Najnovšie - Svetová beletria strana 221 z 453

Nádasdy Ádám a megszemélyesítés költője. Minden fontos dolog - a magány, a szerelem, a küzdelem - hirtelen személlyé változik verseiben, és minden személyből fogalom lesz. Jelképek erdeje helyett most párás trópusi őserdőkön, árapály-mosta partokon át vezet a versek útja. Olyan idegen tájakon, amiket csak hasonlatokkal tehetünk otthonossá. Nádasdy Ádám hét éve jelentkezett legutóbb verseskötettel. A Magvető Kiadó a legújabb verseket tartalmazó Nyírj a hajamba című könyvvel a hetvenéves szerzőt köszönti.

Az Ördögcsapda tizenkét darabja méltó tisztelgés a világirodalom legendás alakja, a nagy humanista nevettető, Kurt Vonnegut és életműve előtt. A történeteket áthatja a szerző csakis rá jellemző humora, továbbá az erkölcsi normáinak sérelméből fakadó harag. Megcsodálhatjuk drámaian tömör levelét, melyben értesíti szüleit, hogy a németek fogságába esett. Böngészhetjük utolsó előadását, amelyet már fiának kellett felolvasnia. Mark jegyzi a válogatás személyes hangvételű Bevezetését is. A gyűjtemény egésze alapján újfent meggyőződhetünk arról, hogy a Mester zseniális és maradandó szellemi örökséget bízott ránk. Napjainkban eszményeinek morális üzenete az egész bolygónak szóló fontos figyelmeztetés, mely időszerűbb, mint valaha. ...hogy az ördögbe létezhet, hogy valaki büntetlenül ennyi baromságot összehalandzsázhasson? Hát csak azért úszhatta meg szárazon, mert a közönsége vevő volt a marhaságaira. Hamar rádöbbentem, hogy amikor majd bemegyek az előadóterembe, odabent a sok nép és idekint az egész világ fülig szerelmes az apámba. Bárhová követnék. Íme, az egyik tökéletes sületlensége: ""Pont annyira vagyunk nőtlenek, mint a nem meleg római katolikus papság ötven százaléka."" Vagy itt van ez: ""Seggfej az, aki műfogsort illeszt a farpofái közé, hogy leharapja vele a gombokat a taxi hátsó üléséről."" Vagy ez: ""Szimatnak nevezzük azt az ipsét, aki a női kerékpárok nyergét szaglássza."" Uramisten, vajon hová akar az én drága édesapám kilyukadni? Ám váratlanul előáll valamivel, amivel fején találja a szöget, ami felháborító, mert igaz. És éppen azért fogadjuk el igaznak, mert korábban a papi nőtlenségről fecsegett, meg hogy ki seggfej, és ki szimat.

A naplófolyam befejező kötete az első világháború kitörésétől az író haláláig eltelt több mint öt év naplófeljegyzéseit és az ez idő alatt írt nagyobb lélegzetű visszaemlékezéseit tartalmazza. Az első háborús évek feljegyzésein még átsugárzik az ígéretesen induló író és orvos, a magabiztos férj öntudata, miközben egyre nyilvánvalóbbá válik a drogoktól való szabadulás képtelensége, s ennek nyomában az eltávolodás az irodalmi élettől, a lemondás az orvosi ambíciókról, végül a visszafordíthatatlan mentális hanyatlás nyomában a biztosan bekövetkező összeomlás ígérete. A Sötét örvénybe süllyedek egyre vészjóslóbb bejegyzéseiben már nyoma sincs a korai évek könnyedségének: az életszeretet helyébe az élet szeretetének fájdalmas vágya lép. A kötet különlegessége, hogy számos szöveg most először válik hozzáférhetővé a széles olvasóközönség számára; olvashatók benne Csáth első világháborús emlékiratai, valamint a házassága történetéről szóló, korábban meg nem jelent visszaemlékezése is. Az értelmezést lábjegyzetek és az orvosi kifejezések szótára, a tájékozódást pedig névmutató könnyíti.

