Libri Könyvkiadó strana 5 z 80

Linger Lea anyja különleges nő volt: megszállott madarász, aki súlyos depressziója elől a természet világába menekült. Az asszony öngyilkossága után Lea végigjárja a rokonait, hogy az emlékeiken keresztül felgöngyölítse családja történetét, miközben maga is épp az anyaságra készül. Ám a nyomozás során önmagáról és a rokonairól is többet tud meg, mint amire valaha is számított. Finy Petra első regényében a hazai növény- és állatvilág soha nem látott gazdagságban tárul az olvasó elé. A magyar irodalomban egyedülálló vállalkozás, mely a természet nyelvén mesél el egy nagyon is emberi történetet. Finy Petra 1978-ban született Budapesten. Első felnőtt könyve a 2006-ban megjelent "Histeria grandiflora" című verseskötet, 2008 óta kilenc nagysikerű gyerekkönyvvet írt. Ez az első felnőtt regénye.

Vigyázz, hogy kit kívánsz meg! Egy őrült szerelem, amit megrázó csalódás követ. Egy kapcsolat, ami egy életre szól és még annál is tovább. Bosszú, aminek még a halál sem állhatja útját. Mikor Barnabas Collins, a New England-i hajómágnás család ifjú örököse Martinique szigetére utazik, egyből megbabonázza az egyszerű szolgáló, Angelique egzotikus szépsége. Arra azonban, hogy a lány sötét hatalmak szövetségese, csak akkor jön rá, mikor már túl késő: eljegyez valaki mást, Angelique pedig kegyetlen bosszút eszel ki ellene, ami még a síron túl is üldözni fogja. Lara Parker a hetvenes évek kultikus sorozatában, a Dark Shadowsban maga játszotta Angelique szerepét. A színésznő a sorozat eredeti forgatókönyvét feldolgozva írta meg az Éjsötét árnyék trilógiát. A történeten alapul Tim Burton filmfeldolgozása is, mely 2012 májusában került a mozikba Johnny Depp, Michelle Pfeiffer és Helena Bonham Carter főszereplésével.

Sopotnik Zoltánnak démonai vannak. Meg angyalai, meg főleg egy perzsája, aki csak az övé. Vagy inkább azé, aki ebben a kötetben Sopotnik Zoltánként szólal meg, és a fentiek mellé még bonyolult családja is van, tele tragédiákkal, történelemmel, apró és kevésbé apró élethazugságokkal. Egyszóval tele a puttonya, és ebből a puttonyból néha vérfagyasztó, néha varázslatos figurák bukkannak elő. Egy üveggyár például, ahol a munkások között a sámán tart rendet, vagy egy kislány, akit mindenki öregasszonynak lát. Ez a könyv az ő történetüket meséli el, versben és prózában, fájdalmasan és gyönyörűen. Meseregény a durvábbik fajtából.

Balbec Beach nem egy hely, és nem egy tánc. Talán csak egy tengeri fuvallat, egy különös fénytörés, egy távoli dallam. De ott van Budapest utcáin, amikor egy sápadt énekesnő az apja után kutat az éjszakában, és ott van Velence tengerpartján is, mikor az érzelmes utazónak választania kell két szerelem között. A berlini metró járataiban, ahol kísérteteket sodor magával az alagútszél, névtelen fennsíkok pszichiátriáin és a Józsefvárosban is, mikor egy huszonéves műfordító egy negyvenéves nővel beszélget a pornográfia természetéről. Vagy a párizsi Ritz különtermében, Marcel Proust és Sigmund Freud sosemvolt találkozásakor. Dunajcsik Mátyás tizenhárom története ezekbe a pillanatokba viszi magával az olvasót, hogy aztán annak rendje és módja szerint el is veszítse a vágyak és emlékek tükörlabirintusában.

Mindenki dicsér, remekül nézek ki, tán sose láttak ilyen szépnek és sugárzónak. Én egy szuper csaj vagyok. Nusika meg egy tehén, egy trampli. Én jól öltözködöm, nem azért, mert telik rá, hanem mert vele ellentétben nekem van ízlésem. Én nagyszerű vagyok, sikeres, ő meg egy ostoba, falusi liba, egy rakás kudarc. Ketten együtt is azok. Szánalmas vagyok. Tökéletesen mindegy, hogyan néz ki az ember, és mit mondanak mások. Ha egyszer Barnát Nusika képes boldoggá tenni, becsmérelhetem napestig, Barna nem fogja kevésbé szeretni. De miért fáj ennyire?

Publikace analyzuje z právního a politologického hlediska poválečný proces s protektorátní vládou. V úvodu rozebírá politickou a společenskou situaci, za níž se proces konal, a hodnotí právní normy, na jejichž základě byla sestavena žaloba. Dále charakterizuje jednotlivé osobnosti – ministry protektorátní vlády a podrobně popisuje průběh vlastního procesu. Závěrem hodnotí význam procesu v širších vnitropolitických souvislostech.

