, do veľkej miery egoistickej životnej púte a len postupne začína chápať, že skutočnú oporu môže nájsť iba v spojení s druhým človekom... Kniha vychádza ako druhý zväzok stredoeurópskej edície K4. V edícii K4 vychádza každý rok kniha jedného autora zo Slovenska, Česka, Maďarska a Poľska, a to v rovnaký deň vo všetkých týchto krajinách. Zmyslom edície je snaha umožniť čitateľom paralelný zážitok zo súčasnej literatúry svojej krajiny, ako aj krajín blízkych, susedných či priam bratských. Samota vychádza v poľskom origináli (Noir sur Blanc), v maďarskom (Terra Recognita), českom (Větrné mlýny) a slovenskom (Kalligram) preklade.

Autor novely Samota pracuje v bielych rukavičkách so zbíjačkou – materiál, ktorý roztĺka, fŕka nevyberavo na všetky strany, betón konvencií, betón zmechanizovaných vzťahov, betón zatvrdnutých tradícií a povier sa drví a drobí, odkrýva citlivú existenciálnu dreň individuálneho ľudského osudu vystaveného spočiatku chlácholivému, no postupom času čoraz ničivejšiemu pôsobeniu osamelosti. Hlavný hrdina sa v sebalikvidačnom (a tým paradoxne sebazáchovnom) úsilí pokúša hľadať záchytné body svojej samotárskej, do veľkej miery egoistickej životnej púte a len postupne začína chápať, že skutočnú oporu môže nájsť iba v spojení s druhým človekom... Kniha vychádza ako druhý zväzok stredoeurópskej edície K4. V edícii K4 vychádza každý rok kniha jedného autora zo Slovenska, Česka, Maďarska a Poľska, a to v rovnaký deň vo všetkých týchto krajinách. Zmyslom edície je snaha umožniť čitateľom paralelný zážitok zo súčasnej literatúry svojej krajiny, ako aj krajín blízkych, susedných či priam bratských. Samota vychádza v poľskom origináli (Noir sur Blanc), v maďarskom (Terra Recognita), českom (Větrné mlýny) a slovenskom (Kalligram) preklade.

Domnievam sa, že Štúrov život a činnosť sú vynimočné a jedinečné nielen v slovenských, ale aj uhorských dejinách 19. storočia, navyše práve jemu najviac " prospeje", ak spochybníme a spresníme zjednodušenia, falošné a sploštené tvrdenia historickej pamäti. Kritické poznámky v knihe nie sú namierené proti Štúrovi, snažia sa len odhaliť zjednodušnia s ním spojeného historického kanónu. Spochybnenie kánonických prvkov ma síce prinútilo vyzdvihnúť jednotlivé tvrdenia historikov, ktorým oponujem, no aj v týchto prípadoch som sa snažil nekritizovať dielo daného autora, len ako na jav poukázať na kánonické korene jeho tvrdení ( nešetril som však ani spoštené tvrdenia maďarských historikov, čo písali o Štúrovi alebo jeho dobe). To, pravda, vonkoncom neznamená, že tento spoločensko - historický prístup a analýza sú dnes jedinou legitímnou interpretáciou Štúrovho životného diela, naopak, domnievam sa, že zostalo ešte veľa neexploatovaných interpretácií, nepoložených otázok a tém, ktoré treba opätovne spracovať. Som si istý, že v tejto knihe je viacero tvrdení, s ktorými - pre rozdielnosti slovenskej a maďarskej národnej pamäti - nebude súhlasiť väčšina slovenských čitateľov. Verím však, že napriek nesúhlasu aj v najchúlostivejších témach nájdu prijateľné, doteraz neznáme tvrdenie či argument - a v tom prípade moje snaženie nebolo márne.