Hogyan tudjuk elviselni az idő múlását, ha a hazánkból elmenekülve egy idegen ország számunkra idegen kultúrájában tétlenségre vagyunk kárhoztatva? Hogyan küzdjünk meg az állandó bizonytalanság érzésével, hogy az otthonunkba már nem mehetünk vissza, de ahova menekültünk, ott se biztos, hogy maradhatunk? Hogy sehol nem tudunk berendezkedni, állandó vándorlásra ítéltettünk? Richard, a nyugalmazott professzor a berlini Oranienplatzon tábort ütő észak-afrikai menekültekkel beszélgetve döbben rá ezekre a kérdésekre, s próbál segíteni a kilátástalan helyzetbe jutott embereken - a maga eszközeivel. Jenny Erpenbeck nagy művészi érzékenységgel mesél odafigyelésről és félrenézésről, űzöttségről és bizonytalanságról, láthatóvá és láthatatlanná válásról. Kevés ennél aktuálisabb téma létezik napjaink Európájában.

Schein Gábor tizedik verseskötetét gondolatilag a 2014-ben megjelent Esernyők a Kossuth téren esszékötetéhez kapcsolja, hogy a politikai közösség újragondolására, a közös politikai képzelet megújítására sarkallja olvasóit. Eközben azonban hangja és nézőpontja személyes marad, a hétköznapi élettények apró tégláiból építi fel azt a magaslatot, ahonnan tágas térségekre látni. Egy kivételesen nehéz élethelyzetben, a halálos betegséggel folytatott küzdelem hónapjaiban született versei azért illeszkednek természetes módon költészete egészébe, mert az e nélkül is a léttel való szembenézéssel vívódik.

Kemény Zsófi sodró lendületű regénye egy szenvedélyes szerelem és egy spontán szerveződő forradalom története. A humorral, metsző iróniával átszőtt könyv hősei és hősködői a jelen Budapestjén próbálják megváltani önmagukat és az országot. Ebben a regényben szinte semmi és senki nem az, mint aminek és akinek elsőre látszik. A Rabok tovább története rávilágít arra, hogy egy politikai mozgalom könnyen vakvágányra tévedhet alkalmas vezetők és koncepció híján. A regény főszereplője egy öntudatos egyetemista lány, aki véletlenül bekerülvén a Forradalom2017 elnevezésű Facebook-csoportba, megismerkedik az éjszaka császárával, egy híres rapperrel. Szerelem szövődik a kifejezetten erőszakellenes Bora és az agresszív énekes között. Mindeközben forrong a város, felbolydul az ország, és a lány a fiú oldalán szinte akaratlanul sodródik a forradalmi történések kellős közepébe...

„Shakespeare minden darabja, még a legsötétebbek is, át meg át vannak szőve humorral, vagy ha tetszik, iróniával, gúnnyal, fonáksággal. Ő láthatólag azt akarta, hogy a közönség bizonyos időközönként nevessen, néha felszabadultan, néha - mint például a Hamletben többnyire - szorongva és kínosan” - írta Shakespeare-fordításairól Nádasdy Ádám. Shakespeare Hamletjét könnyen forgatható, zsebre vágható változatban, rövid utószóval jelenteti meg a Magvető Kiadó. Színház előtt és után kötelező!

Tóth Kinga 2013-ban kezdett dolgozni egy kisprózai anyagon, Holdvilágképűek címmel. Azonos című írása a Queer Kiadó pályázatán első helyezést ért el és megjelent a Traumaantológiában is. A Holdvilágképűek autoimmun és más betegségekkel foglalkozó kisprózagyűjtemény, amely a betegségtudattal, a betegség a hétköznapokban, a betegség mint (más vagy épp normális) állapot témáival foglalkozik szintén nem megszokott nézőpontból. Az emberi test működése, funkciója felől közelít: a test gépezet, a szervek alkatrészek, a program hol hibás, hol pontos, a működés alacsony vagy túlzott. A személyes és közeli képeket törekszik pontos, szakszerű és funkcióközpontú láttatással ábrázolni. A kisprózák egy-egy ,,képből" állnak, ezek a képek illeszkednek egymáshoz, változnak, módosulnak a történet folyamán, így egyfajta körkörösség is jellemzi a kéziratot. Az irodalmi igényesség, pontosság mellett a szerző bízik benne, hogy a kötet elkészítése és megjelenése segít majd a különböző betegségekkel együtt élőknek is.

