Trubadúr Kiadó strana 5 z 16

A hatalom megszerzésének és megtartásának fortélyai évezredek óta foglalkoztatják az embereket, Machiavelli, az itáliai író, gondolkodó és politikus pedig máig érvényes útmutatót készített hozzá minden fejedelem és uralkodó számára. Tanácsai és javasolt módszerei egyszerre hatékonyak és félelmetesen ismerősek napjaink világából. A fejedelem feltehetően 1513-ban született, ám csak a szerző halála után, 1532-ben jelent meg, hogy aztán korszakokon és birodalmakon átívelő, örökérvényű bestseller váljék belőle. Kivívta a katolikus egyház rosszallását, és évszázadokon át a tiltott művek listáján szerepelt, ám ez csak még népszerűbbé tette Machiavelli időtlen klasszikusát. Niccolo Machiavelli halhatatlan remekművét a Troubadour Books Lutter Éva fordításában hozza el az olvasóknak.

"Minden, ami történik, igazságosan történik. Ha pontosan megfigyeled, rájössz." Marcus Aurelius császár az ókori Róma vérzivataros éveiben vetette papírra filozófiai elmélkedéseit. Gondolatai és tanácsai közel két évezred elteltével sem veszítettek érvényességükből. Eredetileg görögül írt feljegyzései a világirodalom legolvasottabb művei közé tartoznak. A Troubadour Books Időkapu sorozatának legújabb kötete valódi időutazás, amelynek segítségével megismerkedhetünk a 2. évszázadban élt római császár, Marcus Aurelius bölcs gondolataival és a lét nagy kérdéseiről alkotott véleményével.

Új teremtmény kerül az Édenkertbe, s felbukkanása véget vet Ádám addigi nyugodt, kényelmes életének. A jövevény folyton beszél, mindennek nevet ad, és ostoba újításokat akar bevezetni, de hogy mennyire veszélyes, az csak akkor derül ki, amikor összebarátkozik a kígyóval… 1) Most egy kígyóval barátkozott össze. A többi állat örül, mert mindig kísérletezett velük, és nyaggatta őket; és én is örülök, mert a kígyó beszél, és így egy kicsit pihenhetek. 2) A csillagok is jók. Bárcsak szerezhetnék néhányat, hogy a hajamba tűzzem. […] Amikor az este először fölbukkantak, megpróbáltam leverni néhányat egy rúddal, de nem értem el… 3) Amikor az óriási brontoszaurusz bedübörgött a táborba, ő ezt nyereségnek tartotta […] Azt hitte, valamiféleképp meg lehet szelídíteni, és jó háziállat válhat belőle; én azt mondtam, egy hat és fél méter magas és huszonöt méter hosszú háziállat nem valami jó dolog… 4) Nem a műveltsége miatt szeretem – nem, nem azért. Önmaga művelte magát, és tényleg rengeteg dolgot tud, de azokat rosszul. 5) Kísérletezéssel tudtam meg, hogy úszik a fa, a száraz levél, a toll és rengeteg más dolog; ezekből az összegyűjtött bizonyítékokból aztán az ember tudja, hogy a szikla is úszik; de be kell érnem azzal, hogy csak tudom, mert nincs rá mód, hogy bebizonyítsam – egyelőre.

A trilógia befejező részében Ábel a hargitai rengeteg, majd a város után Amerikában próbál szerencsét. A csavaros észjárású székely fiút a talpraesettsége, humora és emberségessége segíti át a nehéz helyzeteken, hogy az újvilági kalandozások után végül visszatérjen szülőföldjére, mert ahogy a regény híres mondata is állítja: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!” 1. „Ábel, itt is rengetegben leszel!” 2. „Messze néztem, és úgy gondoltam Blankára, mint a sok csillag közül a legszebbikre, amelyet szintén elhomályosított a nagyvárosi nagy fény.” 3. „…mert inkább uralkodjék, szenvedés árán is, az igazság, mint akármilyen örömnek a fényében a valótlan dolog!” 4. „Ellenben nem szóltam semmit, hadd legyen az a legokosabb, aki nálánál okosabbat nem ismer!” 5. „…senkit sem szabad megítélni, amíg cselekedetének okát és körülményeit nem ismerjük.” 6. „…nem is lehetünk más célra ebben az életben, mint hogy megismerjünk mindent, amennyire lehetséges: […] s amikor mindent megismertünk, amennyire lehetséges, akkor visszamenjünk oda, ahol otthon lehetünk.”

