LHarmattan Kiadó strana 7 z 11

Az első világháború és az azt követő forradalmak kimerítették Magyarország tartalékait. A Vöröskereszt és más humanitárius szervezetek először segélyszállítmányok formájában támogatták az elszegényedett országot. Ezt követte egy második nemzetközi akció: 1920 és 1930 között több mint 60 000 magyar gyermeket vittek külföldi nevelőszülőkhöz néhány hónapra, hogy testileg és lelkileg megerősödjenek az átélt megpróbáltatások után. A gyermekvonatok elsősorban Hollandiába és Belgiumba, kisebb mértékben Svájcba, Svédországba és Nagy-Britanniába szállították a gyermekeket. A külföldön töltött hónapok nagy hatással voltak a gyermekek és családjuk életére. Voltak, akik végleg a nevelőszülőknél maradtak, mások gyakran életük végéig tartották a kapcsolatot a külföldi befogadó családdal. A gyermekvonatoknak köszönhetően a két világháború között nem csak személyes, de gazdag kulturális, tudományos és gazdasági kapcsolatok is kialakultak egyrészről Magyarország, másrészről Belgium és Hollandia között. A második világháború után a gyermekmentő akció ismét beindult, de sokkal rövidebb ideig tartott. Ez a gazdagon illusztrált kötet, amelynek holland kiadása a Uitgeverij Verlorennél jelenik meg, különböző megközelítésekből vizsgálja a gyermekvonatok történetét.

A könyv a betegség, a fájdalom és a fogyatékosság tapasztalatát a pszichológia és a fenomenológia módszereivel vizsgálja. Az utóbbi évtizedekben a fenomenológiai, interpretatív irányzatok egyre inkább teret hódítanak az egészségpszichológiai kutatásokban. A könyv középpontjában, Arthur W. Frank kifejezésével, a "mélyen" beteg ember tapasztalata áll, akinek a betegsége krónikus vagy kritikus, befolyásolja döntéseit, átírja élettörténetét, kihat az identitására. Egy súlyos betegség megélése olyan traumatikus struktúrájú határtapasztalat, amely jelentősen alakítja az egyén saját testéhez, identitásához és világhoz való viszonyát. Utánajárunk, hogyan adunk jelentést betegségünknek, és hogyan fejeződnek ki ebben individuálisélettörténeti-transzgenerációs, illetve kulturális-társadalmi mítoszok, sztereotípiák. Megvizsgáljuk a betegséggel együtt járó veszteségtapasztalatot a gyászmunka tükrében is: mit jelent elgyászolni az egészséges ént, hogyan válhat ez a munka egy új identitás alapjává. Olyan betegségtörténet típusokat is górcső alá veszünk, mint a keresés-, káosz- és helyreállító történetek. Foglalkozunk a megküzdés terápiás lehetőségeivel, ilyenek a kifejező írás, az egzisztenciális pszichoterápia, illetve a kognitív viselkedésterápiás és a tudatos jelenléten alapuló módszerek. A könyv egyaránt hasznos olvasmány a segítő szakmák és a betegséggel küzdők számára is. PINTÉR JUDIT NÓRA PhD, tanácsadó szakpszichológus, egyetemi oktató Könyvei: A nem múló jelen: Trauma és nosztalgia Azőrület perspektívái - Írások pszichológia és film határvidékén

A könyv fő témája a két 17. századi nagyhatalom, Franciaország és a Habsburg Monarchia közötti hatalmi rivalizáció, majd hatalmi egyensúly kialakulásának elemzése. Mindehhez hátteret a kora újkori újságok egyik legjelentősebbike, a Theatrum Europaeum szolgáltat. A Theatrum Europaeum a legnagyobb részletességgel, közérthető és érdekes stílusban számol be a párizsi és bécsi udvar reprezentációs és ceremoniális eseményeiről, hétköznapjairól, de akár az adott év egyéb kuriózumairól is. Ennek köszönhetően elvezeti olvasóit a szárazabb történelmi események "kulisszái" mögé, mintegy azok részesévé, szemlélőjévé téve őt. A háborúk, csaták, békekötések ismertetésén túlmenően a diplomáciatörténeti és művészettörténeti vonatkozásokban is bővelkedő kötetből képet kapunk többek között a fényűző koronázási és esküvői ceremóniákról, a hozzájuk kapcsolódó tűzijátékjokról, balett-és operaelőadásokról, a két uralkodó hétköznapjairól, vagy akár a káprázatos versailles-i rezidencia kialakításáról. Olvasmányos stílusának köszönhetően a könyv nemcsak a történészek, hanem az átlagolvasó érdeklődésére is számot tarthat. Kovács Zsolt