A határszéli kisváros katonaiskolájában összekerülő gyerekek sorsa egész életükre összefonódik. Medve, Szeredy és Bébé barátságának története több mint ötven éve alapkönyve minden generációnak. Talán mert a szabadságról szól. „Ottlik valamiféle méltóságot ajánl vagy kínál nekünk. Mert lehet, hogy az élet olyan, hogy alkukat kell kötni benne, de ezeket az alkukat is méltósággal kell kötni. És ha nem lehet méltósággal alkut kötni, akkor nem szabad alkut kötni! Azt mondja, hogy van, amit lehet, és van, amit nem lehet." - Esterházy Péter 

A Kerék alatt megjelenésekor (1905) - az egy évvel korábban publikált Peter Camenzind sikerének köszönhetően - már ismert és elismert írónak számított Németországban. A regény megírásakor a húszas évei közepén járó író részben személyes élményeiből, a saját gyermekkorából merített inspirációt új könyvéhez, merthogy Hesse, történetének főhőséhez hasonlóan, egy ideig szintén a maulbronni kolostor teológiai szemináriumának diákja volt, és akár csak a regénybeli Hans Giebenrath, ő sem tudta elviselni a merev szabályrendszerű intézmény rideg légkörét, és félbehagyta tanulmányait. Hesse pontos, tárgyilagos, látszólag indulatoktól mentes mondatokkal jeleníti meg a gyermekkor szabadságától és az egyéniség kibontakoztatásának lehetőségétől megfosztott kiskamaszok tragikus sorsát. Különböző okokból és más-más módon, de több diák is idejekorán távozik a kolostorból, ami világosan jelzi, hogy valami nagyon nincs rendben a nagy tekintélyű maulbronni iskolában. Nem csodálkozhatunk azon, hogy a regényt a hitleri Németországban betiltották, hiszen Hans Giebenrath - és a többi diák - története végső soron az egyformaságot, az egyéniség feladásával járó alázatos engedelmességet, az állam szolgálatának elsődlegességét hirdető iskola(rendszer) és általában a német nevelési elvek nyilvánvaló kritikája. Másfelől a Kerék alatt persze jóval több is ennél: egy szilárd erkölcsi alapokon álló, érzékeny tollú fiatal író hitvallása az ember élethivatásáról. „Volt Hansban valami vad, szabálytalan, kulturálatlan, amit először szét kellett törni, egy veszélyes láng, amit ki kellett oltani és el kellett taposni. Az ember úgy, ahogy a természet megteremtette, kiszámíthatatlan, rejtélyes, veszélyes lény. Ismeretlen hegyekből előtörő áradat, út és rend nélküli őserdő. S ahogy az őserdőt is meg kell ritkítani, tisztítani és erőszakkal korlátok közé kell szorítani, úgy az iskola dolga, hogy megtörje, legyőzze és erőszakkal korlátozza a természetes embert; az iskola dolga, hogy hivatalosan jóváhagyott alapelvek szerint mindenkiből hasznos tagot faragjon a társadalom számára, s hogy életre keltse bennük azokat a tulajdonságokat, melyek teljes kifejlesztését végül a kaszárnya gondos nevelésére bízza."

Dej románu Zbohom zbraniam (1929), prvého z hemingwayových bestsellerov, sa odohráva na talianskom fronte počas prvej svetovej vojny. Rozpráva príbeh lásky amerického poručíka, vodiča sanitky Červeného kríža Frederica Henryho a talianskej zdravotnej sestry Catherine Barkleyovej na pozadí krvavých bojov. Catherine ošetruje raneného Henryho a ich láska sa naplní, Catherine čaká dieťa. Henry sa vracia na front, ale čoraz väčšmi presvedčený o nezmyselnosti vojny rozhodne sa aj so svojou láskou ujsť. Príbeh so zjavnými autobiografickými prvkami sa končí tragicky, Catherine aj dieťa umierajú.

Louis de Bernieres je autorom slávneho románu Mandolína kapitána Corelliho. V roku 1993 ho Granta Magazine označil za jedného z dvadsiatich najlepších britských autorov. Sestry McCoshové vyrastajú počas krátkych šťastných rokov eduardovskej éry v priam idylickom vidieckom prostredí južne od Londýna. Pozemok ich rodičov z jednej strany susedí s Pendennisovcami, prisťahovalcami z amerického Baltimoru, ktorých traja synovia podávajú pri raňajkách otcovi ruku a oslovujú ho pane, a s Pittovcami, z ich chlapcov Daniela a Archieho vyrastajú odvážni dobrodruhovia. V detstve tvoria títo mladí ľudia nerozlučnú partiu. Časy bezstarostného kamarátstva však ukončí prvá svetová vojna, ktorá nemilosrdne zasiahne do života každého z nich. Kniha sa môže páčiť všetkým, ktorí majú radi silné príbehy. Edícia MM tradične prináša diela od oceňovaných autorov, inak tomu nie je ani pri Louisovi de Bernieresovi, autorovi slávneho románu Mandolína kapitána Corelliho.

