LHarmattan Kiadó strana 6 z 11

Kevés olyan eszme van, amelyről annyit írtak és vitatkoztak az utóbbi időben, mint a nemzet: létrejöttének körülményei, továbbélési lehetőségei, illetve megszűnésének eshetőségei az európai integráció során. Pierre Manent 2006-ban egy rövid, de annál gondolatgazdagabb, irodalmi igényességgel megfogalmazott művet szentel a kérdés tanulmányozásának. "A jelenség, amiről beszélek - írja -, ama politikai forma elhalványulása, talán felszámolódása, mely annyi évszázad óta nyújtott védelmet az európai ember fejlődésének: tudniillik a nemzeté. Egy politikai forma - a nemzet, a politikai közösség (cité) - nem egy könnyű öltözék, amit felölthetünk, és tetszés szerint levethetünk magunkról, miközben azok maradunk, akik vagyunk, hanem az az Egész, amelyben életünk minden eleme összegyűlik, és értelmet nyer". Mert a nemzet Manent számára a demokrácia feltétele és működésének kerete, eltűnése pedig magának a demokrácia kötőszöveteinek, összetartó erőinek meggyengülését vonhatja maga után. A szerző Tocqueville-től kiindulva vizsgálja a politika, a demokrácia, vallás és a nemzet kapcsolatát, nyomon követve ez utóbbi meggyengüléséhez vezető okokat. Célja pedig megtalálni azokat a példákat és erőket, amelyekből Európa energiát meríthet és értékeit újra felfedezve visszanyerheti vitalitását. PIERRE MANENT politikai filozófus, Raymond Aron tanítványa, az École des Hautes Études en Sciences Sociales emeritus témavezető professzora. Már több munkája is megjelent magyarul.

A tanulmánykötet Böröcz munkásságának kronologikus keresztmetszetét adja, benne számos olyan tanulmánnyal, mely magyar nyelven még nem jelent meg. A kötet egyetlen helyen, kényelmesen elérhető formában közli a szerző munkásságának a magyar olvasó számára legrelevánsabb részét. A világrendszer-elméleten belül Böröcz a magyar történeti szociológia, különösképpen Polányi Károly - és tágabban a magyarországi modern szellemi hagyomány legnagyobbjai, Bartók, Ady vagy Jancsó Miklós - által ihletett, sajátosan közép-európai megközelítésmódot képviseli. Böröcz József a világrendszer-elmélet harmadik generációjának egyik vezető alakja, ezen belül a történeti-regionális elemzés szószólója, aki 2004 óta az MTA doktora, jelenleg a Rutgers Egyetem szociológia tanszékének egyetemi tanára. Világszerte az egyik legtöbbet idézett magyar társadalomtudós. 1995 és 2007 között a Rutgers Magyar Intézet első szakmai vezetője, 2005-2006-ban a Chair in Global Ethics tiszteletbeli professzora a Genti Egyetemen. 2005- ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést. Harminc éves társadalomtudományos munkásságának egésze Magyarország, Kelet-Közép-Európa és Európa globális pozíciójának meghatározására, helyes kontextualizációjának elméleti és empirikus kérdéseire, és ezeken keresztül a világ főbb átalakulási tendenciáinak megértésére irányul.

A 20. század első nagyobb népirtása 1915-ben kezdődött, amikor az oszmán-törökök örmények százezreit deportálták és gyilkolták meg. Az első világháború után kiderült, az áldozatok száma megközelítette a másfélmillió főt. A sivatagban élhetnek, de másutt sehol jegyezte meg Talat pasa az örmény népirtás első számú kitervelője az örményekkel kapcsolatos elképzelését. Ez a mondat foglalja össze talán leginkább a korabeli oszmán politikai elit cinikus és embertelen gondolatmenetét, melyet később európai körülmények között egy másik politikai ideológia is végrehajt, s amely holokauszt néven mindannyiunk történelmévé válik. Egy évszázaddal később az örmény genocídium továbbra is viták tárgyát képezi. Törökország máig nem hajlandó elismerni ennek megtörténtét, az események örmény és török narratívája merőben eltér egymástól. Jelen kötetében Ronald Suny ellentmondva a török nacionalista mítoszoknak, propagandának és tagadásnak egyedülálló módon mutatja be az eseményeket. Hogy a felmerülő kérdésekre válaszoljon, számos levéltári dokumentumot és szemtanúi beszámolót használ fel. A könyv felejthetetlen krónikája annak a kataklizmának, amely mintául szolgált az évszázad népirtásainak és az emberiség ellen elkövetett bűntetteknek. A kötet elnyerte 2015-ben a Financial Times Summer Books selection valamint 2016-ban az Association for Slavic, East European, & Eurasian Studies által adományozott Wayne S. Vucinich Book Prize díját. Ronald Grigor Suny 1940-ben született Philadelphiában, 1962-ben végzett a Swarthmore College-ban, a doktori címét a Columbia Egyetemen szerezte meg 1968-ban. Karrierjét az Oberlin College-ban kezdte meg, majd a Michigani később a Chicagói Egyetem professzora lett. 2013-ban elnyerte a Berlini Amerikai Akadémia díját. Ronald Grigor Suny nemzetközileg elismert kutatója a Szovjetunió és a poszt-szovjet térség történetének, kutatási területe a nacionalizmus, az etnikai konfliktusok, az érzelmek és a politikai döntéshozatal összefüggései. Több monográfiája jelent meg a Dél-Kaukázus és az örmény történelem vonatkozásában is.