Egyedülálló összefoglalás ez a könyv, amely az emberiség hajnalától napjainkig a kultúrák összefüggéseibe ágyazva követi nyomon a média történetét. Együtt tárgyalja a szóbeliség és az írásbeliség kérdését, a különböző médiumokat, a kommunikáció eszközeit és módjait, a változatos kultúrák jellegzetességeit és kölcsönhatásait. Ismerteti a megszülető művészeti ágak és az azokon belül kialakuló stílusok jellegzetességeit, kiemelkedő képviselőinek munkásságát. Lépésről lépésre követi a technika fejlődését, a jelentős találmányok fogadtatását és további sorsának alakulását. A szünet nélküli kommunikáció világában eligazít, feltárva a történelmi gyökereket és mindennapi valóságunk hátterét. Világos szerkezetű, olvasmányos tankönyv, amely nemcsak egyetemistáknak és főiskolásoknak szól, hanem a nagyközönség érdeklődésére is számot tart.

Lehet-e valaki egyszerre keresztény és palesztin? Sokak számára ez a kapcsolat elképzelhetetlen, pedig él egy néhány tízezer fős keresztény kisebbség Palesztinában a nyugati part bibliai helyszínein. A szerző ennek a közösségnek az életét és kihívásait mutatja be, mindazt, ami túl van a média torzító világán. A fogyatkozó közösség jövője egyre riasztóbb, az izraeli katonai megszállás és a muszlim többség kettős szorításában élve. A palesztin lét borús oldala és a fegyverek zaja mellett megjelenik egy izgalmas város ismeretlen arca is. A kávé illata, a fűszeres ízek, a fiatalok titkolt párkapcsolatai, a szerző személyes élményei hozzák közel az olvasóhoz a város lakóit. - Bisztrai Márton 1981-ben született Budapesten. Az ELTE Kulturális Antropológia Tanszék óraadója, doktorandusz. Kutatását egy Betlehem szomszédságában élő keresztény palesztin közösségben végezte. 2006 óta másfél évet töltött Beit Jalában. Terepmunkája során a vallások közötti kapcsolatokkal, az izraeli megszállás hatásaival és a fiatalok számára oly fontos párkapcsolati kérdésekkel foglalkozott.

Hogyan élnek a kamaszok? Mit gondolnak az iskoláról, a családjukról, a barátaikról? Mitől félnek és mit szeretnének? Csíkszentmihályi Mihály és Reed Larson könyve különleges kutatásra alapozva válaszolja meg ezeket a kérdéseket. 75 véletlenszerűen kiválasztott tizenévest kért4ek fel, hogy amikor a maguknál hordott csipogóval jeleznek nekik -legyen az bármely napszak- jegyezzék fel, mire gondolnak, mit csinálnak éppen, hogyan érzik magukat. Az eredmény ez a könyv, amelyben feltárul a kamaszok mindennapi élete, akár az iskolában, akár a barátaikkal vagy éppen családjukkal töltik idejüket. Ha szeretnénk, hogy a felnövő generáció ne kallódjon el, segíteni, hogy kamaszaink elégedett, boldog felnőttek legyenek, hogy társadalmunk stabil maradjon, érdemes megfontolni a "Kamasznak lenni" eredményeit és a szerzők ajánlásait. Lenyűgöző olvasmány, nemcsak tanulságos, de "kötelező irodalom" minden szülő, pedagógus és pszichológus számára.

Ausztria német megszállása után a nyolcvankét éves Sigmund Freud Londonba emigrál. Magával viszi a feleségét, gyermekeit, a sógornőjét, a kezelőorvosát és annak családját, a két cselédjét és még a kutyáját is - négy idősödő húgát viszont Bécsben hagyja. Közülük a legfiatalabb, az 1867-ben született Adolfine az egyetlen, aki soha nem ment férjhez és gyermeke sem született. Ez a könyv az ő történetét beszéli el, küzdelmes gyermekkorától kezdve a bécsi "Fészek" elmegyógyintézetbe való önkéntes bevonulásán át egészen a gázkamrában lelt haláláig. A híres testvére árnyékában élő húg sorsán keresztül feltárul előttünk a századfordulós Bécs zárkózott világa a csipkeruháival és fülledt vágyaival, irodalmi szalonjaival és bonctermeivel. Egy város és vele egy civilizáció, mely Adolphine-hoz hasonlóan maga is a fegyelmezett normalitás és a féktelen őrület közötti vékony határmezsgyén táncolva sodródik a végső összeomlás felé. A fiatal macedón szerző regénye 2010 irodalmi szenzációja volt, mely elnyerte az Európai Unió Irodalmi díját. "Minden normális ember ugyanúgy normális, minden őrült a maga módján az." Goce Szmilevszki 1975-ben született a macedóniai Szkopjében. Tanulmányait szülővárosában, Prágában és a budapesti Közép-Európai Egyetemen szerezte. Három regény szerzője, a szkopjei egyetem előadója.