Dalajlámová mačka vás naučí spomaliť a meditovať Začítajte sa do pôvabného rozprávania múdrej himalájskej mačky a objavte silu meditácie. „Ak ste niekedy pochybovali o tom, či má vaša mačacia spoločníčka svoj vlastný vnútorný svet, tak sa len pozerajte, čo sa deje, keď zaspí a stratí vedomú kontrolu nad svojím fyzickým telom. Určite si všimnete, že sa jej hýbu nohy, chveje sa jej čeľusť, možno niekedy pokrčí ňufák alebo dokonca zamňauká. Mačky naozaj dokážu byť veľmi pozorné a bdelé. Lenže my sme aj mysliace bytosti. A v mojom prípade, žiaľ, mysliace až príliš.“ V tomto pokračovaní série príbehov sa mačka Jeska vydá splniť ďalšiu úlohu: naučiť sa meditovať. Budete sledovať cestu jednej nádherne nedokonalej bytosti na ceste k osvieteniu. Spolu s Jeskou sa naučíte nové spôsoby, ako pracovať so svojou mysľou. Spomalíte, nájdete pokoj a objavíte svoju hlbokú prirodzenosť – čistú lásku a súcit. Znova sa stretnete so starými známymi z Dharamsaly, ale v príbehu nebude chýbať ani veľa zaujímavých ľudí (a, samozrejme, aj zvierat), ktorých Jeska stretne, či už v dalajlámovom okolí, alebo medzi návštevníkmi Himalájskej literárnej kaviarne. Dozviete sa napríklad, čo majú blchy spoločné s meditáciou, akého zvieracieho kamaráta má Jeho Svätosť pápež a ako dlho sa vlastne dalajláma pozná s Jeskou. A nájdete aj nejedno nečakané prekvapenie.

Už pred viac ako polstoročím, keď Mechanický pomaranč vyšiel prvý raz, sa stal „klasikou“ a zaradil sa medzi to najlepšie, čo priniesla moderná literatúra. Rovnomenný film, ktorý podľa knihy nakrútil Stanley Kubrick, sa rýchlo stal kultovým a dodnes má svojich verných fanúšikov.Príbeh sa odohráva v Londýne. Hlavná postava Alex, je vodcom štvorčlennej skupiny tínedžerov, ktorá pácha rozličné násilnosti. Medzi sebou sa rozprávajú bizarným slangom s implantovanými rusizmami. Alexa po čase chytia a dostane sa do väzenia, kde ho čaká hrozivý trest s nepredstaviteľnými následkami. Experimentálna liečba ho zmení na krotkého baránka, ktorý sa už nikdy nedopustí násilia, ale zároveň ho tak zbaví aj možnosti voľby medzi dobrom a zlom, jeho ľudskej podstaty.Kniha je fascinujúcim jazykovým koncertom, brilantnou štúdiou zla v človeku aj drsnou antiutópiou v orwellovskom duchu. K slovenskému čitateľovi sa dostáva v druhom vydaní, doplnenom o detaily z originálneho textu, ktorý sa považuje za jediný autorizovaný rukopis, a slovník slangových výrazov.

Román Zločin a trest (1866) sa pokladá za jeden z najvyšších vrcholov diela Fiodora Michajloviča Dostojevského, práve ten z neho urobil hviezdu veľkej svetovej literatúry. Začal ho písať roku 1865 v zahraničí po smrti manželky a brata Michaila, keď sám musel splácať veľké dlhy. Zločin a trest prináša príbeh chudobného študenta práva Rodiona Raskoľnikova, ktorý z presvedčenia a po dôkladnej príprave zavraždí starú úžerníčku, aby ju olúpil a finančne si zabezpečil štúdium. Do epicentra svojho hlbokého psychologického skúmania Dostojevskij postavil ľudské indivíduum a rozpoltenosť jeho duše. Presvedčivo a názorne ukazuje, ako aj silná osobnosť stroskotá pod tlakom sociálnych okolností. Vrah Raskoľnikov morálne týra sám seba, zároveň má ustavične za pätami pátrajúcich policajných úradníkov. Postupne sa pod vplyvom prostitútky Sone mení, okrem vesmíru svojho vnútra vníma aj iný svet a vplyv dobovej ruskej spoločnosti na bežných ľudí. Strhujúci román, ktorý prirovnávajú k búrke, čo rozvíchri všetky živly sveta, sa číta ako skvelý bestseller, no vyznačuje sa aj hĺbkou psychologického ponoru, precíznou kompozíciou a brilantným rozprávaním. Ani za vyše sto rokov od svojho vzniku nič nestratil zo svojej naliehavej výpovede.