David Engels szerint korunk olyan hatalmas és halaszthatatlan kérdései láttán, mint a népesség csökkenése és elöregedése, a csökkenő ipari termelés, a munkanélküliség, a bevándorlás, a demokrácia hanyatlása, a politikából való kiábrándultság, az állami eladósodás, a növekvő bűnözés és a szociális juttatások robbanásszerű megnövekedése, alig kételkedhetünk abban, hogy a következő évek politikai döntései meghatározók lesznek az európai földrész hosszútávú túlélése szempontjából. De hasonló problémák valójában nem először merülnek fel kontinensünkön. Már a Római Köztársaság kései történelmében, a Kr.e. I. században hasonló nehézségekkel nézett szembe Európa: munkanélküliség, az értékrend hanyatlása, tömeges bevándorlás, a népesség csökkenése, globalizáció, technokrácia, termeléskiszervezés, aszimmetrikus háborúk, gazdasági oligarchia, a bevett vallások és kultuszok hanyatlása, társadalmi polarizálódás, széthulló családok és materializmus. David Engels lenyűgöző történeti-filológiai felkészültséggel mutatja be, hogy kétezer évvel ezelőtt milyen válaszok születtek a maihoz hasonló történelmi helyzetben. Úgy látja, hogy Európa újra arra pontra jutott, ahol a kérdés végül ismét az: átlépi-e valaki a Rubicont. Diagnózisa szerint, ha az egyre fenyegetőbbnek tűnő válság az Európai Unió polgáraiban fel tudná ébreszteni az összetartozásnak azt a szellemét, mely minden állam és kultúra nagyságának egyetlen letéteményese, remélhetnénk, hogy Európa a jövőben minden újabb politikai és gazdasági veszélynek ellen tud majd állni. Anyagi szempontból kétség kívül szegényedhet ezek hatására, erkölcsileg és politikailag azonban végül megerősödne. A szerző a Brüsszeli Szabadegyetem ókortörténész professzora

A magyar építészet mesterei (2. javított kiadás) leírása Második, javított kiadás Magyarországon a 2014-es esztendőt az "Építészet évének" nyilvánították Ybl Miklós kétszáz éves születésnapja alkalmából. Emellett fontos kiemelni azt is, hogy idén száz éve, az első világháború kezdetével ért véget a magyar építészet egyik legragyogóbb és leggazdagabb időszaka. Ami azonban véget ért, az nem múlt el: az ebben az időszakban létrehozott művészetből sokat merítettek a következő generációk. Ez a könyv tisztelgés az elmúlt háromszáz év jól vagy kevésbé ismert nagy építészei előtt, akik maradandó alkotásaikkal gyarapították a magyar kultúrát. Ugyanakkor olyan összegzés is kíván lenni, amely amellett, hogy bemutatja a közelmúlt három évszázadának jelentős alkotóit és műveiket, bevezeti az olvasót az építészet világába is: megmutatja a lehetséges épületelemzési szempontokat és értelmezési módokat, felhasználja és megmagyarázza azokat a szakkifejezéseket, amelyek az építészeti mű leírásánál használatosak - bízva abban, hogy ezek segítségével még közelebb kerül az olvasóhoz az építészet sokszínű világa.

