Trubadúr Kiadó strana 5 z 16

A 2019-ben elhunyt Karl Lagerfeld, a világhírű divattervező William Middleton újságíróval közösen írta meg élete, karrierje történetét. Lagerfeld harmincöt éven át volt a nagy múltú Chanel-ház kreatív igazgatója. Hírnevét azonban nem csupán sajátos ruhakollekcióinak köszönheti, hanem annak is, hogy igazi egyéniség volt, jellegzetes fehér hajáról, fekete napszemüvegéről, ujjatlan kesztyűiről és magas, keményített, levehető gallérjáról mindenütt azonnal felismerték. Macskája, Choupette iránti rajongása is közismert volt. William Middleton újságíró és szerző évekig dolgozott Párizsban a Women's Wear Daily, a W és a Harper's Bazaar című lapoknak. Eközben interjúkat készített Lagerfelddel, így ismerhette meg a tervező olyan jellemvonásait és életének olyan titkait, amelyekről a világ addig nem szerezhetett tudomást. Izgalmas és szórakoztató könyvében Middleton elkalauzol minket a divatipar exkluzív környezetébe, bepillantást enged páratlanul tehetséges művészek, stílusos társasági emberek és híres sztárok világába.

A Krisztus utáni első századok valamelyikében született Vátszjájana Káma-Szútrája a legrégebbi fennmaradt indiai "tankönyv" a szerelem művészetéről. A hasonló témájú korábbi művekre gyakran hivatkozó, olykor azok téziseit vitató erotikus kézikönyv sorra veszi a hajadonok, a férjes asszonyok, a főállású szeretők és a hivatásos kéjhölgyek szerelmi praktikáit, de nagy teret szentel a férfiaktól elvárható kedveskedések és trükkök ismertetésének is.

A 20 századi prózairodalom egyik legjelentősebb megújítója, Franz Kafka három befejezetlen regényt hagyott az utókorra, amelyek közül az első a legkevésbé ismert és méltatott. A regény címe is sokáig bizonytalan volt, és a szerző halála után Max Brod, Kafka legjobb barátja és hagyatékának kezelője Amerika címmel jelentette meg. Minthogy azonban maga a szerző naplójában Der Verschollene címen emlegette regényét, az 1983-as kritikai kiadás is ezt a címet kapta. A Troubadour Kiadó is ezt a hagyományt követi, és a fordító, Györffy Miklós az utószóban részletesen elemzi, hogy a lehetséges változatok közül miért Az eltűnt fiúra esett a választása. Kafka 1912-ben kezdte írni ezt a regényét, és ekkor talán még elfogadja kortársainak illúziót egy lehetséges jobb jövőről, az ábrázolt világ még nem annyira komor és reménytelen, mint későbbi két regényében és novelláiban. Amerika a huszadik század elején gyors gazdasági fejlődésével és a hagyományoktól elszakadó értékrendjével mintha egyfajta kiutat, reményt képviselt volna sok európai számára. Kafka hőse nem a szegénység elől menekül, azonban a tengerentúlon rá is ugyanazok kihívások várnak, és a világ, amelyet ott megismer, inkább riasztó és idegen, távolról sem a megvalósuló ábrándok országa, aminek sok kivándorló reméli. A mű erénye a realista ábrázolás, és az utolsó fejezet alapján vélhetően a szerzői szándék is az volt, hogy valamiféle kiutat vagy reményt szólaltasson meg, ami későbbi műveiből teljességgel hiányzik.

Sehrezád és Harún-ar-Rasíd, Szinbád és Ali Baba – ki ne ismerné ezeket a neveket? A középkori Arábiából és Perzsiából származó, varázserejű dzsinnekkel és ifritekkel, bátor, talpraesett hősökkel és gyönyörű – ráadásul többnyire igen készséges – leányokkal teli mesék e gyűjteményét immár 1200 éve olvassák szerte a világon. Sorozatunk e kötetét az Ezeregyéjszaka történeteinek legjavából állítottuk össze. Tartalom AZ IRGALMAS ÉS MEGBOCSÁTÓ ALLÁH NEVÉBEN! SAHRIÁR KIRÁLY ÉS ÖCCSE, SÁH-ZEMÁN KIRÁLY TÖRTÉNETE A szamár, az ökör és a parasztgazda története A MEGGYILKOLT LEÁNY VAGY A HÁROM ALMA TÖRTÉNETE OMAR IBN EL-KHATTÁB ÉS A FIATAL BEDUIN ALI BABA ÉS A NEGYVEN RABLÓ A TENGERJÁRÓ SZINDBÁD UTAZÁSAI MESE AZ ASSZONYOK VÉGTELEN RAVASZSÁGÁRÓL ÉS CSALFASÁGÁRÓL SAHRIÁR KIRÁLY ÉS SEHREZÁD TÖRTÉNETÉNEK BEFEJEZÉSE

A kötet a sztoikus bölcselő három olyan írását tartalmazza, amelyekkel a legsúlyosabb veszteséget elszenvedőknek kívánt segítséget nyújtani. A reménytelenséggel szemben az élet és a szabad lélek lehetséges győzelmét hirdető vigasztalások címzettjei: a fiát gyászoló Marcia, a testvérét sirató Polybius és Seneca anyja, a fia száműzetése miatt kesergő Helvia.