A holokauszt egyedül a német történelemből nem megmagyarázható. Az 1880-as éveket követően – az előretörő nacionalizmus és társadalmi válságok hatására – egész Európában ugrásszerűen felerősödött az antiszemitizmus. Anélkül, hogy a német tettesek bűnét kisebbítené, Götz Aly történész kimutatja, hogy a sok helyütt megmutatkozó rivalizálás és irigység, diszkrimináció és pogromok hogyan ágyazták meg a talajt a későbbi deportálásokhoz és gyilkosságokhoz. A zsidók legyilkolását a németek irányították. Ők egyedül felelősek azért, hogy kitört a világháború, amely a legfontosabb feltétele volt annak, hogy kiiktatódjon jog és morál. De az Európában élő zsidókon és más kisebbségeken végrehajtott tömeggyilkosságokat a német kezdeményezők képtelenek voltak egymaguk végrehajtani, mindenütt szükségük volt a helyi politikusok, szervek és lakosság munkamegosztásos alapú együttműködésére. Götz Aly könyvében leírja, hogyan és milyen érvekre támaszkodva kelt életre 1880 után a modern antiszemitizmus Európa szinte minden országában, miként erősödött egyre, és mi módon váltak a demokratikus pártok is felvevőképessé irányába. Vizsgálat alá veszi a gazdasági, társadalmi és lélektani okokat, a nacionalizmus, demokrácia és zsidóellenesség között mutatkozó összefüggéséket, leírja többek között az orosz, ukrán, román és lengyel pogromokat, a „sajátos magyarországi esetet”, az állítólag rosszul jártak irigységét a művelődni és feltörekedni vágyó zsidókkal szemben, a kelet-európai bevándorlók elleni félelmet Franciaországban. Ily módon a szerző felvázolja a modern antiszemitizmus panorámáját, és elsőnek vet átfogó pillantást arra az európai előtörténetre, amely lehetővé tette a holokausztot. A könyv 2018-ban megkapta az igen jelenős németországi Geschwister Scholl-díjat, amelyet minden évben olyan könyvnek adnak, amely „szellemi függetlenségről tanúskodik, és serkentőleg hat a polgári szabadságra, erkölcsi, intellektuális és esztétikai bátorságra, valamit ösztönzést ad jelenbéli felelősségtudatunknak.”

"Ha megírnám azt a könyvet, megmagyarázhatatlan lenne a használatos lélektani eszköztárral minden szabványos magatartási forma [...] Bolondnak vagy komplett hülyének tűnnének föl a szereplői. [...] Ugy gyötörnék vagy szeretnék egymást, vagy úgy ismernének egymásra azok a bábuk, hogy alig volna sejtelmük róla, mit készít bennük, általuk és révükön az élet. [...] Minden egyes vereségünk után közelebb kerülünk a végső változathoz, és hogy nem létezik az ember, csak szeretne létezni, csak törekszik rá, hogy létezzen, csak kapálózik szavak és viselkedésformák és olyan örömök között, amelyeket vér fröcsköl be, és mindenféle szóvirágos beszéd, mint ez is" - írja maga Cortázar egy képzeletbeli író és esztéta, Morelli nevében, akit egy újfajta regény, egy irodalmiatlan irodalmi nyelv gondolata kísért. A tervet tett követte: Cortázar megírta a Sántaiskola sűrített párlatát, ezt a furcsa című könyvet: a huszadik századi latin-amerikai irodalom egyik legkülönösebb, legrejtélyesebb szerelmes regényét, ahol valóságos létforma a szerelem.

A kötet, melyet kezében tart az olvasó, a Magyarországi Tanácsköztársaság keletkezésének és evolúciójának nemzetközi-politikai hátterét, jelentőségét, a nemzeti érdekek katonai-politikai védelmét, a munkásönigazgatás és a közösségi kísérlet politikai-gazdasági és intellektuális hagyatékát világítja meg. A könyv a témakör legkiválóbb hazai kutatók munkái mellett angol, belga és orosz történészék kutatásait is tartalmazza, jelezve, hogy a magyar tanácsköztársaság egy nemzetközi politikai összefüggésrendszer és a helyi, nemzeti feltételek egyidejű terméke volt és tapasztalatai is csak ilyen konstellációban közelíthetők a tudományosság igényével.