"Törekedj belépni a benned lévő kincseskamrába, s akkor meglátod majd azt is, amelyik a mennyben van" - tanácsolja Szír Szent Izsák. Hogyan léphetünk be ebbe a kincseskamrába, ami bennünk van? Hogyan tudatosíthatjuk, hogy belső lelki élet nélkül nem őrizhetjük meg a hitünket? Olyan kérdések ezek, amelyekre sürgősen válaszolnunk kell, ha hívő emberekként életünknek stabilitást és mélységet szeretnénk. S ha valódi válaszokat várunk ezekre a kérdésekre, akkor igazi lelki mesterekre van szükségünk: olyan vezetőkre, akikre bátran hagyatkozhatunk, amikor "a szív kincseskamrájába" próbálunk leereszkedni. A keresztény hagyomány számtalan lelki mestere közül mi a sivatagi atyákat választottuk vezetőül: "az Isten embereit", akik az egyiptomi sivatag magányában éltek, s annak szentelték az életüket, hogy meghallják a Szentlélek és saját emberségük hangját. Segítségünkre lehetnek abban, hogy párbeszédet kezdjünk az Istennel, abban, hogy valódi, belső imádság születhessen bennünk. ADALBERTO PIOVANO (1954-) olasz bencés szerzetes, a dumenzai Szentháromság monostor nyugalmazott perjele. A korai szerzetesség és az orosz szerzetesség szakértője, számos tanulmány és könyv szerzője, az ökumenikus párbeszéd előmozdítója az orosz ortodox egyházzal.

18 oldal színes képmelléklettel Fordította: Forgách András, Fekete Ádám JÓ LENNE megérteni valamit, abból, ami érthetetlen és egyre érthetetlenebb lesz. Miközben zsigerileg érzékelni, hogy van benne rendszer. De nincs meg a kulcs, hogy a rendszer felfejthető legyen. Csak kósza és általános gondolatok vannak, hogy mit és hogyan kellene csinálni, csinálnunk, hogy a rendszer felfogható legyen és változtatni tudjunk rajta. ... Nehéz elhinni, hogy amit az elkeseredettségünk diktál, az nem biztos, hogy a jó lépés. De vajon mi a jó lépés... Vajon van-e jó lépés... Menthető-e az, ami omlik össze... Meg kell-e a tenni a visszavonhatatlant? Ez a darab a jövőről szól. Arról, hogy legyen jövőnk. És nem mindegy, hogy milyen. És hogyan születik. ALFÖLDI RÓBERT HÁLÁS vagyok Alföldi Róbertnak, a Vígszínháznak, és végül, de nem utolsósorban Vörös Róbertnak, hogy egyrészt a Danton halála esetében, amikor három tanítványommal, Bíró Bencével, Ivanyos Ambrussal és Thury Gáborral dolgozhattam, másrészt most, amikor Fekete Ádámmal estünk neki Shakespeare-nek, lehetővé tették, hogy a gyakorlatban mutassam meg tanítványaimnak, mit jelent klasszikus műveket magyarra átültetni. Egyszeri lehetőség ez egy tanárnak. Mert ha egyedül fordítom akármelyik művet, egészen biztosan jó és használható szövegek születnek, de nem lenne ilyen friss a nyelvezetük, a tanítványaimtól kapott impulzusok a szöveg izgalmas, nyitott, intenzív szemléletét teremtették meg, a szövegekre való közös rácsodálkozásunk jegyében. FORGÁCH ANDRÁS

A kötet a Dél-Etiópiában élő murszik külvilággal való kapcsolatáról szól. A murszik egy félnomád közösség, akiket az utóbbi két évtizedben egyre több külföldi turista látogat meg, főleg azzal a céllal, hogy ajaktányéros murszi asszonyokat fényképezzenek. A turisták megjelenése teljesen új helyzet elé állította ezt az addig aránylag hagyományos életmódot folytató közösséget. Hirtelen olyan tárgyak és eszmék jelentek meg közöttük, amik addig csak nagyon csekély mértékben voltak jelen a murszi mindennapokban. A készpénz, az alkohol, a bérmunka, a fotográ?a, az idegen nyelv különböző módokon hatottak az emberek gondolkodására. A kötet ezekre a folyamatokra, mindenekelőtt a murszi társadalomra koncentrál, a turizmus csak belépőpontul szolgál gondolkodásuk megértéséhez. Olyan tágabb kérdések megválaszolására szolgál, mint a globalizáció, vagy éppen az afrikai kontinensen végbemenő modernizáció. A szerző közel húsz éve kezdte meg kutatásait a murszik között, és hazai viszonylatban az egyetlen afrikanista, aki ilyen hosszú terepmunka révén kísérte végig egy afrikai nép történetét és társadalmi változásait. A kötet hasznos tanulságokkal szolgál az antropológusok, néprajzkutatók, a turizmussal, a globalizációval és a fotográ?ával foglalkozók számára egyaránt. RÉGI TAMÁS (sz. 1975) kulturális antropológus, a Kodolányi János Egyetem főiskolai docense. Fő kutatási területe a kelet-afrikai nomadizmus és az általános turizmuselméletek.