E-knihy - Svetová beletria strana 308 z 327

Joseph Conrad ezen művét egyik legjobb korai regényének tartják. A címszereplő, James Wait, egy Nyugat-Indiai néger matróz, utolsó pillanatba kerül fel egy Bombaybõl Londonba tartó kereskedelmi hajóra, a Narcisszusra. A hajón derül ki, hogy Wait beteg, tüdőbajos és haldoklik, így társai elkülönítik őt. A beteg sorsa azonban felkelti a legénység jó pár tagjában az emberbaráti érzéseket. A történet tekinthető az elszigeteltség és a szolidaritás allegóriájának is, a hajó legénységében pedig megfigyelhető a társadalom működésének modellje. Conrad maga így írt regényéről: "egy csoport lélektanát és a természet arcának néhány változását rajzoltam meg. De az a probléma, amellyel szembe kell nézniük, nem a tenger problémája, egyszerűen csak probléma, amely ezen a hajón a szárazföldi kapcsolatok, viszonyok szövevényétől való elszigeteltség következtében különleges erővel és színnel ugorhatott ki."

Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. október 21. ? Budapest, 1933. május 12.) író, hírlapíró.

Hatalmas történelmi korkép, megannyi emberi sors nagyszeru megelevenítése, császárok és katonák, hercegek és parasztok, az olvasót holtáig elkíséro emlékalakok, a géniusz muvészetével ábrázolt szerelem, csöndes hétköznapok, örök emberi boldogságvágy és kísérleti történetfilozófia ? egészebb világ teremtésére elbeszélo még aligha vállalkozott, mint Lev Tolsztoj e regényében. Az író soha ezelott, sem azután nem lelte ily megszállott örömét az alkotásban, mint a Háború és béke hét bo esztendejében, mikor szelleme minden erejével a regényt futve, ?csak írónak, semmi másnak? vallhatta magát. A mu ezernyi epizódjában rengeteg szereplo bukkan fel elottünk, de Tolsztoj jellemábrázoló ereje valamennyit felejthetetlenné teszi. Az egyediben mindenütt meglátja és megmutatja azt, ami általános érvényu. Ezért él és hat ez a páratlan regény örökké, és minden kor számára van mondanivalója.

Gogol (1809?–1852) rövid életének csodája, hogy az orosz földön tett utazásai során olyan mély tapasztalatokra, emberismeretre tudott szert tenni, ami a Holt lelkek című poémát (amint ő többször is aposztrofálja) az egyik legizgalmasabb lélektani, emberábrázoló tanulmánnyá emeli. A történet főhőse, Csicsikov tehetséges, kreatív fiatalember, korábban különféle hivatalokban teljesített tökéletesen érdektelen, lélekölő favágómunkát. Ám képtelen volt beilleszkedni a minden igyekezetet letörő taposómalomba. (Ezek a motívumok hatják át a szerző legmellbevágóbb műveit, mint: A köpönyeg, Az orr, legfőképp Az őrült naplója.) A Holt lelkek vásárlója Don Quijote-i kalandjai során az orosz hétköznapok egyénített típusfiguráival, máig ismert szélhámosok stiklijeivel találkozik, melyekbe persze ő is nyakig merül. Az író, felmérve művének első, elementáris hatását, megpróbálta egy folytatásban tompítani Oroszország egyértelműen becsmérlő megítélésű leírását. De a folytatást, amely csupa szépséget tükrözött volna? szerencsére elégette!

A kötetben Kosztolányi Dezso tizenkét karácsonyi témájú írását gyujöttük össze: G. M. B.# Karácsony # Az angyal# Három mese rossz gyermekeknek# A börtönben# Zengo telefon# Cercle a karácsonyi babákkal# A szegény kisgyermek karácsonyi panaszai# Pesztra# A gipszangyal# Karácsonyi dal# Öröm

Tizenhárom agglegény, tizenhárom szerelem, tizenhárom történet. Tizenhárom megsebzett férfilélek titkai tárulnak föl, egymás közt, egymásnak tárulkoznak ki a vallomástevok. Mindegyik elbeszélés, mindegyik fájdalmas-nosztalgikus emlékezés az elso igaziról szól. A szakítások (s egyben az egész noi nemmel való szakítás) oka a nok ostobasága, féltékenysége, hazugságaik, álnokságuk, önzésük, kisajátításvágyuk. De Gárdonyi muve nem, vagy csak látszólag szól a norol# a "hosszúhajú veszedelem"-rol. Az elbeszélésfüzér férfiszereploi, férfihosei saját kiszolgáltatottságukat, védtelenségüket, tehetetlenségüket, lelkifurdalásaikat osztják meg egymással.

  Gárdonyi Géza (született Ziegler Géza) (Agárd, 1863. augusztus 3. ? Eger, 1922. október 30.) író, költo.