Szerelem és szerelemféltés, házasság és házasságtörés: a kötet novellái a férfit és nőt egymáshoz vonzó vágy hol mulatságos, hol tragikus következményeit mutatják be. Csáth Géza írásainak hőseit gyakran őrült tettekre készteti a szerelmi szenvedély. A kötetben szereplő novellák A VÖRÖS ESZTI JOLÁN ERNA ROZI TÁLAY FŐHADNAGY HÉTFŐ PÁL ÉS VIRGINIA DÉLUTÁNI ÁLOM A DOKTORNÉ A KISASSZONY SCHMITH MÉZESKALÁCSOS IRÉN MAMA EGYIPTOMI JÓZSEF „SOUVENIR” BAUER HÁZASSÁGA RÉGI LEVÉL NERVUS RERUM HAJNALI ELBESZÉLÉS A FEKETE KUTYA NAGY BALÁZS – KIS BALÁZS EGYMÁST BOLDOGÍTVA A BALERINA APJA

A Versace divatcég története elválaszthatatlan a Versace család történetétől, a három testvér eltérő, mégis egy irányba tartó útjától a siker és a gazdagság felé. A legidősebb Versace testvér, Santo hosszú évek távlatából meséli el közös gyermekkorukat, a szülőkkel való kapcsolatukat, a kezdeti szárnypróbálgatásokat. Honnan indultak el, és hogyan hódították meg a világot olyan hírességek barátságát élvezve, mint Lady Diana, Elton John, Madonna, Halle Berry, Demi Moore. És vajon mi lett volna a cég sorsa, ha a jövőjét illető tárgyalások néhány nappal korábban zajlanak, még Gianni meggyilkolása előtt…? A festői szépségű Reggio Calabriából származó ízig-vérig olasz családot olyan erős kötelék tartja össze, amelyet a feszültségek ugyan kemény próbára tettek, de sosem szakítottak el. Még a halál sem tudja őket elválasztani. Gianni Versace tragikus halálának híre hallatán bátyja csupán ennyit mondott: „Gianni nem halt meg, Gianni halhatatlan”.

Weöres Sándor ismert és kevésbé ismert állatos verseiből Steinert Ágota válogatott egy kötetre valót. A dallamos költeményeket Keresztes Dóra illusztrációi teszik még élvezetesebbé.

Pamela Anderson a Baywatch sztárja, a 90-és évek szexszimbóluma, önéletrajzában kíméletlen őszinteséggel vall az életéről. Mesél hányatott gyerekkoráról és az őt ért bántalmazásokról. Megtudhatjuk az igaz történetét annak, hogyan fedezték fel, és hogyan lett a Playboy ikonikus modellje, aki mindenki másnál többször, 14 alkalommal szerepelt a nyuszis magazin címlapján. És persze a férjével, Tommy Lee-vel készített, elhíresült szexvideó sztorija sem maradhat ki a könyvből. Mindezt lebilincselően érdekes stílusban, tabukat nem ismerve tárja elénk memoárjának lapjain.

A hatalom megszerzésének és megtartásának fortélyai évezredek óta foglalkoztatják az embereket, Machiavelli, az itáliai író, gondolkodó és politikus pedig máig érvényes útmutatót készített hozzá minden fejedelem és uralkodó számára. Tanácsai és javasolt módszerei egyszerre hatékonyak és félelmetesen ismerősek napjaink világából. A fejedelem feltehetően 1513-ban született, ám csak a szerző halála után, 1532-ben jelent meg, hogy aztán korszakokon és birodalmakon átívelő, örökérvényű bestseller váljék belőle. Kivívta a katolikus egyház rosszallását, és évszázadokon át a tiltott művek listáján szerepelt, ám ez csak még népszerűbbé tette Machiavelli időtlen klasszikusát. Niccolo Machiavelli halhatatlan remekművét a Troubadour Books Lutter Éva fordításában hozza el az olvasóknak.

A trilógia befejező részében Ábel a hargitai rengeteg, majd a város után Amerikában próbál szerencsét. A csavaros észjárású székely fiút a talpraesettsége, humora és emberségessége segíti át a nehéz helyzeteken, hogy az újvilági kalandozások után végül visszatérjen szülőföldjére, mert ahogy a regény híres mondata is állítja: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!” 1. „Ábel, itt is rengetegben leszel!” 2. „Messze néztem, és úgy gondoltam Blankára, mint a sok csillag közül a legszebbikre, amelyet szintén elhomályosított a nagyvárosi nagy fény.” 3. „…mert inkább uralkodjék, szenvedés árán is, az igazság, mint akármilyen örömnek a fényében a valótlan dolog!” 4. „Ellenben nem szóltam semmit, hadd legyen az a legokosabb, aki nálánál okosabbat nem ismer!” 5. „…senkit sem szabad megítélni, amíg cselekedetének okát és körülményeit nem ismerjük.” 6. „…nem is lehetünk más célra ebben az életben, mint hogy megismerjünk mindent, amennyire lehetséges: […] s amikor mindent megismertünk, amennyire lehetséges, akkor visszamenjünk oda, ahol otthon lehetünk.”

