Trubadúr Kiadó strana 10 z 16

Ha megmondaná nekik, hogy mi a bűnük, és miért veri őket, akkor csak azok a polgárok félnének, akik hasonlót cselekedtek. Ne tudják! És féljen mindenki kint a világban, bűnös és ártatlan egyaránt!

"A mai uralmi rendszereket az jellemzi, hogy hazugságaikat nem is akarják feltétlenül elhitetni, csak feltétlenül elfogadtatni.

Woody nem nyugszik. Kilencvenhez közel is rendez, fújja a klarinétot és ír, idén épp egy új novelláskötete jelent meg Súlytalanság címmel. Ha valaki arra számít, hogy íróként Woody ilyen idősen az elmúlásról filozofál, élet és halál nagy kérdéseit boncolgatja, akkor ez a valaki téved, mert szerzőnk nem tesz mást, mint humoros történeteket mond el, ha úgy tetszik, vicceket mesél, miközben a halál ott ül a szomszéd asztalnál. Igaz, ezt tette egész életén át, ő mindig is így filozofált az elmúlásról. Persze azért ezek sem habkönnyű történetek, mindegyikből érezhető, hogy ironikus távolságtartással szemléli, olykor gyilkos humorral vagy az örkényi groteszkkel rokonítható módon ábrázolja közvetlen környezetének szereplőit. Woody az öniróniában is mindig jeleskedett, ez talán egyik legemberibb vonása, és százával sorolhatnánk a filmjeleneteket, melyekben bátran teszi magát közmulatság tárgyává. A kötet egyik novellájában nem kegyelmez magának, s minden korábbi önarcképnél előnytelenebb vonásokkal ruházza fel a szereplőjét

"Persze az intézetről egészen más leírást kell adni, egy szót se a magas hangú, velőtrázó sikolyról, amit elmenőben, az egyik rácsos ablak mögül hallottak, s amitől remegni kezdtek, és a fogukat csikorgatták."

"És én már tudom, mit érez egy gyilkos. Egy pillanatra szinte megdicsőül. Aztán visszahull a mélybe. És aljasnak érzi magát."

"Persze akinek sok akadályt kellett legyőznie, az hajlamos azt hinni, hogy messzebbre jutott. Tévedés. A harc még nem haladás."

- Nohát, Kerekes úr és Hidász úr nagy észbeli csatát vívtak egymással. Hidász úr álmomban is ott ült, ahol most kuporog; Kerekes úr pedig amott a veder helyén, a másik sarokban. Közből pedig maga ügyelte a békét, nehogy azok ketten összeverekedjenek. - Észbeli csata, s miről? - kérdezte Győző. - Arról, hogy mi célra vagyunk a világon.

"Ma az emberek tudják mindennek az árát, de nem tudják semminek az értékét."

"És most farkasszemet nézett egymással a két vezér. Életükben először álltak egymással szemtől szemben, négyszemközt. Itt találkoztak, ez előtt a szomorú ház előtt. Az egyiket a szíve hozta ide, a másikat a lelkiismerete."

IRATKOZZ FEL A KIVÁLASZTOTT CÍMRE, KATTINTS A "HAMAROSAN" FELIRAT MELLETTI KIS SZÍVECSKÉRE, HOGY AZONNAL ÉRTESÜLJ A MEGJELENÉSRŐL!   Paris Hilton neve hallatán mindenkinek a dúsgazdag családból származó örökösnő jut eszébe, aki gyermekkora óta a rivaldafényben éli az életét, partiról partira jár, pezsgőt iszik, hajnalig táncol, és botrányos viselkedésével igyekszik magára vonni a figyelmet. Azonban ha túllépünk a felszínes megítélésen, egy olyan üzletasszony alakja tűnik elénk, aki újszerű ötleteivel felépített egy üzletbirodalmat, saját márkát hozott létre, emellett modellként, influenszerként és DJ-ként dolgozik, valóságshow-kban és különféle műsorokban lép fel, és még jótékonysági célokra is gyakran áldoz idejéből és vagyonából.  Paris megkapó őszinteséggel, ugyanakkor humorral és önkritikával tárja elénk mindazt, ami a botrányhős-Paris életének színfalai mögött játszódott le. Azzal, hogy leírja későn diagnosztizált figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarának (ADHD) tüneteit, nemcsak saját viselkedését kívánja igazolni, hanem sok hasonló, e „láthatatlan” betegségben szenvedő embernek és környezetüknek is segítséget nyújt. Paris serdülőkorában még másként viszonyultak a „nehezen kezelhető fiatalokhoz”, bentlakásos iskolákban, kegyetlen módszerekkel próbálták őket fegyelmezni, melyeknek maga Paris is áldozata volt. Az érzelmi fejlődést „segítő” iskolákban elszenvedett megpróbáltatások későbbi életére is kihatottak, azóta is rémálmok gyötrik. Paris azonban e keserves tapasztalatokat nem önsajnálatként, hanem inkább segítő szándékkal osztja meg.  A sokkoló élmények ellenére a könyv sztorizós, derűs, „semmit sem bántam meg”-hangulata mindvégig töretlen. Betekinthetünk a sztárok hétköznapjaiba, az üzleti élet, a divatvilág és a szórakoztatóipar kulisszái mögé, megismerhetjük a partiszervezés fortélyait és a végtelen bulizás alapszabályait. Mivel ez utóbbi egy olyan készség, amelyet Paris „egy életen át tartó, lelkes gyakorlás során” fejlesztett ki, érdemes odafigyelnünk szakértő tanácsaira: „Csajok, legyetek tisztában az értékeitekkel. Nem arról van szó, hogy szerencsések vagytok, ha egy partin részt vehettek; a parti szerencsés, ha ti ott vagytok.” Paris nem azzal a szándékkal ír, hogy mások a hibáiból tanuljanak, hanem azt akarja, hogy az emberek többé ne gyűlöljék magukat az elkövetett hibáik miatt. 