E művében egész történelmi korszakot mutat be az író, egyetlen család sorsának tükrében. A család feje az öreg Ilja, maga a megtestesült őserő. Kezdetben vaskézzel fogja össze családját, s ő veti meg az Artamonov cég alapjait. Ám a család következő nemzedékeinek élete már nem úgy alakul, ahogy az apa elképzelte. A családi kötelékek fokozatosan fellazulnak, az utódok elsatnyulnak, és a család széthullásával egyben az öreg Artamonov dédelgetett álma, a cég is alapjaiban rendül meg, s széthull a forradalom tisztító viharában. Gorkij egy család merészen ívelő fölemelkedésével és tragikus széthullásával egyidőben a kor történelemformáló erejét is nagy művészi erővel ábrázolja ebben a regényében, amely magyarul 1926-ban a Nyugat-ban jelent meg először.

A regényben két vállalkozó áll egymással szemben: Berend Iván, a bondavölgyi kis bányaüzem vezetoje, és Kaulmann Félix részvénytársasága. Kaulmann minden erovel - foleg Sámuel apát segítségével - igyekszik megszerezni Berend üzemét és a környezo nagybirtokot, a Bondaváry grófok tulajdonát. Berend - bármennyire kiváló tulajdonságok és nagy ésszel rendelkezik, s bármilyen példásan vezeti is a kis üzemet - hamarosan elbukna az egyenlotlen versenyben, ha nem segítené egy romantikus véletlen. A cselekmény elején Kaulmann Félix Bécsbe csalja a gyöyöruszép munkáslányt, Evilát. Volegénye, Szaffrán Péter - aki szintén Berend munkásai közé tartozik - bosszúból felrobbantja a részvénytársaság tárnáit. A Kaulmann-féle vállalkozás összeomlik, s az égo szénréteget csak Berend Iván korszakalkotó találmányával tudják eloltani. A végkifejletet számos romantikus fordulat elozi meg: a pesti társasági életbol vett jelenetek, Berend Iván társasági sikereinek mozzanatai, a Bondaváry grófok története, Evila sorsának alakulása, Kaulmann Félix és Sámuel apát vagyonszerzo törekvéseinek akciói.

A francia forradalomban kivégzett királyno, Marie Antoinette kislányát orzi, rejtegeti a Ferto tó partján álló kastélyban, a Névtelen várban a regény fohose, egy Magyarországra menekült emigráns francia gróf. Jókai egyik legromantikusabb regénye a Névtelen vár, teli titokkal, cselszövénnyel, Bourbon-liliomos misztikával, szuzies-éteri szerelemmel (mert a fogoly kis királylány persze beleszeret nemes védelmezojébe, aki persze nem viszonozhatja vágybeli királynoje érzelmeit). De egyben az egyik legszebb Jókai-regény is a mu: a Ferto-vidék csodás huségu leírása, a régi magyar élet felejthetetlen tablója, a táblabírás, osi nemesi, megyei világ nagyszeru felidézése, sajátos ragyogásának, provinciális bájának halhatatlan megörökítése.

A kötet a következo novellákat tartalmazza:Az ütközet# Esik a hó# A dárda# Ballada a néma férfiakról# Géniusz# Találkozás egy fiatalemberrel# Barabbás# A cirkusz# Két hajó# Az ellenség# Beszélgetés egy jó emberrel# Északi szél# A lift feljebb megy# Példázat a halálról# Az égo ház# Novella a delejes halálról# A halál és a favágó# Erzsébet színházba megy# Akták# Reménytelen szerelem# Dódi# A magány# Február# Én és énke# Kacsapecsenye# Festék# A gyémánt# Szemét# Férfibecsület# Az inkarnátor# Röntgenország# Hasmutét# Új Iliász# Tibor# Skarlát# Hajdusek

A regény valóságosan megtörtént eseményekrol, személyes tapasztalatokról szól: saját agymutétének körülményeit beszéli el az író. Muvészetének általánossá, egyetemes emberi élménnyé emeli az operációt, a betegség történetét. Az író a Centrál kávéházban vonatdübörgést hall, halucinál. Ezt fejfájás, ájulás követi, de sem o, sem orvosai nem gondolnak komoly betegségre. Barátságos beszélgetések, egy filmélmény és feleségével együtt tett klinikai látogatás ébresztik fel gyanúját: agydaganata van. Az öndiagnózis helyesnek bizonyul. A vakság, a biztos halál és némi reménnyel kecsegteto mutét között nem nehéz a választás. Elutazik Stockholmba, a kor legnevesebb agysebészéhez, Olivecrona professzorhoz... Különlegesen izgalmas, nagyszeru az elbeszélés csúcspontja: a mutét leírása, melyet egyszerre szenved belülrol, és szemlél kívülrol az író. Az operáció utáni, téren és idon kívüli állapotból, a szürkeségbol a fényhez, az élethez visszatéro ember örömével, büszkeségével zárul a mu.

Könyvünk javított, képanyagában bővített kiadása a Helikon Kiadónál 1989-ben megjelent kötetnek. Semmi sem aktuálisabb (és hitelesebb) – amennyiben hajlandók vagyunk Ady Endre életében élni –, mint Krúdy Gyula Ady Endre éjszakái című legendáriuma.