Giorgio Vasta különös sodrású regényének cselekménye mintha időn és téren kívüli helyzetben haladna előre, holott tudjuk, hogy Palermóban járunk, mégpedig 1978-ban. A háttérben egész Olaszország a tragikus Aldo Moro-üggyel foglalkozik, míg az előtérben néhány kiskamasz az élet olykor fényes, többnyire azonban inkább sötét és nyirkos sikátoraiba tesz felfedezőutakat. A Vörös Brigádok mintájára titkos erőszaksejtet alapítanak és eleinte ártalmatlannak tűnő agresszió-kísérleteiket a brutalitásig, a legridegebb, legmegdöbbentőbb kegyetlenségig radikalizálják. Egyfajta kései, dél-olasz Witman fiúk kerekedik ki a három bajtárs történetéből, és habár már az elején tudjuk, hogy sírás lesz a vége, mégis, Vasta sajátos költői nyelve, a lélek metamorfózisára, és nem csak intellektuális, de nagyon is fizikai kríziseire figyelő elbeszélői attitűdje akkor is képes meglepni az olvasót, ha az úgy gondolja, mindent látott már. „Nem mondom el, hogy Morót megettem, majdnem megettem, hogy éreztem, ahogy mikroszkopikus méretben, görbén és magától értetődően zuhant bele a testembe és a világba. S aztán mindennek vége lett, kezdődött elölről, könnyebb lett a lélegzet. Még ha itt, Palermóban nincs is annyi fájdalom: márciusban valami lanyhult, valami kisiklott, ezt érezni lehet a vacsora közben folytatott beszélgetésekből – más testekkel eszünk együtt, nemcsak a mieinkkel, az asztanál ott ülnek a brigádtagok is, velük, az ő kiéhezett kísérteteikkel fogyasztjuk az ételt –, mégis, a feszültség felerősödik abban a pillanatban, a tévéhíradó alatt és utána még egy óra hosszáig; aztán a kísértetek eltűnnek: egy másodlagos, periférikus feszültség marad utánuk.

A Varázsjátékok az óvodás-, és iskoláskorúakat, a gyermek lelkületüket gyakorló szülőket, e korosztállyal foglalkozó szakembereket, pedagógusokat, pszichológusokat szólítják meg. A Varázsjátékok - egy nyolckötetes sorozat - Klaus W. Vopel ötlete alapján született meg, akinek képzeletjátékait dr. Gőbel Orsolya gondozta át és gazdagította tovább. A kötetben található fantáziajátékok örömteli perceket jelenthetnek a családi környezetben, az egyéni, és kiscsoportos terápiás foglalkozások keretében és az óvodai valamint iskolai csoportokban egyaránt. A Szív érintése című kötetben található fantáziajátékok a tiszta, egyértelmű, gyengéd érintés személyiséget formáló hatását erősíti meg. Az érintésben megszületik a Másik megértése, értékelése és ezzel együtt az értékessége is. Számos kutatás kimutatja, hogy a többet érintett gyermekek, akiket szeretettel vesznek körül, gyorsabban, egyenletesebben fejlődnek, a világot megismerő, befogadó kapacitásuk megsokszorozódik, információ-feldolgozó stratégiáik fejlettebbek, mint azoké, akik nélkülözik az érintést. Érzelmi intelligenciájuk szociális magabiztonságot ad számukra, megalapozza és elősegíti értelmi fejlődésüket.

A Varázsjátékok az óvodás-, és iskoláskorúakat, a gyermek lelkületüket gyakorló szülőket, e korosztállyal foglalkozó szakembereket, pedagógusokat, pszichológusokat szólítják meg. A Varázsjátékok - egy nyolckötetes sorozat - Klaus W. Vopel ötlete alapján született meg, akinek ... Folytatás ›› képzeletjátékait dr. Gőbel Orsolya gondozta át és gazdagította tovább. A kötetben található fantáziajátékok örömteli perceket jelenthetnek a családi környezetben, az egyéni, és kiscsoportos terápiás foglalkozások keretében és az óvodai valamint iskolai csoportokban egyaránt. Az Önmagunkban elmélyülten című kötetben található fantáziajátékok nyelvezete a mesék világát idézik, a csendes képzeleti munkának adnak teret. A játékok szimbólumaiból a gyerekek gazdag belső képi világot alakíthatnak ki, melyben önmaguk felé fordulhatnak, hogy megélhessék szerethetőségüket, elfogadhatóságukat, és mások számára is örömmé válhassanak. A(z) Önmagunkban elmélyülten (Könyv) szerzője Gőbel Orsolya.