„És most farkasszemet nézett egymással a két vezér. Életükben először álltak egymással szemtől szemben, négyszemközt. Itt találkoztak, ez előtt a szomorú ház előtt. Az egyiket a szíve hozta ide, a másikat a lelkiismerete.”

  „Van-e emberi tett, ami ne lenne tele balgasággal?”

IRATKOZZ FEL A KIVÁLASZTOTT CÍMRE, KATTINTS A "HAMAROSAN" FELIRAT MELLETTI KIS SZÍVECSKÉRE, HOGY AZONNAL ÉRTESÜLJ A MEGJELENÉSRŐL!   „Azért vagyok itt, hogy figyelmeztesselek, van még egy esélyed és reményed arra, hogy elkerüld sorsomat.”

Gondolkodj tisztességesen! Gyakorolj keményen! Próbálj ki minél több művészetet! Ismerj meg minél több mesterséget! Értsd meg alaposan a dolgok előnyeit és hátrányait!

IRATKOZZ FEL A KIVÁLASZTOTT CÍMRE, KATTINTS A "HAMAROSAN" FELIRAT MELLETTI KIS SZÍVECSKÉRE, HOGY AZONNAL ÉRTESÜLJ A MEGJELENÉSRŐL! Mellőzhetetlen, hogy mindenki tisztában legyen vele, hogy a „férfiasság” és a „nőiesség” fogalma, melyeknek tartalmát a közfelfogás oly kétségtelennek véli, a tudományban a legzavarosabbak közé tartozik, s legalábbis háromféleképpen határozható meg. 

Az 1920-as években az egy főre jutó vagyont tekintve az Oklahomában élő oszázs indián törzs volt a világ leggazdagabb népe. Miután olajat találtak a földjükön, az oszázsok fényűző villákba költöztek, és sofőr vezette autókkal közlekedtek. Aztán valakik elkezdték sorban egymás után meggyilkolni őket. Mollie Burkhart rádöbbent, hogy családtagjai első számú célponttá váltak: a szeretteit lelőtték vagy megmérgezték. Más oszázs indiánok is rejtélyes körülmények között haltak meg, sőt néhány olyan embert is megöltek, aki megpróbált a gyilkosok nyomába eredni. Mivel az áldozatok száma egyre nőtt, az ügyet a nem sokkal korábban létrehozott FBI és annak fiatal, titokzatos vezetője, J. Edgar Hoover vette kézbe. A rejtélyes gyilkosságsorozat felderítésével Hoover a volt texasi rangert, Tom White-ot bízta meg, aki gyorsan megszervezte a csapatát, amelybe egy indián származású titkos ügynök is bekerült. Az ügynökök bejárták a vadnyugat utolsó maradékának földjét, és leleplezték az amerikai történelem egyik legdöbbenetesebb összeesküvését. Az oknyomozó újságírás mesterműve, egy százéves rejtély megfejtése. - The Boston Globe Lebilincselő… Grann virtuóz módon bogozza ki egy rejtélyes történet – egy igaz történet – szálait… Szívszorongató olvasmány. - Dave Eggers, The New York Times Book Review