Az Álmoskönyv Krúdynak talán legnépszerűbb, legelterjedtebb munkája. Tulajdonképpen üzleti okokból fogott hozzá megírásához, ám nemcsak nagyanyja, a híres álomfejtő történeteit, álomfejtéseit használta fel hozzá, hanem a „szakirodalomban” is kutakodott, főként azonban saját íróí zsenialitásából kölcsönzött sokat az újabb és újabb kiadásokban egyre bővebb munkához. Egészen sajátos munka kerekedett ki végül is: a legszebb, leghitelesebb magyar álomfejtő tanácsadó könyv és az egyik legérdekesebb Krúdy-mű, amely vetekedik a nagy szépirodalmi opuszokkal. Első megjelenése idején főként gyakorlati tanácsadó volt, sokáig szépirodalomnak számított, napjainkban nyilván kettős funkcióban használatos mű lesz.

  Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. október 21. ? Budapest, 1933. május 12.) író, hírlapíró.

Shakespeare páratlan életművének betetőzése, a Vihar, a világirodalom egyik kimagasló remeke. A színpadi művek között egyedülálló mesejáték költői szépségei miatt különösen alkalmas kétnyelvű kiadás céljára, a magyar szövegről, Babits Mihály remekbekészült fordításáról pedig bízvást elmondhatjuk, hogy méltó az eredetihez.

A ?híres vígjáték sokágú cselekményének, főhőse a IV. Henrikben megismert Sir John Falstaff. A hercegi, illetve királyi kegyből kikopott hordóhasú „kedves csirkefogó” elképesztő tervet agyal ki: elhatározza két tisztes, már nem éppen menyecske korú windsori polgárasszony, Fordné és Pagené egyidejű elcsábítását, hogy rajtuk keresztül csapolja meg alaposan férjeik pénzesládáit, saját, állandóan égető anyagi gondjait enyhítendő. Az ötlet szépséghibája – a lovag cseppet sem vonzó küllemén túl – csak az, hogy hamarosan mind a négy érintett tudomást szerez róla, bár más-más módon reagál. Míg a nők méltó bosszút forralnak, és látszatra belemennek a játékba, addig a féltékenységre egyébként is hajlamos Ford egy pillanatig sem kételkedik neje hajlandóságában, és máris a leleplezés érdekében kezd el alakoskodni. Így válik ő is az agyafúrt asszonyok furfangjának „terven felüli” áldozatává, amikor a pohos széptevő felsüléseivel egyben rendre kisiklik tettenérésre éhes üldözője karmai közül, aki ezáltal maga is újra és újra nevetségessé válik. A sziporkázó ötletességgel (bonyolított események a drámafejedelemnek három jellemtípus klasszikus megörökítésére nyújtottak lehetőséget, amelyek közül a visszatetsző vonások sajátos módon kizárólag a férfiaknak jutottak. Az önkritika már-már beteges hiányában szenved Falsftaff, aki tivornyában hatalmasra dagadt termetére, élemedett korára való tekintet nélkül úgy képzeli, férfiúi erényeivel még (páros) diadalt és pénzt arathat. Ugyancsak elvakult, csak éppen másokkal szemben, a bizalomból, emberismeretből elégtelenre vizsgázó, hisztérikusan féltékeny Ford. Az ő gyarlóságaikkal áll szemben az asszonyok kiegyensúlyozott kedélye, derűs bölcsessége, amelynek segítségével alaposan lóvá teszik a teremtés szűk látókörű, jobb sorsra nem érdemes „koronáit”. Bár a komikus helyzetek sokasága, a comimiedda dell'arte elemeinek hangsúlyos szerepe folytán a darab elsősorban színpadon nézve élvezhető maradéktalanul, a szellemes szójátékoknak, a búvópatakként fel-felbukkanó lírai soroknak köszönhetően olvasmányként is pompás élményt kínál.

Somlyó Zoltán (1882. június 22. Alsódomború ? 1937. január 7. Budapest): költo, újságíró, mufordító. Somlyó György költo, mufordító apja. Eredeti neve Schwartz.

A magyarok földjén Szent István építette az oltárt, Szent Imre tette rá az áldozatot, és Szent Gellért gyújtotta meg felette az örök tüzet. Távol idegen országból, messze partokról a tenger felett, mint titokzatos Erotol hajtott tiszta láng jött el Magyarországba a Szent Földre induló barát. Jött tengeri szelek zúgásában, akaratán kívül. Szállt vizeken, hegyek között, vad folyók sodra felett ismeretlen térségeken - a Duna völgyéig. És itt megállt a láng és a Szent Lélek erejébol a néki idegen népnek hirdetni tudta az Igét, s a másnyelvben születettek megértették ot. Ezért hajlították el a Szelek a tengeren hajójának irányát, ezért kellett eljönnie Szent István országába, hogy térítsen és tanítson, s mikor majd felindul a lázadás szelleme, a pogány diadalnak útját szent vérével o torlaszolja el, o, akit kiküldött az Úr, hogy Krisztus hitének vértanúja, de egy sokat vádolt népnek is a tanúja legyen.