Stevenson e regénye a világirodalom egyik leghíresebb és legizgalmasabb kalóztörténete. Néhány bátor kincskereső egy régi térkép útmutatásait követve szeretné megtalálni Flint kapitány, a híres kalóz elásott kincsét. Mivel hajdani tengeri rablók egy csapatának is ugyanez a célja, az összecsapás elkerülhetetlen. "Megvan a véleményem rólatok, ti mihaszna, tunya, nyúlszívű férfiak. Ki kell nyitnunk azt a ládát, ha belehalunk is." "Az a meggyőződésem, hogy önök közül, uraim, egyik sem tudja, mire vállalkozott, de én megmondom, miről van itt szó: életről vagy halálról." "Akkor kell megszegnünk az egyezséget, mikor eljön az ideje, addig pedig hitegetem a doktort, ha pálinkával kellene is kenegetnem a csizmáit." "Ez nem az a térkép volt, melyet mi Billy Bones ládájában találtunk, hanem annak pontos másolata. Minden meg volt jelölve rajta – nevek, magaslatok, szorosok –, csak a vörös keresztek és a széljegyzetek hiányoztak." "Maga vagy az én hajószakácsom, és akkor udvariasan bánnék magával… vagy Silver kapitány, közönséges lázadó és tengeri rabló, és akkor mehet az akasztófára."

A kötet Platón két leghíresebb dialógusát tartalmazza. A lakoma szereplői Erósznak, a szerelem istenének mérhetetlen hatalmát igyekeznek bemutatni, ki-ki a maga módján. A Szókratész védőbeszéde azt a Kr. e. 399-ben lezajlott „koncepciós pert” idézi fel, amelynek végén Platón mesterét halálra ítélték. „Az emberi nemek száma három volt, nem kettő, mint most, férfi és nő, hanem volt még egy harmadik is, amely egyesítette magában a kettőt, ennek csak a neve maradt ránk, ő maga eltűnt.” „ Úgy találtam, hogy ugyanaz a hibájuk a jó kézmíveseknek is, ami a költőknek: mindegyik, aki a maga mesterségét jól végezte, azt képzelte, hogy minden más dologban is ő a legbölcsebb…” „ Tanítója soha senkinek nem voltam: de ha valaki meg akarta hallgatni, mit beszélek, és hogyan végzem hivatásomat, akár fiatal volt, akár öreg, ezt senkitől sem sajnáltam.” „ Ha azt hiszitek, hogy egyesek megölésével valakit is meggátoltok abban, hogy helytelen éltetekért korholjon titeket, nem jól gondolkoztok.” „ Úgy gondolkodtam, hogy inkább a törvény és igazság oldalán várom be a veszélyt, semhogy csak azért, mert a börtöntől vagy a haláltól félek, veletek tartsak, mikor jogtalanságot akartok elkövetni.”

Az expresszionista próza legnagyobb ígérete Franz Kafka (1883–1924) volt; az egyetlen, akinek sikerült száraz humorú rövid novelláiba és töredékekben maradt regényeibe belevinni a világ eredendő kísértetiességét, az ember reménytelen harcát titokzatosan rosszindulatú magasabb hatalmakkal szemben. Szerb Antal

Az Apokalipszis most című, emlékezetes Coppola-film alapjául szolgáló, sokak által a XX. század egyik legfontosabb könyvének tartott kisregény, ez a dzsungel - és az emberi lélek - mélyébe vezető utazás a gyarmati kizsákmányolás véres valóságával szembesíti az olvasót. A szó: "elefántcsont", a levegőben csengett; suttogták, sóhajtották. Az ember azt hihette, imádkoznak hozzá. És mindezt a bárgyú kapzsiság hullaszagra emlékeztető bűze lengte körül.

Esti Kornél nem csupán Kosztolányi alteregója, hanem az emberi lét egy másik dimenziója, ahol a munkával szemben a játék, a hétköznapival szemben a különleges, a komolysággal szemben a csibészség és az irónia dominál. "Én nem születtem arra, hogy megmentsem azt az emberiséget, amelyik, mikor nem sújtja tűzvész, árvíz és döghalál, háborúkat rendez, és mesterségesen idézi elő a tűzvészt, az árvizet és döghalált."

Barbara Butcher New York-i halottkém lebilincselő, személyes élményeken alapuló memoárja több mint húsz év tapasztalatait dolgozza fel. A szerző alkoholizmusából próbált épp felépülni, és ebben komoly segítséget jelentett, hogy munkát kapott a New York-i halottkémi hivatalban. A szakma történetében ő volt a második nő, akit alkalmaztak ebben a munkakörben, és ő volt az első, aki három hónapnál tovább bírta. Butcher kettős gyilkosságok, hátborzongató öngyilkosságok, és ami a legszívszorítóbb, nemi erőszak kiskorú áldozatainak eseteivel foglalkozott. Az Amit csak a holtak tudnak című könyve több mint 5500 haláleset helyszínén folytatott vizsgálatainak eredményeit dolgozza fel, amelyek közül 680 gyilkosságnak bizonyult. Pályafutásának egyik legmegrázóbb, egyben legemlékezetesebb megbízatása az volt, amikor a hazáját ért 2001. szeptember 11-ei terrortámadás áldozatainak több ezernyi, felismerhetetlenségig összeroncsolódott maradványait kellett azonosítaniuk. Egy olyan nő lenyűgöző és megdöbbentő történetei ezek, aki a halállal való mindennapos szembenézése során egyedülálló tapasztatokat szerzett.

