Trubadúr Kiadó strana 7 z 16

  „Rá lehet venni a népet, hogy kövesse a helyes utat, de azt már nem lehet elérni, hogy meg is értse azt.”

IRATKOZZ FEL A KIVÁLASZTOTT CÍMRE, KATTINTS A "HAMAROSAN" FELIRAT MELLETTI KIS SZÍVECSKÉRE, HOGY AZONNAL ÉRTESÜLJ A MEGJELENÉSRŐL! A világ leghíresebb és egyben leghírhedtebb motorosklubjának történetét a Hell's Angels 1957-ben alapított oaklandi chapterének (szervezetének) egyik alapítója, Sonny Barger életén keresztül ismerhetjük meg, a lehető leghitelesebb forrásból. Ugyan nem Sonny Barger a Hell's Angels Motorcycle Club alapítója, ám mivel 65 évet töltött el az oaklandi chapter színeiben, ő lett az egész klub legismertebb, legtiszteltebb és a hatóságok által egyik leginkább kipécézett tagja. 19 éves volt, amikor megalapították a Hell's Angels Oaklandet, így önéletrajza gyakorlatilag összefonódik a klub és az oaklandi chapter történetével, amely kívülállók számára olyan lehet, mint egy hajmeresztő jelenetekkel, elképesztő sztorikkal, rémes tragédiákkal, verekedésekkel, vicces vagy brutális akciójelenetekkel, szexszel és véget nem érő motorozással teletűzdelt motoros film. Amellett, hogy a klub tagjai közül - mint köztudott - sokan sokféle bűncselekményt is elkövettek, és akadtak, akik különböző okokból később a klub ellen fordultak, ez a történet nagyrészt a bajtársiasságról, testvériségről, az egymás iránti kiállásról, hűségről, elvekhez való ragaszkodásról, a bajtársakkal közösen szerzett megfizethetetlen élményekről és legfőképpen a szabadságról szól. Arról, hogy egy életünk van, azt hadd éljük úgy, ahogy szeretnénk. Sonny Barger az egész életét úgy élte le, ahogy ő akarta, lehet mit tanulni tőle, még akkor is, ha történetesen soha nem ültünk motoron.

Új teremtmény kerül az Édenkertbe, s felbukkanása véget vet Ádám addigi nyugodt, kényelmes életének. A jövevény folyton beszél, mindennek nevet ad, és ostoba újításokat akar bevezetni, de hogy mennyire veszélyes, az csak akkor derül ki, amikor összebarátkozik a kígyóval…

"Aki megőriz magában annyi fiatalságot, hogy felnőtt korában is szívesen olvassa Jókai regényeit, annak Stevenson is nagyon kedves marad." Szerb Antal

Persze az intézetről egészen más leírást kell adni, egy szót se a magas hangú, velőtrázó sikolyról, amit elmenőben, az egyik rácsos ablak mögül hallottak, s amitől remegni kezdtek, és a fogukat csikorgatták.

A kötetben a szerző miniregényei és ötperces színművei olvashatók. Az írások görbe tükrében az angol arisztokrácia mulatságos csodabogarak gyülekezeteként jelenik meg. "Mama hiába magyarázta neki, milyen bűnös illetlenség, hogy idegenkedik valakitől, aki nemsokára a férje lesz, ő nem tágított, csak mondta egyre, mennyire gyűlöli, és reméli, soha többé nem látja. Micsoda esküvő lesz ez!"

„Én is Daisy koszorúslánya voltam, és fél órával az esküvő előestéjén rendezett vacsora előtt még egyszer benéztem hozzá. Ott hevert az ágyán, olyan gyönyörű volt a virágmintás ruhájában, mint az a júniusi este – és olyan részeg, mint egy majom. Egy palack Sauterne volt az egyik kezében, és egy levél a másikban.”

Mi, ha a nő egy kicsit szimpatikus, azt mondjuk: „Imádlak”. Az angol, ha halálosan szerelmes, azt mondja: „I rather like you. Meglehetősen kedvelem önt.”

A kötet a sztoikus bölcselő három olyan írását tartalmazza, amelyekkel a legsúlyosabb veszteséget elszenvedőknek kívánt segítséget nyújtani. A reménytelenséggel szemben az élet és a szabad lélek lehetséges győzelmét hirdető vigasztalások címzettjei: a fiát gyászoló Marcia, a testvérét sirató Polybius és Seneca anyja, a fia száműzetése miatt kesergő Helvia."Hogy e pillanatban nincs hazád, azt nyomorúságnak nem érezheted. Minden tudománnyal torkig töltekeztél, tehát tudhatod, hogy bölcsnek hazája széles e világ."

  – Itt mindenki bolond. Én is bolond vagyok. Te is bolond vagy.  – Honnan gondolja, hogy én bolond vagyok? – kérdezte Alice.  – Ha nem volnál bolond – válaszolt a Macska –, nem jöttél volna ide. 

  „Az a „nép”, mely a hatalmat gyakorolja, nem mindig azonos azzal, melyen a hatalom gyakoroltatik.”

„A nagy újság Machiavelli művében a gonoszság feltétlen, aggálytalan tudomásulvétele. Az emberiség erkölcsi elvei, a középkor magasztos keresztény és lovagi eszményei nem hagytak rajta semmi nyomot; a végletes realista szeme előtt csak az ősi ösztönök állnak, fejedelmének csak azokkal kell számolnia. A politikában nincsen erkölcs, csak szükségszerűség, necessita.” Szerb Antal

IRATKOZZ FEL A KIVÁLASZTOTT CÍMRE, KATTINTS A "HAMAROSAN" FELIRAT MELLETTI KIS SZÍVECSKÉRE, HOGY AZONNAL ÉRTESÜLJ A MEGJELENÉSRŐL! „Meg kellett kísérelnem kétségbeesett helyzetemben, hogy egy fehér és egy fekete énre hasítsam öntudatomat, ha nem akartam összeroppanni a szörnyű csönd súlya alatt.”

  „Nem az a szegény, akinek kevese van, hanem aki többre vágyik.”

Az Apokalipszis most című, emlékezetes Coppola-film alapjául szolgáló, sokak által a XX. század egyik legfontosabb könyvének tartott kisregény, ez a dzsungel – és az emberi lélek – mélyébe vezető utazás a gyarmati kizsákmányolás véres valóságával szembesíti az olvasót.   "A szó: „elefántcsont”, a levegőben csengett; suttogták, sóhajtották. Az ember azt hihette, imádkoznak hozzá. És mindezt a bárgyú kapzsiság hullaszagra emlékeztető bűze lengte körül."

A rémtörténetek amerikai mestérnek novellái: A kút és az inga, Dr. Kátrány és Toll professzor módszere, A Maelström poklában, Történet a Rongyos Hegyekből, Metzengerstein