A Café Chez Dom Párizs egyik külkerületében bújik meg, ahová turisták nemigen jutnak el. A tulajdonos, Houria és fiatal unokahúga, Sabiha a helyi vágóhídon dolgozó észak-afrikai bevándorlóknak kínál házias ételeket és menedéket. Egy napon azonban az ausztrál John menekül be a vendéglőjükbe a hirtelen kitört vihar elől. Ennek a véletlennek köszönhetően veszi kezdetét a tragikus kimenetelű szerelmi kaland... Évekkel később John már Melbourne egyik külvárosában éli rendezett életét gyönyörű, egzotikus feleségével, Sabihával és a kislányukkal. Ám továbbra is kísérti mindaz, ami Párizsban történt velük. Úgy dönt, felfedi titkát az idősödő írónak, Kennek, hogy a segítségével rátalálhasson a megértés és megbocsájtás lehetőségére... Alex Miller világszerte népszerű és sikeres, számos díjjal kitűntetett ausztrál író, aki lenyűgöző érzékenységgel ír a hétköznapi emberek magánéletének rejtelmeiről. Eddig tíz regénye jelent meg. A "Lovesong" 2011-ben Ausztráliában az év könyve lett.

Az evolúció felőlem elmehet a pokolba. Hatalmas tévedés vagyunk. Egyetlen évszázadnyi közlekedési őrjöngéssel halálos sebet ejtettünk ezen a kedves, életadó bolygón - az egyetlenen az egész Tejúton. A kormány hadat visel a drogok ellen, nem igaz? Akkor menjen neki a kőolajnak is. Beszéljen arról, milyen káros a kőolaj bódulata! Ez aztán a káros bódulat! Ha tankolunk egy keveset az autónkba, akár száz mérföldet is megtehetünk óránként, elüthetjük a szomszéd kutyáját, és cafatokra téphetjük a légkört. Hé, amíg nem lehetünk mások, mint Homo sapiensek, addig mit ugrálunk? Francba az egész szarsággal. Van valakinek egy atombombája? Kinek nincs manapság atombombája? A hazátlan ember szerzője hazája egyik legsajátosabban gondolkodó egyénisége. Kurt Vonnegut életműve nélkül az amerikai irodalom kifejezés is egészen mást jelentene. Indianapolisban született, 1922. november 11-én. Jelenleg New Yorkban és a New York állambeli Bridgehamptonban él feleségével, az író és fényképész Jill Krementz-cel. Hála Istennek, Kurt Vonnegut megszegte ígéretét, hogy nem ír több könyvet. Történetei az eddigieknél is személyesebb hangvételűek, humora immár nemcsak fekete, hanem fanyar is. Az elmúlt öt évben született írásai bepillantást nyújtanak abba, hogyan gondolkodik az egyik legnagyobb amerikai író a háborúról - a II. világháborútól az iraki háborúig -, a jóságos Semmelweis Ignácról, pusztuló környezetünkről és az 1960-as években gyártott Saabokról. "Nem igaz, hogy a jó nem győzedelmeskedhet a gonosz fölött. Csak az angyaloknak is úgy kellene szerveződniük, mint a maffiának."

Szigetlakónak lenni egyszerre jelent bezártságot és nyitottságot - a társadalom izgága hullámzásától messze a tenger fenséges kéksége felé fordulást. Fergeteges humor, hatalmas életkedv és bölcsesség árad ebből a könyvből. A robinsoni lét boldogságát és küzdelmeit megörökítő történetek mellett megismerjük a szerző legkedvesebb dalmát ételeit. A forró nyár pezsgése után ellenpontot képeznek a téli időszak kiüresedéséről szóló mesék, amikor a viharos hullámzással dacolva már csak az igazi szigetlakók maradnak. Ám az emlékezet, a színek, illatok, ízek és az egymásra utalt emberek összetartása még a legnehezebb időkön is átsegít. Senko Karuza világa magával ragadja olvasóit, hogy könyvébe feledkezve egy kis ideig mi is úgy élhessünk, ahogyan mindig is szerettünk volna - a nyugalom tengerében. Senko Karuza 1957-ben született Splitben. Gyermekkorát Vis szigetén töltötte, majd a Zágrábi Tudományegyetemen szerzett diplomát. A kis és távoli szigeteken való túlélés alternatív módszereinek multimediális mobil kutatóközpontja nevű civil szervezet alapítója, mely évente egy kis szigeten rendezi meg a MareMare művészeti fesztivált.