A Varázsjátékok az óvodás-, és iskoláskorúakat, a gyermek lelkületüket gyakorló szülőket, e korosztállyal foglalkozó szakembereket, pedagógusokat, pszichológusokat szólítják meg. A Varázsjátékok - egy nyolckötetes sorozat - Klaus W. Vopel ötlete alapján született meg, akinek ... Folytatás ›› képzeletjátékait dr. Gőbel Orsolya gondozta át és gazdagította tovább. A kötetben található fantáziajátékok örömteli perceket jelenthetnek a családi környezetben, az egyéni, és kiscsoportos terápiás foglalkozások keretében és az óvodai valamint iskolai csoportokban egyaránt. Az Égig emelő légzés című kötetben található fantáziajátékok megmozgatják a gyermekek belső erőit, "repítik" őket önmaguk megismerése, elfogadása, pozitív értékelése felé, harmonikusabb, nyugodtabb kapcsolatot segítenek kialakítani az őket körülvevőkkel. A kötet játékai az érzelmi és a szociális intelligenciát formálják, gazdagítják, energiabázist teremtenek az értelmi fejlődéshez. A(z) Égig emelő légzés (Könyv) szerzője Gőbel Orsolya.

1914. július végén a négy nagyhatalom (a Német Birodalom, AusztriaMagyarország, Franciaország és Oroszország) különböző gyarló megfontolásból tudatosan vállalta az európai háborút, s azért valamennyien felelősek voltak. Létfontosságú érdekeik kölcsönösen kizárták egymást, ez vezetett az általános háborúhoz. A Monarchia úgy érezte, puszta léte forog kockán. Szentpéterváron attól tartottak, hogy Oroszország nagyhatalmi státusza válik komolytalanná, ha nem reagálnak Szerbia megtámadására. De szemet vetettek Konstantinápolyra és a török tengerszorosokra is. Németország úgy vélte, hogy a Monarchia nagyhatalmi pozíciójának megőrzése saját létkérdése is, amelyet a hármas antant veszélyeztetett. Poincaré Franciaország biztonságát hozta fel indoknak az oroszokkal való szövetségkötésre. A háborúból Nagy-Britannia sem maradhatott ki, hiszen Európa hatalmi egyensúlya, azaz saját biztonsága forgott veszélyben. A két szemben álló szövetségi rendszer (központi hatalmak és az antant) elsődleges célja nem kisebb-nagyobb területi gyarapodás, hanem az ellenfél szétzúzása volt. A tömeghadseregek katonai mozgósításának új logikája pedig a háború világméretűvé szélesedéséhez vezetett. A 20. század őskatasztrófája hallatlan áldozatot követelő, s mély változásokat kiváltó esemény volt. Megrázkódtatta és lerombolta a civilizált világ egy részét; összesen 20 millió halottat és 21 millió sebesültet és rokkantat eredményezett. A korábbi Európa politikailag, gazdaságilag és kulturálisan összeomlott. Európa s talán a világtörténelem alakulására is azonban legnagyobb hatással az első világháborúból kinövő és hatalomra jutott totális ideológiák és mozgalmaik hatottak: a bolsevizmus (1917), a fasizmus (1922) és a nemzetiszocializmus (1933), amelyek a világtörténelem legnagyobb emberáldozatával járó második világháborúba sodorták a népeket.

Szent Ágoston kegyelem-, illetve predestinációtanának megértéséhez alapvető fontosságúak a jelen kötetben található késői tanulmányok. A De correptione et gratia, a De natura et gratia és a De praedestinatione sanctorum címen ismert szövegek azonban nem pusztán önmagukban érdekesek, hiszen nemcsak a hippói püspök kegyelemtanába engednek bepillantást, hanem feltárják antropológiai álláspontjának alapvető vonásait is, és segítségükkel nemcsak Ágoston, hanem késői ellenfele, Pelagius, illetve egyes korabeli szerzetei közösségek gondolkodását is megismerhetjük. A szövegek így páratlanul értékes forrásul szolgálank az Ágoston-korabeli nyugati egyház teológiai vitáit illetően. Mindezek mellett az értekezésekben tárgyalt problémák és kérdések ágostoni feltárása és rájuk adott válaszai több évszázadon át hatottak és hatnak ma.