Új teremtmény kerül az Édenkertbe, s felbukkanása véget vet Ádám addigi nyugodt, kényelmes életének. A jövevény folyton beszél, mindennek nevet ad, és ostoba újításokat akar bevezetni, de hogy mennyire veszélyes, az csak akkor derül ki, amikor összebarátkozik a kígyóval… 1) Most egy kígyóval barátkozott össze. A többi állat örül, mert mindig kísérletezett velük, és nyaggatta őket; és én is örülök, mert a kígyó beszél, és így egy kicsit pihenhetek. 2) A csillagok is jók. Bárcsak szerezhetnék néhányat, hogy a hajamba tűzzem. […] Amikor az este először fölbukkantak, megpróbáltam leverni néhányat egy rúddal, de nem értem el… 3) Amikor az óriási brontoszaurusz bedübörgött a táborba, ő ezt nyereségnek tartotta […] Azt hitte, valamiféleképp meg lehet szelídíteni, és jó háziállat válhat belőle; én azt mondtam, egy hat és fél méter magas és huszonöt méter hosszú háziállat nem valami jó dolog… 4) Nem a műveltsége miatt szeretem – nem, nem azért. Önmaga művelte magát, és tényleg rengeteg dolgot tud, de azokat rosszul. 5) Kísérletezéssel tudtam meg, hogy úszik a fa, a száraz levél, a toll és rengeteg más dolog; ezekből az összegyűjtött bizonyítékokból aztán az ember tudja, hogy a szikla is úszik; de be kell érnem azzal, hogy csak tudom, mert nincs rá mód, hogy bebizonyítsam – egyelőre.

Az expresszionista próza legnagyobb ígérete Franz Kafka (1883–1924) volt; az egyetlen, akinek sikerült száraz humorú rövid novelláiba és töredékekben maradt regényeibe belevinni a világ eredendő kísértetiességét, az ember reménytelen harcát titokzatosan rosszindulatú magasabb hatalmakkal szemben. Szerb Antal

Stevenson e regénye a világirodalom egyik leghíresebb és legizgalmasabb kalóztörténete. Néhány bátor kincskereső egy régi térkép útmutatásait követve szeretné megtalálni Flint kapitány, a híres kalóz elásott kincsét. Mivel hajdani tengeri rablók egy csapatának is ugyanez a célja, az összecsapás elkerülhetetlen. "Megvan a véleményem rólatok, ti mihaszna, tunya, nyúlszívű férfiak. Ki kell nyitnunk azt a ládát, ha belehalunk is." "Az a meggyőződésem, hogy önök közül, uraim, egyik sem tudja, mire vállalkozott, de én megmondom, miről van itt szó: életről vagy halálról." "Akkor kell megszegnünk az egyezséget, mikor eljön az ideje, addig pedig hitegetem a doktort, ha pálinkával kellene is kenegetnem a csizmáit." "Ez nem az a térkép volt, melyet mi Billy Bones ládájában találtunk, hanem annak pontos másolata. Minden meg volt jelölve rajta – nevek, magaslatok, szorosok –, csak a vörös keresztek és a széljegyzetek hiányoztak." "Maga vagy az én hajószakácsom, és akkor udvariasan bánnék magával… vagy Silver kapitány, közönséges lázadó és tengeri rabló, és akkor mehet az akasztófára."

Az Apokalipszis most című, emlékezetes Coppola-film alapjául szolgáló, sokak által a XX. század egyik legfontosabb könyvének tartott kisregény, ez a dzsungel - és az emberi lélek - mélyébe vezető utazás a gyarmati kizsákmányolás véres valóságával szembesíti az olvasót. A szó: "elefántcsont", a levegőben csengett; suttogták, sóhajtották. Az ember azt hihette, imádkoznak hozzá. És mindezt a bárgyú kapzsiság hullaszagra emlékeztető bűze lengte körül.

Esti Kornél nem csupán Kosztolányi alteregója, hanem az emberi lét egy másik dimenziója, ahol a munkával szemben a játék, a hétköznapival szemben a különleges, a komolysággal szemben a csibészség és az irónia dominál. "Én nem születtem arra, hogy megmentsem azt az emberiséget, amelyik, mikor nem sújtja tűzvész, árvíz és döghalál, háborúkat rendez, és mesterségesen idézi elő a tűzvészt, az árvizet és döghalált."