Apa. Férj. Testvér. Harcos. Showman. A könyörtelen őszinteséggel elmesélt Puszta kézzel egy sportikon lenyűgöző önéletrajza, melyben a veretlen nehézsúlyú bajnok, a "Cigánykirály" Tyson Fury visszatekint karrierjére, és elmondja, hogyan jutott fel a csúcsra, hogyan ismerkedett meg Parisszel, aki később imádott felesége és hat gyönyörű gyermekének anyja lett. Elbeszéli, milyen fontos szerepet játszott karrierjében neveltetése és a családja. Tanúi lehetünk a Cigánykirály bukásának és újbóli felemelkedésének, annak, hogy élete legnehezebb időszakában az öngyilkosság gondolata is megkísértette. A sportikon őszintén beszél arról, milyen kemény küzdelem árán tudott felülkerekedni mentális betegségén, és hogyan segítette ebben a harcban a családja és a hite. Egyetlen célja az volt, hogy bebizonyítsa, még mindig ő a világ legjobb nehézsúlyú bokszolója. Minden nehézség ellenére Tyson talpra állt, hogy végül elérkezzen pályafutásának egyik legnagyszerűbb pillanata, a Dillian Whyte elleni kiütéses győzelem a Wembley Stadionban, új rekordot jelentő 94 ezer néző előtt.

A rabszolgából filozófussá lett Epiktétosz e rövid írása a sztoikus gondolkodás egyik alapműve. A közel kétezer éve született Kézikönyvecske tanításainak jelentős része ma is erkölcsi igazodási pontként szolgálhat. "Ha valaki rossz híredet kelti, ne védekezz a rágalmakkal szemben, hanem reagálj így: Bizonyára nem ismeri a többi hibámat, mert különben nem csak ezeket mondta volna."

A kötetben a szerző miniregényei és ötperces színművei olvashatók. Az írások görbe tükrében az angol arisztokrácia mulatságos csodabogarak gyülekezeteként jelenik meg. "Mama hiába magyarázta neki, milyen bűnös illetlenség, hogy idegenkedik valakitől, aki nemsokára a férje lesz, ő nem tágított, csak mondta egyre, mennyire gyűlöli, és reméli, soha többé nem látja. Micsoda esküvő lesz ez!"

"A tökéletes diadal vad vakmerőségében a saját székemet pontosan arra a helyre állítottam, amely alatt áldozatom hullája nyugodott."

Franz Kafka válogatott novelláit tartalmazó kötetünket a tragikusan fiatalon elhunyt író halálának századik évfordulóján ajánljuk az olvasók figyelmébe. A műveit a XX. század első évtizedeiben papírra vető Kafka mintha előre látta volna Európa gyászos jövőjét, a totalitárius államok felemelkedését, amelyek hatalmi önkényével az egyszerű állampolgárok hiába próbálnak szembeszállni.Tartalom:A TÖRVÉNY KAPUJÁBAN (Vor dem Gesetz)A FEGYENCGYARMATON (In der Strafkolonie)JELENTÉS AZ AKADÉMIÁNAK (Ein Bericht für eine Akademie)ÁLOM (Ein Traum)RÉGI HISTÓRIA (Ein altes Blatt)POSZEIDÓN (Poseidon) ELSŐ BÁNAT (Erstes Leid)AZ ÉHEZŐMŰVÉSZ (Ein Hungerkünstler)AZ ODÚ (Der Bau) 

IRATKOZZ FEL A KIVÁLASZTOTT CÍMRE, KATTINTS A "HAMAROSAN" FELIRAT MELLETTI KIS SZÍVECSKÉRE, HOGY AZONNAL ÉRTESÜLJ A MEGJELENÉSRŐL! Az Antikrisztusban Nietzsche – annak ellenére, hogy művét a főbb európai nyelveken ő egyenként milliós példányszámban szerette volna megjelentetni, ami enyhén szólva ellentmond az Előszó kezdősorának, hogy a mű „azokhoz szól, kiknek száma a legkevesebb” – egy, a világból távozó ember és gondolkodó benyomását kelti; radikálisan eltávolodik kora – és a mi korunk – mindhárom jelentős eszmerendszerétől: a kereszténységtől, a liberalizmustól és a szocializmustól. Nézeteinek érvényesítésére két kitörési pont maradt csupán: vagy a heroikus-ezoterikus arisztokratizmus vagy pedig a rasszista populizmus. Hogy tanait és nézeteit a későbbiek során kik és milyen célokra használták fel, abban neki magának is felelőssége van. S bizonyos az is, hogy Az Antikrisztus sem mentes a hibáktól és a fogyatékosságoktól. Azonban rá magára is érvényesnek érezzük azt, amit Nietzsche huszonhárom esztendős korában vetett papírra: a nagy emberek tévedései olykor termékenyebbek, mint a kisszerűek igazságai. Csejtei Dezső