Na začiatku príbehu sa starý rybár Santiago vydáva na more po osemdesiatich siedmich dňoch bez úlovku. To ho neodradí a skúša to znovu. Tentoraz má šťastie a chytí na háčik veľkú rybu. Tá je však taká veľká, že sa nemieni vzdať bez boja, a začína sa jej súboj na život a na smrť s naším hrdinom. Ryba ťahá čln aj so starcom a on vie, že nemôže robiť nič iné, iba čakať a unaviť rybu. Starec je vyčerpaný z tohto súboja, vzdoruje prudkej sile ryby, vlastnému hladu, smädu a trápi ho aj poranená ruka, takže má všetky dôvody, aby rybu nenávidel. To sa však nestane. Ryba, takisto ako more, je pre rybára jeho bratom i sestrou, rybár sa cíti súčasťou tohto celku a nijako sa z neho nevydeľuje. Starec napokon o rybu v súboji so žralokmi príde, ale to ho nezdrví a nerezignuje na svoj ľudský osud. Naďalej bojuje, plahočí sa a vie, že na druhý deň sa zobudí a všetko sa začne odznovu. A v konečnom dôsledku ho nič nemôže zničiť, a tak to povie aj nahlas: „Veď človek nie je stvorený na prehru... Možno ho zničiť, ale nie poraziť.“ Prekrásnou baladou o starom rybárovi Santiagovi sa autor dostal nielen medzi nositeľov Nobelových cien, ale priradil sa aj k veľkým básnikom mora, ospevujúcim nezlomnosť človeka. Ernest Hemingway v jednom z interview vyhlásil, že hneď ako sa rybárovi v rybárskej dedinke Cojimara neďaleko Havany stal tento príbeh, rozhodol sa o ňom napísať... Doslov Marián Gazdík.

Rajská záhrada ako mnohé iné Hemingwayove diela nesie silnú autobiografickú pečať. Hrdinom je mladý spisovateľ David Bourne a rajskou záhradu sú medové týždne, ktoré trávi so svojou mladučkou manželkou Catherine na juhofrancúzskom pobreží a v Španielsku. Milujú sa, relaxujú, popíjajú, David chytá ryby... Aký by to však bol raj bez diabla? V tomto prípade je ním Catherinino pokušenie a príchod zvodnej sokyne Marity. Toto dielo vyšlo v origináli roku 1986, teda až po spisovateľovej smrti, a v slovenskom preklade prvý raz roku 1991. Vydavateľstvo Ikar ho ponúka čitateľom v prepracovanej jazykovej úprave.

Nesmrteľná klasika v novom vydaní! Najdlhší román slávneho Ernesta Hemingwaya Komu zvonia do hrobu je kronikou troch dní života Američana Roberta Jordana, ktorý bojuje proti Francovmu fašistickému režimu. Nečaká, že v týchto podmienkach stretne nielen strach a nenávisť, ale aj lásku svojho života. Čas jej trvania je však obmedzený, preto je intenzívna a vášnivá...

Veselé panie z Windsoru sú jedinou Shakespearovou komédiou, ktorá sa odohráva v Anglicku. Navyše vo vtedy súčasnom a meštianskom prostredí, v ktorom sa dobre orientovalo jeho publikum. Možno aj preto je to jeho najpopulárnejšia komédia – všetko, čo sa v nej stane, sa môže stať aj u nás a dnes. William Shakespeare (1564 – 1616) nebol len veľký dramatik – bude sa o ňom vždy hovoriť aj ako o najväčšom básnikovi divadla. Aj nový slovenský preklad je dielom básnika – hru preložil Ľubomír Feldek.